36.  A nagy parázna bemutatása

I. Bevezetés a látomáshoz

1. A 17. fejezet két különálló részre bontható fel.

• Az első részben egy jelképes látomást kap az apostol, egy bemutatást.
• Ez a rész feltárja Babilon bűneit, vagyis azt, hogy miért éri majd el Isten ítélete.
• Ebből adódóan a Menny vádirataként is lehet tekinteni ezt a részt.
• A második részben pedig magyarázatot kap a látomás megértéséhez.
• A második rész ugyanakkor magát az ítéletet is elmondja, illetve ismertetést ad a végrehajtás módjáról és eszközéről.

2. Az a tény, hogy János apostolt a hét csapást kitöltő angyalok egyike vezeti a látomásban, majd később a magyarázatot is ő adja, arra enged következtetni, hogy:

• A “nagy parázna kárhoztatása” vagyis megítélése a hét csapás ideje alatt megy végbe.
• Mivel pedig a parázna asszonyt egyúttal Babilonként is megjelöli János, ezért egyértelművé válik, hogy ez a látomás a hetedik csapás idejére akar rámutatni. 5.vers.
• Babilon kárhoztatása és ítélete ugyanis a hetedik csapás eseményeinek az egyike fog lenni. Jel. 16,19.

II. A nagy parázna

1. A Bibliában a Krisztus és az Egyház közötti viszony - annak szent és tartós jellege miatt - a házasság által van ábrázolva.

• Az Úr az ő népét ünnepélyes szövetség által egyesítette magával. II.Kor. 11,2. Hós. 2,18. Ésai. 54,5. Eféz. 5,25-32.
• Elkötelezve magát arra, hogy Ő akar Istenükké lenni.
• Miközben népe azt vállalja, hogy az Övé, és csak az Övé akarnak lenni.
• A tíz szűzről szóló példázat is ezt a szimbólumot állítja elénk.
• Krisztus a vőlegény és az Egyház a menyasszony.
• Ha azonban az Egyház elfordul Krisztustól, mint férjétől, és mások barátságát keresi, ezt paráznaságnak minősíti Isten. Jer. 3,20. Jak. 4,4. Ezék. 23,2-5.
• Ilyen esetben tehát parázna asszonyként mutatja be a prófécia az Egyházat.

2. A “parázna” kifejezés jelenlegi használata arra a tiltott egyesülésre utal, amelyet a mai hitvalló keresztények tesznek különböző területen.

• Azonosulás azzal a valláspolitikai szervezettel, amely Krisztus nevében ugyan, de Krisztus elvei nélkül akarja egységbe tömöríteni az egész Föld népét.
• Egyesülés a világgal, annak szokásaival, kívánságaival. Jak. 4,4.
• Minden olyan barátság, amelyben nem Krisztus van mellettem az első helyen, lelki paráznaságnak minősül.
• “Krisztus gyülekezetének hűtlensége, amelyet ő azáltal nyilvánított ki, hogy hűségét és szeretetét elfordította az Úrtól és engedte, hogy a világi dolgok iránti szeretet vegyen erőt lelkén, össze van hasonlítva a házassági fogadalom megtörésével.” (Nagy Küzd. 340,4.)

3. A paráznasághoz általában társra van szükség, akivel gyakorolja valaki ezt a bűnös életmódot.

• Az angyal azt mondja Jánosnak, hogy ez az asszony, - illetve Egyház - a Föld királyaival paráználkodik. 2/a vers.
• Ez a meghatározás azt jelenti, hogy a Föld királyaival, vagyis politikai hatalmakkal került olyan bensőséges közösségbe, amely nélkülözte Krisztusnak, mint az Egyház férjének jelenlétét.
• A történelem folyamán nagyon sokszor kísérhető nyomon az Egyház és az államhatalom ilyen módon való egyesülése.
• A legkiemelkedőbb jelenség ebből az eseménysorozatból a középkor Egyháza az inkvizíció borzalmaival, amit az államhatalom támogatásával hajtott végre.

III. Paráznaságnak bora

1. A föld királyaival való paráznaságnak egy bizonyos idő után beérett a gyümölcse.

• Ez az “asszony” ebből a gyümölcsből bort készített, amellyel aztán megitatta a Föld lakosait.
• A gyümölcs minden esetben méltó a fájához, a természet törvényszerűsége alapján. Máté 7,16-18.
• Az asszony által kínált bor tehát nem lehet más, mint az ő paráznaságából fakadó gondolkodása és életpéldája.
• Vagyis a Krisztushoz való hűtlenséget kínálja az emberek elé, mint egy csábító italt.
• “A megittasodás kelyhe, amelyet a világnak nyújt, azokat a hamis tanokat jelenti, amelyeket a Föld nagyjaival való meg nem engedett kapcsolat következtében fogadott el. A világgal való barátság megrontja hitét, ő viszont olyan tanok hirdetésével áraszt romlott befolyást a világra, amelyek a Szentírás legvilágosabb kijelentésével ellentétben állnak.” (Nagy Küzd. 346-347.)

2. A “bor” szó nagyon találó jelkép annak bemutatására, amit ez a Krisztushoz hűtlen egyház az embereknek kínál.

• A bor olyan ital, amely megzavarja a tiszta gondolkodást.
• Mindezt olyan módon, hogy az, aki fogyaszt belőle, pontosan az ellenkező hatást érzi magán először.
• Minél többet fogyaszt azonban belőle valaki, annál kevésbé ura cselekedeteinek.
• Minden tettét a bor kábító befolyása határozza meg.
• Olyan dolgokat is képes megtenni, amit józan állapotában nem tett volna meg.
• A bor azonban függetlenül a következményeitől, mégis kívánatos annak, aki fogyasztja.
• Az “asszony” tehát valami olyat kínál a népnek, amely először kívánatos számukra.
• De ha élnek vele, akkor elveszítik korábbi józanságukat.
• Ugyanakkor a vele való élés olyan dolgokba sodorja őket, amit egyébként nem tettek volna meg.

3. Az “asszony” tehát a Krisztus iránti hűtlenségét kínálja csábító borként az emberek felé olymódon, hogy az kívánatossá váljék számukra.

• Az arany serleg arra indítja az embereket, hogy tisztelettel tekintsen a benne lévő italra.
• Miként a fizikai életben szokott lenni, akként történik ez ebben az esetben is.
• Először csak kóstolgatják az emberek, hogy milyen is az, amikor Krisztus nevében tesznek valamit, még ha nem is tapasztalják, hogy Krisztus velük van.
• Ettől azonban nem érzik azt, hogy ártana nekik, sőt, mintha még jobban éreznék magukat tőle.
• Ettől az érzéstől késztetve bátorságot éreznek arra, hogy mégtovább lépjenek, mégtöbbet igyanak ebből az italból.
• Ettől azonban beáll egyfajta kábultság, majd részegség.
• Ettől kezdve minden cselekedetük a kábító ital hatásának a következménye.

4. Az angyal tehát azt is mondja, hogy ettől a bortól megrészegedtek a föld lakosai

• Ez azt jelenti, hogy nem állnak meg félúton, hanem részeggé válnak, vagyis már mindent a bor hatása alatt tesznek.
• Vagyis teljesen áthatja az emberek gondolkodását, érzelmeit és meghatározza cselekedeteiket a parázna egyház tanítása és életmódja.

IV. A nagy parázna ismertető jelei

1. A nagy parázna egyház egyik ismertetőjele, amely alapján az azonosítást el lehet végezni, az öltözete. 4/a vers.

• Ez az öltözet az uralkodók és a királyok jellegzetes öltözeteként ismert.
• Ez az “asszony” pedig éppen ilyen uralkodni akaró tudattal vette magára ezeket az öltözékeket. Jel. 18,7/b.
• Ebben a leírásban a katolikus egyház főpapjainak gazdagon díszített öltözetét ismerhetjük fel, drágaköveivel együtt.
• A piros szín viszont a jellemére is rámutat, hiszen ez a prostitúció színe is.
• Nagyon találó szín ez egy parázna nő öltözetében.
• Ez az Isten által adott jellemzés természetesen a szervezetre vonatkozik és nem a tagokra.

2. A paráznának minősített egyház azonosításának másik jele a homlokára írott név.

• “Titok: a nagy Babilon.”
• A Jelenések könyve szerint az “asszony” vagy “ Babilon” ugyanazon valláspolitikai szervezetre vonatkozó jelkép.
• Amit az “asszony” cselekszik, azt a “Babilon” is cselekszi.
• A paráznasága borából adott inni a népeknek. Jel. 14,8. 18,3/a.
• Együtt paráználkodott a Föld királyaival. Jel. 18,3/b.
• Az a tény pedig, hogy a homlokára van írva a “Babilon” név, teljesen egyértelművé teszi az azonosságot.
• A második angyali üzenet tanulmányozásakor teljesen világossá vált, hogy Babilon, mint jelkép a katolikus egyház szervezetére vonatkozik.
• A későbbi magyarázatában pedig minden kétséget kizáróan azonosítja az angyal az asszonyt Babilonnal. Jel. 17,18.
• Az a tény, hogy a Babilon név az asszony homlokára van írva, azt akarja jelezni, hogy az asszony által jelképezett egyházszervezet jellemében és természetében is azonos a régi Babilonnal.

3. Az asszony homlokán azonban még egy nagyon fontos azonosító jel látható felírva.

• “A paráznáknak és a föld utálatosságainak anyja.” 5/b. vers.
• Ez a felirat két dolgot mond el részünkre:
• Egyrészt, hogy a római egyházon kívül vannak még más egyházak is, amelyek Isten minősítése szerint lelki paráznaságot folytatnak, vagyis hűtlenek lettek Krisztushoz.
• Másrészt viszont azt mondja el ez a felirat, hogy ezek az egyházak a római egyház lányai, vagyis tőle születtek, belőle váltak ki, egy családhoz tartoznak.
• “Babilon” egy vallási közösségekből álló család neve, az anyáé és a lányaié is.
• “Leányai pedig azokat az egyházakat szimbolizálják, amelyek Róma dogmáihoz és hagyományaihoz ragaszkodnak, és példáját követve feláldozzák az igazságot és Isten jóváhagyását a világgal való tiltott szövetség oltárán.” (Nagy Küzd. 341,3.)
• Az “anyának”leányai tehát azokat a különböző protestáns ágazatokat jelképezik:
• amelyek a római egyházból szakadtak ki,
• amelyek tanításaikban magukkal hoztak a Bibliától idegen elméleteket és szokásokat,
• amelyek követik Róma példáját a Föld királyaival való bűnös összeköttetésben és a világhoz való alkalmazkodásban.

4. A látomást vezető angyal még egy ismertetést ad erről a parázna egyházról, amelynek alapján az azonosítást elvégezhetjük.

• “Az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől.” 6. vers
• Egyetlen másik valláspolitikai hatalomról sem mondható el ez annyira, mint a római katolikus egyházról, hogy részeg a szentek vérétől.
• A középkor több millió mártírjának a halála - akik az inkvizíció kegyetlen üldözései miatt vesztették el életüket - terheli a katolikus egyház lelkiismeretét.
• A látomás azonban nemcsak a múltra vonatkozóan adja ezt a meghatározást, hanem a jövőre vonatkozóan is.
• Isten felelősségre vonja Babilont azok véréért is, akiket halálra szánt a Föld történelmének utolsó szakaszában.
• Isten megengedi Sátánnak és a vele egyesült emberi erőknek, hogy felkészüljenek gyilkos tervük végrehajtására.
• Egésszen addig a pontig mehetnek el, amikor már végre akarják hajtani szándékukat.
• Abban a pillanatban azonban közbelép Isten, hogy megmentse az övéit.
• Ilyen módon ezek az emberek és szervezetek igazi jellemüket és szándékukat illetően lelepleződnek, és ebből adódóan vádlottként állnak Isten előtt.
• Isten úgy tekinti szándékukat, mintha már megvalósították volna. v.ö: Máté 5,28.

V. A veres fenevad

1. Ez a bemutatás még említést tesz az asszonnyal kapcsolatban egy veres fenevadról is.

• A bibliai prófécia nyelvezetében a “fenevad” minden esetben az Isten és az ő népe ellen küzdő politikai hatalmat jelképezi.
• Isten minősíti így azokat a földi hatalmakat, amelyek ellene akarnak küzdeni.
• Az itt bemutatásra kerülő fenevad szoros kapcsolatban áll az asszonnyal, hiszen az asszony rajta ül.
• Ez a hasonlat azt akarja láttatni velünk, hogy az asszony, mint lovas a lovát, a fenevadat saját céljainak elérésére használja fel.
• Vagyis ez a parázna egyház a rendelkezésre álló politikai hatalmat használja fel céljai elérésére.

2. Az asszonnyal kapcsolatban kétszer hangzik el az a meghatározás, hogy “ül”.

• A bemutatás első részében még csak a sok vízen ül, vagyis a népeken, tehát az egyes embereket tudja befolyásolni és irányítani. 1 vers.
• Később azonban már a politikai hatalmakra is ráül, és irányító befolyást gyakorol felettük. 3. vers
• Jelenleg ennek az eseménynek az újbóli kibontakozásának idejében élünk.
• Lehet azonban úgy is érteni, hogy a sok víz, vagyis a népek egy bizonyos idő után politikai hatalommá válnak az asszony kezében, illetve irányítása alatt.

3. Az itt bemutatásra kerülő fenevaddal már találkoztunk egyszer a Jelenések könyvének tanulmányozása közben. v.ö: Jel. 13,1 - 17,3/b.

• Akkor ott a római egyház szervezetével azonosítottuk.
• Ez a körülmény azt jelenti, hogy a 17. fejezet bemutatásában kétféle minőségben szemlélhetjük ugyanazt a jelenséget.
• Az asszony által az egyházi, a lelkiismereti, a Krisztussal való kapcsolat oldaláról ad kinyilatkoztatást Isten.
• A fenevad által pedig az egyház kezében lévő politikai hatalmat mutatja meg.
• Az itt bemutatásra kerülő szervezet tehát egyrészt egyházi, másrészt pedig politikai hatalom.

4. A prófécia jelképe csodálatosan finom árnyalattal irányítja figyelmünket egy lényeges szempontra.

• Ez a fenevad “veres” színű.
• Vagyis ott van benne a “veres sárkány”, hiszen mindent, amivel rendelkezik, tőle kapott: Jel. 13,2/b.
• Erejét, királyiszékét, hatalmát.
• Ez a veres sárkány azonos Sátánnal. Jel. 12,9.
• A “veres” színre való utalás tehát az ősellenség, azaz Sátán jelenlétére akar figyelmeztetni bennünket ezzel a fenevaddal kapcsolatban is.

5. János apostol a meglepetés csodálkozásával nézi végig a látomását.

• Csodálkozását az asszony és annak cselekedetei váltották ki.
• János apostol nem csodálkozott volna azon, ha azt látja, hogy a pogány Róma üldözi a szenteket.
• Mikor azonban azt látta, hogy a vallomása szerint keresztény egyház üldözi Krisztus szentjeit és vérüktől szinte megrészegedik, ez hatalmas meglepetéssel és csodálkozással töltötte el.