26. Akik Sion hegyén állanak

I. Az üzenet célja

1. A 13. fejezet azzal a rettenetes harccal végződött, amelyet Isten népének kicsiny és védtelen csoportja kényszerült kiállni a föld hatalmasaival szemben, akiket a sárkány választott ki eszközül ellenük.

• Parancs jött a legmagasabb fórumoktól, hogy a fenevad képét imádni kell és a bélyegét felvenni kezükre vagy homlokukra.
• Vajon mit tehet Isten népe ilyen kétségbeejtő helyzetben, vajon mi lesz vele?
• Ez az igeszakasz arra bátorít bennünket, hogy nézzünk előre az apostollal, a következő jelenetre, ahol ugyanazt a csoportot pillanthatjuk meg, de már a Sion hegyén állva a Báránnyal.

2. A Jelenések könyvének ez a szakasza egy vigasztaló üzenet a próféciában.

• Isten népe a megpróbáltatásokban és a nyomasztó helyzetekben sohasem marad magára.
• A veszedelmek közepette szüntelenül hallható Isten prófétai üzenete arról, hogy nem hagyja népét sorsára és az eredmény felől sem hagyja kétségek között.

3. Ebből az üzenetből megérthetjük mi is, hogy amikor eljön a sötétség hatalmaival való küzdelem ideje, akkor nem kell bizonytalanságban lennünk megszabadíttatásunk felől.

• Dániel próféta is kiegészíti ezt a bátorító és reménységet adó isteni üzenetet. Dán. 12,1.

II. A győzők serege

1. Elégséges érvet találhatunk annak igazolására, hogy a Báránnyal lévők csoportja azonos azokkal:

• Akinek a neve az élet könyvébe van beírva, 13,8.
• Akik nem imádták a fenevadat és bélyegét sem vették fel magukra. 13,15-17.

2. Sion hegyén már győztes seregként áll a 144.000 serege.

• Előzőleg még súlyos próbák kereszttüzében álltak meg,
• Mindenből kirekesztették és halálra kárhoztatták őket,
• De ők nem ingadoztak, amikor választaniok kellett Krisztus és a fenevad között,
• A legsötétebb órákban pedig eljött számukra a szabadulás és most ott állhatnak megszabadulva a Bárány előtt.

3. A hetedik fejezetben úgy láthattuk őket, mint akik a homlokukra egy pecsétet kaptak Istentől.

• Itt azonban most azt látjuk, hogy az Atya neve van a homlokukra írva.
• Ez a képváltás azt akarja érzékeltetni, hogy a pecsét és Isten neve között szoros összefüggés van.
• A pecséten minden esetben rajta kell legyen a pecsét tulajdonosának a neve.

4. A név a Bibliában bizonyos vonatkozásban a személyiséget és a jellemet hivatott kifejezni. II.Móz. 34,5-6.

• Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy a Sion hegyén állók életében az Atya jelleme és természete vált láthatóvá.
• Isten neve azonban azt is jelenti rajtuk, hogy az Ő tulajdonaivá lettek és Isten ezáltal jelzi a tulajdonjogot felettük.
• Jelenti azonban azt is, hogy teljes jogú fiaivá fogadta őket, Isten családjának tagjaivá lettek. Gal. 3,29. Róma 8,17.

5. Ebben a bemutatásban nagyon hangsúlyosan szólal meg az is, hogy a Sion hegyén állók kivétel nélkül a homlokukon hordozzák az Atya nevét.

• A homlok ebben az esetben az értelemnek, a meggyőződésnek, a szabad akaratú döntésnek a jelképe.
• Vagyis Sion győztesei önként választották az Isten szerinti életformát.

III. Egy új ének

1. A Sion hegyén való tartózkodásuk alkalmával egy új éneket énekeltek.

• A Jelenések könyvében már korábban is találkoztunk egy olyan eseménnyel, ahol bizonyos személyek új éneket énekeltek. 5,9.
• Ez az “új ének” a győzelem éneke, a megváltásért való hálaadás éneke a Megváltónak.
• Új éneknek mondható ez azért, mert a mennyei lények részéről ismeretlen érzés megváltottnak lenni, a bűn világából megszabadítva.
• Az előző látomáshoz hasonlóan a 144.000 is az előtt a Bárány előtt énekli énekét, “aki megöletett”.

2. Ebben a bemutatásban viszont már azt olvashatjuk, hogy olyan éneket énekelnek, amit rajtuk kívül senki sem tud megtanulni.

• Ez az ének összefoglalása azoknak a személyes tapasztalatoknak, amelyeken át kellett menniük a végső nagy küzdelemben.
• Énekeik annyira személyes jellegűek, hogy csupán azok tudják, akik átélték azokat a rendkívüli eseményeket.
• Ezeket a tapasztalatokat a fenevad és az ő képe elleni utolsó nagy küzdelem záró szakaszában élték át.
• A visszaemlékezés azonban már megszépíti az átélt eseményeket.
• Már csak az Isten kegyelmére és szabadító hatalmára emlékeznek.

IV. Az Istennek és a Báránynak zsengéi

1. Ebben a bemutatásban kapunk képet arról, hogy milyennek kell lenniök azoknak, akik a 144.000 között el lesznek pecsételve.

• A “szüzek” meghatározás által két dolgot is kifejez az üzenet.
• Ez egyrészt visszautalás Jézus példázatára.
• Vagyis, hogy ezek várták a vőlegényt, azaz Jézust, és készültek a vele való találkozásra.
• De jelenti azt is, hogy ők a lámpásaikkal is világítottak a vőlegény házához vezető úton mások számára.
• Másrészt azonban a lelki tisztaságuk megjelölésére is vonatkozik ez a jelkép. II.Kor. 11,2. - Eféz. 5,27.

2. A másik meghatározás bizonyos parázna asszonyokról tesz említést.

• A Szentírás igen gyakran hasonlítja az Egyházat asszonyhoz.
• A tiszta erkölcsű asszony az igaz Egyházat jelképezi.
• A parázna asszony pedig minden esetben a Krisztushoz hűtlenné vált egyházakat jelképezi.
• A Jel. 17,1-5. mutatja be ezeket a parázna asszonyokat.
• Ezek közül egyet a többi anyjának nevez.
• Vagyis a többi egyházak az ő leányai, tőle származnak.
• Miként a gyermekek követik a szülők példáját, úgy követik ezek a jelképes leányok is az anya példáját a paráznaságban.
• Paráznának mondatnak, mert Krisztustól, mint férjüktől elfordultak, hogy tiltott kapcsolatokat keressenek. Jak. 4,4.
• Ez a meghatározás a római egyházat jelképezi és mindazokat az egyházakat, amelyek az Istentől való elfordulásban Róma nyomdokait követik.

3. A 144.000 azonban “nem fertőztette meg magát” ezekkel az asszonyokkal.

• Ez a kijelentés egy olyan eseményre mutat előre, amely egy bizonyos időben és eseményben fog beteljesedni.
• Arról az eseményről van itt szó, amikor az emberiség arra lesz kényszerítve, hogy imádja a fenevadat és annak képét 13,8. 15/b.
• Azt jelenti ez, hogy az elpecsételtek nem lesznek benne abban a hatalmas egységben, amely a különböző vallási irányzatokat összefogja majd ebben az időben.
• Jelenti azonban azt is, hogy semmilyen Krisztus iránti hűtlenségre csábító ajánlatot vagy tanítást sem fogadnak el ezektől a paráznáktól.
• Megőrzik a szűzies tisztaságukat.
• Vonatkozhat azonban ez a megfertőzés bármire is, de az elpecsételtek azért állnak a Sion hegyén, mert megőrizték tisztaságukat, hűek maradtak Krisztushoz.
• Ez a lelki tisztaság a Krisztussal való bensőséges közösségben teljesedik be. Jel. 16,15.

4. Ebben a szakaszban egy különleges kitűntetést ígér Isten az elpecsételteknek: ,,Ezek azok, akik követik a Bárányt, valahová megy”. 4.vers.

• Az első advent idején az emberek mindent elhagytak azért, hogy az ember Jézus közelében lehessenek.
• Mennyivel nagyobb öröm, boldogság és egyben kiváltság úgy élni Jézus közelében, amikor az egész világmindenség Uraként megy a teremtett világban egyik helyről a másikra.
• Ott már nemcsak egy-két alkalommal élvezhetjük Jézus közelségének kiváltságát, hanem az egész örökkévalóság rendelkezésünkre áll.
• Ez az ígéret azonban többet mond annál, minthogy csak egyszerűen kíséretként követhetjük Jézust az univerzumban tett útjain.
• Sokkal inkább azt jelenti ez, hogy Jézus örömet és boldogságot akar nekünk szerezni és ezért visz el különböző helyekre bennünket.
• Ezeken a helyeken és alkalmakon különleges áldásokban szeretne részesíteni minket.

5. “Ezek áron vétettek meg az emberek közül”. 4/b.

• Az “ár”, amely értük le lett fizetve, nem más, mint Jézus Krisztus golgotai áldozata. I.Pét. 1,18-20.
• Mivel azonban a Golgota áldozatát minden ember igénybe veheti, mint váltságdíjat, azért itt a prófétai üzenetnek inkább a második részét kell hangsúlyossá tenni: “Az emberek közül”.
• Vagyis nem a halottak, hanem az élők közül.
• A 144.000-hez tartozó szentek ugyanis Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelét élő emberként élik át.
• Mert akik közülük korábban meghaltak, azok a részleges feltámadás alkalmával a többi igazaktól függetlenül fognak feltámadni. (Lásd a 12. tanulmány III.pontját)

6. A másik hangsúlyos része ennek a meghatározásnak az, hogy “Istennek és a Báránynak zsengéiül” lettek megváltva az emberek közül.

• A zsengével kapcsolatosan a Bibliában egy speciális értelmezést találunk.
• A zsenge kéve, amit a tavaszi ünnepek alkalmával a templomban be kellett mutatni, a megváltás nagy aratásának előigéretét volt hívatott jelképezni.
• Ennek első kévéje maga Jézus Krisztus volt.
• “Krisztus feltámadt halottaiból, mint azok zsengéje, akik elaludtak. Ő volt a valóságban az aratás zsengéjének első kévéje. Feltámadása azon a napon történt, amelyen az aratás zsengéjét mutatták be az Úrnak.” (Jéz.Élete: 692,3.)
• “Krisztus feltámadása zsengéje és záloga az elhunyt igazak feltámadásának.(u.o: 693,f.)
• A másik esetben a halál feletti hatalmának záloga, illetve zsengéje jut kifejezésre ebben a jelképben.
• “Az a kiáltás, amely a keresztről hangzott:’Elvégeztetett!’ elhatolt a halottakhoz, áthatolt a sírok falain és az alvókat életre hívta”. (u.o: 694,3.)
• “Midőn Krisztus feltámadt, a sír foglyai közül sokakat kiszabadított. A halálakor történt földrengés megnyitotta sírjukat, és amikor Jézus feltámadt, Vele együtt ők is a halálból életre keltek...Hatalmam zsengéiként hoztam ki őket sírjukból, hogy ott legyenek velem, ahol én vagyok.” (u.o: 693,1. 2.)
• Hasonló módon tekinthető Istennek és a Báránynak zsengéiként a 144.000 serege is.
• Ők az első zsengéi - előlegei - és zálogai az elkövetkező nagy aratásnak, az igazak általános feltámadásának.
• Mert “az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok”. Máté 13,39.
• Az üdvözülendők közül pedig ők az elsők, akik a szabadulás jeleit megpillanthatják.

V. Istennek királyiszéke előtt feddhetetlenül

1. “És az ő szájukban nem találtatott álnokság” 5/a. vers.

• Álnok = alattomosan gonosz.
• Az elpecsételtek szándékát és cselekedeteit tiszta indítékból fakadónak minősíti Isten.
• A szájukból fakadó tanítás nélkülöz minden megtévesztő szándékot.
• Az a kijelentés, hogy “nem találtatott”, arra enged következtetni, hogy egy bizonyos időben, vagyis a vizsgálati ítélet alatt a 144.000 jelleme meg lett vizsgálva és hibátlannak találtatott.
• Ezt erősíti meg a következő isteni kijelentés is.

2. “Mert az Istennek királyiszéke előtt feddhetetlenek” 5/b. vers.

• Ez azonban nem jelenti azt, hogy sohasem tévedtek vagy botlottak meg, de Isten kegyelme folytán minden jellemgyengeségüket sikerült legyőzniük és így megszabadultak azoktól.
• Jézus Krisztus evangéliuma ugyanis olyan természetűvé alakítja át az embert, amelyben többé nincs bűn, kétszínűség és álnokság.

3. Isten királyiszéke előtt mi csak egyféleképpen lehetünk feddhetetlenek, vagyis tökéletesek:

• Ha készek vagyunk helyet cserélni Jézussal.
• Ha Krisztus igazságába öltözöttek vagyunk.