TANÍTÓI MELLÉKLET

10. tanulmány  −  2005 február 26 - március 4.

Tanulmány Bibliaversek Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

A KERESZT LÉNYEGE

A tanulmány célja

  1. Megvitatni, hogy mit teljesített Jézus halála, és kik élvezik e teljesítmény eredményét.

  2. Ellentétbe helyezni bűnösségünket Jézus feddhetetlenségével.

  3. Meghívni a csoport tagjait, hogy elfogadják Isten ajánlatát, mely szerint magára veszi bűneink büntetését.

A tanulmány vázlata

I. Krisztus halál révén győzte le a halált (1Kor 2:2)

  1. A kereszt kérdéskörének tanulmányozása létfontosságú keresztény hitünk hiteles gyakorlása szempontjából.

  2. B. Amint azt az Ábrahám és Isten közti párbeszédből is megtudhatjuk, az Isten Törvényét nem tisztelők a feddhetetlenek révén részesülnek irgalomban.

II. Az ember állapota (Róma 3:9-20)

  1. Minden emberi lény bűnösnek születik. Minden emberi lény áthágta Isten Törvényét.

  2. Ádám bukásának következményeit szenvedjük.

  3. Csak Krisztus feddhetetlensége elégséges az emberiség megmentésére.

III. A Helyettesítő (Ésa 53:5)

  1. Csakis maga Isten biztosíthatta a szükséges feddhetetlenséget az elveszett világ megmentésére.

  2. Az Ószövetség áldozati rendszere egy reményüzenetet közvetít mindenikünk számára.

Összefoglalás

Jézus az Ő istenségét emberi állapotba öltöztette, hogy helyettesítőnk és üdvösségünk biztosítója lehessen. Amikor elfogadta a minket megillető, bűneink miatt jogos büntetés vállalását, Jézus helyettesítőnkké vált, amint az az ótestamentumi áldozati rendszerből is kitetszik. Isten irgalma összesítette és teljesítette a mennyei igazságosság feltételeit, hogy csodálatos munkája gyümölcseit élvezhessük.

Magyarázat

Krisztus keresztfán elszenvedett áldozata az emberi faj lelki szükségeinek betöltésére volt hivatott. Áldozatának effektív értékének nem szab határt sem idő, sem tér, amint világegyetemet uraló hatalmának sem. Jézus keresztjének következményei mérhetetlenek, akár a végtelenség, és kiapadhatatlanok, akár az isteni szeretet és bölcsesség.

I. A feddhetetleneknek köszönhetően

Isten megkegyelmezett az emberiségnek egy feddhetetlen Embernek, az Ember-Isten Jézus Krisztusnak köszönhetően. Ez az igazság a Rómabeliekhez írt levél 5. fejezetében van bemutatva, fejezet, melyet érdemes nagy figyelemmel tanulmányoznunk. “Mert Krisztus, amikor még erőtlenek valánk, a maga idejében meghalt a gonoszokért” (6. vers). Ezt a megváltási szolgálatot csakis Krisztus végezhette el, az Atya és a Szentlélek áldása és jóváhagyása mellett. Ellenőrizd, hogy hányszor jelenik meg az 5. fejezetben Krisztus egyedi és megmásíthatatlan áldozatára utaló kifejezés.

II. Az ember állapota

Az isteni szeretet és igazság(osság) erejénél fogva a bűnt – e rettenetes bélpoklosságot, mely a gonosz terjesztője – meg kell akadályozni fejlődésében-terjedésében. “A bűn megzavarja az egész emberi szervezetet, az elme pervertálódik, a képzelet pedig megvesztegethetővé züllik. A bűn lefokozta a lélek képességeit. A külső kísértések megtalálják a szívben azt a húrt, amelyet megpengethetnek, és észre sem veszi az ember: lábai a gonosz cselekvésére indulnak” (Ellen G. White, Bizonyságtételek, 8/311, román kiadás, szerk. ford.; lásd továbbá Ésa 1:2-6 verseit). Hogy valós értéke ismeretében mondhassunk ítéletet az evangélium gyógyító hatásairól, világos képet kell kapnunk az erkölcsi betegség elterjedtségének súlyossági és elterjedtségi fokáról.

III. Egyetlen Ember feddhetetlensége

Jóval azelőtt, hogy a bűn a ma ismert szörnyű formában megjelent, az Úr előre látta hatásait, és eltervezte a bűnös szívéből való eltávolítását, mégpedig úgy, hogy a bűnös ne semmisüljön meg (lásd 1Pt 1:18-19 verseit).

Isten nem akarta, és nem is engedhette meg, hogy kompromittálja az erkölcsi tökéletesség mércéjét azáltal, hogy az elesett emberiség természetéhez igazítja, azt viszont megtehette, és óhajtotta is, hogy hatékony tervet készítsen, mely által helyreállítja az elveszett emberiség egykori tökéletes állapotát, és örökre száműzi a világegyetemből a bűnt. Krisztus viselte az egész terhet. Úgy döntött, hogy felajánlja nekünk tökéletességét és szeretetét, hogy megváltson ebből az Istennel, felebarátainkkal és önmagunkkal is ellenséges állapotból. Amit Ő megvalósított, fenséges és abszolút értékű volt, olyannyira, hogy semmilyen kiegészítésre nincs szükség, hanem csupán az emberi szívben megszülető elfogadásra. Olvasd el és sajátítsd el a Róma 5:8-21 verseiben megfogalmazottakat! Ez a fejezet az evangélium végtelen kiterjedésének a leírása.

IV. Isten igazságossága

“Isten szeretete nem kevésbé fejeződött ki igazságosságában, mint irgalmasságában. Isten trónjának az igazságosság az alapja, és a szeretet a gyümölcse. Sátánnak az volt a szándéka, hogy elválassza az irgalmasságot az igazságtól és az igazságosságtól. Arra törekedett, hogy bebizonyítsa: Isten törvényének igazságossága egyik ellensége a békességnek. Krisztus azonban megmutatja, hogy Isten tervében ezek elválaszthatatlanul egybe kötődtek egymással. Az egyik nem létezhet a másik nélkül. Irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást (Zsolt 85:11).

Életével és halálával Krisztus bebizonyította, hogy Isten igazságossága nem semmisítette meg irgalmasságát. Isten megbocsáthatja a bűnt, s emellett a törvény szent, igaz és jó, és annak tökéletesen engedelmeskedhetünk. Sátán vádjai megdőltek. Isten szeretetének félre nem érthető bizonyítékát adta az embereknek” (Ellen G. White, Jézus élete, Advent, Budapest, 1989, 671).

V. Egy meghalt mindenkiért

Egy meghalt mindenkiért – ez a tény bizonyítja Krisztus végtelen, isteni természetét. Egyetlen egy teremtett lény sem rendelkezett a bűnösökért való helyettes és elégséges áldozat meghozatalához elengedhetetlen erkölcsi tartalékkal és erővel. Csakis az élet Teremtője vehette magára és oldhatta meg a bűn kollektív problémáját, megmentvén ily módon a bűnösöket, megsemmisítvén a bűnt, és felajánlván a feddhetetlenséget. A megváltás tulajdonképpen újjáteremtés, amely igazságosságot, irgalmat, kegyelmet és szeretetet feltételez (lásd Ef 1:1-12; Kol 1:12-23 verseit). Micsoda biztosíték, melyet azonban figyelmen kívül hagy, vagy legalábbis alábecsül ez a bűnös világ!

“Az embernek egy egész örökkévalóságra lesz szüksége ahhoz, hogy teljesen megértse a megváltási tervet. Pontról pontra, lépésről lépésre lesz felfedve előtte” (Ellen G. White, MS 21, 1895).

A tanulmány elmélyítése   Zsolt 89:15; Róma 5:12.15.18; 1Kor 2:2; 2Kor 5:21.

  1. Amikor Ábrahám elkezdte Istennel az 1Móz 18:22-23 versekben megörökített beszélgetést, valószínűleg nem számolt a következményekkel. Ez a párbeszéd a kereszt alapvető témájára tesz utalást, hogy tudniillik a Feddhetetlen halálának köszönhetően, a gonoszok is megmenekülnek. Milyen módon bátorít ez megbocsátanod azoknak, akik igazságtalanul vádoltak, és jogtalanul megsértettek?

  2. Amikor a testvérek egymással civakodnak, a szülők gyakran a veszekedésben résztvevő összes felet megbüntetik, hogy az igazán vétkes nehogy kimaradjon a fenyítésből. Mi megérdemeljük Ádám választásának következményeit, mégis, a kereszt egy olyan előjogot ajánl fel nekünk, amit nem érdemlünk meg. Mit jelent az, hogy “a kegyelmi ajándék nem úgy van, mint a bűneset; mert ha amaz egynek esete miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és a kegyelemből való ajándék, mely az egy ember Jézus Krisztusé, sokkal inkább elhatott sokakra” (Róma 5:15)? Hogyan magyaráznád meg ezt a csodálatos ajándékot egy barátodnak, szomszédodnak, aki nem látogatja a gyülekezetet?

  3. A politikai viták egyik leggyakoribb témája a különböző felek közti erőegyensúly megoszlása. Isten tulajdonságaira gondolván vesd össze irgalmát-kegyelmét igazságosságával (lásd Zsolt 89:15 versét). Hogyan áldott meg téged az Ő irgalmassága? Miért fontos számodra az Ő igazságossága, mely a bűnnel szemben nyilvánul meg, most és a jövőben egyaránt?

  4. 1Kor 2:2 versében Pál apostol bemutatja legfontosabb hitalapelvét, mely ekképpen hangzik: “Mert ha én megszomorítlak titeket, ugyan ki az, aki megvidámít engem, hanem ha az, akit én megszomorítok.” Van-e valami kapcsolat e hitalapelv és a te életelveid között? Hogyan tehetnél szert te is a Pál apostoléhoz hasonló szenvedélyre az evangélium hirdetésében?

  5. Az ótestamentumi áldozati rendszer egy a bűnösökért önmagát feláldozó Helyettesre utalt előre (lásd Ésa 53:5 versét). Mivel a bűnt meg kellett büntetni, Isten megbüntette azt Önmagában, Jézus által, a kereszten. Amit Jézus elviselt értünk, minden ember megérdemli. A számodra felajánlott, Jézus halála által szavatolt ártatlanság javít-e bizonyos mértékben önmagadról alkotott képeden? Milyen szavakat vagy cselekedeteket használnál fel keresztény bizonyságtételed során?

Személyes bizonyságtétel

MEGVÁLTOTT!

Micsoda megelevenítő erő lappang ebben a szóban! Mennyi érzelmet vált ki az emberek szívében! Ahhoz, hogy megváltsanak a fogságból, előbb fogságba kell esned. És azonnal körvonalazódik elménkben a következő kép: egy túsz, szeretteitől távol, a világ szeme elől elrejtve. Az áldozat meg van fosztva szabadságától, mozgásában korlátozva van. Elhatalmasodik benne a kétségbeesés. A fogoly egyedül érzi magát, meg van ijedve, bántalmazzák. A reménytelenség elsötétíti elméjét, a szomorúság a lelkét. A jövő sötét tónusú színekben jelenik meg szemei előtt.

Egyszer csak azonban bekövetkezik az, amit oly nagyon várt már: valaki megváltotta! Valaki megegyezett a túszejtőkkel, és kifizette nekik a kért összeget. Kiszabadul!

Kétezer évvel ezelőtt az emberiséget megváltotta Krisztus. Isten eltörölte a halálbüntetést, és az örök élet ajándékát léptette életbe helyette. Krisztus kifizette az árat! Golgotai kereszthalál-áldozata elégséges volt bűneink eltörlésére.

Kit váltott meg Jézus? Téged. Az utca emberét. A szomszédos város lakóit. A börtönlakókat. Mindenkit. Az örök élet és üdvösség mindenki számára fel van ajánlva. Mindenki rendelkezésére áll, akár jó, akár rossz ember. Ennél jobb, nem is lehetne!

Mégis hogyan lehetséges, hogy az emberek nem örvendenek módfelett ennek a jó hírnek? Létezik-e, hogy mi, akik részesültünk abban az áldásban, hogy ismerjük e felbecsülhetetlen ajándékot, nem beszélünk róla másoknak is úgy, ahogy illenék? Talán nem megfelelő módszereket alkalmazunk az evangélium hirdetésében? Vagy nem vagyunk eléggé odaszentelve ennek az ügynek? Esetleg úgy gondolkodunk, hogy van még időnk bizonyságot tenni, majd, ha kissé nyugodtabbak leszünk, felnőnek a gyermekeink, vagy elérjük a nyugdíj-korhatárt? Elpazarolnánk időnket, erőnket, pénzünket olyasmire, ami nem érdemli meg igazán? Nem vagyunk tudatában a kapott ajándék fontosságának?

Érveljünk bármivel és bárhogyan, nincs mentségünk tétlenségünkre! Döntsd el még ma, hogy a jövőben bizonyságot teszel Krisztusról! Hívd meg munkatársadat egy gyülekezeti kirándulásra. Legyen nálad mindig néhány vallásos brosúra, és add oda a melletted ülőnek a buszon, vonaton. Ki kell mennünk az emberek közé, és hirdetnünk kell az örömhírt. Ne csak a könnyen megközelíthető személyekkel foglalkozz! Mindenkinek meg kell tudnia, hogy a menny az övé, hogy a megváltás ára ki lett fizetve, és hogy a bűn legyőzetett, mivel Jézus Krisztus betöltötte a megváltási terv minden követelményét.

Alkalmazás

Képzeld el, hogy újból kell vizsgáznod autóvezetői jogosítványodért, mivel egy súlyos szabálysértésért felfüggesztették. Fizettél-e már bírságot közlekedési szabálytalanságért? Mi történt?

Megbeszélendő bibliaversek: Róma 5:15-19.

Elmélkedésre

  1. Róma 5:15-19 versei alapján készíts egy táblázatot, amelyben összehasonlítod Ádám tévedését és következményeit a Jézus “döntésével” és eredményeivel.

  2. Mi volt Jézus “megbocsátó határozata”? (Lásd a 18. verset, valamint Róma 3:25-26 verseit).

Gyakorlati kérdések

  1. Általában rászolgálunk a közlekedési szankciókra, de azt már nem mondhatjuk, hogy valaki is megérdemelné, hogy életét veszítse egy autószerencsétlenségben, vagy egy gyógyíthatatlan rákban. Ugyanúgy igazságtalan lenne, ha Ádám bűne miatt szenvednünk kellene. Mit mondanak Róma 5:15-19 versei arról, ahogyan Isten ezeket az igazságtalanságokat orvosolta?

  2. Megtörtént-e veled, hogy más fizette ki a büntetésedet? Mit éreznél, ha valaki felajánlaná, hogy kiegyenlíti a számládat, de még a késedelmi kamatot is? Mit éreznél az iránt a személy iránt? Mit mondanál neki?

  3. Jézus magára vette bűneinket, hogy elnyerhessük az Ő feddhetetlenségét. Ő a Helyettesünk. A keresztény lehet-e helyettese a körülötte élő embereknek? Ha igen, mi módon?

  4. Tételezzük fel, hogy szeretett hozzátartozód (férjed, feleséged, gyermeked, szülőd) rosszat mond rólad a hátad mögött. Mit tennél, ha krisztusi lelkület élne benned? Hogyan vehetnéd magadra a bűnét, ártatlannak nyilvánítván őt? Számítanak-e vagy sem az addig a pillanatig elkövetett bűneid?

  5. Róma 5:15-19 versei a Krisztussal kiépült új kapcsolatokról tanítanak. Róma 8:14-17 versei az örökbe fogadás metaforáját használják eme új kapcsolat leírására. A római társadalomban az örökbe fogadott személy elveszítette a régi családjában élvezett valamennyi jogot, és elnyerte az új családban őt megillető összes jogot, előjogot és felelősséget. Milyen “jogokat” veszítünk el, amikor keresztények leszünk? Milyen előjogokat és felelősségeket mondhatunk azután a magunkénak?