1. A 17. fejezet két különálló részre bontható fel.
Az első részben egy jelképes látomást
kap az apostol, egy bemutatást.
Ez a rész feltárja Babilon bűneit, vagyis
azt, hogy miért éri majd el Isten ítélete.
Ebből adódóan a Menny vádirataként is
lehet tekinteni ezt a részt.
A második részben pedig magyarázatot kap a látomás megértéséhez.
A második rész ugyanakkor magát az ítéletet
is elmondja, illetve ismertetést ad a végrehajtás módjáról és eszközéről.
2. Az a tény, hogy János apostolt a
hét csapást kitöltő angyalok egyike vezeti a látomásban, majd később a
magyarázatot is ő adja, arra enged következtetni, hogy:
A “nagy parázna kárhoztatása” vagyis megítélése a hét csapás ideje
alatt megy végbe.
Mivel pedig a parázna asszonyt egyúttal Babilonként is megjelöli
János, ezért egyértelművé válik, hogy ez a látomás a hetedik csapás idejére
akar rámutatni. 5.vers.
Babilon kárhoztatása és ítélete ugyanis a hetedik csapás eseményeinek az
egyike fog lenni. Jel. 16,19.
1. A Bibliában a Krisztus és az Egyház közötti viszony - annak szent és
tartós jellege miatt - a házasság által van ábrázolva.
Az Úr az ő népét ünnepélyes szövetség
által egyesítette magával. II.Kor. 11,2. Hós. 2,18. Ésai. 54,5.
Eféz. 5,25-32.
Elkötelezve magát arra, hogy Ő akar
Istenükké lenni.
Miközben népe azt vállalja, hogy az Övé, és csak az Övé akarnak lenni.
A tíz szűzről szóló példázat is ezt
a szimbólumot állítja elénk.
Krisztus a vőlegény és az Egyház
a menyasszony.
Ha azonban az Egyház elfordul Krisztustól,
mint férjétől, és mások barátságát keresi, ezt paráznaságnak minősíti Isten.
Jer. 3,20. Jak. 4,4. Ezék. 23,2-5.
Ilyen esetben tehát parázna asszonyként mutatja be a prófécia az Egyházat.
2. A “parázna” kifejezés jelenlegi
használata arra a tiltott egyesülésre utal, amelyet a mai hitvalló keresztények
tesznek különböző területen.
Azonosulás azzal a valláspolitikai szervezettel, amely Krisztus nevében
ugyan, de Krisztus elvei nélkül akarja egységbe tömöríteni az egész Föld
népét.
Egyesülés a világgal, annak szokásaival, kívánságaival. Jak. 4,4.
Minden olyan barátság, amelyben nem
Krisztus van mellettem az első helyen, lelki paráznaságnak minősül.
“Krisztus gyülekezetének hűtlensége,
amelyet ő azáltal nyilvánított ki, hogy hűségét és szeretetét elfordította
az Úrtól és engedte, hogy a világi dolgok iránti szeretet vegyen erőt lelkén,
össze van hasonlítva a házassági fogadalom megtörésével.” (Nagy Küzd. 340,4.)
3. A paráznasághoz általában társra
van szükség, akivel gyakorolja valaki ezt a bűnös életmódot.
Az angyal azt mondja Jánosnak, hogy ez az asszony, - illetve Egyház - a
Föld királyaival paráználkodik. 2/a vers.
Ez a meghatározás azt jelenti, hogy a Föld királyaival, vagyis
politikai hatalmakkal került olyan bensőséges közösségbe, amely nélkülözte
Krisztusnak, mint az Egyház férjének jelenlétét.
A történelem folyamán nagyon sokszor
kísérhető nyomon az Egyház és az államhatalom ilyen módon való egyesülése.
A legkiemelkedőbb jelenség ebből az
eseménysorozatból a középkor Egyháza az inkvizíció borzalmaival, amit az
államhatalom támogatásával hajtott végre.
1. A föld királyaival való paráznaságnak
egy bizonyos idő után beérett a gyümölcse.
Ez az “asszony” ebből
a gyümölcsből bort készített, amellyel aztán megitatta a Föld lakosait.
A gyümölcs minden esetben méltó a fájához,
a természet törvényszerűsége alapján. Máté 7,16-18.
Az asszony által kínált bor tehát nem
lehet más, mint az ő paráznaságából fakadó gondolkodása és életpéldája.
Vagyis a Krisztushoz való hűtlenséget
kínálja az emberek elé, mint egy csábító italt.
“A megittasodás kelyhe, amelyet a világnak nyújt,
azokat a hamis tanokat jelenti, amelyeket a Föld nagyjaival való meg nem
engedett kapcsolat következtében fogadott el. A világgal való barátság
megrontja hitét, ő viszont olyan tanok hirdetésével áraszt romlott befolyást
a világra, amelyek a Szentírás legvilágosabb kijelentésével ellentétben
állnak.” (Nagy Küzd. 346-347.)
2. A “bor” szó nagyon találó
jelkép annak bemutatására, amit ez a Krisztushoz hűtlen egyház az embereknek
kínál.
A bor olyan ital, amely megzavarja a tiszta gondolkodást.
Mindezt olyan módon, hogy az, aki fogyaszt
belőle, pontosan az ellenkező hatást érzi magán először.
Minél többet fogyaszt azonban belőle
valaki, annál kevésbé ura cselekedeteinek.
Minden tettét a bor kábító befolyása határozza meg.
Olyan dolgokat is képes megtenni, amit józan állapotában nem tett volna
meg.
A bor azonban függetlenül a következményeitől,
mégis kívánatos annak, aki fogyasztja.
Az “asszony” tehát valami olyat
kínál a népnek, amely először kívánatos számukra.
De ha élnek vele, akkor elveszítik korábbi józanságukat.
Ugyanakkor a vele való élés olyan dolgokba
sodorja őket, amit egyébként nem tettek volna meg.
3. Az “asszony” tehát a Krisztus
iránti hűtlenségét kínálja csábító borként az emberek felé olymódon, hogy
az kívánatossá váljék számukra.
Az arany serleg arra indítja az embereket,
hogy tisztelettel tekintsen a benne lévő italra.
Miként a fizikai életben szokott lenni, akként történik ez ebben az esetben
is.
Először csak kóstolgatják az
emberek, hogy milyen is az, amikor Krisztus nevében tesznek valamit, még
ha nem is tapasztalják, hogy Krisztus velük van.
Ettől azonban nem érzik azt, hogy ártana
nekik, sőt, mintha még jobban éreznék magukat tőle.
Ettől az érzéstől késztetve bátorságot
éreznek arra, hogy mégtovább lépjenek, mégtöbbet igyanak ebből az italból.
Ettől azonban beáll egyfajta kábultság,
majd részegség.
Ettől kezdve minden cselekedetük a kábító
ital hatásának a következménye.
4. Az angyal tehát azt is mondja, hogy
ettől a bortól megrészegedtek a föld lakosai
Ez azt jelenti, hogy nem állnak meg félúton, hanem részeggé válnak, vagyis
már mindent a bor hatása alatt tesznek.
Vagyis teljesen áthatja az emberek gondolkodását, érzelmeit és meghatározza
cselekedeteiket a parázna egyház tanítása és életmódja.
1. A nagy parázna egyház egyik ismertetőjele,
amely alapján az azonosítást el lehet végezni, az öltözete. 4/a vers.
Ez az öltözet az uralkodók és a királyok jellegzetes öltözeteként ismert.
Ez az “asszony” pedig éppen ilyen uralkodni akaró tudattal vette
magára ezeket az öltözékeket. Jel. 18,7/b.
Ebben a leírásban a katolikus egyház
főpapjainak gazdagon díszített öltözetét ismerhetjük fel, drágaköveivel
együtt.
A piros szín viszont a jellemére is rámutat, hiszen ez a prostitúció színe
is.
Nagyon találó szín ez egy parázna nő
öltözetében.
Ez az Isten által adott jellemzés természetesen a szervezetre vonatkozik
és nem a tagokra.
2. A paráznának minősített egyház azonosításának
másik jele a homlokára írott név.
“Titok: a nagy Babilon.”
A Jelenések könyve szerint az “asszony” vagy “ Babilon” ugyanazon
valláspolitikai szervezetre vonatkozó jelkép.
Amit az “asszony” cselekszik, azt a “Babilon” is cselekszi.
A paráznasága borából adott inni a népeknek. Jel. 14,8. 18,3/a.
Együtt paráználkodott a Föld királyaival. Jel. 18,3/b.
Az a tény pedig, hogy a homlokára van írva a “Babilon”
név,
teljesen egyértelművé teszi az azonosságot.
A második angyali üzenet tanulmányozásakor teljesen világossá vált, hogy
Babilon, mint jelkép a katolikus egyház szervezetére vonatkozik.
A későbbi magyarázatában pedig minden
kétséget kizáróan azonosítja az angyal az asszonyt Babilonnal. Jel.
17,18.
Az a tény, hogy a Babilon név az asszony homlokára van írva, azt akarja
jelezni, hogy az asszony által jelképezett egyházszervezet jellemében és
természetében is azonos a régi Babilonnal.
3. Az asszony homlokán azonban még egy nagyon fontos azonosító jel látható
felírva.
“A paráznáknak és a föld utálatosságainak anyja.” 5/b. vers.
Ez a felirat két dolgot mond el részünkre:
Egyrészt, hogy a római egyházon kívül vannak még más egyházak is, amelyek
Isten minősítése szerint lelki paráznaságot folytatnak, vagyis hűtlenek
lettek Krisztushoz.
Másrészt viszont azt mondja el ez a
felirat, hogy ezek az egyházak a római egyház lányai, vagyis tőle születtek,
belőle váltak ki, egy családhoz tartoznak.
“Babilon” egy vallási közösségekből álló család neve, az anyáé és
a lányaié is.
“Leányai pedig azokat az egyházakat szimbolizálják, amelyek Róma dogmáihoz
és hagyományaihoz ragaszkodnak, és példáját követve feláldozzák az igazságot
és Isten jóváhagyását a világgal való tiltott szövetség oltárán.” (Nagy
Küzd. 341,3.)
Az “anyának”leányai tehát
azokat a különböző protestáns ágazatokat jelképezik:
amelyek a római egyházból szakadtak ki,
amelyek tanításaikban magukkal hoztak a Bibliától idegen elméleteket és
szokásokat,
amelyek követik Róma példáját a Föld
királyaival való bűnös összeköttetésben és a világhoz való alkalmazkodásban.
4. A látomást vezető angyal még egy
ismertetést ad erről a parázna egyházról, amelynek alapján az azonosítást
elvégezhetjük.
“Az asszony részeg vala a szentek
vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől.” 6. vers
Egyetlen másik valláspolitikai hatalomról
sem mondható el ez annyira, mint a római katolikus egyházról, hogy részeg
a szentek vérétől.
A középkor több millió mártírjának a halála - akik az inkvizíció kegyetlen
üldözései miatt vesztették el életüket - terheli a katolikus egyház lelkiismeretét.
A látomás azonban nemcsak a múltra vonatkozóan
adja ezt a meghatározást, hanem a jövőre vonatkozóan is.
Isten felelősségre vonja Babilont azok
véréért is, akiket halálra szánt a Föld történelmének utolsó szakaszában.
Isten megengedi Sátánnak és a vele egyesült
emberi erőknek, hogy felkészüljenek gyilkos tervük végrehajtására.
Egésszen addig a pontig mehetnek el, amikor már végre akarják hajtani szándékukat.
Abban a pillanatban azonban közbelép Isten, hogy megmentse az övéit.
Ilyen módon ezek az emberek és szervezetek
igazi jellemüket és szándékukat illetően lelepleződnek, és ebből adódóan
vádlottként állnak Isten előtt.
Isten úgy tekinti szándékukat, mintha már megvalósították volna. v.ö:
Máté 5,28.
1. Ez a bemutatás még említést tesz az asszonnyal kapcsolatban egy veres
fenevadról is.
A bibliai prófécia nyelvezetében a “fenevad” minden
esetben az Isten és az ő népe ellen küzdő politikai hatalmat jelképezi.
Isten minősíti így azokat a földi hatalmakat,
amelyek ellene akarnak küzdeni.
Az itt bemutatásra kerülő fenevad
szoros kapcsolatban áll az asszonnyal, hiszen az asszony rajta ül.
Ez a hasonlat azt akarja láttatni velünk, hogy az asszony, mint lovas a
lovát, a fenevadat saját céljainak elérésére használja fel.
Vagyis ez a parázna egyház a rendelkezésre álló politikai hatalmat használja
fel céljai elérésére.
2. Az asszonnyal kapcsolatban kétszer hangzik el az a meghatározás, hogy
“ül”.
A bemutatás első részében még csak a
sok vízen ül, vagyis a népeken, tehát az egyes embereket tudja befolyásolni
és irányítani. 1 vers.
Később azonban már a politikai hatalmakra
is ráül, és irányító befolyást gyakorol felettük. 3. vers
Jelenleg ennek az eseménynek az újbóli kibontakozásának idejében élünk.
Lehet azonban úgy is érteni, hogy a sok víz, vagyis
a népek egy bizonyos idő után politikai hatalommá válnak az asszony kezében,
illetve irányítása alatt.
3. Az itt bemutatásra kerülő fenevaddal
már találkoztunk egyszer a Jelenések könyvének tanulmányozása közben. v.ö:
Jel. 13,1 - 17,3/b.
Akkor ott a római egyház szervezetével azonosítottuk.
Ez a körülmény azt jelenti, hogy a 17.
fejezet bemutatásában kétféle minőségben szemlélhetjük ugyanazt a jelenséget.
Az asszony által az egyházi, a lelkiismereti, a Krisztussal való kapcsolat
oldaláról ad kinyilatkoztatást Isten.
A fenevad által pedig az egyház kezében
lévő politikai hatalmat mutatja meg.
Az itt bemutatásra kerülő szervezet
tehát egyrészt egyházi, másrészt pedig politikai hatalom.
4. A prófécia jelképe csodálatosan finom árnyalattal irányítja figyelmünket
egy lényeges szempontra.
Ez a fenevad “veres” színű.
Vagyis ott van benne a“veres sárkány”,
hiszen mindent, amivel rendelkezik, tőle kapott: Jel. 13,2/b.
Erejét, királyiszékét, hatalmát.
Ez a veres sárkány azonos Sátánnal. Jel. 12,9.
A “veres” színre való utalás
tehát az ősellenség, azaz Sátán jelenlétére akar figyelmeztetni bennünket
ezzel a fenevaddal kapcsolatban is.
5. János apostol a meglepetés csodálkozásával nézi végig a látomását.
Csodálkozását az asszony és annak cselekedetei váltották ki.
János apostol nem csodálkozott volna azon, ha azt látja, hogy a pogány
Róma üldözi a szenteket.
Mikor azonban azt látta, hogy a vallomása
szerint keresztény egyház üldözi Krisztus szentjeit és vérüktől szinte
megrészegedik, ez hatalmas meglepetéssel és csodálkozással töltötte el.