TANÍTÓI MELLÉKLET

1. tanulmány  −  2005 március 26 - április 1.

Tanulmány Bibliaversek Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

JÉZUS, iSTEN FIA

A tanulmány célja

  1. Megállapítani, hogy mindenik evangéliumnak megvan a maga egyedi része Jézus jellemének bemutatásában.

  2. Megértetni, hogy Márk miért ezzel a módszerrel mutatja be Jézust.

  3. Demonstrálni, hogy miként mutatja be Márk Jézust Isten Fiaként.

A tanulmány vázlata

I. Az író és az irodalmi szerzőség kérdése (Csel 15:37-39)

  1. Habár a Márk evangéliumában nem jelenik meg a szerző neve, a Márkot szerzőként megjelölő hagyományos források méltóak a bizalomra.

  2. Márk élő példája Krisztus jellem-átalakító munkájának.

  3. A tény, hogy Márk evangéliumot írt, Isten kegyelmének bizonyítéka.

II. Krisztus élete és szolgálatának kezdete (Mk 1:9-11)

  1. Márk evangéliumának kezdése bevezetés nélküli. A szerző egyáltalán nem tesz említést Jézus születéséről és gyermekkoráról.

  2. Minden Márk által bemutatott információ központjában Jézus Krisztus mint Isten Fia áll.

III. Krisztus üzenete és szolgálata (Mk 1:14-15)

  1. Márk főként Jézus messiási küldetésére összpontosít.

  2. Jézus üzenetét prófétai és apokaliptikus üzenetként mutatja be.

  3. Márk Jézust Dániel próféciája beteljesedéseként mutatja be.

Összefoglalás

A négy evangélium ugyanazt a történetet írja le, de más és más módon, és a megcélzott olvasói réteg is különbözik. Az evangéliumok figyelmes vizsgálata során levonhatjuk a következtetést, hogy egymást kiegészítő leírásokról van szó, amelyek egyáltalán nem mondanak ellent egymásnak. A Márk szerinti evangéliumra az összefoglaló jelleg a jellemző. A szerző Jézus küldetése és üzenete lényeges pontjait ragadja meg.

 

Magyarázat

Egyöntetűen elfogadott tény a teológusok között, hogy a Márk evangéliuma az első, amely írott formában jelent meg. A Máté, Márk és Lukács szerinti evangéliumok szinoptikusak, azaz általános, átfogó képet rajzolnak meg. Ebből az a következtetés vonható le, hogy e három evangéliumban sok a közös elem. Ha összehasonlítjuk őket, észrevehetjük, hogy Márk fontos információforrás, „akitől Máté és Lukács is ihletődött Jézus életének leírásakor” (SDA Bible Commentary, 5, 178). Például: Márk könyvének 661 verse közül Máté 606-ot, Lukács pedig 320-at használt fel.

Márk evangéliuma kulcsszövegének a 10. fejezet 45. versét tartják, mely ekképpen hangzik: „Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy Néki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon, és adja az Ő életét váltságul sokakért”. A szolgálat és az önfeláldozás meghatározza Jézus életét, ahogy az a Márk evangéliumából is kicseng. A többi evangélistához viszonyítva Márk említi a legtöbb csodát, és könyvének szinte a felét a nagyhét eseményeinek szenteli.

E heti tanulmányunk az evangélium természetét, az evangélium elfogadására való felkészülést, valamint Jézus szolgálatának kezdetét mutatja be.

I. Az evangélium természete

Márk tisztázza: az evangélium nem emberi természetű. Az üdvösség örömhírének eredete nem emberi, hatékonysága nem emberi elme és hatalom szüleménye. Az evangélium mindig is Jézus Krisztus, Isten Fia tulajdona volt, tulajdona és tulajdona lesz (Mk 1:1). Eredete az örökkévalóságban horgonyoz, Isten trónusánál. Még mielőtt a bűn megjelent volna a földön, és mielőtt bolygónk alapjai letétettek volna, az istenség tervet dolgozott ki a bűn okozta baj kezelésére. Ez a terv Isten Fiát érintette, „aki azért jött, hogy szolgáljon, és adja az Ő életét váltságul sokakért” (Mk 10:45). Krisztus istensége teszi hatékonnyá az evangéliumot, emberi mivolta pedig mindenki számára elérhetővé.

II. Az evangélium: az út előkészítése

Habár Isten az Ő tervében meg kellett, hogy várja Jézus testet öltését, soha nem hagyta egyedül népét a bűn sötétjében. Az Ótestamentum egy egész sor ígéretet tartalmaz, amely a szövetség, a próféták és a szentélybeli áldozati rendszer által lett kinyilatkoztatva. Az Ószövetség ily módon az üdvösség jó hírének előtörténete, míg az Újszövetség annak beteljesedése.

Márk azonosítja az Ószövetség és Újszövetség közötti folytonosságot biztosító elemet, mégpedig Keresztelő János személyében és küldetésében. Keresztelő János feladata az volt, hogy kapcsolatot teremtsen az ígéretek és azok beteljesülése között. Az Ésaiás és Malakiás próféta által megjövendölt Keresztelő János az Üdvözítő útját készítette azáltal, hogy megtérésre hívta a bűnösöket, és megkeresztelte őket vízzel, szem előtt tartva Annak közeli eljövetelét, aki majd Szentlélekkel fog keresztelni (Mk 1:4-8). Előkészíteni az utat a Megváltó szolgálata számára: íme, az élet legszebb hívatása.

III. Az evangélium: Jézus szolgálatának kezdetei

Márk Jézus keresztségével jelöli meg küldetése kezdetét. Jézusnak nem volt szüksége keresztségre. A Megváltó inkább azért keresztelkedett meg, hogy azonosuljon a bűnösökkel, és azon az úton járjon, amelyen nekünk is járnunk kell, azokat a dolgokat cselekedvén, amelyeket nekünk is cselekednünk kell. Jézus szükségesnek ítélte meg az emberiséggel való azonosulását, a kereszten bevégzett küldetése teljesítése végett: „Keresztséggel kell nékem megkeresztelkednem, és mely igen szorongattatom, míglen az elvégeztetik” (Lk 12:50; Róm 6:1-4).

A keresztség továbbá azért is fontos volt számára, mivel igazolta az istenség másik két személyével való egyenlőségét. Az Atya hangja, mely az égből szállt alá, valamint a Szentlélek elpecsételése (Mk 1:9-11) nem hagy semmilyen kétséget mennyen és földön, hogy Jézus maga az evangélium, és az istenség tagjaként Ő az egyedüli út az ember számára az üdvösségre.

A mennyei igazolást azonnal a sötétség erőinek ellentámadása követte. Sátán megkísértette Jézust, miután ez utóbbi negyven napot töltött a pusztában (12-13 versek). Minél közelebb van valaki Istenhez, annál erősebb az ellenség támadása. Jézus azonban megmutatta, hogy a győzelemhez bíznunk kell Isten ígéreteiben (Mt 4:4.7.10).

Elfogadván az isteni felhatalmazást, Jézus ezzel a nyilatkozattal kezdte szolgálatát: „Betelt az idő, és elközelgett az Istennek országa” (Mk 1:15; lásd Gal 4:4). Isten a maga órarendje szerint dolgozik, és a mennyei időszámítás órái elkerülhetetlen történéseket határoznak meg. Istennél nincs sem késés, sem sietés.

A Jézus által hirdetett királyság elhívást is, kapcsolatot is feltételez. Az elhívás nagyon fontos: forduljatok el a bűntől, és higgyetek Jézusnak. A kapcsolat nélküli elhívás azonban üres filozófiává minősíti a királyságot; egy elhívás nélküli kapcsolat klubbá, zártkörű társasággá alacsonyítaná le Isten országát. Jézus már az elején az örömhírt prédikálta, és tanítványokat képzett, akik bizonyságot tegyenek üdvözítő erejéről. A megtérés, a hit, Jézus követése és a szolgálatra való elhívás a keresztény tanítványság alapkövei.

A tanulmány elmélyítése (Mk 1:1-20).

  1. A négy evangélium: Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma külön személyek szerzeményei, és különböző olvasói réteghez szólnak. Melyik a kedvenc evangéliumod? Miért oly különleges számodra? Választásod keresztény személyiségedet és tapasztalatodat tükrözi?

  2. Márk evangéliuma elsősorban úgy mutatja be Jézus Krisztust mint Isten Fiát, a könyv nagy része pedig egy és ugyanazon célt követi: bemutatja, hogyan bizonyította Jézus istenségét szavai és tettei által. Életedben mi az, ami szemlélteti, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, és hogy az életedet megérintette végtelen ereje?

Személyes bizonyságtétel

Jézus küldetésének központja, lényege, amelyet Márk evangélista is hangsúlyoz, ez: az Atya és Jézus egy. Jézus nem teremtett lény; nem teremtetett azzal a céllal, hogy az embereket szolgálja, vagy hogy egy nemes célt szolgáljon. Jézus Isten, és Isten volt örök időktől fogva; létezésének nincs kezdete, és nincsen vége. A megváltási tervet, amelynek csúcspontja a golgotai kereszthalál, az Atya és Jézus közösen alkotta meg. Jézus, a Fiú eljött a Földre, hogy elvégezze az üdvözítés szolgálatát, s ennek érdekében elfogadta az emberi természetet is. Mindazonáltal nem kompromittálta, nem változtatta meg, és egy pillanattöredékre sem vesztette el istenségét. Mennyire boldogok kell, hogy legyünk, amikor tudjuk, hogy Isten, aki emberré is lett, oly nagyon szeret minket, hogy kilépett a menny teréből, hogy megszabadítson a bűntől, és örök élettel ajándékozzon meg! Hálánknak nem lenne szabad, hogy határt szabjon semmi sem!

Hogyan fejeznéd ki a háládat, ha valaki megmentené az életed? Hogyan fizethetnéd meg neki?

Jézus megmutatta, hogy melyik a hála kifejezésének legjobb módszere. Ő csak arra kér, hogy kövessük Őt, tartsuk meg a parancsolatokat, és hirdessük az üdvösség hírét másoknak.

Az örömhír továbbadása ugyanolyan természetes kellene, hogy legyen számunkra, mint a lélegzetvétel a testünk számára. Ez lehetséges is lenne, ha teljesen elfogadnánk Jézust és az Ő életmódját.

Az emberek többsége új módszereket keres személyes fejlődése és életmódja javítására. Egy jó módszer a bizonyságtevésre (és a testedzésre, az egészség megőrzésére) olyan nyilvános tornateremben tornászni, ahol párbeszédek alakíthatók ki nem adventistákkal. Köss új ismeretségeket! Csodálatos alkalmad lesz beszélni közös érdeketekről: az egészség megőrzéséről és az életstílus javításáról. Idővel adódnak majd olyan alkalmak is, amikor megoszthatod velük Isten szeretetének és megváltási tervének örömhírét.

A naponkénti bizonyságtevés az egyik módja annak, ahogy kifejezhetjük Jézus iránti szeretetünket és hálánkat értünk meghozott legnagyobb áldozatáért.

Alkalmazás

Amikor Billy Graham Shreveportban prédikált (Louisiana állam), a szeszes italok eladása negyven százalékkal csökkent, miközben háromszor több Biblia kelt el a könyvárusoknál. Egy Seattle-ben végzett evangélizáció alkalmával a missziós eredmények közt található néhány válóper annulálása is. Az Észak-Karolinai Greensboro-ból a missziójelentés ekképpen hangzott: „A város teljes társadalmi szerkezete befolyásolva volt…”  

„Ott, ahol meg van engedve Krisztus lelkületének, hogy cselekedjék, a hit fertőtlenítő jellege megsemmisíti a társadalom erkölcsének mérgét, és maga mögött egy megtisztított társadalmat hagy” (William Barclay, The Gospel of Mark, 13).

Elmélkedésre

  1. A hétfői részben azt olvashatjuk, hogy az evangélium a győzelem híre. Keresztelő János volt ennek a jó hírnek a „tudósítója”. Szerinted milyen reakciókat válthatott ki Keresztelő János üzenete? A gyülekezet milyen módon befolyásolhatná városod életét (gondolj Keresztelő János és Billy Graham példájára)? Hol lehetne javítani az evangélium hirdetésének módszerein?

  2. Valaki ezt mondta egy alkalommal: a kereszténység a mindennapi kenyér, nem pedig a különleges alkalmakkor felszolgált sütemény. Mondj példát arra, amikor a kereszténység csupán különleges alkalmakra elkülönített jelenség. Melyek a nagy, nyilvános evangelizációk előnyei és hátrányai, és milyen hatásai vannak egy-egy település életére? Mi a tanítványság szerepe az evangelizációban?

  3. Keresztelő János nem lehet követendő példakép az öltözködésben, táplálkozásban és viselkedésben. Minden megnyilatkozása ellentmondott a kor kulturális szabályainak. Szükségesek voltak-e ezek a különbségek az örömhír hirdetője szerepének teljesítéséhez? Magyarázd meg a válaszodat. Húzz párhuzamot Keresztelő János tulajdonságai és a mai adventista egyház jellegzetességei között. Adventista kultúránk hogyan járulhat hozzá az evangélium terjedéséhez? Akadályozhatja valamilyen módon?

Gyakorlati kérdések

  1. Amikor a kereszténység megérint egy közösséget, minden bizonnyal pozitív változások is bekövetkeznek. Azonosítsd a társadalom néhány szükségletét. Említs legalább három specifikus módot arra, ahogyan gyülekezeted betölthetné ezeket a szükségeket.

  2. Márk evangéliuma figyelmen kívül hagy számos olyan elemet, amelyet a másik három evangélium megemlít. Márk hangsúlyozza Jézus istenségét, és nagyon ügyel arra, hogy ne terhelje meg üzenetét megszokott, ismert és hasztalan információkkal. A Jézus isteni minőségére tett hangsúly erőt kölcsönöz Márk könyvének. Márkhoz hasonlóan milyen módon lenne képes egyházunk kiküszöbölni a haszontalan dolgokat, és az evangélium lényegére összpontosítani? Miben áll a mi lényeges üzenetünk?

  3. Szerinted a keresztsége körüli események felkészítették Jézust a pusztai kísértések legyőzésére? Magyarázd meg a válaszodat. Milyen bátorítást találsz Jézus keresztségének tapasztalatában, bátorítás, mely segíthet saját pusztai tapasztalatodban megállnod a hit útján?