SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

12. tanulmány     2005 június 11 - 17.

 

Tanító melléklet Bibliaiversek Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

JÉZUS KÍNSZENVEDÉSE

„És kilenc órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?” (Mk 15:34)

MINDEN ÚT A GOLGOTÁHOZ VEZET. Jézus lábnyomán haladva jutottunk el Názárettől Galileáig, majd Jeruzsálemig. Most pedig elérünk a Golgotához, oda, ahol megtagadták, megszégyenítették Jézust, ahol szenvedett, majd meghalt. Innen árad a győzelem, a reménység és az örök élet is.

A názáreti Jézus egyetlen más vallási tanítóhoz sem hasonlítható, amint azt a golgotai és az utána következő események is bizonyították. Sokan hagytak bölcs tanításokat az utókorra, tettek nemes dolgokat, gyűjtöttek maguk köré követőket és álltak mozgalmak élére, amelyek fennmaradtak, sőt még vezetőjük halála után is egyre erősödtek. Némelyik mozgalom világvallássá lett. De egyedül Jézus támadt fel a halálból, aki ma is uralkodik, mint élő Megváltó. Ezért nem hasonlítható Jézus senki máshoz.

A HÉT FŐBB KÉRDÉSEI: Miért akarták a nép vezetői halálra adni Jézust? Mivel hatottak végül Pilátusra? Mi volt a jelentősége annak, hogy két tolvaj között feszítették keresztre az Urat? Miért olyan fontos tudni Jézus halálára gondolva, hogy helyettünk halt meg? Mi történt a Szentháromság tagjaival a keresztre feszítéskor?

Vasárnap június 12.

JÉZUS A NAGYTANÁCS ELŐTT (Márk 14:53–65)

Jézus kihallgatása csak színjáték volt, egyáltalán nem akarták törvényesen megvizsgálni az ügyét. Koholt vádak alapján akarták halálra ítélni. A vallási vezetők már a kihallgatás előtt eldöntötték, hogy Jézust megöletik. Igyekeztek fenntartani a törvényesség látszatát, mégis az egész folyamat, a sebtében, az éjszaka közepén összehívott tárgyalás valójában az igazság megcsúfolása volt.

Az Adventista Bibliakommentár így összegzi az eseményeket, alapul véve azt, amit a négy evangélium Jézus kihallgatásáról közölt, és amit Ellen G. White fűzött ehhez a témához: „Jézust két előzetes kihallgatásra vitték: egyszer Kajafás, majd Annás és Kajafás elé. Kétszer vitték a Nagytanács elé: egyszer éjszaka, azután nappal. Jézus kétszer jelent meg Pilátus előtt, közben pedig egyszer Heródes elé is elvitték” (lásd: The SDA Bible Commentary, 5. köt., 528. old.).

Képzeljük magunkat a főpap helyébe, miközben Márk beszámolóját olvassuk! Miért kívánta Jézus halálát? Mivel igazolhatta tettét? Írjuk le az igehelyek mellé, hogy milyen érveket hozhatott fel tette védelmében?

Jn 7:41–42 ______________________________________________

Mt 12:2 ________________________________________________

Mk14:62–64 ____________________________________________

Jn 10:33 ________________________________________________

Jn 11:48 ________________________________________________

Lk 4:22 ________________________________________________

Jn 2:19 ________________________________________________

Mt 12:24 _______________________________________________

Megdöbbentő, hogy a vallási vezetők miként viszonyultak Jézushoz!Mégis, ha a fenti idézetekre gondolunk, talán átlátjuk, milyen könynyen becsapták magukat a bizonyítékok ellenére. Milyen tanulságot vonhatunk le ebből mi, akik szintén hajlamosak vagyunk arra, hogy igazolni akarjuk rossz tetteink helyességét is?

Hétfő június 13.

PILÁTUS ÉS A VALLÁSI VEZETŐK (Márk 15:1–19)

Olvassuk el Márk és a többi evangélium beszámolóját arról, hogyan hallgatta ki Pilátus Jézust (Mk 15:1–15; Mt 27:11–26; Lk 22:66–13:25; Jn 18:28–19:16)! Hihetetlen, hogy a pogány kormányzó igyekezett megmenteni az Urat, miközben saját népe vallási vezetői, akik a hit védelmezőinek tartották magukat, minden áron meg akarták öletni. Felfoghatatlan, hogy a pogány helytartó meg a katonái a zsidók királyának nevezték Jézust, miközben a Messiást oly régóta váró népe azt kiáltotta: „Feszítsd meg!” Hihetetlen, hogy Pilátus szabadon akarta engedni Jézust, az Életadót, a tömeg pedig Barabbásért, a gyilkosért kiáltott. Ijesztő kép ez Sátán hatalmáról, aki elhiteti azokat az embereket, akik nem adták át teljesen szívüket az Úrnak.

Ki lehet bűnösebb Isten szemében: Pilátus vagy a zsidó vallási vezetők? Vajon miért (lásd: Jn 19:11)?

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

A vallás jóra és rosszra is fordítható, roppant nagy erejű eszköz. Ez a történet arra példa, hogy milyen szörnyű gonoszságot műveltek az emberek a vallás leple alatt. Ugyan mi állíthatja meg azt, aki abban a hitben él, mint a vallási vezetők, hogy Istent szolgálja tettével? Ha az ember azt gondolja, hogy Isten vezérli tetteit, akkor számtalan olyan dolgot képes megtenni, amit egyébként nem tenne meg. Hiszen, ha valakit Isten vezet, ki vagy mi állhat az útjába?

Az ember nem légüres térben követi el a bűnt, bűneink tehát nemcsak ránk hatnak. Olvassuk el újra a mai igeszakaszt! Még kire hatott a vallási vezetők bűne? Milyen következtetést vonhatunk le ebből? Soroljunk fel más bibliai példákat is arra, hogy milyen gyorsan terjed a bűn, és milyen károkat okoz másoknak!

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

Képzeljük magunkat Pilátus helyébe az utolsó ítélet napján (Préd 12:16; Róm 3:6)! Mit hozhatna fel saját védelmében? Hányszor fordult elő az elmúlt hónapban, hogy hasonló módszerekkel próbáltuk igazolni helytelen szavainkat, tetteinket?

Kedd június 14.

A GOLGOTA (Márk 15:16–37)

Nagyon fontos, hogy Jézus életének eseményei közül éppen erről sokat gondolkozznunk. Gondoljunk arra, amint ott függ a kereszten Isten egyszülött Fia, sebzetten, görnyedten, véresen! Hátán felszakította a bőrt a sok korbácsütés, kezét és lábát szegekkel szúrták át. Egész éjjel nem aludt, és semmit nem evett, nem ivott az előző nap elfogyasztott vacsora óta. Ott függ egyedül a kereszten a gonosztevők között, kitéve a napnak, szélnek, legyeknek és hangyáknak.

Olvassuk el figyelmesen Mk 15:27–28 verseit! Vajon miért bántak Jézussal másként, mint egy köztörvényes bűnözővel, és miért két gonosztevő közé állították keresztjét? Márk idézi Ésa 53:12 versét az Ószövetségből. Mire mutat rá ez a szöveg? Milyen lényeges dologra utal az Ige a kereszten történtekkel kapcsolatban?

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

Jézus Krisztus a kereszten magára vette bűneinket. Ránehezedett az egész emberiség bűne. Pál úgy fejezte ezt ki, hogy Isten „bűnné tette [Őt] értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne” (2Kor 5:21). Pál, aki véletlenül sem mondta, hogy Jézus bűnös lett volna, ami természetesen nem is igaz, a lehető legpontosabban akarta megfogalmazni, hogy Isten úgy tekintett Jézusra, mint bűnös törvényszegőre, és úgy is bánt vele. Jézus, aki sohasem vétkezett, szinte felfoghatatlan módon a bűnösök helyébe lépett.

Olvassuk el Jn 1:29; Gal 3:13; Zsid 9:28 és 1Pt 2:24 verseit! Mit mondhatunk az idézett versek alapján, mit tett Jézus a bűnnel a kereszten?

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

Rettenetes büntetést szenvedett el Isten Fia a bűneink miatt. Eléggé késztet-e ez a gondolat arra, hogy Jézus erejét kérjük bűneink legyőzéséhez?

Szerda június 15.

A GOLGOTA JELENTŐSÉGE (Ésaiás 53)

A tegnapi részben Márk evangélista Ésaiás 53. fejezetéből idézett. Olvassuk el a fejezetet, és soroljuk fel azokat a kifejezéseket, amelyek világosan utalnak arra, hogy Krisztus a mi bűneinkért, vagyis helyettünk halt meg (lásd: Ésa 53:4–12)!

Mit jelent az, hogy Jézus helyettünk halt meg? Miért olyan fontos megérteni a megváltási tervet?

A keresztények különböző módon magyarázzák, hogyan tette Isten lehetővé Krisztusban az üdvösséget. Eltérő nézeteket alakítottak ki az engesztelés módjára vonatkozóan. Az alábbiakban ilyen magyarázatokkal találkozhatunk. Melyikkel értesz egyet, és melyikkel nem?

Nincs olyan elmélet, amely igazán bemutatná, hogyan adott Isten lehetőséget az üdvösségre Krisztusban. A keresztény gondolkodók az évszázadok során különböző elméleteket dolgoztak ki a legapróbb részletekig, amelyben sok az igazság, de a történet egésze ennél is többet rejt. A válasz nyitját Isten lényében találhatjuk, aki maga gondoskodott az engesztelésről. Figyeljük meg a Biblia állításait:

  1. A megváltás tervében az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy szeretetben és cselekedetben. Nem mondhatjuk az Atyáról, hogy kegyetlen, könyörtelen, míg vele ellentétben a Fiú kegyelmes (lásd: Jn 3:16).

  2. Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot (2Kor 5:19).

  3. A halál szükséges volt (Róm 3:24–26; Zsid 9:22).

  4. Krisztus helyettünk halt meg (2Kor 5:21; 1Kor 15:3).

  5. A kereszt Isten szeretetének legnagyobb bizonyítéka (Róm 5:7–8).

Csütörtök június 16.

JÉZUS HALÁLA (Márk 15:33–41)

„Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet” (Mk 15:34)?

„Sátán kegyetlen kísértéseivel kínozta meg Jézus szívét. Az Üdvözítő nem tudott átlátni a sírkamrát elzáró kövön. Egyetlen biztató reménysugarat sem látott, hogy majd győztesként jön elő a sírból, és semmi biztosíték nem volt arra, hogy az Atya elfogadja áldozatát. Krisztus attól félt, hogy a bűn oly súlyos Isten szemében, hogy örökre elszakítja Őt az Atyától. Krisztus azt a lelki kínt érezte, amit a bűnösök éreznek majd, amikor az irgalom nem könyörög többé a bűnös emberi nemzetségért. A bűnnek ez az érzete volt az, amely az Atya haragját Krisztusra, az emberek helyettesére öntötte ki, ami oly keserűvé tette azt a poharat, amit kiivott, és összetörte Isten Fiának szívét” (Jézus élete, 661. old.).

Gondolkozzunk csak el Ellen White szavairól! Mi is történt a kereszten? Mit tudhatunk meg a bűn jellegéről és Istenről? Milyen árat kellett Istennek az üdvösségünkért fizetnie?

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

Jézus kétségbeesetten kiáltott fel: „Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?” Utolsó szava, „Elvégeztetett!” mégis bizonyosságot, reményt és bizalmat fejezett ki. Kijelentette, hogy megnyerte a Sátán elleni utolsó, döntő csatát, ezzel örökre eldőlt a gonosszal való nagy küzdelem végkimenetele. A háborúnak ugyan még nincs vége, de tudjuk, hogyan fog végződni, mert Jézus győzött a Golgotán. Jézus Atyja kezébe ajánlotta magát, lehajtotta fejét, és meghalt.

Jézus az örökkévalóságtól fogva egy volt az Atyával (Jn 1:1–2), közös volt minden tettük és céljuk (1Móz 1:26; 3:22; Jn 10:30), de ott a kereszten attól szenvedett, hogy a bűn miatt el kellett szakadnia az Atyától. A kereszt elválasztotta egymástól a Szentháromság tagjait. Előfordult már, hogy el kellett válnunk valakitől, akit nagyon szeretünk, akihez igen közel érezzük magunkat? Milyen érzés volt? Jobban értékeljük-e ezután, amit Jézus tett értünk? Könnyebb-e engedelmeskedni Istennek, ha arra gondolok, hogy mennyit szenvedett a bűneim miatt?

Péntek június 17.

TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Hasonlítsuk össze a párhuzamos beszámolókat: Mt 26:57–68; 27:1–56; Lk 22:66–23:49; Jn 18:12–14, 19–19:37. Olvassuk el Ellen G. White: Jézus élete című könyvéből a Jézus, Annás és Kajafás előtt (602–618. old.), Pilátus palotájának udvarán (628–648. old.), Golgota (649–665. old.) és az Elvégeztetett! (666–673. old.) című fejezeteket!

„Üdvösségünk Fejedelme tökéletessé lett a szenvedés által. Lelkét odaadta bűnért való áldozatul. A rettenetes sötétségnek körbe kellett fognia, mert az Atya visszavonta tőle szeretetét és kegyelmét. Krisztus lépett a bűnös helyébe, és minden bűnösnek ilyen sötétséget kell tapasztalnia. Isten igaz Fiának kellett elszenvednie a kárhoztatást és a haragot, de nem bosszúját, hiszen Isten szíve a legnagyobb fájdalommal telt meg, amikor bűntelen Fia elszenvedte a bűn büntetését. Az isteni hatalmak hasonló szétválására soha többé nem lesz példa az örökkévalóság során” (Ellen G. White megjegyzései, The SDA Bible Commentary, 7. köt. 924. old.).

MEGBESZÉLENDŐ KÉRDÉSEK:

  1. Próbáljuk meg elképzelni, vajon miért akarta Kajafás megöletni Jézust! Érdemes beszélni erről a kérdésről az osztályban.

  2. Miért kellett Jézusnak meghalnia ahhoz, hogy megmenthesse az embereket?

  3. A kereszt igazi célja az volt, hogy megtanuljunk bízni Istenben. Egyetértesz ezzel a gondolattal, vagy sem? Miért?

  4. Mit tehet a gyülekezet azért, hogy jobban figyeljünk a keresztre? Mit tehetnénk azért, hogy amikor az emberek a gyülekezetre gondolnak, legelőször az jusson eszükbe, mennyire megváltoztatta a tagok életét Krisztus kereszthalála?

ÖSSZEFOGLALÁS: Krisztus meghalt bűneinkért. A kereszt teljes jelentőségét csak akkor érezzük át, ha önmagunkat látjuk a Golgotán: belátjuk és megvalljuk, hogy Jézus értem, helyettem halt meg. „Ha üdvözülni akarunk, meg kell tanulnunk a bűnbánat és az alázat leckéjét a kereszt lábánál” (Jézus élete, 61. old.).

 

RÁDIÓS MISSZIÓ

Jeremy egy amerikai rádióállomás igazgatója. Egy péntek délután már éppen indult volna hazafelé a munkahelyéről, amikor hívást jelzett és villogni kezdett az egyik telefonvonal lámpája. A hallgatók ezen a számon mondhatták el imakéréseiket, imatapasztalataikat.

Egy fiatalasszony, Stephanie jelentkezett, és röviden elmondta élete történetét, hogyan maradt egyedül két gyermekével egy idegen országban. Jeremy gondolta, hogy az asszonynak egy őszinte barátra lenne szüksége, akivel beszélgethetne, és aki időnként meglátogatná. Ezért megkérdezte, hogy melyik városban lakik. A választ meghallva azonnal eszébe jutott, hogy ott is működik egy adventista rádióállomás. Megbeszélte az asszonnyal, ha sikerül, megkéri egyik ottani ismerősét, hogy látogassa meg. Együtt imádkoztak, azután elköszönt Stephanie-tól.

Jeremy aggódott, be tudja-e tartani, amit ígért, hiszen már későre járt, és nem tudta, hogy kollégája az irodában van-e még, ezért mielőtt felhívta volna, újból imádkozott. A másik városban dolgozó rádiós még bent volt. Leírta az asszony címét, és még aznap este felkereste a helyi gyülekezet lelkipásztorával együtt. Sokáig elbeszélgettek, Stephanie el tudta mondani gondjait, vendégei vigasztalták, tanácsot is adtak neki. Meghívták a helyi adventista gyülekezetbe. Másnap a testvérek szeretettel fogadták Stephanie-t, aki azonnal otthon érezte magát a gyülekezetben, mintha egy igazi nagy családban, Isten családjában lenne.

Tennessee államban egy adventista középiskola saját rádióállomást működtet, amely többek között sugározza a helyi evangelizációs előadások felvételeit is, közvetlenül az élő előadás után, valamint a reggeli órákban.

Egyik délelőtt telefonált a stúdióba egy helyi, független gyülekezet lelkipásztora, aki a reggeli műsorban hallgatta a szombatról szóló előadást. Az üzenet nem hagyta nyugodni, szeretett volna még többet megtudni erről a kérdésről. A helyi adventista lelkész meglátogatta az evangélizátorral együtt, és néhány könyvvel, tanulmánnyal ajándékozták meg. Sokáig beszélgettek, és meghívták a többi előadásra is. A lelkész örömmel el is ment az alkalmakra.

Néhány hónappal később az adventista lelkész éppen azon a környéken járt, ahol a másik lelkész lakott, és meglátogatta, hogy megtudja, mi történt vele azóta. A házigazda örömmel újságolta, hogy a szombatról szóló bibliai tanítást elfogadta, majd gyülekezete tagjainak is beszélt róla. Szinte az egész gyülekezet elfogadta a szombatot, és ami meglepő, azóta még többen járnak oda.

Az adventista lelkész tovább folytatja a Biblia tanulmányozását a lelkésszel és egész gyülekezetével.

Phil Follett a LifeTalk rádió igazgatója Tennessee államban.