18.  A gyászruhába öltözött két tanúbizonyság

I. A két tanúbizonyság

1. Ebben a szakaszban azt figyelhetjük meg először, hogy Isten ad ösztönzést és lehetőséget a két tanúbizonyságnak a prófétálásra.

• Ebből azt lehet következtetni, hogy a két tanú Istenről, illetve az Istentől származó üzenetről prófétál az igaz tanú hitelességével.
• János apostol több jelkép által is próbálja beazonosítani a két tanúbizonyságot. 4. vers

2. Zakariás könyvében találkozunk így együtt ezzel a két jelképpel. Zak. 4,2-3. 11. 14.

• Ezek a jelképek az Ó- és az Újtestamentum írásaira vonatkoznak.
• Mindkettő felkenetett “olajjal”, azaz Szentlélekkel. II.Pét. 1,21.
• Mindegyik a maga rendeltetése szerint egy-egy időszakra vonatkozóan, Jézus Krisztustól származó bizonyságtétel.
• A hétágú gyertyatartó a gyülekezetet jelképezi, melyet viszont a két oldalán elhelyezett két olajfa táplál.
• Ez a kép is azt mutatja, hogy az élő és világító gyülekezetnek egyetlen igazi tápláléka a Szentlélek által ihletett Ige.

3. Isten tehát a Bibliát használja fel, hogy tanúskodjon és bizonyságot tegyen Róla és Mellette.

• “Tudakozzátok az Írásokat...és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam.” Ján. 5,39.
• “Mert a Jézus bizonyságtétele a prófétaság Lelke.”Jel. 19,10.
• “Azok a dolgok , amelyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam.” Ján. 5,36.
• Az apostolok, akik viszont személyesen élték át ezeket a jézusi cselekedeteket, lejegyezték az utókor számára.

4. Ugyanakkor a Biblia még más vonatkozásban is tanúbizonyság részünkre.

• Mindkét Szövetség hangsúlyozottan tesz bizonyságot Isten törvényének eredetéről és örökérvényűségéről.
• Mindkettő tanúbizonyságot tesz Isten szerető gondoskodásáról, vagyis a megváltás tervéről.
• Az Ószövetség az előképek, az áldozatok és a próféciák által.
• Az Újtestamentum pedig hírt ad arról a Megváltóról, aki pontosan úgy jött el, ahogyan az előképek és próféciák előre jelezték.

5. A két tanúbizonyság gyászruhája - mint jelkép- több dolgot is elmond nekünk.

• A gyászruha , a halál tényére emlékeztető viselet, vagy külső jel.
• Isten Igéje gyászolja az egyházat, amely ebben az időben halott volt.
• Ezt mondja el a hét gyülekezeti levél üzenete.
• “Az a neved, hogy élsz, de halott vagy.” Jel. 3,1.
• Az első négy pecsét is a lelki halál fokozatos kiteljesedését mondja el a lovak színei által.
• De a hét trombita büntető ítéleti is erről beszélnek közvetve.
• Gyászban volt Isten Igéje, mert ebben az időben Isten igazságát elhomályosította és kiszorította a hagyományok tisztelete az Egyházban. (Dán. 7.)
• Az 1229-es egyházi zsinat kimondja, hogy a “laikusok birtokában nem lehet Biblia”.
• De gyászban volt azért is, mert milliók vesztették életüket ebben az időben az Istenhez és Igéjéhez való hűségük miatt.

6. A gyász ideje 1260 napig fog tartani, mondja János.

• Ez az időszak a Pápaság korlátlan hatalmának az ideje 538-1798-ig.
• A Jelenések könyve háromféle módon jelöli meg ezt az időszakot:
• Negyvenkét hónap 11,2. 13,5.
• Egyezer kétszázhatvan nap. 11,3. 12,6.
• Ideig, időkig és az időnek feléig. 12,14.

7. A két tanúbizonyság azonban a gyász ideje alatt is teljesíti küldetését, vagyis prófétál.

• Mindazok számára, akik készek voltak figyelni rá, Isten Szentlelke nem szűnt meg bizonyságot tenni az Igén keresztül ebben az időben sem.
• A “prófétálás” egy olyan meghatározás, amely arról beszél, hogy Isten ezt a korszakot is figyelmeztette a lehetséges ítélet és meglátogatás eseményére. Jel. 2,21-23.

II. A két tanúbizonyság hatalma

1. “Ha valaki ártani akar nekik, tűz származik szájukból.”

• Isten szavának ártani olyan módon lehet, hogyha elferdítik annak üzenetét és értelmét, vagy ha eltiltják azt az emberek elől.
• Ha valaki ezt teszi, akkor viszont “tűz jön ki szájából”.
• Vagyis a tűz ítéletét mondja ki az ilyen emberekre.
• Ezeknek része lesz a “tűznek tavában, amely a második halál”. Jel. 20,14-15.

2. “Ezeknek hatalmuk van arra, hogy bezárják az eget.”

• Ez a kijelentés vonatkozhat fizikai és lelki értelemben egyaránt.
• Ahogy Illés próféciája alapján három és fél évig nem esett eső Izráelben, ilyen módon bármikor bezárhatja Isten az eget, hogy eső ne legyen.
• A Szentírás gyászruhába való öltözése tehát nem azt jelenti, hogy Isten lehetőségei korlátozódtak volna.
• Ugyanakkor ez a kép a korai és a késői eső vonatkozásában is értelmezhető.
• Egy olyan korszakban bezárul a Menny áldása, amikor Isten igéjét ártó szándékkal kezelik.

3. “Hatalmuk van a vizeken, hogy vérré változtassák.”

• Ez egyrészt emlékeztetés az Egyiptomból való szabadulásra.
• Ilyen értelemben egy közvetett figyelmeztetés ez azoknak, akik Isten népének ártani akarnak.
• Másrészt viszont prófétai üzenet ez Istentől arra vonatkozóan, hogy eljön egyszer az az idő, amikor visszavonja kegyelmét a földről, és eljön az Ő haragjának napja.
• Különösen a 2. és a 3. csapásra utaló üzenet ez. lásd: (Jel. 16,3-7.)

4. “Megverjék a földet akármi csapással, valamennyiszer akarják.”

• Tehát nem csak arra van hatalmuk, hogy olyan csapásokat idézzenek elő, amelyek Egyiptomban megtörténtek.
• Ha bármilyen ítéletet feljegyeztek valamikor is a Szentírás lapjaira, azok be is teljesedtek, és a jövőben is be fognak teljesedni.

III. A mélységből feljövő fenevad

1. Amikor a két tanúbizonyság befejezi a gyászruhában való prófétálását, akkor egy újabb hatalom lép ellene a küzdőtérre.

• Sátán előre látja, hogy a végidő közeledtével meg fog növekedni az érdeklődés Isten Igéje iránt.
• Ezért, mielőtt ez az érdeklődés kialakulna, megpróbálja megsemmisíteni a Szentírást, később pedig meghamisítani igyekszik annak üzenetét.
• Sátán mindig újabb és újabb módszereket talál ki, hogy Isten Igéjének figyelmeztető és leleplező üzenetét hatástalanítsa.
• Még az előző támadás szinte el sem múlt és már egy másik oldalról indul a következő veszedelem az Isten Igéje ellen.

2. “A mélységből feljövő fenevad hadakozik ellene.”

• A “mélység” bizonyos esetekben a démoni erők tartózkodási helyét fejezi ki a Bibliában. II.Pét. 2,4. Luk. 8,31.
• Ez tehát azt jelenti, hogy ez az Isten Igéje ellen támadó hatalom valamilyen módon a démoni erőktől van inspirálva.
• Ennek a hatalomnak abban az időben kellett támadnia, amikor a két tanúbizonyság gyászideje lejárt, vagyis 1798 tájékán.
• Ezek a meghatározások csak egyetlen hatalomra illenek rá, az első Francia Köztársaságra, mert;
• Ebben az időben támadt 1789-1799.
• Ha valamire mondható, akkor az ateizmusra igen, hogy Sátántól inspirált.
• Ez a hatalom valóban hadakozott Isten Igéje ellen.

3. A Francia Forradalom, uralmának rövid ideje alatt különös erővel lépett fel a vallás és Isten Igéje ellen.

• A Forradalmi Nemzetgyűlés 1793. nov. 26-án többek között a következő határozatokat hozta:
• Csalásnak és hazugságnak nyilvánította a kereszténységet,
• Helyette bevezette az emberi ész istenítését.
• Tilalmat mondott ki a Bibliára, aminek következtében összegyűjtöttek és elégettek minden Bibliát.

4. “És az ő holtesteik feküsznek ama nagy városnak utcáin.... és a népek... látják azoknak holttestét.” 8-9. vers.

• Isten Igéje ugyanis csak akkor él, ha befolyásával szemben az emberek szíve nyitott.
• Ha viszont a befolyásával szemben megkeményedett az emberek szíve, akkor olyan néma, mintha halott lenne.
• Érthető azonban szószerint is, hiszen a nyílt utcákon és tereken égették el a Bibliákat.

5. “És a föld lakosai örülnek és örvendeznek...mivelhogy e két próféta gyötörte a földnek lakosait.” 10. vers.

• Ezek a szavak azokra vonatkoznak, akik gyűlölték a Bibliát, akiknek lelkiismeretfurdalást okozott a belőle hangzó üzenet.
• Alig van az ember számára nagyobb gyötrelem, mint a bűnös lelkiismeret.
• Az Isten Igéje az ember lelkének mélyére hatol és megítéli még a gondolatokat is. Zsid. 4,12.
• Ez azonban csak azoknak kegyetlen, akiket ez a dédelgetett rossz szokásaiban és bűneiben zavar.
• Ezek az emberek örültek, hogy többé nem fog hangzani feléjük a Biblia erkölcsi intése és feddése.

IV. A nagy város

1. E súlyos vereség színhelyét egy városhoz köti, “amely lélek szerint Sodomának és Egyiptomnak neveztetik”. 8. vers

• Sodoma az erkölcsi romlottság jelképévé vált a Bibliában. Jer. 23,14.
• Ilyen állapotok uralkodtak Franciaországban is, a korabeli feljegyzések szerint.
• Egyiptom pedig arról nevezetes, hogy kész volt dacolni az Istennel és megkérdőjelezni létezését és hatalmát.
• “Kicsoda az Úr, hogy szavára hallgassak? Nem ismerem az Urat”. II.Móz. 5,2.
• Ez a magatartás jellemezte a forradalom vezetőinek gondolkodását is Istennel szemben.

2. “Ama nagy város...ahol a mi Urunk is megfeszíttetett”. 8/b. vers

• Ennek a meghatározásnak alapján sokan úgy gondolják, hogy Jeruzsálemről van szó, mivel ott feszítették meg Jézust.
• Azonban ezt a meghatározást is az előzőekhez hasonlóan jelképesen kell érteni.
• Ebben a történelmi időben egyetlen országban sem érvényesült olyan mértékben a Krisztus-ellenes szándék, mint éppen Franciaországban.
• Az Isten gyermekeit ért üldözések tulajdonképpen Jézus ellen irányultak.
• Ebben az országban kísérhetjük nyomon a Waldensek, az Albigensek és a Hugenották mészárlását.
• De ez a lelkület nyilatkozott meg a forradalomban is.
• A Biblia nyilvános elégetése által a valóságban Jézust vetették el és feszítették meg.
• Mivel a Biblia Jézus Krisztustól származó kinyilatkoztatás. v.ö: Jel. 22,6. 16.

3. János azonban más összefüggésben is beszél “ama nagy város”-ról.

• A Jelenések könyve következetesen beszél egy jelképes városról és valószínű, hogy itt is erről a városról van szó.
• Ezt a várost Rómával azonosíthatjuk, ahol a legfőbb pap uralkodik, mint Pontifex Maximus, úgy a pogány időszakban, mint a keresztény időben.
• Azért is fogadhatjuk jelképesen a nagy város megjelölést mert máshol asszonynak is nevezi János apostol. Jel. 14,8. v.ö: Jel. 17,18.
• Az “asszony” megjelölés viszont minden esetben az egyház szimbóluma a próféciában. (lásd: Jel. 12,1-2. részt.)
• János azonban arról beszélt, hogy a városnak csak a tizedrésze esik el. 13. vers
• Ezzel a megjegyzéssel viszont a dánieli próféciákra irányítja figyelmünket.
• Dániel többszörösen is megjövendöli azt, hogy a Római Birodalom tíz királyságra fog szétszakadni. Dán. 7,23-24/a.
• Franciaország viszont egyike volt a “tíz király”-ságnak, amelyek a felbomlott Római Birodalomból keletkeztek.

4. János apostol itt földinduláshoz hasonlítja a francia forradalmat, amely a tíz királyság egyikét megsemmisítette.

• Nagyon találó ez a kép, hiszen ez a forradalom megrázta egész Európát.
• A “tíz király” egyikét viszont - a francia királyságot - eltörölte, megsemmisítette ez a földindulás.

5. “És megöleték a földindulásban hétezer ember neve”. 13. vers.

• Tekintettel arra, hogy itt mindent szimbolikus nyelvezetben mond el az Ige, ezért így kell érteni a nevek megöletését is.
• Az emberi címek és rangok eltörléséről van itt szó, amelyek a nevekkel együtt voltak használva.
• Ezeket a címzetes neveket és rangokat nyirbálta meg erőteljesen a forradalom eszmeileg is és valóságosan is.
• A hetes szám viszont valószínűleg itt is valamilyen jelképes vonatkozásban kerül említésre. (a Károli féle fordítás hibásan tízezret ír)

V. A két tanúbizonyság feltámadása

1. “De három és fél nap múlva életnek lelke adaték Istentől őbeléjük, és lábaikra állának”. 11/a vers

• Ez az időszak 1793. nov. 26-tól 1797. jún. 17-ig tartott.
• 1793-ban szavazta meg a francia Nemzetgyűlés a bibliaellenes törvényt.
• 1797-ben adta ki a vallásszabadságot újból biztosító türelmi rendeletet.

2. “ Nagy félelem esék azokra, akik őket nézik”.

• A bűnös lelkiismeret, amely gyötörte a gonoszokat a két tanúbizonyság prófétálásának idején, most még egyszer feltámadt.
• Mindazok, akik örvendezetek a tanúbizonyságok halála felett, most elámulnak annak feltámadását látva és félelem tölti el őket.

3. “És felmenének az égbe”. 12. vers

• Ennek megértését Dániel próféta teszi lehetővé a Nabukodonozornak adott egyik magyarázatával. Dán. 4, 7-8.
• A növekedés nagyságát fejezi ki ez a kép.
• A tanúbizonyságok ilyen mértékű felmagasztalása azzal magyarázható, hogy a Szentírás figyelemreméltó népszerűsége növekedni kezdett a 19. század eleje óta.
• Nem sokkal a francia forradalom után ugyanis egymás után alakultak a Bibliatársulatok.
• 1804-ben a Brit- és Külföldi Bibliatársulat
• 1816-ban az Amerikai Bibliatársulat.

4. “Felmenének...felhőben”.

• A felhőnek ilyen módon való alkalmazása a Bibliában minden esetben az Isten jelenlétét akarja kifejezni részünkre.
• Ez a jelkép méltó felmagasztalásban részesíti a Bibliát.
• Az ellenségnek is meg kell látni, hogy Isten Igéjének nem árthatnak, mert az Ige Isten védelmét élvezi.
• Csak az emberi dicsőség mulandó, Istennek beszéde azonban megmarad örökké. I.Pét. 1,24-25. Máté 5,18.