40.  Babilon megbüntetése

I. Babilon azonosítása

1. Ez a szakasz újra segítséget ad abban, hogy Babilon azonosítását elvégezhessük.

• Már korábban is említettem, hogy Babilon - “Bab-ilu” - “az istenek kapujá-”nak fordítható.
• Azért nevezték így ezt a várost, mert azt hitték, hogy az istenek csak ebben a városban érintkeznek az emberekkel, illetve ezen a városon keresztül igazgatják a Föld ügyeit.
• Korunkban is van egy valláspolitikai hatalom, amely hasonlóan gondolkodik ebben a kérdésben, ezért nevezi magát “Isten földi helytartójá”-nak.
• Ugyanakkor viszont ez a város kezdettől fogva arról volt nevezetes, hogy megtagadta az Isten iránti tiszteletet és engedelmességet.
• A modern Babilon jellemzésénél is elmondhatjuk ugyanezeket, mint azonosító jeleket.
• Ésaiás próféta pedig azt írja Babilonnal kapcsolatban, hogy láthatatlanul ugyan, de tényleges uralkodója maga Sátán. Ésai. 14,4. 12-14.
• János apostol pedig a modern Babilonról mondja el ugyanezt. Jel. 13,2/b. - 12,9.

2. Ez a szakasz pedig újra segítséget ad abban, hogy Babilon azonosítását elvégezhessük.

• Elmondja azt, hogy Babilon, a nagy város nem más, mint egy asszony, aki királynőként akar uralkodni. 7/b.
• Ez a bemutatás azt akarja megerősíteni, hogy Babilon nem más, mint egy jelképes asszony, vagyis egy vallási szervezet, amelyről már a 17. fejezetben is kaptunk ismertetést.
• A bemutatás másik része viszont arra világít rá, hogy itt egy olyan vallási szervezetről van szó, amely királynőként akar uralkodni mindenki felett.
• Teljesen egyértelmű célzás ez a római egyház hatalmi törekvéseire.

4. De hogy senkiben se maradjon kétség Babilon kilétét illetően, ezért még egyszer megerősít bennünket az apostolon keresztül Isten. 16. vers.

• Ez az öltözet az uralkodók és a királyok jellegzetes öltözeteként ismert.
• Az előbbiekből pedig kitűnik, hogy ez az “asszony” éppen ilyen uralkodni akaró tudattal vette magára ezeket az öltözeteket.
• Ebben a leírásban a katolikus egyház főpapjainak gazdagon díszített ölözetét ismerhetjük fel, drágaköveivel együtt.

II. Megbüntetésének mértéke

1. A Menny igazságos ítélete nem tart vissza semmit abból, ami Babilon méltó sorsa, amit mint ítéletet megérdemel.

• Megkapja méltó jutalmát, “az ő cselekedetei szerint”. 6. vers.
• Büntetésének mértéke megfelel az ő általa elkövetett cselekedeteknek, amilyen a bűn, olyan a büntetés.
• “Amely pohárból itatott, ugyanabból... töltsetek neki is.” 6/b. vers.
• “Amennyire dicsőítette magát, annyi kínnal és gyásszal fizessetek neki.”7/a. vers.

2. Isten ugyanazt a poharat itatja Babilonnal, mint amelyből a népeket itatta.

• Ahogyan ő kényszerítette az embereket az általa adott pohárból való ivásra, úgy fogja Isten is kényszeríteni számára ezt a poharat.
• Ő azt mondta, hogy aki nem hajlandó engedelmeskedni, az megölettessék. 13,15/b. vers
• Most azonban elérkezett annak az ideje, hogy azok, akik korábban hallgattak rá és engedelmeskedtek neki, ellen fordulnak és széttépik. 17,16. vers.

3. Isten azonban nem egyszerűen csak a kapott mérték szerint adja a visszafizetés mértékét.

• Először úgy tűnik, mintha Isten a négyszeresével szeretne visszafizetni Babilonnak.
• “Kétszerrel kettőztessétek meg néki az ő cselekedeti szerint.” 6/a. vers
• “A kétszeresét kettőzzétek meg”.
• A vers második részében azonban egyértelművé válik, hogy csak a kettős mértékéről van szó annak az ítéletnek, amely Babilon cselekedetét veszi alapul, vagyis “amely pohárból itatott, ugyanabból két annyit töltsetek néki”. 6/b. vers
• Az ítélet első része a bűn büntetése.
• A második rész pedig az ártatlan mártírokért való igazságszolgáltatás.

4. Ebben a prófétai szakaszban különleges hangsúlyt kap az a kijelentés, hogy Babilon ilyenképpen való megbüntetése a Babilon által megölt szentekért való igazságszolgáltatás.

• A Jelenések könyve tanulmányozása közben már az ötödik pecsét felbontásakor találkoztunk ezzel a gondolattal. 6,9-10.
• Akkor Isten egy különös választ ad a hozzá intézett kérdésre. 6,11/b.
• Ez a szakasz viszont arról beszél, hogy végre elérkezett Isten bosszúállásának napja, amikor visszafizet azoknak, akik az Ő szentjeinek vérét ontották. 20. vers.

III. Babilon reakciója Isten üzenetére

1. Isten utolsó intő üzenete Babilon elhagyására szólítja fel az embereket: “Fussatok ki belőle én népem”. 4. vers.

• Ez az üzenet azonban közvetett módon a Babilont képező valláspolitikai hatalom számára is szólt.
• Babilonnak is értenie kellene belőle, hogy az az út, amelyen ő jár és amire az embereket kényszeríteni akarja, az nem Isten útja.
• Babilon azonban megnyugtatja magát Isten üzenetével szemben.
• “Ezt mondja az ő szívében: úgy ülök, mint a királynéasszony, és nem vagyok özvegy és semmi gyászt nem látok”. 7/b. vers.

2. Babilonnak ez a kijelentése több dolgot is megvilágít előttünk.

• “Ezt mondja az ő szívében”.
• Ez azt jelenti, hogy felfigyelt Isten üzenetére és a Szentlélek érintette általa az ő szívét is.
• De azt is jelenti, hogy a lelkiismeretének feltámadt hangját igyekszik elnyomni is.
• A jövőre nem figyelve, a jelen biztonságával nyugtatja magát. Ésai. 47,7.
• “Úgy ülök, mint királynéasszony”. Ésai. 47,7.
• A népek és nemzetek fölötti uralkodás teljesen egy álbiztonságba ringatta.
• Amíg a népek királyaikkal és fejedelmeikkel együtt hódolnak és engedelmeskednek, addig nincs mitől félnie. v.ö: 17,1/b. 18,3.
• “Nem vagyok özvegy”. Ésai. 47,8-10.
• Isten igazi egyháza a Biblia szerint mint “szeplőtelen szűz” kell hogy Krisztus menyasszonya legyen.
• Babilon azonban a föld minden királyával paráználkodott.
• Ennek ellenére azonban azt akarja elhitetni önmagával is és az emberekkel is, hogy:
• Ő a szeplőtelen szűz, vagyis a nagy Király asszonya,
• Bár mindenkivel paráználkodott, de ennek ellenére Krisztus, mint férj, nem adta ki az útját.
• Ezért még mindig ő a nagy Király asszonya, és jogosult az uralkodásra.
• “Semmi gyászt nem látok”. Ésai. 47,11.
• Ez az, amit a legkevésbé kíván, hogy eljöjjön rá.
• A jelen biztonsága elhiteti vele, hogy semmilyen veszedelem sincs kilátásban.
• Babilon azonban teljesen elfeledkezik Jézusnak idevonatkozó intő példázatáról. Máté 24,43. 48-51.

IV. A Babilonra mért ítélet

1. Babilon bűnlistájának végeztével János apostol különös hangsúllyal mondja ki azt, hogy “ennekokáért... jönnek ő reá az ő csapásai”. 8/a. vers

• A mennyei szózat azt is kijelenti, hogy nagyon gyorsan, hirtelen jön el Babilonra az Isten ítéletének ideje.
• “Egy nap jönnek ő reá az ő csapásai”. 8/a. vers
• “Egy órában jött el ítéleted”. 10/b. vers
• Ez a meghatározás azonban nem az idő tartamát akarja kifejezni, hiszen akkor zavar keletkezne.
• Hiszen a próféciában egy nap egy évet jelent, míg az egy óra pedig csak két hetet.
• Ez a meghatározás inkább az időpontot és annak hirtelenségét, váratlanságát akarja kifejezni.
• Különösen annak a hamis biztonságnak a hátterén érthető meg ez a kijelentés, amivel próbálja megnyugtatni önmagát és szövetségeseit is Babilon. 7/b. vers.

2. Ezt az elgondolást erősíti meg a mennyei szózatnak egy későbbi kijelentése is. 21. vers.

• Ez egyrészt azt erősíti meg, hogy hirtelen, váratlanul jön ez az ítélet.
• Másrészt viszont egy olyan ítéletet helyez kilátásba, amelyben Babilon teljesen és végérvényesen megsemmisül.
• Ez az ítélet a tűznek tavára utal, amely a második halál, a végső és teljes megsemmisülés. 8-9. vers. 19,20. 20,14.

3. Babilonra azonban nem mindjárt a tűz általi ítélet jön el.

• Először még azt olvassuk, hogy csak “halál, gyász és éhség” sújtja. 8. vers.
• Ezek az ítéletek, mint a hét csapás következményei, csak közvetve sújtják Babilont.
• Belőle azonban már látnia kellene a rá váró végzetet.
• Gonosz szándékában azonban úgy meg van keményedve, hogy semmilyen intő jel sem tudja eltéríteni eredeti szándékától.

V. Babilon szövetséges társai

1. Babilon szövetséges társai közül két réteget emel ki a Biblia, akik siratva és jajgatva szemlélik ítéletét és pusztulását.

• Egyrészt “a föld királyai, akik vele paráználkodtak és dobzódtak”. 9. vers.
• Másrészt pedig “a földnek kalmárai - akik - az ő dobzódásának erejétől meggazdagodtak:” 3/b. vers.
• Most pedig siratják őt, “mert az ő áruikat már senki nem veszi.” 11. vers.
• Különös viszont az, hogy később a mennyei szózat ezt a két társaságot úgy mutatja be, mint ami a valóságban egy. 23/b. vers
• Ez viszont azt jelenti, hogy a Föld királyai nemcsak paráználkodtak - bűnös kapcsolatot tartottak - Babilonnal, hanem ez a kapcsolat a gazdasági felemelkedést jelentette számukra.
• Ez a gondolat egy korábbi kijelentést juttat eszünkbe. 13,16-17.

2. Isten büntető ítéletei alatt azonban vége ennek a szövetségnek.

• Babilon szövetségesei azonban nem megtérnek a gonoszságaikból, hanem siratják Babilont, siratják az elveszített lehetőségeket.
• Siratják a hatalmat, amit a szövetségesüktől kaptak. 17,12.
• Siratják a gazdagságukat, amivel már nem tudnak mit kezdeni, mert az áruikat már senki sem veszi. 11. vers.
• De sírnak a félelemtől is, mert érzik, hogy nemsokára az ő ítéletük is elérkezik. 10/b. vers.
• Sírnak és jajgatnak, mert későn ébredtek rá a rideg valóságra, és most végső elkeseredésüknek és kétségbeesésüknek adnak hangot.