TANÍTÓI MELLÉKLET

10. tanulmány  −  2005 május 28 - június 3.

Tanulmány Bibliaversek Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

JÖVENDÖLÉS A VÉGIDŐRŐL

A tanulmány célja

  1. Hangsúlyozni Jézus visszajövetelének fontosságát, és a világtörténelem végének közelségét.

  2. Rámutatni arra, hogy miként alkalmazandóak Jézus végidőre szóló kijelentései.

  3. Hangsúlyozni a tényt, hogy reménykedve kell várnunk Jézus visszajöttét.

A tanulmány vázlata

I. A tanítványok kérdései (Mk 13:1-2)

  1. Jézus tanítványai a világ végét Jeruzsálem pusztulásával azonosították.

  2. Válaszában Jézus egyértelművé tette, hogy Jeruzsálem bukása valóban egy fajta vég, de nem a világtörténelem vége.

  3. A látszólag véletlenszerű katasztrófák, amelyek a végidőben következnek be, Isten tervének részét képezik.

II. Jeruzsálem bukása (Mk 13:9-12)

  1. Jézus igazolja, hogy a Dániel 11:31 versében említett „szenthely megfertőztetése” Jeruzsálemnek a rómaiak által végrehajtott lerombolására vonatkozik.

  2. A tény, hogy az első keresztények elhagyták Jeruzsálemet az ostrom ideje alatt, arra utal, hogy meghallgatták és megfogadták Jézus szavait.

  3. Jeruzsálem bukása az Isten iránti engedetlenség eredményeként is értelmezhető.

III. A világ vége (Mk 13:24-26)

  1. Jeruzsálem bukása a világ végét jelképezi.

  2. Jézus nem minden kijelentése vonatkozik Jeruzsálem bukására. Némelyik az idők végére utal.

  3. Habár fontos, hogy ismerjük a végidő jeleit, fontosabb Jézus visszajövetelére összpontosítanunk.

Összefoglalás

Jézus követőiként komolyan kell gondolnunk a világ végére és a második adventre. Jézus gyakran prédikált mindkettőről, hisz mindkettő értelmet adott életének és munkásságának. Ugyanakkor nekünk mostani és itteni küldetésünkre kell koncentrálnunk, mivel Isten országa itt van közöttünk.

Magyarázat

Márk evangéliumának 13. fejezete az egyik legnehezebben értelmezhető része a könyvnek. A nehézség a Jeruzsálem lerombolására és a világ végére vonatkozó próféciák megértésében áll. A két esemény úgy van bemutatva, hogy nehéz elválasztani a kettőt egymástól. A két esemény közötti történelmi időtáv egyetlen határozott konklúziót eredményez: ahogy Jézus Templomra vonatkozó jövendölése beteljesedett, úgy fog beteljesedni a második eljövetelét előre jelző próféciája is.

E heti tanulmányunk a tanítványok kérdését (4. vers) és Jézus válaszát elemzi.

I. A tanítványok kérdése

Miközben a tanítványok Jézussal együtt elhagyták a Templomot, kifejezték csodálatukat az építmény szerkezetét és szépségét illetően. Nagy Heródes Jézus születése előtt 15 évvel kezdte el az építését, ám az egész építmény, mely Jeruzsálem mintegy egyhatod részét tette ki, Krisztus után 63-ban sem volt még teljesen készen. A Jézus idejében valószínű, hogy az épület szerkezete már be volt fejezve. Az objektumot alkotó kövek némelyike hatalmas volt: 8/2/4 méter. „A zsidók meg voltak győződve e csodálatos épület rezisztenciája felől, és nem csak az építmény szolid volta miatt, hanem amiatt is, hogy Isten jelenléte töltötte azt be” (Life Application Bible Commentary: Mark, 370).

A tanítványok csodálkozása (Mk 13:1) a következő nyilatkozatra késztette Jézust: „Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, amely le nem romboltatik” (2. vers). Ez a prófécia újabb kérdést csikart ki Péterből, Jakabból, Jánosból és Andrásból: „Mondd meg nékünk, mikor történnek meg ezek; és mi lesz a jel, amikor mindezek beteljesednek?” (4. vers). A kérdés első részében megjelenő „ezek”, nyilvánvalóan Jeruzsálem lerombolására vonatkoznak. A kérdés második részének „mindezek” szavának értelmét Máté pontosítja: „Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek” (Mt 24:3). A második kérdés tehát a Messiás országa megalapításának idejére vonatkozik, s a tanítványok azon töprengenek, hogy mi a kapcsolat eme esemény és Jeruzsálem lerombolása között.

II. Jézus Jeruzsálem lerombolására vonatkozó válasza

Jézus válasza egy a mennyei királyságról alkotott új értelmezést kívánt meg a tanítványok részéről. Míg a zsidók reménye a Templomra és Dávid trónjának jeruzsálemi visszaállítására alapult, a Jézus által felkínált remény központjában dicsőséges visszajövetele állt, aminek pontos idejét senki sem tudja, csak az Atya (Mk 13:32). Az apostolok tehát a második adventet „ama boldog reménységként” írják le (Tit 2:13), amely a Jeruzsálem pusztulása után 20 évvel írt Jelenések könyvének alaptémája.

Jézus Jeruzsálem lerombolására vonatkozó válasza két figyelmeztetést tartalmaz: „Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket!” (Mk 13:5), valamint: „de ez még nem a vég!” (7. vers). Mivel nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy e kijelentések közül melyik utal a zsidó nemzet mint Isten népe történelmének végére, és melyik a világtörténelem befejezésére, fontos, hogy ne engedjük meg a különböző történelmi válságoknak, hogy meggyengítsék hitünket, és spekulációkra ösztönözzenek a világvégét illetően.

A Templom lerombolása az egyik legprimitívebb, legembertelenebb eseményként maradt fenn a történelemben. A Márk evangéliumában megjövendölt éhség, üldözések, fosztogatások, rombolás, földrengés és halál a zsidó nemzetet elképzelhetetlen válságba taszította. A Templom ostroma és megsemmisítése Krisztus után 70-ben következett be, amely esemény nyomán körülbelül egymillió zsidó vesztette életét. A Templom „átélte” a „szenthely megfertőztetéséről” szóló próféciát (Mk 13:14; Dán 11:31), amikor is a rómaiak nem csak hogy lerombolták, hanem a szent helyekre saját pogány isteneiket állították fel, Krisztus után 135-ben pedig egyenesen templomot építtettek a helyére Jupiter tiszteletére.

III. Jézusnak a végidőre vonatkozó válasza

Habár a Márk 13:6-19 versekben megjövendölt események elsősorban Jeruzsálem pusztulására vonatkoznak, alkalmazhatóak a végidő eseményeire is. Jeruzsálem lerombolása a világ idők végén bekövetkező összeomlását jelképezi. Hasonlóképpen, az egyház is nagy próbákon fog keresztülmenni (úgy fizikai, mint lelki próbákon). A keresztények ezt a lelki őrködésre való felszólításnak kell, hogy tekintsék (9. vers), mivel „ez még nem a vég” (7. vers).

Jézus megjövendölt néhány, a végidőre jellemző eseményt:

„De előbb hirdettetnie kell az evangéliumnak minden pogányok között” (Mk 13:10). E feladat teljesítése az üldözések és próbák idején jelzi, hogy a vég közel van (Mt 24:14; Jel 14:6-12).

Hamis próféták és hamis krisztusok jelennek meg a világon, akik tévtanításaikkal, csodatételeikkel megtévesztik és becsapják az embereket, sőt, még a választottak közül is sokakat. A hamis tanítók közül egyesek azt fogják állítani, hogy Jézus titokban fog eljönni (Mk 13:21-22.26).

A végidő közelségét a szentek üldözése és tudományosan megmagyarázhatatlan kozmikus események is jelezni fogják (19.24-25 versek; lásd Jelenések 6:12-14 verseket). A növekvő bizonytalanság arra utal, hogy Isten majdnem készen áll örökre visszaállítani országát.

Senki sem ismeri Jézus visszajövetelének óráját (Mk 13:32). Ez arra kell, hogy késztessen, hogy a teljes megtérés és várakozás szemszögéből jobban átgondoljuk, mivel töltjük az időnket. Krisztus második eljövetele annyira váratlan lesz, hogy nem lesz időnk az utolsó percben felkészülni. Legyünk tehát készen már most! (Mk 13:34-37)

A tanulmány elmélyítése (Mt 24; Mk 13:1-36; Lk 21:5-40)

  1. A végidő. Sok adventista számára ez a szó negatív érzéseket kelt: a vallási üldözés, a hidegvérrel elkövetett erőszak és a lelki ámítás gondolata jelenik meg elménkben. Mégis, ennek az időszaknak a vége teljességgel pozitív. Elemezd az alábbi, természetes körülmények között győzelemmel végződő helyzetek pozitív és negatív vonatkozásait, és hasonlítsd össze Jézus visszajövetelével: a) megházasodni, b) gyermeket nemzeni, c) sikeresen államvizsgázni, d) házat építeni, e) egy versenyre alaposan felkészülni.

  2. Jézusnak az utolsó időkre vonatkozó szavai kétezer éven át figyelmeztették és bátorították a keresztényeket. Gondolj az egyháztörténelem különböző korszakaira (az apostoli egyházra, a római egyházra, a középkori egyházra, a reformáció korára és a modernkor egyházára), és elmélkedj azon, milyen bátorítást kaptak a keresztények egyik vagy másik történelmi korszakban. Miben különböztek és miben hasonlítottak ezek?

  3. Fontosabb tudnunk, hogy miként kell készeknek lennünk, minthogy azon elmélkednénk, hogy mikor fog eljönni Jézus. Milyen bibliai ígéretekre alapozhatsz, illetve milyen döntéseket hoztál meg életedben, amelyek értelmében biztos vagy abban, hogy találkozni fogsz Jézussal?

  4. Milyen szerepük van a profetikus időket felvázoló grafikonoknak az Úr visszajöttét váró keresztények bizonyságtételében? Ahhoz, hogy felkészülj Jézus második eljövetelére, mire alapozol: a) az Ó- vagy az Újtestamentumra, b) az evangéliumokra vagy az apostoli levelekre, c) a próféták írásaira vagy a zsoltárokra? Bármi legyen a választásod, magyarázd meg azt egy mondatban.

  5. Hiszed-e, hogy Jézus hamar visszajön? Magyarázd meg, mit jelent a „hamar” szó ebben a vonatkozásban.

Személyes bizonyságtétel

Sok adventistának nehezére esik a végidőről beszélni. Miért? Lehet, hogy meg vannak elégedve az itteni, földi élettel. Vagy az is lehet, hogy a végidőre gondolva rettenetes szenvedéseket képzelnek maguk elé, amelyek félelmet keltenek bennük, s ezért azzal áltatják magukat, hogy: „mindent a maga idejében”. A kérdéshez való tagadó viszonyulás biztosíthat ugyan időleges békét, de eljön majd az idő, amikor az elméleti valóság felölti a gyakorlati valóság ruháját. És ha ennek bekövetkezése felkészületlenül talál minket, rosszabb lesz majd, mint gondolnánk. Függetlenül az okoktól, amelyek miatt mellőzzük ezt a témát, ha mi, adventisták nem készülhetünk fel, hogyan készülhetnek fel idejében a hitetlenek?

Krisztus egy „időtérképet” hagyott hátra tanítványainak a végidők eseményeinek felismerésére. Megjelölte rajta a kerülőket, a rövidítéseket, az akadályokat, az utak leszűkülésének helyeit, amelyeket követőinek mind ismerniük kell, hogy előre haladhassanak Krisztus második eljövetele felé. Ő nem csak azt akarja, hogy használjuk ezt a „térképet”, hanem elvárja, hogy útitársainknak is megmutassuk. Szükségük van megállniuk, és megkérdezniük valakitől, merre megy a helyes út.

Tudatosítanunk kell a körülöttünk élőket az előttük álló veszélyekre. Hogyan tehetitek ezt meg úgy, hogy ne keltsetek bennük félelmet? Először is kezdjétek minden napotokat imával, adjátok át magatokat teljesen Istennek, majd kérjétek meg, hogy adjon alkalmat bizonyságot tenni másoknak hitetekről és ismeretetekről. Kérjétek meg, hogy segítsen felismernetek az alkalmakat, és adja szátokba a megfelelő szavakat, hogy bátorítsátok az embereket és felkeltsétek érdeklődésüket. Ígérjétek meg Istennek, hogy ez a cél lesz a legfontosabb számotokra azon a napon. Ő fel fogja készíteni az emberek szívét, hogy befogadhassák bizonyságtevéseteket.

Habár megijeszt, a végidő eseményeinek felfedése még egy bizonyíték arra nézve, hogy az üdvösség története igaz. Mekkora áldás ez a „minden idők térképe” számunkra!

Alkalmazás

A legsokkolóbb események hírül adására az amerikai újságok a „második advent” nevű betűtípust használják („second advent”). Ezt a fontot alkalmazták a World Trade Center ikertornyainak leomlásakor és Kennedy elnök meggyilkolásakor. Egy napon az emberiség át fogja élni a világtörténelem legsokkolóbb eseményét, amely annak a bizonyos betűtípusnak a nevét szolgáltatta. A második advent híre azonban már nem újságokban, hanem az égbolton fog megjelenni, hogy minden szem meglássa!

Elmélkedésre

  1. Egy hír csak akkor NAGY HÍR, ha jelentőséggel, fontossággal bír annak, aki kapja. A második advent csak akkor fog NAGY HÍRRÉ válni, ha hírértéke, jelentősége, fontossága lesz az emberek körében. Mit tehetünk annak érdekében, hogy Jézus második eljövetele fontos eseményként tűnjék fel az emberek tudatában?

  2. Hetedik napot ünneplő adventistákként egész életünkben hallottunk Krisztus közeli eljöveteléről. És mégis, a hír 150 éve tartó hirdetése ellenére Jézus még mindig nem jött el. Hogyan magyaráznád meg az Úr késését egy hitetlennek? Érinti ez valamilyen formában hitünket? Magyarázd meg a válaszodat.

  3. Milyen szerepet játszik a második advent a hívő életében? Megmarad a hosszú alagút végi fényes pontocskának? Lendület egy jobb keresztényi életre? Motivációja ez a keresztény életnek? Másképpen szólva: ha nem léteznék a második advent bizonyossága, keresztény lennél még? Szeretnéd-e még, hogy kapcsolatban légy Jézussal, ha ez a kapcsolat csupán erre a földi életre lenne érvényes?

Gyakorlati kérdések

  1. Úgy az Ó-, mint az Újszövetség tele van a második adventre vonatkozó ígéretekkel. Az Ótestamentumban 1845 hivatkozás van Krisztus második eljövetelére, az Újtestamentumban 318, átlagban minden harmincadik bibliavers a második adventre utal. Az a négy könyv, amelyben semmilyen közvetlen utalás nem történik Jézus visszajöttére, egyrészes apostoli levél, amelyet egy bizonyos személynek címeztek, tehát személyes témájú, személyes jellegű. A Biblia írói sürgősnek, fontosnak és szükségesnek ítélték meg hirdetni és élni a második adventről szóló üzenetet. Adventistákként ugyanolyan lelkeseknek kell lennünk Jézus második eljövetele hírének hirdetésében, mint az ősegyház tagjai. Mit tehetünk egyénileg és közösségileg annak érdekében, hogy még jobban foglalkoztasson a második advent közelségének ténye?

  2. Ha állandóan a második advent jeleinek keresésével vagyunk elfoglalva, megtörténhet, hogy ne éljünk Krisztusnak a mában. Várni Krisztust nem jelenti azt, hogy felismerjük azt a bizonyos napot, hanem hogy fel legyünk készülve rá. Miből tudhatod, hogy fel vagy-e készülve?