32.  Diadalmas sereg az üvegtengernél

I. Az üzenet evangéliuma

1. Korábbi látomásaiban János apostol láthatta az Egyház harcát a bűn világának erői ellen.

• Isten azonban lehetővé tette neki azt is, hogy betekinthessen a hűségesek végső győzelmébe és szabadulásába is.
• A harc után láthatta azokat, akik a Sion hegyén álltak a Báránnyal, akik a fenevad bélyege helyett az Atya nevét viselték homlokukon. 1. vers.

2. Amikor a Bibliában különösen pedig a Jelenések könyvében Isten ítéleteiről olvasunk, akkor felvetődik a kérdés:

• Hogyan egyeztethető össze Isten szeretete a hét utolsó csapásban megnyilvánuló haraggal és ítélettel?
• A válasz abban található, hogy Isten különválasztottan viszonyul a bűnhöz, illetve a bűnöshöz. Jel. 2,6. - II.Móz. 34,5-6.
• A bűnöst szereti és meg akarja menteni a bűn hatalmától.
• Ennek érdekében kész átvállalni helyette a bűn büntetését.
• A bűnt viszont gyűlöli és véglegesen ki akarja irtani a teremtett világ életéből.
• A bűnöst tehát csak akkor sújtja Isten ítélete, ha ragaszkodik a bűnhöz.
• Ebből adódóan minden ember maga választhatja meg sorsát.

3. Abban az időben, amikor Isten haragjának ítéletei vonulnak végig a földön, lesz egy csoport, akik a csapások között is biztonságban vannak.

• “Láttam egy takarót, amit Isten kiterített népére, hogy a nyomorúság idején megvédje őket. Minden lelket, aki az igazság mellett dönt, és akinek szíve tiszta, betakar a mennyei Atya, a Mindenható, az oltalmával.” (Tap.Lát. 31,2.)
• Ezen oltalmazó takaró alá minden ember bevonulhat, önként, szabad akaratából. Ésai. 26,20-21.
• Az Istennel való bensőséges közösség jelenti ezt az oltalmat. Zsolt. 91,1-11.
• Ezen oltalmazó takaró alá már most kell bevonulniuk azoknak, akik védelmet akarnak a csapások idején.

4. Felvetődik azonban egy olyan kérdés is, hogy mit kell érteni az oltalmazó takaró alatt a gyakorlatban?

• Egy ószövetségi példa segít nekünk ennek a megértésében.
• Az Egyiptomra mért tíz csapás, történelmi előképe volt az itt jelzett, bekövetkező eseményeknek. II. Móz. 7,14 - 12,29.
• Egyiptom Fáraója - akit teljesen hatalmába kerített Sátán - azt tervezte, hogy kegyetlen módon kiírtja Izráel népét.
• Nem gondolt azonban Isten hatalmával, amely népe mellett volt.
• Miközben Egyiptomra hullottak a csapások, Isten népe egy különleges jel védelme alatt biztonságban volt.
• A hét csapás idején is egy Istentől rendelt jel fogja biztosítani a védelmet a csapások ítéletétől.
• A csapások csak azokra hullanak, akik az Istentől rendelt pecsét helyett a fenevad bélyegét vették magukra. Jel. 16,2.

5. Az Isten által rendelt pecsét az örök erkölcsi törvény 4. parancsolata iránti engedelmesség által vehető fel.

• A szombat iránti hűséges engedelmességet rendelte Isten örök jelként, a közte és népe közötti szövetségben. II.Móz. 31,13-17.
• Az Istenhez tartozás örök jele ez.
• Ezért teszi olyan hangsúlyossá a Jelenések könyve az Isten törvénye iránti engedelmesség fontosságát.
• A végidő maradéka megőrzi az Isten parancsolatait. Jel. 12,17.
• A végidő győzői megtartják Isten parancsolatait. Jel. 14,12.
• Csak azoknak lesz joguk az élet fájához, csak azok mehetnek be az új Jeruzsálembe, akik megtartják az Ő parancsolatait. Jel. 22,14.
• Mivel a Tízparancsolat többi pontját látszólag a többi ember is tiszteletben tartja, ezért az Isten iránti hódolat jele a 4. parancsolat iránti engedelmességben fog megnyilatkozni.

6. A csapások idején tehát egyedül ez a jel - az Isten akaratának való feltétlen engedelmesség fog védelmet biztosítani.

• Ezért tartja vissza az elpecsételést végző angyal a másik négy tárást, hogy addig ne ártsanak semminek, amíg “el nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon.”Jel. 7,3.
• Ezek az angyalok ugyanis nemcsak azzal lettek megbízva, hogy a “szeleket” tartsák vissza, hanem bizonyos területen ártó hatalom is bízatott rájuk Istentől.
• Három területen bízott rájuk hatalmat Isten az ártásra:
• “Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak.”Jel. 7,3.
• Ennek a visszatartásnak addig kell tartani, “míg el nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon”.
• Amikor az elpecsételés befejeződik, akkor lejár a kegyelemidő, és elkezdődnek a csapások.
• Mindezek alapján ezt a négy angyalt azonosítani lehet az első négy csapás ítéletét végző angyalokkal. Jel. 7,1-3. v.ö: Jel. 16,2-9.
• Az első angyal a földre tölti ki poharát.
• A második és a harmadik a tengerre, illetve az összes vizekre.
• A negyedik pedig a napra, ami által a fáknak árt, vagyis a természet élővilágának.

7. Az Isten uralkodását meghatározó “igazságosság” tehát megköveteli, hogy a bűn elvegye méltó büntetését, miként az a mi helyettes Áldozatunk esetében is történt.

• Isten irgalma azonban lehetővé tette, hogy a Krisztusba vetett hit által az emberek elkerüljék a bűn következményeit.
• Ennek érdekében, mielőtt a csapások kitöltetnének, Isten arra irányítja az emberek figyelmét, hogy van kiút, van szabadulás.
• A csapások előtt tehát bemutatja azt, hogy mindazok, akik élnek a felkínált lehetőséggel:
• biztonságban vannak a csapások alatt,
• a csapások okozta nyomorúság után pedig az Isten trónja előtt élhetnek, együtt az Istennel az örökkévalóságon át. Jel. 7,15-17. 21,3.
• Mindezek alapján tehát a látomásnak ez a része a csapásokról szóló szörnyű bemutatást is evangéliummá akarja változtatni.

II. Az üvegtenger mellett

1. János apostol immár harmadszor pillanthatja meg látomás közben a 144.000 győztes seregét.

• A 7. fejezetben Isten királyiszéke előtt fehérbe öltözve látja őket. Jel. 7,13-15.
• A 14. fejezetben Sion hegyén állnak a Bárány mellett és énekelnek egy olyan éneket, amelyet senki sem tanulhat meg rajtuk kívül. Jel. 14,1-3.
• Itt a 15. fejezetben pedig üvegtengeren állva látja őket.
• Most azonban arra vonatkozóan is kapunk bizonyos utalást, hogy mit tartalmaz az énekük.

2. Ezzel a látomással kapcsolatban először is azt kellene tisztázni, hogy mit jelent ez a meghatározás, hogy “üvegtenger”, és hol van ez helyileg?

• János apostol már egy korábbi látomásában szemlélhette az üvegtengert és ott a helymeghatározást is megadja.
• “És a királyiszék előtt üvegtenger van, hasonló a kristályhoz.” Jel. 4,6.
• Természetesen ez János meghatározása, Ő látja olyannak az Isten trónja előtti környezetet, mint az üveg, mint az átlátszó kristály.
• Ez a bemutatás egy csodálatos képet ad Isten országáról és uralkodásáról.
• A bemutatás szerint Isten trónja egy ilyen üveghez hasonló, tiszta és áttetsző kristályhoz hasonló környezetben van felállítva.
• Az Ő uralkodásában ugyanis minden tiszta szándékkal történik, Neki nem kell semmit sem takarnia és elrejtenie.
• Egy olyan országban “amelyben igazság lakozik”, az uralkodó környezete nyugodtan lehet átlátszó. (II.Pét. 3,13.)

3. A látomás azt a kérdést is felveti elénk, hogy mi a feltétele annak, hogy odajuthasson valaki.

• Az apostol mindjárt választ is ad erre a kérdésre.
• “Akik diadalmasok a fenevadon és az ő képén:”
• Vagyis a kényszerítő körülmények ellenére sem imádták a fenevadat.
• “Akik diadalmasok a fenevad bélyegén”
• Aki a szombathoz való hűségük által visszautasították azt az igényt, hogy egy földi hatalomnak joga van megváltoztatni az Isten örök törvényét.
• “Akik diadalmasok a fenevad nevének számán.”
• Akik az üvegtengernél állnak, azok az emberek nem azonosultak a fenevad jellemét és természetét kifejező számmal.
• Nem azonosultak a gonoszságban Sátánnal.
• Inkább az Isten nevét vették fel magukra, és ez láthatóvá lett életükben. Jel. 14,1.
• Azok az emberek juthattak el oda, akiknek szívében visszhangra talált a 14. fejezetben említett angyalok figyelmeztető üzenete.

4. A későbbiekben János figyelme arra irányult, hogy a 144.000 Mózes és a Bárány énekét énekelte Isten trónja előtt.

• Mózesről azt tudjuk, hogy nem közvetlenül a csapások után mondta el Isten szabadításának magasztaló énekét.
• Csak akkor, amikor már népével együtt, száraz lábbal átkelt a Vörös-tengeren, és így valóban megtapasztalta Isten szabadító hatalmát.
• A 144.000 ezt az éneket a bűn világából a Mennybe vezető úton fogja énekelni.

III. Mózes és a Bárány éneke

1. A 144.000 énekével kapcsolatban szembeötlő az, hogy Mózest és a Bárányt együtt említi, egy dolog szemléltetésével kapcsolatban hívatkozik erre a két személyre egyszerre.

• Miként Jézus, úgy Mózes is egy trónt hagyott el, hogy népe szabadítója lehessen.
• Miként Jézust, úgy Mózest sem akarta elfogadni a nép, hogy vezetője és irányítója legyen.
• Ennek ellenére Jézushoz hasonlóan Ő is jobban szerette népét, mint önmagát. II.Móz. 32,31-32.

2. János bizonyságtételében azt olvassuk, hogy a 144.000 “Mózesnek, az Isten szolgájának énekét” énekli.

• Ez egyrészt azt jelenti, hogy csak azok lesznek elpecsételve, akik készek voltak a maguk területén és a maguk képességeivel az Isten szolgálatába állni. Jel. 7,3/b.
• Ugyanakkor viszont azt is jelenti, hogy Mózeshez hasonlóan az Isten szolgálatában szerzett tapasztalataikat fogják majd ott énekelni.
• “Akik a Mennyben az angyali karral együtt fognak himnuszt énekelni, azoknak a Földön kell megtanulniuk a Menny énekét, amelynek jellemző vonása a hálaadás.” (Test. 7.  244,3. ang. - 248,1. magy.)
• Ha Mózes életét végigkísérjük, akkor azt látjuk, hogy nagyon gazdag tartalmú lehet ez az ének.

3. Mózes énekének sorait valahogy a következő gondolatokból állíthatnánk össze:

• Döntés Isten mellett.
• “Inkább választotta az Isten népével való együttnyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét.” Zsid. 11,25.
• Türelem-lecke Isten iskolájában.
• “Az az ember pedig, Mózes, igen szelíd vala, minden embernél inkább, akik e föld színén vannak.” IV. Móz. 12,3. - Jel. 14,12.
• Hit Isten szavában.
• Hatására kettéválik Veres -tenger, a kősziklából víz fakad.
• Bátorság Istenért és az ő igazságáért.
• Kész szembefordulni a Fáraóval, Isten és az ő népe ellenségével.
• De kész volt a saját népével is szembefordulni, amikor azok az Istentől elhajoltak.
• Az alázatosság ugyanis nem jelent gyengeséget és gyöngédség nem jelent gyávaságot.
• Szeretet az Isten népe és műve iránt.
• Inkább “törölj ki engem a te könyvedből, amelyet írtál”, de nekik bocsáss meg. II. Móz. 32,32.
• Feltétlen engedelmesség.
• Megnyugvás Isten akaratában akkor is, ha a saját elgondolása más volt. V. Móz. 3,23-26.

4. Mózesből az átélt szabadulás öröme váltotta ki az Istent dicsőítő éneket.

• Megszabadultak Egyiptomból, a rabszolgaság kegyetlen körülményeiből.
• Eközben csodálatos élményeken mentek át, ahol láthatták Istenük hatalmát.
• Az egyiptombeliek pedig a szemük láttára jutottak arra a sorsra, amit nekik szántak.

5. A szabadulás oldaláról nézve is méltán hasonlítható a 144.000 tapasztalata Mózes tapasztalatához.

• A 144.000 nagy ellenségét, “Babilont”, “ama nagy várost”, a Jelenések könyve ugyanis Egyiptomnak nevezi.
• “ama nagy város, amely lélek szerint... Egyiptomnak hívatik.”Jel. 11,8.
• Míg Mózes az egyiptomi elnyomás alól való szabadulás diadalénekét zengte, addig a 144.000 a “Babilon” uralma feletti győzelmét énekli.

6. János apostol korábban azt mondta erről az énekről, hogy ez egy új ének és senki más nem tudja megtanulni, csak a 144.000.

• Ez az új ének a győzelem éneke, a megváltásért való hálaadás éneke a Megváltó felé.
• Új éneknek mondható azért, mert a mennyei lények részéről ismeretlen érzés megváltottnak lenni, a bűn világából megszabadítva.
• “Annak a végtelen áldozatnak a tudata, amelyet a menny gyógyulásunkért hozott, szégyennel töltik el őket, Isten iránt pedig olyan hálával és dicsőítéssel telik meg szívük, ami az el nem bukott lények számára érthetetlen.” (N.K. 577,1.)
• Ez az ének összefoglalása azoknak a személyes tapasztalatoknak, amelyeken át kell menniük a végső nagy küzdelemben.
• Ezek a tapasztalatok annyira személyes jellegűek, hogy csupán azok tudják, akik átélték azokat a rendkívüli eseményeket.
• Ezeket a tapasztalatokat a fenevad és az ő képe elleni utolsó küzdelem zárószakaszában élték át.
• Az emlékezés azonban már megszépíti az átélt eseményeket.
• Visszatekintve már csak az Isten kegyelmére és szabadító hatalmára emlékeznek.