1. Mielőtt a hetedik trombita eseményei
megkezdődnének, Isten szeretné az emberek figyelmét bizonyos dolgokra
irányítani.
Ezért találkozunk itt a 6. és a 7. trombita üzenete között ugyanolyan közbeiktatással,
mint a 6. és 7. pecsét között.
Csak ezek figyelembevételével érthetjük meg a 7. trombita üzenetét és annak
eseményeit.
2. Ezekkel a közbeiktatott kinyilatkoztatásokkal Isten segítséget akar
adni részünkre.
A 10. fejezetben elénk állított nyitott könyv segít megérteni azt, hogy
miért nyilatkozik meg az Isten temploma a mennyben. Dán. 7,9-10. 13.
A 11. fejezet első két verse pedig egy
figyelmeztetés.
Jézus ítéletet tart és akik nem maradnak beírva az élet könyvébe, azokra
kitöltetik az Isten haragja.
A két tanúbizonyság elleni küzdelem pedig bemutatja, hogy Isten Igéje sérthetetlen.
A benne megjövendölt események minden
ellenséges szándékú erőfeszítés ellenére is be fognak teljesedni.
A hetedik trombita üzenetével kapcsolatos jaj tehát elkerülhetetlen azok
számára, akik Isten minden figyelmeztetése ellenére sem térnek meg.
Jel.
9,20-21.
3. A közbeiktatott jelenetek után a 14. vers ismét felveszi a 9. fejezetben
elengedett fonalat.
A 6. trombita ítéletei elvezettek bennünket egészen 1840. aug. 11-hez.
a 7. trombita eseményei tehát időben
csak ezután következhetnek.
A 7. angyal akkor kezd trombitálni,
amikor Dániel megnyilatkozó könyve szerint már nincs többé meghatározott
prófétai idő.
Erre tesz esküt Jézus.
Erre viszont egy határozott időpontot
állít elénk a 2300 éves prófécia által, vagyis 1844-et.
Ezt erősíti a 14. versnek az a megjegyzése
is, hogy “hamar”.
Ez a meghatározás 1840 -1844 közötti
időre vonatkozik.
4. Amíg az egész világ egy béke és biztonság országáról álmodik, és ezért
fáradozik, addig Isten arra figyelmeztet, hogy
olyan események jönnek, amelyek az emberekből jajkiáltást fognak kiváltani.
5. A 7. trombita próféciája három részre tagozódik.
15 - 17. vers, - 18. vers,
- 19. vers
Mindhárom esetben időrend tekintetében
elölről kezdődik az események sorrendje.
1. Ez a kijelentés tulajdonképpen csak
egy előzetes bejelentés, amely több szinten is elénk állítja Krisztus uralkodását.
Krisztus soha nem engedte át teljesen a föld feletti uralmat sem Sátánnak,
sem az embereknek. Zsolt. 24,1-2. II.Móz. 19,5.
A bűn uralmát csak időlegesen és feltételek
és korlátok között engedte meg.
Azért volt erre szükség, hogy az egész
teremtett világ ismerje meg a bűn és a gonoszság igazi arculatát.
Isten azonban a tulajdonosi jogát ilyen körülmények között is fenntartotta.
A golgota áldozata által azonban a bűnnek
ez az időleges hatalma is megtört.
Jézus ugyanis legyőzte Sátánt, mint
a bűn szerzőjét és ezzel Sátán és a bűn sorsa végleg megpecsételődött.
Ján.
12,31.
Ez a győzelem tágította és biztosította
Jézus hatalmát itt a bűn világában. Jel. 12,10. Máté 28,18.
A végső és teljes hatalomátvétel azonban
csak akkor lesz, amikor Jézus az ő dicsőségének királyiszékében
visszajön, mint királyok Királya és uraknak Ura. Máté 25,31-32. Jel.
19,16.
Ekkor veszi át teljesen és végérvényesen
az uralmat a gonoszság erői és a föld királyai felett.
Ez a bejelentés tehát arról tudósít, hogy a menny hatalomátvétele
megkezdődött, noha először még az emberi szem számára láthatatlanul.
2. A trombita üzenetének eseményszerű
felsorolásából az tűnik ki, hogy az üzenet legfontosabb eseményének azt
tekinthetjük, hogy “e világnak országai a mi Urunkéi és az ő Krisztusáéi
lettek”. 15. vers.
A hetedik trombita ideje alatt tehát
véget ér a nagy küzdelem, a bűn uralma és rontása.
Végre visszaáll Isten szeretet-országa,
az Ő eredeti terve szerint.
A 24 vén hálaadása is kifejezi, hogy milyen örömöt és felszabadulást
jelent az egész teremtett világnak az, hogy Sátán és a bűn uralma után
végre visszaáll a teljes istenuralom.
3. A 24 vén jelenléte azt is mutatja,
hogy ennek a végső hatalomátvételnek az eseménye egybeesik, illetve azonos
a vizsgálati ítélettel.
A 24 vén ugyanis mint ítélők vannak
jelen az “Öregkorú” mellett, vagyis Isten mellett. v.ö: Dán.
7,9-10. - Jel. 4,2-4. 5,11.
Ez a tény viszont mindjárt a 7. trombita kezdetét is meghatározza, vagyis
1844-re teszi.
1. A 18. vers az egyetlen, amely öt
különböző eseményt foglal magába:
A pogányok, vagyis a népek haragja,
Az Isten haragja,
A halottak ideje, hogy megítéltessenek,
Jutalomosztás Isten szolgái részére,
Elpusztítja azokat, aki a földet pusztítják.
2. A pogányok, vagyis a népek haragja.
Mivel a 7. trombita csak 1840 utáni
időben kezdődhetett, ezért ez bizonyos segítséget ad ahhoz, hogy a történelem
idősíkjában el tudjuk helyezni a pogányok haragját.
Ezt az eseményt az 1848-as európai forradalmi megmozdulásokkal kell azonosítani.
“Az európai hatalmak megrendülése
nem jelenti az ég erősségeinek a megrázását - mint néhányan tanítják -
hanem ez a haragvó nemzetek lázongása.” (Tap.Lát. 30,f)
Ez a forradalmi szellem viszont a francia
forradalom eszméiből támadt és táplálkozott.
3. Ez az európai forrongás azonban csak a kezdete volt a népek haragjának.
A nemzetek forrongása egy általános
jelenségként figyelhető meg a végidő szakaszában. Máté 24,6-7.
Ezeket a háborús szeleket kell visszatartania Isten angyalainak, hogy az
Isten gyermekeinek elpecsételése ne legyen akadályoztatva.
4. A pogányok, vagyis a népek haragja azonban nemcsak az egymás közötti
viszályokra és hadakozásokra vonatkozik.
Egy bizonyos idő után az általános küzdelem
középpontjába az Isten elleni lázadás fog kerülni.
Jel. 17,13-14/a.
Ez az Isten elleni küzdelem bizonyos vonatkozásban a szentek elleni küzdelemben
nyilvánul meg. Jel. 13,7. 15.
Más vonatkozásban pedig az Isten törvénye elleni küzdelem lesz ez.
A második zsoltár ugyanezt az eseménysorozatot mondja el prófétikusan.
5. Az Isten haragja.
Az Isten haragja nem más, mint a hét
utolsó csapás, amely a kegyelemidő lezárása után töltetik ki.
Jel.
15,1.
“Isten haragja mindaddig nem zúdul
a földre, amíg Jézus be nem fejezi munkáját a szentek-szentjében...Akkor
Jézus megszűnik közbenjárni Isten és ember között, Isten nem habozik többé,
hogy kitöltse elegyítetlen haragját mindazokra, akik igazságát elvetették.”
(Tap.Lát. 25,f.)
Isten haragját a világ mindeddig nem
ismerte, hanem csak a hosszútűrését.
Ebből adódóan nem is hiszik, hogy ilyen
is létezik.
A modern teológia hívei nyíltan tagadják
a végső ítélet létezését.
Csak a kegyelmes és szerető Istent fogadják
el.
Az igazságos és bűngyűlölő Istent, Aki
egyszer elpusztítja a bűnt és a bűnhöz ragaszkodókat, ezt az Istent elvetik
és tagadják.
Mivel a pogányok haragja Isten és az
Ő választottai ellen is irányul, ezért támad fel az Isten haragja.
Egy válasznak is tekinthető ez a pogányok
felé.
Népe felé pedig az oltalom és védelem jeleként.
6. “A halottak ideje, hogy megítéltessenek”.
A “halottak” kifejezés itt kétféleképpen
is értendő:
Isten nem tekinti halottaknak a meghalt igazakat.
“Lázár, a mi barátunk elaludt.”Ján. 11,11.
“Aki hisz énbennem, ha meghal is, él.”Ján. 11,25.
Ez az ember “nem megy a kárhozatra, hanem átment a halálból az életre.
És aki csak él és hisz énbennem, soha meg nem hal.”Ján. 5,24-25.
Isten csak azokat az embereket tekinti
halottaknak, akik megmaradnak a bűneikben. Eféz. 2,1. 5.
A halottak megítélése tehát a gonoszok feletti ítéletre vonatkozik, akik
az ezer év ideje alatt lesznek megítélve. Jel. 20,12.
Ez alatt az idő alatt a gonoszok ténylegesen
is, a szó teljes értelmében is halottak. Jel. 20,5-6.
7. “Jutalmat adja a te szolgáidnak.”
Mivel az említett események egymás után következnek, ezért az itt említett
jutalom nem lehet más, mint az az örökség, amely az új Földön válik valóra
az ezeréves korszak után.
8. Isten jutalmazása különböző szinten
érinti az üdvözültek seregét:
“Próféták”
Ez a meghatározás Istennek azokat a kiválasztott szolgáit jelöli, akik
életüket Isten szolgálatára szentelték.
Akik a rájuk bízott isteni üzenetet készek voltak továbbadni, hirdetni,
még akkor is, ha mindenki szembefordult vele.
“Szentek”
Isten egyházának, azaz Krisztus testének tagjait jelöli ez a meghatározás.
I.Thess. 4,3. I.Pét. 2,9.
“Akik a te nevedet félik”
E meghatározás alatt lehet azokat az
embereket is érteni, akik különböző akadályozó körülmények miatt csak fogyatékos
ismerettel rendelkeznek Istenről.
De a megismert igazság mértéke szerint
ők is szerették és tisztelték Istent.
“Azok, akiket Jézus megdicsér az ítéletben, lehet, hogy nagyon keveset
tanultak, ismertek meg a hittudományból, de becsben tartották és ápolták
az alapelveket. Az isteni Lélek befolyása útján áldássá lettek azok számára,
akik körülöttük éltek. Még a pogányok
között is vannak olyanok, akik kinyilvánítják a jóság lelkületét. Mielőtt
az élet szavai a fülükbe jutottak volna, már megbarátkoztak a misszionáriusokkal,
sőt saját életük veszélyeztetésével még szolgálatukra is voltak. A pogányok
között vannak olyanok is, akik tudatlanul imádják Istent, akikhez
a világosság még nem jutott el valamiféle emberi közbenjárás, segítség
útján. Nos, ezek mégsem pusztulnak el. Bár Isten írott törvényét nem ismerik,
de hangját már hallották, amikor szólt hozzájuk a természetben
és itt tették meg azt, amit a törvény megkövetelt tőlük. Munkálkodásuk
nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a Szentlélek már megérintette szívüket
és felismerték, hogy Isten saját gyermekeinek ismerte el őket. ” (Jéz.
Élete 543,1.)
“Kicsinyek és nagyok”
A világban a társadalmi életben vagy a gyülekezetben betöltött állás nem
jöhet számításba a végítélet és a jutalmazás alkalmával.
9. A jutalmazás sorozat mellett sajnos a büntetésnek is meg kell történni,
mint egy elkerülhetetlen rossznak, “Elpusztítsd azokat, akik a földet
pusztítják.”
A hetedik trombita utolsó fejleménye lesz ez az esemény.
Ez részben az Isten haragjának hét csapásában fog teljesedni.
Jel. 19,21.
Végső teljesedése azonban az ezerév
végén lesz, a második halál ítéletében. Jel. 20,9. 15.
Előtte azonban Isten egy ítéletben vizsgálja
meg és mutatja be, hogy a felettük kimondott ítélet igazságos. Jel.
15,3-4. 16,7.
1. A 11. fejezeten belül már másodszor kerül említésre Isten temploma.
Ez a vers újra megerősíti azt, hogy
a mennyben egy valóságos templom is van, és abban tényleges szolgálat folyik.
A megnyílt ajtó ugyanis az aktív jelenlétet és cselekményt jelzi felénk.
A Dán. 8,14. értelmének keresése
során éppen ebben a történelmi időben irányult Isten népének figyelme a
mennyei és a földi szenthely évszázadokon át elfelejtett igazságaira.
2. A földi szentélyben - amely a mennyeinek a másolata volt - a szövetségláda
a Szentek-szentjében lett elhelyezve.
A Szentek szentjének ajtaja viszont
csak egy évben egyszer nyilatkozott meg, az engesztelési nap alkalmával,
amikor jelképesen megtisztították és áthárították a bűnöket.
Csak ezen a napon vált láthatóvá a szövetségláda.
Ez a vers tehát kimondja azt az azonosítást, mely szerint;
A hetedik trombita próféciája megfelel
a nagy engesztelési nap Ószövetségi előképének.
Ezzel pedig azt is mondja, hogy a hetedik
trombitával megkezdődött Jézus Krisztus mennyei szolgálatának második
és egyben utolsó szakasza, mely azonos a nagy engesztelési nap szolgálatával.
Istenítélet azok felett, akik áthárították
bűneiket a templomra.
A templom megtisztítása által az áthárított
bűnök eltörlése.
A templomot terhelő bűnök átkerülnek
azázel bakjára, vagyis Sátánra.
A bak pusztába vezetése, ami Sátán számára az ezeréves pusztaságot jelenti.
A bak elpusztulása, amely a végső ítélet
végrehajtásának felel meg az ezer év után.
3. Az Ószövetségi időben minden izráelita
csak úgy gondolt a Szövetségládára, hogy abban van elhelyezve az
örök erkölcsi törvény, a Tízparancsolat.
Amikor tehát János megpillantja a szövetségládát,
ezzel az jut kifejezésre, hogy a föld történelmének utolsó óráiban is fontos
jelentősége lesz Isten törvényének.
Ez a törvény kell hogy éljen mindazok szívében, akik lélekben és igazságban
akarják imádni Istent. Zsid. 8,10. (Ján. 4,24.)
Ebben az időben Isten törvénye az emberek
figyelmének középpontjába kell hogy kerüljön.
Mert ez a törvény változhatatlan. Máté 5,18.
Mert ennek a törvénynek alapján fog Isten megítélni mindenkit.
Jak.
2,12.
Mert csak ennek a törvénynek a megtartása ad jogot az élet fájához és a
Jeruzsálem kapuján való belépéshez. Jel. 22,14.
Isten népnének tehát erről kell különös
hangsúllyal prófétálni, azaz Isten üzenetét tolmácsolni minden ágazatnak,
nyelvnek és népnek. Jel. 10,11.
4. A hetedik trombita próféciájának vázlatát tehát így összegezhetnénk:
Isten és az Ő Krisztusa átveszi az uralmat
végleg a földön.
Ez azonban csak úgy lehetséges, ha megsemmisíti
a bűnt , és azokat, akik a bűnhöz ragaszkodnak.
De Isten nem egyedül akar uralkodni, hanem a megváltottakkal együtt, akiket
fiaivá fogadott.
Viszont egy ítélet alkalmával dönti el, hogy kik azok, akik fiaivá lehetnek.
A frigyláda megjelenítése pedig arról
beszél, hogy az örök erkölcsi törvény alapján fogja kimondani a végső döntést.