30. Ez is a harmadik angyal üzenete

I. A szentek békességes tűrése

1. A békességes tűrés a Szentlélek gyümölcse.

• A Szentlélek gyümölcse azonban nem alkalomszerű cselekedet, hanem állapot.
• Nem a cselekedetek milyenségét, hanem a természet állapotát fejezi ki ez a meghatározás.
• Ezért fogalmaz így János apostol, hogy a “szentekbékességes tűrése".
• Szentek, tehát kizárólag Istenhez tartoznak.
• Olyan emberek, akiket Isten hívott ki a világból, hogy az ő tulajdon népévé legyenek.

2. A szövegösszefüggés arra irányítja figyelmünket, hogy a békességes tűrésre a fenevad és annak képe elleni küzdelemben lesz szüksége a szenteknek.

• Ez egyrészt az ellenük irányuló támadások és üldözések között kell hogy megnyilvánuljon.
• A gyűlöletre nem gyűlölettel válaszolnak.
• Ők megtanulták Jézustól a leckét, már korábban. Máté 11,29.

3. Ugyanakkor ebben az időben a gonoszok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a maradékot ahhoz a mozgalomhoz való csatlakozásra bírják, amelyik végül a fenevad körül csoportosul.

• “A hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival”. II.Thess. 2,9.
• “Nagy jeleket tesz, annyira, hogy tüzet is hoz alá az égből a földre, az emberek láttára”. Jel. 13,13.
• “Nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is”. Máté 24,24.
• Ezekkel a csodákkal azt igyekszik Sátán bizonyítani, hogy Isten ereje nyilvánul meg ebben a mozgalomban.
• A hűségesek maradéka azonban állhatatosan kitart az igazság mellett.
• Számukra a csodás jelenségeknél fontosabb az, hogy mit mond Isten igéje.
• Azt is olvashatjuk, hogy “a gonoszságnak minden csalárdságával” munkálkodik az emberek megtévesztésén. II.Thess. 2,10.
• “Csalárd” = álnok, kétszínű, csaló.
• Akiket azonban nem tud megtéveszteni, azokat megfélemlítéssel próbálja a maga oldalára állítani.
• Ilyen körülmények között valóban békességes tűrésre van szükségük azoknak, akik Isten mellett akarnak maradni.

4. Békességes tűrés jellemzi őket Isten ígéretének várása közben.

• Miközben az egész világ a szenzációkeresés légkörében él, addig ők türelmesen várják, hogy Isten beteljesítse azt az ígéretét, amely látszólag már ezekben a mozgalmakban ott van.
• Miközben az egész világ egy ellenséges frontot indít ellenük, addig ők béketűréssel várják Isten szabadítását.
• Jézus elismerő szavai, melyeket az Atya elé tár, az élő igazakról, szintén ezt a jellemvonásukat emeli ki.
• “Ők megtartották az én béketűrésre intő beszédemet, nekik az angyalok között kell járniok.” (Nagy Küzd. 566.f.)

II. Megtartják Isten parancsolatait

1. Ez a kijelentés különös jelentőséggel bír.

• A Sátán által megtévesztett emberek szinte rabszolgaként járultak a fenevad és képe elé, hogy teljesítsék parancsait és kívánalmait.
• A másik oldalon viszont a szenteknek kis csapata megtagadja az engedelmességet.
• Ők erősen állnak abban, hogy “Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek”. Ap.csel. 5,29.

2. A leghevesebb küzdelem a negyedik parancsolat körül alakul ki.

• Szinte az egész keresztény világ vallja azt, hogy a Tízparancsolatból kilenc még ma is mindenkire nézve kötelező érvényű.
• A kritikus 4. parancsolattal kapcsolatban viszont számos érvet elmondanak azért, hogy ők miért nem tartják, illetve miért vasárnapot ünnepelnek szombat helyett.
• Vannak, akik azt a nézetet hangoztatják, hogy a 4. parancsolatban az idő-elem csak jelképes jelentőségű.
• Csak az a fontos, hogy a hét napjai közül egyet Istennek szenteljenek.
• Mások önmagukkal is ellentmondásba kerülve, azt akarják állítani, hogy a Tízparancsolat érvényessége éppúgy megszűnt, mint az egyéb ótestamentumi törvényeké.
• A római egyház nézete szerint viszont az egyháznak adott állítólagos tekintély alapján volt joga megváltoztatni a heti nyugalomnapot.
• Ebből adódóan a vasárnap a római egyház tekintélyének és hatalmának jeleként lett bevezetve a kereszténység életébe.
• Isten szentjei azonban nem fogják elismerni ezt a hatalmat és tekintélyt.
• E kérdésben a válság akkor élesedik ki a legjobban, amikor a nagy Babilon felülkerekedik az államhatalmakon.
• Amikor a vasárnap megünneplését polgári törvényekkel teszi kötelezővé.
• Amikor az ellenszegülőket a polgári hatalommal büntetteti meg.

3. Ebben a nehéz helyzetben Isten gyermekei a Biblia kinyilatkoztatásaihoz ragaszkodnak, és Istenen kívül senki előtt sem hódolnak meg.

• A cselekedetekben megnyilatkozó engedelmesség minden kétséget kizár, hogy ki, melyik oldalon áll.
• Amikor az egész világ az Isten törvénye elleni szövetségbe tömörül, Isten gyermekei azonban akkor sem feledkeznek el Isten ígéretéről. Jel. 22,14.
• “Isten törvénye: jellemének másolata, de egyben minden emberi jellem zsinórmértéke is. Ezt az isteni mértékegységet tárja Isten mindenki elé, nehogy félreértés támadhasson aziránt, hogy kiket kíván Isten országának polgárai gyanánt.” (Kr.Péld. 228,1.)

III. Megtartják Jézus hitét

1. Ez a meghatározás legelőször is azt mondja el, hogy itt olyan emberekről kapunk bemutatást, akik a Jézus Krisztusban való hitben éltek.

• A Jézus Krisztusba vetett hitük azonban olyan módon jut kifejezésre, ami megkülönbözteti őket más hitvalló keresztényektől.

2. Ugyanakkor ez a meghatározás két elemet kapcsol össze:

• “Jézus hitét” (Jézusban való hit), “megtartják” mert az előző elem bizonyos cselekedetekben jut kifejezésre, vagyis Isten parancsolatainak megtartásában.
• Mivel János apostol az Isten parancsolatainak megtartásával köti össze Jézus hitét, ezért ebből az következik, hogy a kettő elválaszthatatlan egymástól.
• A Jézusban való hit a parancsolatok megtartása nélkül nem ér semmit.
• A cselekedetek nélküli hit halott magában. Jak. 2,17-18.
• A Jézusban való hit azt jelenti, hogy a jézusi életet élem. Zsolt. 40,9.
• A parancsolatok megtartása pedig a Jézusban való hit nélkül lehetetlen.
• Mert “a test gondolata - szerint élő ember - az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti”. Róma 8,7.
• Eljuthat valaki odáig is, hogy már gyönyörködik az Isten törvényében, szeretne összhangban élni vele, mégsem tud. Róma 7,22-23.
• Az ember minden erőlködése ellenére szűkölködik Isten dicsőségében. Róma 3,23.
• Belső természetének romlottsága miatt a bűn megkötözöttje, a szabaduláshoz való erővel és hatalommal pedig nem rendelkezik.

3. Jézus tehát azért jött erre a világra, hogy segítsen az emberben visszaállítani az isteni képmást és segítsen a szeretet elvei szerint élni.

• Ennek érdekében több dolgot vár Isten az embertől:
• Ismerje be , hogy a benne lévő bűnnel szemben tehetetlen. Ján. 15,5/b.
• Legyen kész Jézus előtt megnyitni szívét és befogadni Őt. Jel. 3,20. Ján. 1,12.
• Csak Krisztus ereje által képes az ember eleget tenni a törvény követelményeinek.
• “Ha szívüket megnyitják Krisztus befogadására, akkor bennük lakozik majd az Istenség egész élete és szeretete, mely teljesen átalakít a saját képmására.” (Gond. Hegy. Besz. 58,2.)

4. Ez viszont azt jelenti, hogy a Krisztussal való kapcsolat nemcsak egy érzelmi tapasztalat, hanem az életforma megváltozása is. Gal. 2,20.

• “Bár hihetjük, hogy nem adatott más név a nap alatt, mely által kellene nékünk megtartanunk, mint Jézus neve, s mégis lehetséges, hogy nem tettük Őt hit által személyes Üdvözítőnkké. Nem elegendő az igazság elméletét hinni. Nem elegendő, ha Krisztusba vetett hitünkről vallást teszünk, s hogy nevünk a gyülekezet névsorában szerepel..... Bármit valljunk is az ajkunkkal, mit sem jelent, ha Krisztust, az igazság cselekvése által ki nem nyilvánítjuk.” (Kr.Péld. 226-227.)

5. Mivel az igazi hit cselekedetekben jut kifejezésre, ezért az Isten szerinti cselekedetek hiánya a hitetlenség bizonyítéka.

• Ez a tény önvizsgálatra kell késztessen bennünket.
• Ez kifejezésre jut az Istennel való együttmunkálkodás hiányában.
• A felelőtlen és könnyelmű életformában.
• Azért hitetlenség ez, mert nem hisz a számadásban, a felelősségrevonásban.
• Ezt a fajta hitetlenséget azonban nem szavakkal szokták kifejezni az emberek, hanem az életmódjukkal.

6. A “Jézus hite” kifejezés ugyanakkor még azt is jelenti, hogy hinni úgy, ahogy Jézus hitt és bízott.

• Ez a hit nem a dogmákban, a tanítási rendszerben való hitet jelenti.
• Azt is jelenti, de önmagában nem sokat ér.
• Ez a hit azt jelenti, hogy személyes bizalom Istenben.
• “A hit pedig a nem látott dolgokról való meggyőződés”. Zsid. 11,1.
• Amikor nem látod az előtted lévő körülményeket, de hitben teljesen Istenre tudsz hagyatkozni, mert tudod, hogy Ő veled van.
• Amikor nem a magad akaratának az érvényesülését kergeted, hanem Annak akaratát keresed, Aki elküldött téged, mert tudod, hogy az jobb, mint a te elgondolásod.
• A harmadik angyali üzenet tehát olyan emberekről beszél, akik személyes közösséget teremtettek Istennel.
• Mert megtanulták Jézustól az Istenben való élő hit leckéjét.

IV. Itt van! - Hol?

1. Az angyalnak az az állítása, hogy “itt van a szenteknek békességes tűrése”, felveti azt a kérdést, hogy “hol van?”

• Ha ez az állítás - mint üzenet - az egész világon hirdettetik, akkor az emberek jogosan kérdeznek vissza, hogy hol van?
• Az emberek ugyanis látni akarják a szentséget azok életében, akik Isten gyermekeinek vallják magukat.
• Jézus is erre szólít fel bennünket. Máté 5,16.
• “Krisztusnak nincs hőbb vágya, mint olyan embereket bírni, kik a világnak az Ő jellemét és lelkületét mutatják be. A világnak pedig semmire sincs égetőbb szüksége, minthogy lássa a Megváltó szeretetét emberek által kinyilvánulni.” (Kr.Péld. 314,1.)
• Az a meghatározás, hogy szent, még nem feltétlenül azt jelenti, hogy bűntelen.
• Azt azonban jelenti, hogy el akar szakadni a bűntől és oda akarja szentelni életét Istennek.
• És ez a szándék mások által is érzékelhető.

2. Az emberek látni akarják azt, hogy hol vannak és kik azok, akik a mindennapok problémái között is békességes tűréssel élnek.

• Ha valami nem úgy történik velük, mint ahogy azt ők elgondolták, akkor nincs robbanás, nincs feszültség körülöttük.
• Mert a békességes tűrés náluk a szív állapotából fakad.

3. Nagyon fontos mondanivalója van annak is, hogy Jézus éppen ezt a három jellemző vonást mondatja el az angyallal.

• Ez a három jellemvonás a közöttük lévő belső egység és összhang miatt nem választható el egymástól.
• Bármelyik hiányzik is a három közül, a másik kettő már nem igazi.
• Jézus hite nélkül ugyanis lehetetlen az Isten parancsolatait megtartani.
• Hiába hivatkozik azonban valaki a hitére, ha nem párosul vele Isten előtt kedves cselekedet, akkor megholt az a hit.
• Viszont lehet az is, hogy valaki Krisztusban hívő embernek vallja magát, még cselekedeteket is tud felmutatni,
• De ha ezek a cselekedetek nem a jellem, vagyis a belső természet átalakulásának visszatükröződései, akkor az egész nem ér semmit.
• Akkor csak egy meszelt sírhoz hasonló életről van szó.
• Jézus az ilyen embereket a leghatározottabban fogja elutasítani egykor. Máté 7,21-23.
• Ez a három együtt mutatja be a megszentelődés igazi mértékét, amelyet Isten el akar végezni azok életében, akik átadják magukat Neki.
• “A megszentelődés folyamatos növekedés a kegyelemben.” (I.Test. 340.)
• “A megszentelődés Istennel való rendszeres, bensőséges érintkezést jelent.” (SDA.Bib.Comm. 7. 908.)
• A megszentelődés folyamatos munka. Nem lehet egy óra alatt, vagy egy nap alatt elérni és azután minden különösebb erőfeszítés nélkül megőrizni..” (II.Test. 472.)
• “Az igazi megszentelődésösszhang Istennel, jellembeli egység Vele.” (VI.Test. 350.)

4. Az Isten ránk bízta a hármas angyali üzenet hirdetését.

• Ez az üzenet azonban csak akkor fog erővel hatni, ha azt is hirdethetjük magunkról, hogy “itt van a szentek békességes tűrése”.
• Ez az üzenet önvizsgálatra szólít bennünket.
• Ez az üzenet az életünk mielőbbi maradéktalan átadását igényli tőlünk