TANÍTÓI MELLÉKLET

8. tanulmány  −  2006 február 18 - 24.

Tanulmány Bibliaversek Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

A CSALÁD EGYSÉGÉNEK TITKA

A tanulmány célja

  1. Rámutatni, hogy a családon belüli egység Krisztus által megvalósítható.

  2. Megmagyarázni az Úr iránti és egymás iránti engedelmesség fontosságát a kapcsolatok terén.

  3. Megértetni, hogy az egység csakis akkor őrizhető meg, ha a szív oda van szentelve Krisztusnak.

A tanulmány vázlata

I. Egység Krisztusban (Jn 17:20-21)

  1. A keresztnél, Jézus eltávolította az emberek közötti sorompókat.

  2. Minél jobban közeledünk Jézushoz, annál közelebb kerülünk embertársainkhoz is.

  3. Isten szeretetének élése egységgel jutalmazza a kapcsolatokat.

II. Egység a Krisztus iránti engedelmesség által (Ef 5:21)

  1. A Biblia arra tanít, hogy gondoskodjunk egymás szükségeiről.

  2. Szeretetet tanúsítunk, amikor mások szükségeit betöltjük.

  3. A Krisztus iránti engedelmesség harmóniát kölcsönöz az otthon légkörének.

III. Egység választásunk által (1Pt 3:8-9)

  1. A család tagjainak aktív módon hozzá kell járulniuk az otthon egysége megteremtéséhez és megőrzéséhez.

  2. A családon belüli harmónia az én Krisztusnak való alárendelése útján teremthető meg.

Magyarázat

I. Bevezető

Az e heti tanulmány a család tagjai közti egység megteremtésének néhány módját tárja fel és elemzi. Amikor arra törekszünk, hogy félretegyünk minden tényezőt, mely elválaszt egymástól, s még mielőtt megoldásokat találhatnánk ez irányban, személyes kapcsolatunk kell hogy legyen Istennel. A legelső és legfontosabb dolog, amire szükségünk van: Isten kegyelme. Szeretete begyógyítja sebeinket. Emlékeztet minket erre Ámos 3:3 verse: “Vajon járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?” Az együtt járás közös elhatározást és közös célt feltételez. Ez azt jelenti, hogy az együtt járást megelőzi a két “útitárs” közös egyezsége. Nem juthatunk egységre azáltal az egyszerű tény által, hogy ugyanazon az úton haladunk előre. Kell a közös megegyezés, amely körülírja a közös célt. Ahhoz, hogy két ember ugyanabban az irányban haladjon és közös legyen a célja, elengedhetetlen a kapcsolat fejlesztésére való együtt-törekvés s a két fél közti hatékony kommunikáció tökéletesítésére valamint a konfliktusok megoldására való készség kialakítása.

A házaspárok számára az egység közös és tudatos elhatározás, amelyet naponta megújítanak mindaddig, “míg a halál el nem választja őket egymástól.” A jegyben állók számára pedig az egység azt jelenti, hogy közösen eldöntik: részt vesznek a házasság előtti tanácsadáson és mindazokon a közös tevékenységeken, amelyek erősítik lelki és érzelmi kapcsolatukat. Kérdezd meg csoportod tagjait, milyen kapcsolat erősítő/fejlesztő gyakorlatokat ajánlanának a jegyben állóknak.

Ha egy házaspár szilárd alapra épít, a köztük levő egység megteremtésére és megőrzésére tett kötelezettségvállalásuk egész életükön át elkíséri őket. “Bármennyire körültekintően és bölcsen lépnek is a házasság kötelékébe, kevés új párnál van meg a teljes egység azonnal az esküvői szertartás után. Az új házasok közötti igazi egyesülés a későbbi évek munkája” (Ellen White, A nagy Orvos lábnyomán, 250).

II. Az egység létrejöttének kulcselemei

A. Az egység megteremtése érdekében lényeges, hogy a két fél a megfelelő, szilárd alapra építsen. Gondoljatok csal a bibliai illusztrációra: két ember házat épít; az egyik a kősziklára, a másik a fövenyre (Mt 7:24-27). Amikor jön a vihar, a homokra épített ház összedől, és elmossa a víz. Beszélgessetek a csoportban arról, mit jelent a házasok és házasulandók számára “homokra építeni”.

A példázat az egyik embert bölcsnek, a másikat bolondnak nevezi. Nevezhetnénk őket így is: felelősséggel rendelkező és felelőtlen, érett és éretlen. A bölcs a kősziklára építette házát: a vihar tombolhatott körülötte, nem dőlt össze. Az élet viharai egyaránt támadják a bölcset és a bolondot: az alap az, ami különbséget tesz közöttük!

Figyeljük meg: a bölcs építő egy másik tulajdonsága az volt, hogy törekedett alkalmazni Jézus tanításait. A bolondnak nevezett házépítő szintén hallotta ezeket az életadó tanításokat, de megfeledkezett róluk. Az igazság egyszerű ismerete nem változtatja meg senkinek sem a magatartását. A Szentírásban olvashatjuk: “Az ördögök is hiszik, és rettegnek” (Jak 2:19). Ha törekedni akarunk házasságunk és családunk egységére, ismernünk és alkalmaznunk kell Jézus tanításait életünk minden lépésében, szokásainkká kell válniuk, személyiségünk szerkezetének meghatározó elemévé.

B. Az egység egy másik lényeges eleme: nem szabad megengednünk soha, hogy bárki vagy bármi akadályt gördítsen a házastársak illetve a család tagjai közé. Iván a Fábián húgát vette el feleségül, de a két férfi között már régóta feszültség volt. Egy alkalommal azonban “betelt a pohár”. Az incidens abból robbant ki, hogy egy családi összejövetel alkalmával Fábián, úgymond “viccből” Ivánra öntötte poharából az ásványvíz utolsó cseppjeit. Az a néhány csepp haragot gerjesztett kettejük között, amit nem múló ellenséges érzület követett. Sajnos a két sógor és családjaik tagjai között soha nem következett be a kibékülés. Mindketten úgy haltak meg, hogy nem bocsátottak meg egymásnak.

Jézus tanítása egyértelmű: bocsánatot kell kérnünk Tőle és azon felebarátainktól, akiket megbántottunk, s ugyanakkor meg kell bocsátanunk azoknak, akik ellenünk vétettek (Mt 6:14-15; Kol 3:13). Ahogy Jézus kész megbocsátani nekünk, mi is készek kell hogy legyünk megbocsátanunk másoknak.

C. Az egység megteremtésének egy harmadik kulcseleme: tanuljunk meg oly módon szeretni, hogy az jelentőséggel teljes legyen a család mindenik tagja számára. Mindenkinek megvannak a maga különleges szükségei, mindenki egyedi módon fogadja és nyilvánítja ki a szeretet gesztusait. Megismervén és teljesítvén ezeket a szükségeket, bebizonyítjuk szeretteinknek, hogy értékeljük és különleges figyelemben részesítjük őket.

D. Az egység megteremtésének újabb eleme: a Szentlélek gyümölcseinek megosztása. Ezek a következők: szeretet, öröm, békesség, hosszútűrés, jóság, jótékonyság, hűség, szelídség és mértékletesség (Gal 5:22-23). E gyümölcsök megnyilatkozása annak a ténynek a bizonyítéka, hogy “a Lélek által élünk” (Gal 5:25). Amikor kapcsolatainkban ezek a gyümölcsök láthatókká válnak, az egység megerősödik és áldásban részesül. Pál apostol az fentebb említett listához még hozzáadja a “világosság gyümölcseit” is, amelyek a következők: jóság, feddhetetlenség és valóság.

E. Következik az imádkozás és a Szentírás tanulmányozásának gyakorlata. Annak a házaspárnak vagy családnak van a legnagyobb esélye az egység megvalósítására, amely együtt imádkozik és tanulmányozza a Szentírást. Mélységes bensőség alakul ki közöttük, közelségüket megszilárdítja a közös lelki értékekben való közösség. Az áhítat hatékonyabb egy olyan családban, amelyben a tagok vágynak az egységre és gyakorolják is azt. A férj és a feleség akkor építik igazán kapcsolatukat, amikor személyes és közös terheiket az Úr elé viszik.

F. Az egység megteremtésének utolsó kulcseleme, amelyre ebben a tanulmányban utalunk: a kegyelem. Mind természetünkben, mind cselekedeteinkben bűnösök vagyunk. Gyakran az egység megtalálására tett legnemesebb erőfeszítéseink is hiábavalóknak bizonyulnak. Akkor van igazán szükségünk arra az adag kegyelemre, amely képes áthidalni a szakadékot vágyaink és cselekedeteink között.

Személyes bizonyságtétel

Tisztázzátok az egység és az uniformizáltság közötti különbséget. Melyek a családi egység azon hatásai, amelyekért Jézus imádkozott (lásd Jn 17. fejezetét)? Mit tanulunk abból a tényből, hogy Lucifer lemondott az Istenséggel való lelki egységről? Mi módon növeli az egységet a családtagok egyénisége és személyes boldogsága? Hogyan gátolja az egység hiánya a személyes fejlődést, és miként befolyásolja a családtagok közti kapcsolatot?

A választ Jn 17:20-26 verseiben olvashatjuk. Milyen lényeges attribútum szolgál a lelki egység alapjául? A bibliai igazság iránti hűség miért kötődik feloldhatatlanul a szeretethez és az egységhez?

Árpád és Kamilla szenvedélyesen szerették egymást. Házasságot kötöttek a gyülekezetben, majd mindketten aktívan részt vettek ügyosztályai különböző tevékenységeiben. Szorgalmuk és odaszentelődésük jutalmaként fontos tisztségekbe választották meg őket a gyülekezetben. Néhány évi házasság után azonban szeretetük gyengülni kezdett. Egyre gyakrabban és egyre több hibát fedeztek fel egymásban, folyton kritizálták egymást. “Ha tudnák az emberek, milyen hideg vagy a valóságban – mondta Kamilla –, nem választanának meg többé gyülekezetvezetőnek!” “Ha a világ tudná, mennyire bosszantó és civakodó vagy, nem lennél te többet fődiakónus!” – vágott vissza Árpád. Az ehhez hasonló szóváltások gyakoriak voltak. Szeretetük napról napra hervadt.

Aztán Kamilla, belefáradva és beleunva a sok keserűségbe és gyűlölködésbe, elhatározta, hogy megtanulja újból szeretni a férjét. Tanulmányozta Jézus életét, mindig megbocsátani kész szeretetét és önfeláldozó lelkületét éppen azok iránt, akiket üdvözíteni jött. Az Üdvözítő bűnösök iránti felfoghatatlan szeretete újraébresztette benne a szeretet lángját férje iránt. Vágyat érzett a szívében, hogy áldás lehessen számára, függetlenül attól, hogy mi lesz erre az ő válasza.

Árpádot teljesen lenyűgözte felesége gesztusa. Szelídséggel és tapintattal megpróbálta újjáéleszteni a közös áhítatot és imádatot az életükben. A veszekedések okozta sebek begyógyultak, az elégedetlenségek heve lecsitult. El kezdték egymást bátorítani, támogatni. Ebben a pozitív töltetű érzelmi kontextusban Árpád és Kamilla erőt nyert arra, hogy elviselje egymás negatív tulajdonságait, amelyeket azelőtt képtelen volt elviselni.

Alkalmazás: Hogyan kellene változtatnod magatartásodon, hogy erősítsd a családoddal és a gyülekezeteddel való kapcsolatod egységét?

Elmélkedésre

Ibolya és László meghívást kaptak a szomszéd házaspártól az adventista gyülekezetbe. Szomszédjaik el is mondták nekik meghívásuk okát: hathónapos fiukat ima által Istennek szentelik, s a szertartás annyira fontos számukra, hogy örömüket meg akarják osztani szomszédaikkal is. Ibolya és László elfogadták a meghívást, nem gondolván arra, mi lesz ennek a következménye.

Az imaház zsúfolásig megtelt. Amint a szülők gyermekükkel együtt a szószék elé mentek, a lelkész előrehívta a rokonokat és szomszédokat is. A szertartás ünnepélyes volt. A prédikátor imádkozott, és néven nevezte a szülők meghívottait is. Ibolyát és Lászlót mélyen meghatotta ez a fohász és a gyülekezetben tapasztalt hangulat. Miután hazamentek, minden kis részletet megbeszéltek. Ibolya eldöntötte, hogy a következő szombaton is elmegy az adventista imaházba. A férje nem kísérte el, de nem volt ellenvetése.

Ibolyát lenyűgözte a gyülekezetben uralkodó családias légkör; a fiatal testvérnők szeretettel vették körül. Nyolc hónap után a lelkész, a keresztelő medencében, áldásra emelte a kezét Ibolya feje fölött, kimondva az ó-ember halálát és az új életre való feltámadást nyugtázó nyilatkozatot.

Attól a naptól kezdődött Ibolya keresztény élete, de nem remélt szenvedése is. László, akinek ugyan örömöt szerzett a kisgyermek odaszentelésének szertartása, felesége ellen fordult: vádolta és elképzelhetetlen módszerekhez folyamodott, hogy megakadályozza hitgyakorlását. Feleségét rendszeresen sanyargatta, bántotta, sértette és becsmérelte nyolc évi békés házasság után. Ibolya a Krisztussal való járás öröme és a férje heves ellenkezése által kiváltott keserűség között volt kénytelen élni.

Gyakorlati kérdések

  1. Magyarázzátok meg az okot, amiért László annyira szerencsétlen módon reagált felesége keresztségére.

  2. Mi a gyülekezet része Ibolya küzdelmében?

  3. Milyen magatartást kell tanúsítania Ibolyának férje iránt? Hogyan egyeztetheti az élet Istenének való szolgálatot a férje iránti kötelességekkel?

  4. Melyek azok a bibliai érvek, amelyek révén megmagyarázhatjuk ezt a helyzetet? A Teremtő a családok szétválasztására törekedne?