45.  Isten sátora az emberekkel van

I. A megváltozott körülmények

1. Miután János apostol végignézi Isten igazságszolgáltatásának utolsó eseményeit, tekintetét egy egészen más világ felé fordíthatja. 21,1-2.

• Amikor a Teremtő kezéből kikerült a Föld kezdetben, akkor minden “igen jó” volt.
• A bűn azonban rendkívüli módon tönkretette és megfertőzte azt a hatezer éves történelme folyamán.
• Ezért van szükség arra, hogy a megváltottak részére Isten megtisztítsa és újjáteremtse.

2. Az “új ég és új föld” bejelentése nem azt jelenti, hogy a régi teljesen megsemmisül és egy teljesen új Föld áll elő a semmiből Isten szavára.

• Kétféle módon is jelzi a Szentírás azt, hogy itt csak egy minőségi megújításról van szó.
• A legdöntőbb érv az, hogy miközben Isten az újjáteremtést végzi, az új Jeruzsálem már itt van a Földön egy számára elkészített helyen.
• “Bizony eljön az Úr, az én Istenem, és minden szent vele.” “És azon a napon az Olajfák-hegyére veti lábait, amely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák-hegye középen kettéválik,.. igen nagy völggyé.” “És az Úr lesz az egész Földnek királya, e napon egy Úr lészen, és a neve is egy”. Zak. 14,5/b. 4. 9.
• Isten ígérete tehát nem vonatkozhat egy teljesen új Föld teremtésére, mert akkor nem erre a Földre hozta volna le az új Jeruzsálemet a Mennyből.
• A másik érv pedig az, hogy maga Isten jelenti ki azt, hogy “mindent újjá teszek”.
• Nem azt mondja, hogy újrateremt, hanem csak azt, hogy újjáteremt, vagyis a régi elemek újjáteremtését végzi el.

3. Az újjáteremtésnek bizonyos folyamatával találkozunk ebben a kinyilatkoztatásban.

• Mintha a városban lévő szenteknek mondaná Isten, vagyis tenné ezt az ígéretet, hogy “mindent újjá teszek”. 5. vers
• Ez még a jövő időre vonatkozó ígéret és valószínűleg akkor hangzik el, amikor a tüzes tó ígérete teljesen kietlen pusztává tette az egész Föld felszínét.
• Amikor az újjáteremtésnek ez az ígérete beteljesedik, akkor hangzik el Isten ajkáról egy újabb kinyilatkoztatás: “Meglett!”6/a. vers
• Ez a kinyilatkoztatás több dologra vonatkozik:
• Befejeződött a bűn történelme.
• Diadalmasan beteljesedett a megváltás.
• Befejeződött a Föld újjáteremtése.
• Valóra vált Isten eredeti szándéka, benépesült a Föld az emberi családdal.
• Vagyis “az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég” kezében tartotta mindvégig az események folyását.
• Amiket megígért “meglett”, mindent megvalósított.

4. A Föld állapotát bemutató leírásban egy különös megjegyzést találunk: “és a tenger többé nem vala”. 1/a. vers

• Ez jelentheti az isteni szándék fokozatos megvalósulásának a célbaérkezését.
• Kezdetben ugyanis a teljes Földet víz borította.
• Az élet kibontakozásához szárazföldet hoz elő Isten a teremtés alkalmával.
• Amikor pedig a bűntől megtisztított Földön már adott a lehetőség Isten eredeti szándékának megvalósulásához, - “töltsétek be a Földet” - akkor a tenger helyett inkább a szárazföldre van szükség.
• Ez a kijelentés értelmezhető azonban úgy is, hogy csak a régi állapotában nincs tenger, miként az ég és a Föld sincs meg a régi állapotában.
• Ez a kijelentés, hogy “ tenger többé nem vala”, közvetlen folytatása az előző mondatrésznek.
• Zakariás próféciája, - amely Jézus királyságáról jövendöl - szintén ezt az értelmezést erősíti meg. Zak. 9,9-10.

5. Isten újjáteremtő műve azonban nemcsak tárgyi vonatkozású, hanem a megváltottak életét is érinti.

• A bűn minden következménye elmúlik életünkből.
• Könny, halál, gyász, fájdalom.
• Isten úgy fogja letörölni a megváltottak könnyeit, hogy megszünteti azok kiváltó okait.
• A legcsodálatosabb azonban az lesz, hogy Isten a szeretetének olyan sok ajándékával halmoz el bennünket, hogy ennek hatása alatt az előzőeket teljesen elfelejtjük.
• “A régiek ingyen sem említettetnek, még csak észbe sem jutnak.” Ésai. 65,17.

II. Az új Jeruzsálem

1. Már az ősi Jeruzsálem is arról volt nevezetes, hogy ott volt a templom, ahol Isten jelenléte megnyilatkozott a népnek, amiként a pusztai vándorlás alatt a gyülekezet sátorában.

• Ebből adódóan a várost “szent” jelzővel illették. Dán. 9,24/a. Máté 27,53.
• Idők folyamán azonban Isten népének lelki hanyatlása olyan mértékű lett, hogy Jézus már “latrok barlangjának” nevezte a templomot. Máté 21,13.
• Ezen állapot miatt jövendölte meg a város pusztulását. Máté 24,2. Luk. 21,20.
• János apostol által azonban azt ígéri Isten, hogy a megváltottaknak egy egészen újfajta Jeruzsálemet készít.
• Ennek a városnak Isten a tervezője és a készítője is.
• Ebben a városban “igazság lakozik”. II.Pét. 3,13/b.
• És ami a legfontosabb, ebben a városban “benne vala az Isten dicsősége”. 11/a. vers.

2. Bár az új Jeruzsálem - mint az Isten országának fővárosa - egy valóságos városként kerül bemutatásra, ugyanakkor viszont jelképes jelentősége is van.

• Jeruzsálem az Isten uralkodásának szimbólumaként létezett a különböző korszakok ideje alatt.
• Ellentéteként egy másik városnak - Babilonnak- amely szintén jelképes fogalommá lett a történelem folyamán, mint Sátán uralkodásának bástyája és jelképe.
• Az előző fejezetekben Babilon bukásáról és végső pusztulásáról kapunk ismertetést.
• Ezen keresztül viszont az lett bemutatva, hogy Sátán hatalma és ügye végleg elveszett.
• Ebben a fejezetben viszont az előzőekkel való szembeállításként kerül bemutatásra az új Jeruzsálem, mint Isten hatalmának és uralkodásának szimbóluma.
• Azt akarja ez a bemutatás érzékeltetni, hogy Babilon ellenében Jeruzsálem került ki győztesen a küzdelemből.
• Jeruzsálem, amely mint Isten városa, elsősorban az Isten uralkodásának szimbóluma.
• Másodsorban azonban az Isten oldalán álló embereknek, vagyis a szenteknek szimbóluma.
• Ez utóbbi szempont miatt használja a prófécia a menyasszony és a feleség kifejezéseket Jeruzsálemmel kapcsolatosan.
• Ezért öltözhetett a szent város “tiszta és ragyogó fehér gyolcsba, mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei”. 19,8. vers
• Amiként Babilon azonos a parázna asszonnyal, akként Jeruzsálem azonos a tiszta asszonnyal, a Jézushoz hű egyházzal. Jel. 17,18. - 21,2. II.Kor. 11,2.

3. János apostol bemutatásából egy csodálatos várost ismerhetünk meg.

• A várossal kapcsolatban az első meglepő dolog a méretei.
• A 12.000 futamat = 2.220 km (egy oldala = 555 km)
• 1 futamat = 185 méter
• Valószínű, hogy ez a városfal kerületét jelenti. Jézus idejében ugyanis így fejezték ki egy város területi nagyságát.
• A másik meglepő dolog az a fantasztikus gazdagság, amely jellemzi a várost.
• Méltó ahhoz, hogy benne van a világegyetem Istenének királyiszéke.
• Méltó ahhoz, hogy királyok városa lesz.
• Hisz a megváltottak királyokként élnek ebben a városban.
• Milyen csodálatos szembeállítás ez Babilonnal, amely az új Jeruzsálemhez akart hasonló lenni. 18,16.
• Babilon úgy jutott ehhez a gazdagsághoz, hogy embereken taposott keresztül, a szentek vére tapadt ehhez a gazdagsághoz. 17,4. 6.
• Ezért pusztította el Isten drágaságaival együtt.
• Jeruzsálem viszont olyan emberek otthona és városa, akik készek voltak inkább önmagukat megtagadni. 15. zsoltár

4. János apostol arról is beszél, hogy az új Jeruzsálemben nem lesz templom. 22. vers.

• “És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány.” 22. vers.
• Ez azonban nem azt jelenti, hogy az egész új Földön nem lesz templom, bár sokan erre következtetnek ebből a kijelentésből.
• A Jelenések könyve ugyanis máshol utal arra, hogy a 144.000 kiváltsága és egyben szolgálata éppen az lesz, hogy templomban szolgáljanak Istennek. 7,15. (Jel. 3,12.)
• E.G. White egyik látomásából a következő gondolatokat szeretném idekapcsolni:
• “Majd kívülről szemléltük a városban lévő fenséges dolgokat... Átmentünk az erdőkön, mert éppen útban voltunk Sion hegye felé... Most már közvetlenül előttünk állt Sion hegye s megpillantottuk a hegyen emelkedő fenséges templomot. Körülötte még hét hegy emelkedett... Miután már szemléltük a templom dicsőségét, kiléptünk onnan, Jézus elhagyott minket s a városba ment.” (Tap. Lát. 14-15.)

5. Ugyanakkor arról is olvashatunk, hogy “a városnak nincs szüksége a Napra, sem a Holdra, hogy világítsanak benne”. 23/a vers

• Az anyagi eszközök nem nélkülözhetetlenek Isten tervében.
• Isten jelenlétének természetes ragyogását képtelen utánozni bármilyen mesterséges világítás.
• Ezzel a ténnyel függ össze az is, hogy nem lesz éjszaka, mert az Isten dicsősége megvilágítja.
• Ezek a kijelentések azonban csak a Szent Városra vonatkoznak és nem az egész új Földre.
• Az újjáteremtés után ugyanúgy lesz nap és hold, nappal és éjszaka, mint eddig, csak már az újjáteremtett állapotában és körülményei között. Ésai. 30,26.

III. A mennyei Király örökösei

1. A megváltottak különleges jutalma lesz az, hogy “az Isten sátora az emberekkel van”. 3. vers.

• Az Isten sátora a Szent Várost, az atyai házat jelenti, amit Jézus ígért meg tanítványainak. Ján. 14,2-3.
• Azt jelenti ez, hogy Isten az emberi család közé költözik.
• A világegyetem központja, Isten uralkodásának székhelye a Földre tevődik át.
• Ebben a teljesedésben Jézusnak egy hasonlatát látjuk visszaigazolni.
• A Mennyben jobban fognak örülni egy megváltott világnak, mint a 99 másiknak, amelyek soha nem vesztek el.

2. A győzőknek két ígéretet ad Isten: 7. vers

• “Örökségül nyer mindent.”
• “Annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem.”

3. Ez az ígéret azt jelenti, hogy a szentek nem idegenekként és szolgákként veszik birtokukba az új Földet, hanem fiakként, örökösökként. Gal. 3,29.

• Isten nemcsak jogilag tekint fiainak, hanem valóságosan is.
• Uralkodásának különleges előnyeit és áldásait fogjuk élvezni.
• Nem tudjuk, hogy ez konkrétan mit jelent majd akkor, de az ígéret szerint Isten örökösei leszünk, Jézusnak pedig társai leszünk ebben az örökségben. Róma 8,17.

4. Az istenfiúság többet jelent, mint egyszerűen Isten teremtményeinek lenni.

• Az el nem bukott világ lényei között az “Isten fiai” különleges jogokat élveznek. Jób. 1,6. 38,7.
• Egy-egy teremtett világ fejedelmei ők, miként Ádám is az lett volna, ha Sátán el nem veszi tőle ezt az előjogot. Luk. 3,38. Ján. 14,30.
• Ezek a lények közvetlenebb kapcsolatot tarthatnak fenn Istennel.
• A megváltottak tehát ilyen minőségbe lesznek felemelve.
• Ugyanakkor a még korábban Isten fiainak nevezett lények között is kiváltságot fognak élvezni a megváltottak.
• “Amit Krisztus megvalósított életével és halálával, az sokkal több, mint a bűn okozta rontás meggyógyítása. Sátán célja az volt, hogy az embert örökre elszakítsa Istentől, de Krisztusban szorosabb egységbe jutunk Istennel, mintha sosem buktunk volna el. Az Üdvözítő felvette emberi természetünket, s ezzel olyan kötelékkel fűzte magát az emberiséghez, amit többé széttépni nem lehet. Örökre magához kötött minket. “Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta.” Nemcsak azért adta, hogy bűneinket hordozza és mint áldozat meghaljon értünk, hanem Isten odaajándékozta Krisztust az elbukott emberiségnek. Hogy biztosítson változhatatlan béke-szándékáról, egyszülött Fiát adta, hogy Krisztus eggyé váljon az emberi családdal, s örökre megtartsa emberi természetét... Fiának személyében Isten örökbe fogadta az emberi természetet és a legmagasabbra, a Mennybe helyezte. Az “embernek Fia” az, Akivel megosztja a világmindenség trónját.” (Jéz. Élete 17,1.)
• A 144.000 pedig még a megváltottak között is közelebb lesz Istenhez, hisz ők lesznek a szent város lakói az örökkévalóságon át.

5. Az ígéretet azonban csak a győzőknek adja Isten, akik mindvégig állhatatosak maradnak Mellette.

• Nemcsak a paráznák és a gyilkosok maradnak ki az örökéletből, hanem a gyávák is.
• A gyávák nem a saját gyengeségüktől vagy a kísértő erejétől félnek.
• Hiszen ez inkább közelebb vinné őket az Istenhez, az erő és a hatalom forrásához.
• Ezeknek félelme inkább a hitetlenségükből származik.
• Félnek, hogy nevetségessé válnak a világ előtt.
• Félnek Istenben és ígéreteiben bízni és Rá hagyatkozni.
• Ezért válnak ingadozóvá, aminek végül a teljes elfordulás lesz a következménye.
• Csak azok mehetnek be az új Jeruzsálembe, akiknek neve be van írva az élet könyvébe. 21,27.
• Ez a kijelentés szintén egy szembeállítás egy korábban adott kijelentéssel. 20,15.
• Erre az ígéretre gondolt Jézus, amikor tanítványait oktatva figyelmeztette őket, hogy minek érdemes örülni. Luk. 10,20.