bibliaversek gyüjteménye

5. tanulmányhoz  −  2006 január 28 - február 3.

A TANÍTVÁNYOK NEVELÉSE

   Vasárnap 

Máté 28,18-19.

  1. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
  2. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén õket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,

Ján. 8,31.

  1. Monda azért Jézus a benne hívõ zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok;

Ján. 13,35.

  1. Errõl ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.

V. Móz. 6,5-9. 18.

  1. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes erõdbõl.
  2. És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.
  3. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekrõl, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.
  4. És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötõül a te szemeid között.
  5. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.

  1. És azt cselekedjed, a mi igaz és jó az Úrnak szemei elõtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess és bírhasd azt a jó földet, a mely felõl megesküdött az Úr a te atyáidnak.

   Hétfõ 

V. Móz. 6,7.

  1. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekrõl, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.

V. Móz. 32,41.

  1. Ha megélesítem fényes kardomat és ítélethez fog kezem: bosszút állok ellenségeimen és megfizetek gyûlölõimnek.

Péld. 2,1-9.

  1. Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
  2. Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
  3. Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
  4. Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
  5. Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
  6. Mert az Úr ád bölcseséget, az õ szájából tudomány és értelem származik.
  7. Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
  8. Hogy megõrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
  9. Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.

Péld. 3,5-8.

  1. Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbõl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
  2. Minden te útaidban megismered õt; akkor õ igazgatja a te útaidat.
  3. Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
  4. Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.

   Kedd 

II. Móz. 29,38-42.

  1. Ez pedig az, a mit áldoznod kell az oltáron: Esztendõs két bárányt mindennap szüntelen.
  2. Az egyik bárányt reggel áldozd meg, a másik bárányt pedig áldozd meg estennen.
  3. És az egyik bárányhoz végy egy tized lisztlángot, egy negyed hin-nyi sajtolt olajjal vegyítve; italáldozatul pedig egy negyed hin-nyi bort.
  4. A másik bárányt estennen áldozd meg, ugyanazzal az étel és italáldozattal készítsd azt, mint reggel; kedves illatul, tûzáldozatul az Úrnak.
  5. Szüntelen égõáldozat legyen az a ti nemzetségeitek között a gyülekezet sátorának ajtajánál az Úr elõtt, a hol megjelenek néktek, hogy veled ott szóljak.

   Szerda 

Péld. 22,6.

  1. Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.

Péld. 4,11.

  1. Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.

Péld. 2,20.

  1. Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.

Luk. 15,11-22.

  1. Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
  2. És monda az ifjabbik az õ atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám esõ részt! És az megosztá köztök a vagyont.
  3. Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
  4. Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és õ kezde szükséget látni.
  5. Akkor elmenvén, hozzá szegõdék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé õt az õ mezeire disznókat legeltetni.
  6. És kívánja vala megtölteni az õ gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
  7. Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bõvölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
  8. Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
  9. És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
  10. És felkelvén, elméne az õ atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá õt az õ atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá õt.
  11. És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
  12. Az atyja pedig monda az õ szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyûrût a kezére, és sarut a lábaira!

Róm. 8,28.

  1. Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik az õ végzése szerint hivatalosak.

II. Pét. 3,9.

  1. Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tûr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.

Jel. 16,7.

  1. És hallám, hogy más az oltárról ezt mondja vala: Jól van Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid.

   Csütörtök 

Eféz. 6,1-4.

  1. Ti gyermekek szót fogadjatok a ti szüleiteknek az Úrban; mert ez az igaz.
  2. Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat (a mi az elsõ parancsolat ígérettel).
  3. Hogy jól legyen néked dolgod és hosszú életû légy e földön.
  4. Ti is atyák ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint.

Csel. 5,29.

  1. Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek.