34.  Armageddon

I. Kétféle nézet

1. Az adventista próféciamagyarázók között általában kétféle nézet alakult ki már az adventmozgalom kezdetétől fogva.

• Ez a kétféle nézet az advent úttörők között két személy nevéhez kapcsolódik:
• White Jakab, aki már 1862-ben megjelentette írását arról, hogy miként gondolja a hatodik csapás beteljesedését.
• Uriash Smith, aki 1885-ben adta ki a már rendszerbe foglalt próféciai magyarázatát “Gondolatok a Dániel és a Jelenések könyve felett” címmel.
• Mindkét ember tekintélyes vezető egyéniség a fejlődő adventmozgalomban.
• Úgy tűnik, hogy teljesen ellentétes a próféciamagyarázatuk ezen a területen.
• Ez az ellentét azonban csak felszínes és abból adódik, hogy mindkét személy más oldalról közelíti ezt a próféciai eseményt.

2. Már korábban is említettem, hogy egy-egy csapás nem szűnik meg akkor, amikor a következő csatlakozik hozzá.

• Ez azt jelenti, hogy a hatodik csapásnak is két periódusával kell számolnunk.
• Amikor elkezdődik a hatodik csapás, és;
• Amikor a hetedik csapás is hozzákapcsolódik.
• Míg Uriash Smith a hatodik csapás első szakaszára koncentrál, addig White Jakab már arra a szakaszra figyel, amikor már a hetedik csapással kiegészülve tombol a hatodik csapás.
• Ebből adódóan Uriash Smith egy valóságos háború kibontakozását helyezi magyarázata középpontjába.
• White Jakab pedig egy lelki küzdelemre helyezi a hangsúlyt.

3. Ugyanakkor tíz pontba lehet összefoglalni azokat a szempontokat, ahol a kétféle nézet is megegyezik egymással.

• Ez lesz a föld történelmének legnagyobb ütközete.
• Ez az esemény még a jövőben van.
• Ez lesz “a mindenható Isten ama nagy napja”14./b.
• A “nagy folyóvíz, az Eufrátes” jelképes fogalom.
• A “három tisztátlan lélek” együttesen alkotja azt a szervezetet, amely a nemzeteket végső küzdelemre szólítja.
• Az egybegyűjtő szervek természetüknél fogva vallásos jellegűek, míg az egybegyűjtöttek politikai és katonai alakulatok.
• Az ütközet előkészületei a hatodik csapás idején történnek, magát az ütközetet azonban a hetedik csapás ideje alatt vívják meg. A föld valamennyi országának lakosa érintve lesz ebben az ütközetben.
• Az életben maradt szentek szemlélői lesznek ugyan ezeknek az eseményeknek, de közvetlenül nem vesznek részt abban.
• E küzdelemnek Krisztus és a mennyei angyalok megjelenése vet véget.

II. Egy lelki küzdelem

1. Akik ezt a nézetet képviselik, úgy gondolják, hogy ez a csapás egy lelki küzdelem lesz, amit az itt említett hármas szövetség indít.

• Ebben a küzdelemben a “nagy Babilon” név alatt egyesül az a “három tisztátlan lélek”, amelyekről a hatodik csapásban találunk utalást.
• Ez a név azonban jelképes jelentéssel bír, miként az Eufrátes is.
• Ez a név Isten népének mindenkori ellenségét jelöli.
• Ebben az időben a bukott és pogány vallások szövetségére vonatkozik.
• Az ellenfél pedig Isten népének maradéka, akik nem hajlandók ebbe az istenellenes szövetségbe belépni.
• Az ütközetet azonban a harmadik fél, “a napkelet felől jövő királyok” döntik el.
• Ezen királyok alatt “a mennybéli fejedelemségeket” gondolják, akik mint angyalok, Jézus Krisztussal jelennek meg az Ő dicsőséges visszajövetele alkalmával.

2. Amikor azonban a sorrendiség vonatkozásában foglalkozunk a hét csapással, akkor ezt a fajta értelmezést nem vehetjük figyelembe.

• Nagyon erőltetettnek tűnik az az elképzelés, hogy Jézus Krisztus visszajövetelének úgy készül el az útja, hogy egy földi uralkodó hatalomnak össze kell omlania.
• Ez az elgondolás - ha nem is közvetlenül, de közvetve igen - azt sugallja, hogy Jézus uralomra jutása a földi hatalmak függvényében történhet meg.
• Az a tény, hogy Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetele is napkelet felől fog bekövetkezni, még nem annak a bizonyítéka, hogy a napkelet felől jövő királyok megjelenése a második advent eseménye.
• Nagyon furcsa képet rajzolnánk a második adventről, ha abban nem Jézus Krisztus megjelenését helyeznénk a középpontba, hanem az Őt kísérő angyalokat.
• Az Eufrátes kiszáradása nem jelentheti Babilon összeomlását.
• Mert éppen Babilon hármas szövetsége serénykedik azon, hogy a föld királyait összegyűjtse.
• Babilon összeomlásáról majd csak a hetedik csapás beszél.
• Az Eufrátes kiszáradása azonban a hatodik csapás ideje alatt történik és valamilyen másik eseményre vonatkozik.

III. A nagy folyóvíz kiszáradása

1. Mindkét nézet képviselői megegyeznek abban, hogy János apostol itt nem a betűszerinti Eufrátes folyó kiszáradására utal.

• Általános a megegyezés abban, hogy az Eufrátes folyó alatt azokat az embereket, illetve népeket kell érteni, akik a nagy folyó mentén élnek Jel. 17,15. Ésai. 8,7-8. Jel. 12,15-16.
• János apostol jövendölései között már korábban is találkoztunk egy ilyen utalással. Jel. 9,14.
• Abban az esetben ez a meghatározás az Eufrátes mentén élő népeket, illetve országokat jelentette.
• Ugyanakkor az ott adott prófécia már be is teljesedett és a beteljesedés visszaigazolta az értelmezés helyességét.
• A jelen esetben nem indokolja semmi sem azt, hogy az “Eufrátes” azonosítását másként kellene megközelíteni.

2. Bár az “Eufrátes” meghatározás nem jelenti azt, hogy a betűszerinti folyót kell érteni alatta, mégis bizonyos értelemben földrajzi meghatározást ad.

• Azt a földrajzi területet jelenti, illetve azokat a népeket, amelyek azon a területen élnek, amely területen végigfolyik ez a folyó.
• Ezt a területet több, mint ezer éven át a szaracénok uralták.
• Majd az Ottomán, illetve a török uralom következett.
• Napjainkban még nagyrészt az Iraki kormány tartja fennhatósága alatt.

3. Arra vonatkozóan is megoszlanak a vélemények, hogy mit kell érteni a folyó kiszáradása alatt.

• A múlt próféciamagyarázói szinte kivétel nélkül az egykori török birodalom teljes megsemmisülését látják ebben a meghatározásban.
• Mivel azonban a történelem folyamán a népek földrajzi elrendeződése az országhatárok elég sok területen változnak és módosulnak, ezért nem olyan egyértelmű ennek a meghatározásnak a beazonosítása.
• A népek földrajzi helyzetét tekintve, ma leginkább Irakkal lehet kapcsolatba hozni az Eufrátes kiszáradását.
• Mindenképpen azonban egy, az Eufrátes mentén élő, olyan politikai hatalomnak a megsemmisüléséről van szó, aminek abban a földrajzi körzetben jelentős hatalma és befolyása van.

IV. A hármas szövetség

1. Az itt bemutatásra kerülő hármas szövetséggel már találkoztunk a Jelenések könyvében, a 12. és 13. fejezetekben.

• A “Sárkány” alatt a pogány istenellenes hatalomnak a mai változatait kell érteni.
• Vonatkozik azonban a modern spiritualista jelenségekre is, melyek egyre gyakoribbak a kereszténység köreiben.
• A hármas egység második tagja a Pápaság, melyet “Fenevad”-ként jelöl meg a prófécia.
• A harmadik hatalom itt “hamis Próféta”-ként kerül bemutatásra.
• Ez a bemutatás a hitehagyott protestántizmusnak azt a változatát jelenti, amely az Amerikai Egyesült Államokból indul el.
• Az itt alkalmazott megnevezés teljesen összhangban van a Jelenések 13. fejezetében adott bemutatással.
• “Bárányhoz hasonló, de úgy szól, mint a sárkány.”Jel. 13,11.

2. János apostol úgy látta, hogy tisztátalan lelkek a három szövetséges hatalomnak a szájából jöttek ki.

• A száj a beszéd eszköze.
• A három szövetséges szájából kijövő beszéd, vagyis tanítás képviselte azt a befolyást, ami által a föld királyait felkészítették arra, hogy bizonyos célból egységet alkossanak.
• A három szövetséges szájából kijövő befolyást azonban Isten úgy minősíti, hogy “tisztátlan” lélekből fakad, vagyis beteg és fertőzött.

3. A következő versben a félreértés elkerülése miatt még azt olvashatjuk: “mert ördögi lelkek azok”.

• Ezzel a kijelentéssel Isten teljesen világossá akarta tenni, hogy a három szövetséges erő mögött maga Sátán áll.
• Ezek a szövetséges erők Sátán kezében csak eszközök, ezért ezek a jelképek magát Sátánt is jelölik, miként azt már a 12. fejezetben találtuk. 12,9.

4. A meggyőzés érdekében még jeleket is tesznek.

• A 13. fejezetben azt olvashatjuk, hogy még “tüzet is hoz alá az égből a földre, az emberek láttára”. 13,13.
• Ezeknek a jeleknek a rendeltetéséről több dolgot is olvashatunk a Bibliában.
• “Elhiteti a földnek lakosait a jelekkel”, azért, hogy csinálják meg a fenevad képét. Jel. 13,14/a.
• “Elhitessék, ha lehet, a választottakat is”, azért, hogy elhiggyék, hogy ott van Krisztus, ahol ezeket a jeleket teszik. Máté 24,24.

5. Ez a kinyilatkoztatás arról is beszél, hogy különösen a föld királyaival szemben gyakorolnak befolyást.

• A jelek és csodák által megerősített befolyás hatásaként később már úgy ír János apostol ezekről a királyokról; hogy:
• “Ezeknek egy a szándékuk; erejüket és hatalmukat is a fenevadnak adják.” Jel. 17,13.

V. Armageddon

1. Ezt a nevet egyetlen földrajzi helységgel sem lehet azonosítani.

• Valószínű, hogy egy összetett névről van itt szó.
• Ez a meghatározás a “Har” = hegy, és a “Megiddó” = hajdani város nevéből képződött.
• “Armageddon” tehát azt jelentheti, hogy “Megiddó hegye”.
• Megiddó hegye a Kison patak déli oldalán található Jezréel és a Kármel hegyek között.
• Előtte Jezréel völgye, ahol Izráel legnagyobb csatáit vívta.
• Bárák és Debóra harca Sisera ellen. Bír. 4,4-7.
• Gedeon harca a midiániták és az amálekiták ellen. Bír. 6,33-34.

2. János apostol bemutatásából az tűnik ki, hogy az ördögi lelkek, vagyis maga Sátán gyűjti össze a föld királyait erre a helyre.

• Jóel próféta pedig különös szempontokat említ ezzel az eseménnyel kapcsolatban. Jóel 3,9-12.
• A pogány népek harcra, fegyveres küzdelemre gyülekeznek.
• “...mondja a beteg is; Hős vagyok!” 10. vers
• Ugyanakkor arra is rámutat, hogy ez a nagy harci készültség Isten ítéletébe megy át. 12/b. 14.
• Vagyis Jézus Krisztus megjelenése vet véget ennek a küzdelemnek.
• Ellentétes szándékkal ugyan, de eközben Isten szándékát megvalósítva gyülekeznek össze a népek.
• Ezékiel, aki ugyancsak szemlélhette ezt az eseményt látomásban, szintén ezt erősíti meg.
• Úgy mutatja be a népeket, mint akik zsákmányra és prédára vonulnak fel. Ez. 38,13.
• A nagy zsákmány helyett azonban Isten ítéletével találják szembe magukat. Ez. 38,18-23.
• Az eseménynek ezt a részét azonban már a Jelenések könyvében leírt hetedik csapásról szóló bemutatás mondja el.

3. Amíg az első öt csapás még csak figyelmeztető jellegű, addig a hatodik csapás által Isten előkészíti az embereket is és a körülményeket is “az Ő haragjának ama nagy napjára”. Jel. 6,16-17.

• Ebből adódóan a 6. és a 7. csapás egy egymástól elválaszthatatlan eseményláncolatot mutat be előttünk.

VI. A ruha, amire vigyázni kell

1. Isten erre a kritikus időszakra is küld személyes üzenetet.

• “Ímé eljövök, mint a tolvaj.”
• Ez egyrészt figyelmeztetés, másrészt pedig bátorítás.
• Az istenellenes lázadásban szövetkező emberek felé figyelmeztetés.
• Akkor jön el, amikor már teljesen biztosak a dolgukban, amikor már Istent teljesen kihagyták terveikből.
• Isten népe számára pedig bátorítás.
• Amikor az egész világ ellenük fordul a csapások miatt, akkor szükségük lesz erre az ígéretre.

2. Jézus másik személyes üzenete egy áldás-ígéret.

• Ez a ruha nem más, mint a jézusi jellem, amely máshol “a szentek igazságos cselekedetei”-ként van bemutatva. Jel. 19,8.
• Amikor fokozódik Sátán erőfeszítése az elvesztésükre, akkor vigyázniuk kell, hogy el ne veszítsék a jézusi jellemet, vagyis még szorosabbra kell fűzni a Jézussal való kapcsolatot.
• A türelmetlenséggel szemben is tudjanak türelmesek maradni.
• Ne forduljon elő, hogy a jézusi jellem helyett a megromlott emberi természetük rútsága jöjjön elő.
• Csak akik mindvégig vigyáznak jellemruháikra, azokról mondhatja el a harmadik angyal azt; hogy:
• “Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét.” Jel.14,12.