SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

2. tanulmány     2006 április  1 - 7.

Tanító melléklet Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

A SZENTLÉLEK BIBLIAI JELKÉPEI

E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 3:11; 10:16; János 1:9, 32; 7:37—39; 2Korintus 1:20—22; 1Péter 1:22

“A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy; így van mindenki, aki a Lélektől született” (Jn 3:8).

Úgy az Ószövetség, mint az Újszövetség gyakran utal a Lélekre különféle jelképek által, azonkívül hogy név szerint is említi Őket. Csak úgy érthetjük meg igazán a Lélek munkáját és szolgálatát saját életünkben, ha ismerjük a rá vonatkozó jelképeket, képeket és példákat.

“Bennünk él, mint Fény, amely világosságot kelt; mint Barát, aki tanácsol; frissítő Víz, Vigasztaló, amely vidámmá tesz bennünket; felkészítő Tanár; irányt mutató Vezető; mint Olaj, amely segít világítani; tisztító Tűz; mint Galamb, amely együttérzést kelt bennünk; biztonságot adó Pecsét; Bizonyságtétel, amely megerősít; megtartó Erő, imára buzdító Hatalom; mint a gyümölcstermés Forrása; növekedést adó Életerő; mint Emlékeztető, amelyik felhívja a figyelmünket Isten minden nagyszerű ajándékára, amely mind igen biztos Krisztusban — és bennünk az eljövendő dicsőség legbiztosabb záloga” (Emblems of the Holy Spirit, Grand Rapids, Mich., Kregel Publications, 1971. 246. old.).

Ezen a héten megvizsgálunk e jelképek közül néhányat, és megnézzük, mit is jelentenek.

A LÉLEK MINT GALAMB

Vasárnap április 2.

“És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égből, mint egy galambot; és megnyugovék őrajta” (Jn 1:32).

“Az Úr megígérte, hogy jelet ad Jánosnak, amelyből megtudhatja, ki a Messiás. Amikor pedig Jézus felemelkedett a vízből, Isten megadta a megígért jelet. János látta, amint megnyílt a menny, és Isten Lelke mint aranyló galamb lebegett Krisztus feje felett” (Ellen G. White megjegyzései, The SDA Bible Commentary, 5. köt. 1078. old.).

Milyen tulajdonságok jutnak eszünkbe, ha a galambra gondolunk? Miért ezt a madarat használja a Biblia a Szentlélek jelképeként, és miért nem pl. a varjút, a keselyűt vagy a héját? Lásd: Mt 10:16.

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

A Mt 10:16-ban szelídnek fordított szót pontosabban úgy is fordíthatnánk, hogy elegyítetlen, tiszta, amibe nem keveredett semmi rossz. Valóban találó jelző ez Jézusra, és egyben arra is utal, hogy mit végezhet el a Lélek a hívők életében.

Olvassuk el Ef 5:9—10; 2Thessz 2:13 és 1Pt 1:22 verseit! Mit akar az Úr közölni ezekkel a szövegekkel?

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

A Biblia teljesen egyértelműen kifejti, milyen életet éljenek az Úr követői. Ám az is világos, hogy csak úgy válhatunk olyanná, amilyennek Isten akar látni, ha felülről jövő erő munkálkodik a szívünkben. Isten szemében már túl messzire mentünk ahhoz, hogy önmagunktól, saját erőnkből helyrehozhassuk az életünket. Kizárólag csak a Szentlélek megtisztító, újjáteremtő és megszentelő hatalma tehet képessé arra, hogy Jézus jellemének tisztaságát tükrözzük. Ez a célja Krisztus minden követőjének!

Életünk mely területén a legszükségesebb a reformáció? Hogyan működhetünk együtt a Szentlélekkel a gyakorlatban, hogy előidézhesse a kellő változást?

A LÉLEK MINT VÍZ

Hétfő április 3.

“Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz énbennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig mondja vala a Lélekről” (Jn 7:37—39).

Jézus itt a vízhez hasonlítja a Lelket. A víz elengedhetetlenül szükséges az élethez. Nincs élet víz nélkül. Ahogy nincs lelki élet a Szentlélek jelenléte nélkül. Ugyanakkor a vizet nem tudjuk mi magunk előállítani. Teljesen Istentől függünk ebben a tekintetben is. Ugyanez a helyzet a Lélekkel.

Figyeljük meg azt is, hogy azoknak a szívéből fakad a víz, akik hisznek Jézusban! Ebben a képben az Úr rendkívül fontos igazságot árul el a hívőkkel kapcsolatban: amit a Lélektől kaptak, azt másoknak is továbbadják.

Olvassuk el Ésa 44:3—4 verseit! Hogyan tükrözi ez a szöveg ugyanazt a gondolatot, amiről Jézus is beszélt?

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

A harmadik vers második fele megmagyarázza, mit is jelent valójában a vers első része. A negyedik vers arra utal, hogy amint a kiszáradt földet vízzel öntözi az Úr, és emiatt növekedésnek indul a természet, a Szentlélek kitöltetése nyomán lelki növekedés tapasztalható. Az életnek a fejlődés az egyedüli bizonyítéka. Amint a víz hatására hirtelen kizöldül a táj, a Lélek is át tudja változtatni a sivár lelkű embert, hogy a keresztény szépség tükröződjön benne. “Isten Lelke hit által új életet hoz létre az emberben” (Ellen G. White: Jézus élete, 138. old.).

Olvassuk el Mt 18:21—35 verseit! Milyen elvvel találkozunk, amely ékesen fejti ki mai témánk gondolatát?

Mi mindent tett a Szentlélek értünk, amit nekünk is meg kellene tennünk másokért?

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

A LÉLEK MINT OLAJ

Kedd árpilis 4.

“Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, akik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé. Öt pedig közülük eszes vala, és öt bolond. Akik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat; az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben” (Mt 25:1—4).

Az olaj a Szentlélek egyik jelképe. Krisztus idejében a lámpás nem világított olaj nélkül. Hasonlóképpen a keresztény sem végezheti Istentől kapott feladatát, nem sugározhat fényt a világba (Mt 5:14—16), ha a Szentlélek nincs jelen az életében. A példázatbeli okos szüzek “részesültek Isten ajándékában: a Szentlélek — aki az Igét lábunk szövétnekévé és ösvényünk világosságává teszi — megújító, megvilágosító erejében. Istenfélelemmel kutatták a Szentírást, hogy megismerjék az igazságot, és buzgón igyekeztek szívüket és életüket megtisztítani” (Ellen G. White: A nagy küzdelem, 352. old.).

Milyen kifejezésekkel mutatja be Zakariás könyve a Szentlélek világosságot adó hatalmát (Zak 4:1—6)? Mire gondolhatott az angyal, különösen a hatodik versben elhangzó szavaival?

A gyertyatartó az egyházat, azaz Krisztus követőit jelképezi (lásd: Jel 1:20). Az Isten jelenlétében álló szentek által az Úr szolgálatára felszentelt emberi eszközök is elnyerik a Szentlelket. Az isteni világosság és igazság iránti megfelelő magatartást csakis úgy alakíthatjuk ki, ha a Szentlélek felkenő és megújító hatalma érinti a szívünket. Nem emberi erő és hatalom, hanem csakis a Szentlélek által válhatunk a bűnös, pusztulásba tartó világ számára a kegyelem és irgalom csatornáivá.

Zakariás látomásában az Isten előtt álló két olajfa aranycsatornákon át tölti a szentélyben lévő tartályba aranyló olaját. Innen kapja a táplálást a szentélyben álló gyertyatartó, hogy állandóan ragyogó fényt sugározhasson. Az Isten előtt álló felkentektől a világosság, szeretet és erő eljut népéhez, hogy ők is továbbadhassák másoknak a világosságot, az örömet és a felüdülést. Csatornákká kell lenniük, amelyeken át Isten szeretete eljut a világhoz.

Mihez hasonlítanád életed elmúlt 24 óráját: meghomályosodott villanykörtéhez, pislákoló lámpáshoz vagy a reménység és kegyelem ragyogó fénysugarához?

A LÉLEK MINT PECSÉT ÉS ZÁLOG

Szerda április 5.

“Aki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta a mi szíveinkbe” (2Kor 1:22). Olvassunk el néhány verset (a 20. verstől kezdődően) 2Kor 1:22 bevezetéseként! Gyakorlatilag mit mond itt Pál?

_______________________________________________________________

Pál a pénz, valamiféle előleg képével, hasonlatával élve akarja bemutatni, hogy milyen a Szentlélek ajándéka a hívő számára. Ez az első részlet, és arról biztosít, hogy Krisztus visszajövetelekor megkapjuk a teljes örökséget.

Hol látjuk a háromszemélyű egy Isten munkáját az előző versekben? Hogyan nyerhetünk ebből is üdvbizonyosságot?

Figyeljük meg azt is az előző versekben, hogy kiben nyerjük el az említett ígéreteket. Természetesen Jézusban, “mert Istennek valamennyi ígérete őbenne lett igenné” (20. vers). Ezért kapjuk a bizonyosságot, amelyről Pál itt beszél, amit a Szentlélek pecsétel meg, amit Jézus a kereszten tett értünk. Csak a kereszt miatt kapjuk a Szentlelket, üdvösségünk pecsétjét.

A Lélek ajándéka a hívő számára megpecsételt zálog Istentől, hogy végül megadja neki az üdvösség maradéktalan ajándékát. Ez pedig úgy történik meg, hogy Isten elviszi a hívő embert a bűn világából, és örök országában ad részt neki. Ahogy a hétköznapi ügyekben a vásárló az előleg vagy foglaló fizetésével garantálja, hogy valóban meg akarja kötni az üzletet. A Lélek a foglaló, akivel Isten bizonyítja a megígért megváltás teljesítését, amiért a kereszten maradéktalanul megfizetett.

Ezek a szövegek korántsem azt tanítják, hogy ha valaki egyszer elfogadta a megváltást, annak az üdvössége egyszer és mindenkorra biztosított. Előfordulhat, hogy ellenállunk a Léleknek (ApCsel 7:51), és kieshetünk. Isten mindenhatósága nem sérti az ember szabad akaratát. Ameddig úgy döntünk, hogy követjük az Urat, és hit által élünk — Isten erejét kérve a kísértések között, bocsánatáért esdve, ha elestünk —, addig biztosan tudhatjuk, mindent megtesz értünk, amit megígért. Kell-e ennél nagyobb bizonyosság?

“Mert Istennek valamennyi ígérete őbenne lett igenné” (2Kor 1:20) — írta Pál. Melyik jelenti a legtöbbet nekünk a Jézusban kapott ígéretek közül, melyik vigasztal és ad biztonságot leginkább?

A LÉLEK MINT TŰZ ÉS FÉNY

Csütörtök április 6.

“Az igazi világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert” (Jn 1:9).

“Ahol szeretet és együttérzés ébred, ahol valaki a másik ember felé fordul, hogy felemelje és áldást hintsen reá, ott Isten Lelke munkálkodik. Tudatlan pogányok, akik nem ismerik Isten írott törvényét, és nem hallották Krisztus nevét sem, jóindulatot tanúsítanak szolgái iránt, és saját életük kockáztatásával megvédik őket. Tetteik mennyei befolyásról tanúskodnak. A Szentlélek krisztusi irgalmat plántált e bárdolatlan emberek szívébe, természetüket és neveltetésüket meghazudtoló rokonszenvre indítva őket.

A »világosság«, amely »eljött volt már a világba«, és »megvilágosít minden embert« (Jn 1:9), bevilágít lelkükbe, és ez a világosság, ha figyelnek rá, elvezeti őket Isten országába” (Ellen G. White: Krisztus példázatai, 268. old.).

Elmélkedjünk Jn 1:9 versének Ellen G. White általi értelmezésén! Milyen fontos kérdésre kapjuk meg ezáltal a választ, és milyen kérdést hagy válasz nélkül?

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

Mit mondott Keresztelő János, mivel kereszteli meg Jézus a követőit? Vajon mire gondolhatott, amikor ezt mondta? Mt 3:11

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

Az ószövetségi hagyományokat jól ismerő emberek számára sokat mondott a tűz képe, mert a tűz Isten jelenlétére utalt (lásd: 2Móz 3:2), jelképezte Isten védelmét és gondviselésének vezetését (lásd: 2Móz 13:21), az isteni jóváhagyást (3Móz 9:24), valamint Isten megtisztító és megszentelő hatalmát (lásd: Ésa 6:6—7).

Hogyan tapasztaltuk a tűz általi keresztséget? Mi történt? Mit tanultunk belőle?

Péntek április 7.

TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Ellen G. White: Krisztus példázatai című könyvéből A farizeus és a vámszedő imája, 104—106. old.; Találkozás a Vőlegénnyel című részt, 282—284. old. A Jézus élete című könyvéből 149, 380— 382. old. A nagy Orvos lábnyomán című könyvéből 22—23. old. A nagy küzdelem című könyvéből 379—381. old. A Jézushoz vezető út című könyvéből A tanítványság próbaköve című részt, 48—49. old.

Maga Jézus mondott egy másik példát a Szentlélek munkájának bemutatására, amikor a szél fújásához hasonlította annak munkáját (Jn 3:8). A szelet nem látjuk, nem tudjuk, honnan jön, hova megy. A szél tehát láthatatlan, ám a hatása nyilvánvaló. Jézus a Szentlelket a szélhez hasonlította. Nem látjuk, de munkájának eredményét figyelemmel kísérhetjük az emberek megváltozott életében. A Lélek maga titokzatos. A Szentháromság egyik, méghozzá a legkevésbé ismert személye. Jézus azért jött, hogy kijelentse, bemutassa az Atyát (lásd: Jn 1:18), és az emberek látták Jézust emberi alakban. A Lelket azonban soha senki nem látta, és senki nem is jelentette ki nekünk.

“Krisztus Isten Lelkének szimbólumaként beszélt a szélről. Amint a szél fú, ahová akar, de nem tudjuk, honnan jön és hová tart, így van ez Isten Lelkével is. Nem tudjuk, ki által nyilatkozik meg” (Ellen G. White: Selected Messages, 2. köt. 15. old.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

  1. Beszélgessünk a csoportban a szerdai rész utolsó kérdésére adott válaszról! Milyen ígéretek kerülnek újból és újból elő?

  2. E heti tanulmányunk kiemeli, hogy milyen változást idéz elő a Szentlélek az egyes emberek életében, és azoknak hogyan kell megnyilvánulnia. Hogyan hat a Szentlélek az egyház egészére? Milyen változást hozhat létre az egész egyházban? Hogyan nyilvánul meg ez a változás, pl. abban, ahogy a gyülekezet viszonyul a környezetéhez?

  3. Mit tehet szombatiskolai csoportunk azért, hogy a gyülekezet egésze még inkább befogadja a Szentlélek hatalmát és munkáját?

 

Szól az Úr!

Adventista szülők gyermekeként mindig nyitott szemmel jártam. Mivel nagymamám a gyülekezetet takarította, így bent laktunk a gyülekezetben. Félárva gyerekként nagy szeretet vett körül, viszont a negatívumokat is láttam. Mikor elértem a kamaszkort, lázadozásom odáig vezetett, hogy elhagytam az Urat, de még az anyukámat s szeretett nagymamámat is. Ez nem volt feltűnő, mivel középiskolás lévén, amúgy is kollégiumba kerültem. Érettségi után elvégeztem a pedagógiai főiskolát, tanár lettem, s férjhez mentem. Három gyönyörű, egészséges fiúgyermekem született. S mivel párttag voltam, úttörő csapatvezető, így az már természetes, hogy gyermekeimet, tanítványaimat úgy tanítottam, neveltem, hogy “nincs Isten”. Ma már szinte szégyellem leírni.

Én összevesztem az Úrral, de ő nem “vette fel a feléje dobott kesztyűt”, nem hagyott magamra. Harminc év telt el istentagadásban. Többször kaptam figyelmeztetést, de még több ajándékot. Áldott jó férjet adott, s szófogadó, okos gyermekeket. Olyan matematikai és tanári tehetséget, hogy hamarosan kollégáim vezetője lettem. Persze, mindezt saját érdememnek tekintettem. Mikor már emberileg mindent elértem, az egészet otthagytam, s új pályára léptem. Akkor azt gondoltam, hogy az én döntésem, de most már tudom, az Úr útja volt. Itt megismertem a legnagyobb fizikai és lelki nehézséget. Elölről kellett mindent kezdeni. Mire feltornásztam magam a ranglétrán, egyik napról a másikra szó szerint leestem a lábamról. Olyan betegséget engedett meg a jó Isten, ami tolókocsiba, s több évi fájdalmas — műtéteken keresztül vezető —, fizikai kínlódásba vezetett. Ez volt az Úr utolsó figyelmeztetése. Egyszerűen nem tudom leírni azt az érzést, ami átjárt, mikor megszólított a Szentlélek. Egy műtét előtti, hosszú küzdelem lett “Jákób éjszakája”. Annyit kértem az Úrtól, ha elszólít, az enyéimet mentse meg. Amennyiben életben hagy, attól a perctől fogva hirdetem az evangéliumot. Fél év elteltével megkeresztelkedtem, s valóban mindennap közvetítem Jézus Krisztus szeretetét, jóságát, megmentő hatalmát.

Férjem és két fiam utána három éven belül megkeresztelkedtek. Már tizennégy év telt el, együtt dolgozunk az Úr szőlőskertjében, s saját lábamon járok. (Ésaiás 49:15—16)

(sem)