I. A látomás színtere

1. A 12. fejezettel egy új próféciasorozat kezdődik meg a Jelenések könyvében, amely elhúzódik egészen a könyv végéig.

• A most következő szakasz a gonoszság erőivel küzdő egyház életét mutatja be előttünk Krisztus születésétől a dicsőséges visszajöveteléig.
• Ebben a sorozatban megismerhetjük azt a három üldöző hatalmat, amelyet Sátán vonultat fel Isten egyháza ellen, hogy megsemmisítse azt.
• Megismerhetjük azonban Isten csodálatos szeretetét és hatalmát is:
• Ahogy a sok és nehéz viszontagság között küzdő egyház fölött ott tartja védő és oltalmazó kezét,
• Ahogy a sátáni erők által kárhozatra ítélt egyházat diadalra vezeti.

2. A látomás és a küzdelem színteréül szolgáló ég alatt nem a mennyet - mint Isten lakhelyét - kell érteni.

• A Biblia bemutatása alapján az ég három szintjével ismerkedhetünk meg.
• Az első a levegőég, mint a föld mennyezete, amely a vizeket választja el egymástól. I.Móz. 1,6-8.
• A második a levegőég mennyezete, ahová a napot, a holdat és a csillagokat helyezte Isten. I.Móz. 1,14-19.
• A harmadik ég pedig a menny, az Isten uralkodásának székhelye. II.Kor. 12,2-4.
• Valószínű, hogy ez a látomás a levegőég boltozatán vonul végig János apostol előtt, mintegy filmszerűen.
• Ezt a valószínűséget erősíti meg az is, hogy amit lát az apostol, azok földi események, vagyis nem a mennyben történnek.

3. A 12. fejezet egy tipikus példája a próféciai kinyilatkoztatásnak.

• Nem egy folyamatos eseménysort ismerhetünk meg a fejezeten belül.
• Csak az első hat vers és a 17. vers között van folyamatosság.
• A fejezet többi versei, a már elmondott történet egy-egy eseményét helyezik nagyító alá, és beszélnek arról részletesebben.

II. A Napba öltözött asszony    1- 2. vers

1. Krisztus és egyháza közötti szoros kapcsolatot a Biblia egy házassági kapcsolathoz hasonlítja. v.ö: Ésai.54,5. II.Kor. 11,2. Eféz. 5,25-32.

• Ha az egyház elfordul Krisztustól, mint férjétől, és mások barátságát keresi, ezt paráznaságnak minősíti Isten. Jer. 3,20. Jak. 4,4. Ezék. 23,2-5.
• Ilyen esetben parázna asszonyként mutatja be a prófécia az egyházat. Jel. 17,1-3.
• A jelen esetben azonban egy tisztességes asszony által egy tiszta egyházról ad képet a prófécia.
• Ez arra enged következtetni, hogy ebben a látomásban csak az Istenhez hűségesek kis maradékát jelképezi, mint igaz egyházat.
• Ebben az időben ugyanis a zsidó népre összességében nem alkalmazható ez a jelkép.

2. A látomásbeli asszony egyik jellegzetessége, hogy a “Napba van öltözve”.

• A “Nap”, a világosságnak, a fénynek és az életnek a szimbólumaként van alkalmazva a Bibliában.
• Ezt a jelképet következetesen Jézusra alkalmazza a Szentírás. Zsolt. 84,12. Ján. 8,12.
• Az egyház tehát a Krisztustól kapott fénybe és dicsőségbe van felöltözve.
• “Önmagunkban nincs világosságunk. Krisztus nélkül olyanok vagyunk, mint a meg nem gyújtott gyertya, mint a nap nélküli hold: egyetlen fénysugarunk sincs a sötét világ számára. Ha azonban az igazság napja felé fordulunk, és Krisztussal összeköttetésben élünk, akkor egész lelkünk megvilágosodik Isten jelenlétének fényétől.” (Gond.Hegy.Besz. 44,2.)
• Ennek a beteljesedéséről prófétált Ésaiás. Ésai. 60,1-2.
• Ez a fény és dicsőség, a jó cselekedetekben megnyilvánuló krisztusi lelkületet jelenti. Máté 5,14-16.
• Ez a szimbólum azt is meg akarja ismertetni velünk, hogy a látomásbeli egyház nem a saját ruhájába van felöltözve, hanem az igazság Napjának dicsőségébe, vagyis Krisztus igazságába. Jel. 19,8.

3. A látomásbeli asszony másik jellegzetessége, hogy a “lábai alatt volt a Hold”.

• A “Hold” az Ótestamentomi szertartási rendszert jelképezi, amely akkor vesztette el érvényét és fényét, amikor a nagyobb világosságot Jézus Krisztus nyilvánosságra hozta.
• A látomásbeli egyház azonban még ezen a szertartási rendszeren épült fel.
• Ez a szertartási rendszer képezte az Ószövetségi egyház tanításának és lelki életének az alapját.
• Ezért áll a látomásbeli asszony a Holdon.
• Miként a hold csak a nap fényét tükrözi halványan vissza, akként az ószövetségi szertartások is csak halvány fényt voltak képesek visszaadni a nagy valóságból, a testet öltött Isten Fia életéből és áldozatából.
• Fénye és dicsősége csak kölcsönzött, miként a Holdé.
• Ez a fény azonban elég volt ahhoz, hogy az egyház felépüljön rajta, és éljen általa.

4. A látomásbeli asszony harmadik jellegzetessége, hogy az “ő fejében tizenkét csillagból korona” van.

• A “korona” a lelki győzelem és az örök élet jelképe. II.Tim. 4,7-8. Jel. 2,10/b.
• A 12 csillag szimbóluma lehet a 12 apostolnak, vagy a 12 pátriárkának.
• A döntő szempont azonban az, hogy a Szentírás a teljesség számaként használja a tizenkettes számot.
• Pl: - 12 hónapból áll egy teljes év
•      - 12 órája van a Biblia szerinti napnak
• Miként a 12 pátriárka és a 12 apostol a hit győzteseiként állnak előttünk, akként az igazi egyház is a hit diadalmas győzőinek a serege.
• Ez a jelkép kifejezi azt a jézusi ígéretet is, hogy a Krisztusra épülő egyházon még a pokol hatalmai sem tudnak diadalt venni. (Máté 16,18.)
• Ez az egyház diadalmas győzőként kerül ki abból a hatalmas küzdelemből, amelyet Sátán folytat ellene.

5. A látomásbeli asszonyt egy olyan időben pillanthatjuk meg, amikor éppen szülni készül.

• Ez a kép meghatározza a látomásbeli esemény időpontját is.
• Rámutat arra az időre, amikor a megígért Megváltó megszületett, illetve amikor elkezdte szolgálatát.
• A megszületett Fiú, aki a sárkány elleni küzdelem középpontjába kerül, azonos a megígért Megváltóval, vagyis az asszony magvával. I.Móz. 3,15.
• Ebben az ígéretben az asszonyt már jelképes fogalomként használja fel az Úr.
• Az asszony vajúdása a gyötrelmes lelki várakozás idejére utal, ahogyan az egyház hűségesei szenvedésteli vágyódással várták a Messiás megérkezését.

III. A veres sárkány   3- 4. vers

1. A veres sárkány beazonosítását maga János apostol végzi el.

• Ő “ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak”. 9.vers
• A sárkány veres színe a vérontásra utal, amely kezdettől fogva megjelölte útvonalát és tevékenységnek színterét.
• “Emberölő volt kezdettől fogva.”Ján. 8,44.
• Mindig az volt az eltökélt szándéka, hogy elpusztítsa az Isten szentjeit.

2. Sátán jellegzetes tulajdonságainak egyike az, hogy tevékenysége közben mindig leplezi magát.

• A megadott jelkép szerint most is a háttérből akar ártani egy eszköze által, amely fölött teljes hatalmat és irányítást gyakorol.
• Ez az eszköze a pogány Római Birodalom volt.
• “Kétség nélkül a sárkány elsősorban Sátánt ábrázolja. De Sátán legnagyobbrészt az ő eszközei által működik a földön. Az istentelen emberek képében igyekezett ő megsemmisíteni Jézust, mihelyt megszületett. Bárhol is képes volt Sátán uralni egy kormányt annyira, hogy az véghez vigye ravasz terveit, ott az a nemzet abban az időben Sátán képviselője lett. Így például Ezékiel 28-ban lehet látni, ahol Sátán, mint Tyrus királya van ábrázolva. Ez azért történt, mivel ő teljesen uralta az államot. A keresztény korszak első évszázadaiban az összes pogány nemzetek közül Róma volt Sátán fő eszköze, hogy az evangélium terjedését megakadályozza és azért az egy sárkány által lett ábrázolva.” (Nagy.Küzd. 620,1. - 1932-es kiadás)

3. A veres sárkány földi megfelelőjéről is ad az apostol adatokat, hogy ezek által felismerhessük és beazonosíthassuk. 3/b vers

• “Hét feje van” és “az ő fejeiben hét korona”.
• Az a tény hogy a sárkány fejeinek mindegyikén királyi korona van, arra utal, hogy a hét fej hét királyságot, azaz hét uralkodói hatalmat jelképez.
• Mivel azonban a hét fej a jelkép szerint egy állaton van, azért a hét uralkodó hatalmat is egyetlen Birodalommal kapcsolatban kell keresnünk.
• A pogány Római Birodalom az egyedüli, amelyikre ráillik a jelképnek ez a része.
• A Római Birodalom történelme folyamán hét uralkodási forma váltotta egymást, illetve vett részt a birodalom irányításában és az uralkodásban.
• Királyság
• Konzulátus         -  a legfőbb államhatalmat (végrehajtó) képviselő két személy egyike
• Decemvirátus     - tíz emberből álló testület
• Diktatúra            -  egy személy korlátlan hatalma
• Triumvirátus       -   három személy szövetsége a hatalom gyakorlására
• Császárság
• Ravennai exarhátus (helytartó)
• “És tíz szarva van”
• Már Dániel könyvében is találkozunk ezzel a jelképpel.
• A Dánielnek adott magyarázat szerint a tíz szarv tíz királyt, azaz tíz országot jelent. Dán. 7,24/a v.ö: 7,17. 23.
• Ez azt jelenti, hogy a Római Birodalom tíz királyság területén uralkodott.
• De jelenti azt is, hogy egy idő után tíz önálló királyságra szakadt szét.
• Ebben az időben azonban a szarvakon nincs korona, hanem csak a fejeken.
• A jelképnek ez a része arra utal, hogy a Római Birodalom által leigázott királyságok megtarthatták országaikat, de az uralkodás a sárkány fejeit illette.

4. A veres sárkány első cselekedeteként egy különös esemény van feljegyezve. 4/a. vers

• “És a farka után vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a földre veté azokat”.
• A próféciák jelkép nyelvezetében a csillag által mindig valamilyen élőlény van jelölve.
• Pl:      - ember Jel. 8,10. 12.
•           - angyal Ésai. 14,12.
•         -Jézus Krisztus Jel. 22,16/b.
• A jelen esetben az “ég csillagai” kifejezésben az Istenhez közel álló lényeket jelképezi.

5. Amiképpen a sárkány kétféleképpen is beazonosítható, úgy a sárkánnyal kapcsolatos események egy része is kettős teljesedésre utal.

• Az “ég csillagainak harmadrésze” jelképezi azokat az angyalokat, akik Sátánra hallgatva társai lettek a lázadásban.
• “Mikor Sátán elégedetlenkedni kezdett a mennyben, nem tárta panaszát Isten és Krisztus elé, hanem az angyalok közé vegyült, akik tökéletesnek tartották őt. Azt terjesztette közöttük, hogy Isten igazságtalanul bánt el vele, mivel Krisztust részesítette előnyben. Ennek a félremagyarázásnak az lett a következménye, hogy - mivel Sátánnal értettek egyet, az angyalok harmada elvesztette ártatlan, fenséges állapotát és boldog otthonát.” (Test. 5. 291,1.)
• Először tehát róluk mondja a látomás, hogy a sárkány “maga után vonta és a földre vetette őket.” 4/a. vers
• Ez a jelképes ábrázolás azonban beteljesedett földi vonatkozásban is.
• Az “ég csillagai” az Istenhez közel álló embereket vagyis Isten népének vezető testületét jelképezi. v.ö: Jel. 1,20.
• A királyok, a szanhedrin és a papság.
• A látomás szerint az “ég csillagainak harmadrészét” vetette földre a sárkány.
• Ez a prófécia azáltal teljesedett be, hogy a Római Birodalom végérvényesen megszüntette Izráelben a királyságot.

IV. A sárkány célja meghiúsul    4/b- 6. vers

1. Az 5. vers újra megerősíti azt a következtetést, hogy a Fiú, akit meg akart ölni, a megígért Megváltó.

• Az uralkodásnak ezt a módját két prófécia is megerősíti Jézusra alkalmazva.
• Az Isten által felkent király a Fiú, aki uralkodik a pogányokon. Zsolt. 2,6-12.
• A királyok Királya és uralkodók Ura, aki az Isten haragjának ítéletét végrehajtja Babilon felett. Jel. 19,15-16.
• Ezt a következtetést erősíti az a kijelentés is, hogy ez a Fiú, Istenhez és az Ő királyiszékéhez ragadtatott.
• Ez a kijelentés egyetlen személyre alkalmazható csak, Jézus Krisztusra. v.ö. Csel. 1,9-11. Zsid. 4,14. 8,1.
• Ebben a kijelentésben utalást találunk arra is, hogy a sárkány szándéka és erőfeszítése a Fiú ellen sikertelen volt.

2. A “sárkány”, ama “régi kígyó” egy földi eszköze által, vagyis a Római Birodalom által állt a “szülő asszony elé, hogy mikor szül, annak fiát megegye”.

• Így lett a trónjáért remegve aggódó Heródes Sátán eszköze, aki Jézus életére tört.
• Heródes, mint a római császár kegyeltje, Rómától kapta uralkodói székét.
• Pilátus szintén a “római jog” őre volt Judában.
• Jézus halálos ítéletét a Római Birodalom képviselőjeként hozta meg.

3. Mivel a Fiúnak nem árthatott a sárkány, ezért tehetetlen haragjában az asszony ellen fordult.

• Az asszony azonban elfutott előle a “pusztába, ahol Istentől készített helye volt”. 6. vers

V. Boldog aki olvassa, hallgatja és megtartja

1. Azt tanultuk, hogy Krisztus egyháza a Napba van öltözve.

• Krisztus ma is az Ő dicsőségébe, az Ő igazságába akarja egyházát felöltöztetni.
• Azt jelenti ez, hogy Krisztus az Ő egyházában mindenkinek biztosítja az Ő igazságát, bűn nélküli életét.
• Csak ebben a ruhában állhatunk meg Isten királyiszéke előtt feddhetetlenül.
• Azt is jelenti ez, hogy életünket a jó cselekedetekben megnyilvánuló krisztusi lelkület kell hogy jellemezze.

2. Ez a szakasz azt is hirdeti nekünk, hogy amíg igényeljük Jézus Krisztus igazságát és abba öltözünk, addig a győzelem és az örök élet koronája biztosítva van részünkre.

• Senki sem bízhatja el magát.
• A múlt tapasztalatai nem óvnak meg a jövőtől senkit sem.
• Sátán az Istenhez közel állókat is le tudja rántani a földre, ha megfeledkeznek arról, hogy egyedüli biztonságuk az Isten közelsége. Ján. 15,5.

4. Boldogító azonban az a tudat, hogy az Isten nemcsak a korai egyház számára készített helyet.

• Ez az Isten a mi oltalmunk és menedékünk is lehet. Zsolt. 46.