16.  Egy könyv, amely édes és keserű

I. Egy másik erős angyal

1. Itt ugyanolyan közbeiktatással találkozunk, mint korábban a 6. és 7. pecsét esetében.

• Mielőtt a 7. trombita megkezdődne, Isten bizonyos eseményekre szeretné irányítani figyelmünket.
• Csak a 11,14-ben mondja ki János, hogy a második jaj elmúlt.
• Vagyis vannak bizonyos események, amelyek a 6. és a 7. trombitával párhuzamosan történnek.

2. Bár a látomás csúcspontja most egy mennyei lényre irányul, a helyszín ennek ellenére a föld.

• Ez az angyal nem azonos azokkal, akiket korábban látott az apostol.
• Ez az angyal úgy jelenik meg János előtt, mint aki kezében tartja és irányítja a történelmet. Lásd: 6/b.
• Ezt a jogot azonban az Isten önmagának tartja fenn. Ésai. 46,10.
• Ebből adódóan ez az angyal nem lehet más, mint az istenség második személye, vagyis Jézus Krisztus.

3. Jézusnak angyalként való megjelenése nem új dolog, hiszen a Biblia számtalan helyen beszél Róla úgy, hogy angyal.

• Angyalnak mondja Őt azért, mert a Szentháromság küldötte, követe Ő az emberi család felé.
• A Biblia azonban megkülönbözteti Őt a többi angyaltól.
• “Az én nevem van Őbenne”. II.Móz. 23,20-21.
• Ezt az angyalt “Mihály”-nak nevezi Dániel.
• “Mihály” = Aki olyan, mint az Isten.

4. Az angyalnak Jézus Krisztussal való azonosítását még a következő meghatározások alapján is elvégezhetjük.

• “Felhő-be vala öltözve”
• A felhőnek ilyen módon való alkalmazása az isteni dicsőség jellegzetes megnyilatkozása. Lásd: II.Móz. 19,16. IV.Móz. 11,25/a Máté 17,5.
• Mindig Isten jelenlétéről tanúskodik.
• Ez a kép Jézussal kapcsolatban is megfigyelhető a Bibliában. Csel. 1,9. Máté 24,3o. Jel. 1,7. Dán. 7,13. Jel. 14,14.
• “Fején szivárvány volt”.
• A szivárvány is az Isten dicsőségének, illetve jelenlétének bizonyosságára utal. Ezék. 1,28. Jel. 4,3
• “Orcája olyan, mint a nap és a lábai, mint a tűzoszlopok.”
• Ez a leírás a leghatározottabb bizonyítéka annak, hogy ez az angyal Jézus Krisztussal azonos. Jel. 1,15-16.
• Hogy János miért nem ismerte fel a most látott személyben Jézust, azt nem tudjuk pontosan.
• Éppen úgy történhetett most is, mint a feltámadás után a tengerparton. Ján. 21,3-12.

II. Kezében egy nyitott könyv

1. A “könyvecske” kis könyvet, kis könyvtekercset jelent.

• Ez a kicsinyítő jelző hangsúlyozni akarja, hogy az angyal nem az Istentől küldött üzenet egészét tartja a kezében, hanem annak csak egy részét.
• A könyvecske beazonosításához egyetlen kiindulási alapunk van.
• János hangsúlyozza, hogy ez a könyv nyitott állapotban van az angyal kezében.
• Ezzel mintha azt sugallná, hogy korábban ez egy csukott, egy lezárt vagy lepecsételt könyv volt.

2. A Bibliában csak egyetlen könyvvel kapcsolatban tudunk arról, hogy be lett zárva és pecsételve egy bizonyos időre. Dán. 12,4. 9.

• Hogy Dániel könyvéről van szó, ezt az a tény is bizonyítja, hogy Dánielnek ugyanaz a személy parancsolta meg a könyv bepecsételését, mint aki Jánosnak kinyitva hozza. v.ö: Dán. 10,5-6. 12,7. - Jel. 10,1. 5-6.
• A személyről adott leírásból is kitűnik ez.
• Mindkét esetben esküvéssel erősíti meg üzenetét és feladatát.
• Mindkét esetben az idővel kapcsolatban tesz esküt az angyal.
• Az egyik esetben időt határoz meg,
• A másik esetben pedig beteljesedettnek nyilatkoztatja ki az időt.
• “Idő többé nem lészen”
• A bepecsételés azonban nem az egész Dániel könyvére vonatkozott, hanem annak csak egy részére. Dán. 8,26.
• De ennek a próféciának is csak a végidőre vonatkozó része lett bepecsételve.

3. A Dán. 12,7-ben adott időmeghatározás 1798-ban járt le.

• Az itt adott időegységet a következőképpen azonosíthatjuk be:
• idő         - egy év      - 360 nap-év
• idők       - két év       - 720 ”
• fél idő     - fél év       - 180 ”
•                              ------------------
• 538 - 1798-ig   =      1260 nap-év
• A Dánielnek adott eskü a bepecsételésről tehát feloldást nyert azáltal, hogy letelt az idő.
• Ezért találkozunk itt már a megnyitott könyvvel.

4. Ezekkel a kinyilatkoztatásokkal kapcsolatban három prófétai idő összhangjára kell odafigyelnünk:

• A hatodik trombita ideje 1840-ben járt le.
• A Dánielnek bepecsételt prófécia 1844-re mutatott előre.
• Ez a bepecsételés azonban csak 1798-ig tart.
• Mindebből az következik, hogy az itt kinyilatkoztatásra kerülő események 1840 és 1844 között történő eseményekkel kapcsolatosak.

III. A hét mennydörgés szava

1. A látomásbeli angyal egyik lábával a tengeren ,a másikkal pedig a földön áll.

• A “tenger” és a “föld” meghatározás legtöbbször az egész világunk megjelölésére szolgál a Bibliában. Zsolt. 69,35.
• Vagy más értelemben az egész földön, az összes népeket. Jel. 17,1-2. 15.
• Ez a leírás kifejezi Krisztusnak az egész földre kiterjedő hatalmát is a Sátánnal vívott küzdelemben.
• Jelenti azonban az általa adott üzenet hirdetésének széles kiterjedését is.
• Vagyis, hogy át fogja szelni a tengerek és a folyók alkotta akadályokat és határokat.

2. Az angyal a kiáltásával valószínűleg azt akarja kifejezni, hogy az elkövetkező időszakban mindenkinek a figyelme Őrá és a kezében tartott nyitott könyvre kellene hogy irányuljon.

• “Mint mikor az oroszlán ordít”
• Vagyis az angyal messzireható, hatalommal és erővel kimondott üzenetét jellemzi így János apostol.

3. Kiáltásának szavára “megszólaltatá a hét mennydörgés az ő szavát”.

• A Szentírás nagyon sok helyen hasonlítja Isten szavát a mennydörgéshez. Zsolt. 29,3. Ján. 12,28-29.
• Vagy az isteni szó kísérőjelensége.
• Tehát Isten az, aki az egész világ előtt hitelesíti azt, amit az angyal kiált és a kis könyvecske tartalmát.
• A hetes szám itt is jelképes, mint más esetekben.

4. János számára teljesen érthető volt az, amit Istentől hallott, mintegy mennydörgés szavával.

• Amikor viszont készült azt leírni, Isten megtiltotta neki.
• “Pecsételd be, amiket a hét mennydörgés szól”.
• Valószínűleg azért nem írhatta le, mert annak az egyházkorszaknak, amire vonatkozott, tapasztalatszerűen kellett átélni azt, amit Isten Jánosnak mondott.
• Jézus tanítványainak is szüksége volt arra a tapasztalatra, amit a jeruzsálemi dicsőséges bevonulás alkalmával és a Golgota drámájában éltek át.
• Ha a tanítványok akkor tudták volna, hogy a vesztőhelyre kísérik Mesterüket, akkor más lett volna a magatartásuk.

IV. “Felemelé kezét, és megesküvék”

1. A kéznek ilyen módon való felemelése egy olyan mozdulat, amit eskütételkor szoktak alkalmazni úgy a múltban, mint a jelenben. I.Móz. 14,22-23. Ezék. 20,15. Dán. 12,7.

• A látomásbeli angyal a teremtő Istenre hivatkozva tesz esküvést.
• A Biblia viszont Jézus Krisztust mutatja be teremtőként. Ján. 1,3. Kol. 1,16.
• Jézus tehát önmagára hivatkozva tesz esküt.
• Lehet, hogy sokak számára furcsán hangzik ez a kijelentés, a Biblia üzenetétől azonban nem idegen ez a dolog. I.Móz. 22,15-16.
• Pál apostol által pedig magyarázatot is kapunk erre a jelenségre. Zsid. 6,13.

2. Jézus nem véletlenül erősíti meg esküvéssel mondanivalóját.

• Az emberiség, köztük a keresztény világ nagy része is, teljesen más irányban gondolkodik és él, mint amiről Jézus itt beszél.
• Sokan békét és biztonságot ígérnek erre az időre. I.Thess. 5,1-3. Jer. 23,16-22.
• Egy olyan földi országot ígérnek, ahol majd ők, - az emberek - valósítják meg ezt a békeállapotot.
• A Biblia nagyon sokrétűen beszél a tévelygés áradatáról.
• Egyrészt hamis krisztusok és próféták hamis evangéliumot hirdetnek. Máté 25,5.24.
• Másrészt az emberek sem bírnák elviselni az egészséges tudományt, ezért olyan tanítókat keresnek, akiknek tanítása az ő fülüknek is kedves. II.Tim. 4,3-4.
• Ilyen háttér mellett a végső eseményekre való felkészülés fontosságának hirdetéséhez komoly meggyőződés és megfelelő erkölcsi bátorság kell.
• Akik ilyen háttér mellett is vállalják az Istentől kapott feladatukat, azoknak akar Jézus támogatást és bátorítást adni ünnepélyes esküjével.

3. Jézus ünnepélyes esküje által elkötelezi magát arra, hogy “idő többé nem lesz”.

• Ez egyrészt jelentheti azt, hogy a végidő kezdetétől számítva Jézus visszajöveteléig, már nem lesz teljes prófétai “idő”, azaz 360 év.
• Valószínűbb azonban, hogy ez az ígéret arra vonatkozik , hogy a 7. trombita kezdetétől már meghatározott prófétai idő nem lesz kinyilatkoztatva.
• Ettől az időtől kezdve már csak a jelekből lehet eseményszerűen következtetni Krisztus megjelenésének közeledésére. Máté 24,32-36.
• Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy ettől az időtől kezdve Isten szeretné rövidre metszeni és minél hamarabb befejezni a bűn történelmét. Róma 9,28.
• Ezt az isteni szándékot csupán egyetlen dolog késlelteti. II.Pét 3,9.

4. Jézus arról is bizonyságot tesz esküjében, hogy az utolsó kinyilatkoztatott prófétai időszak után kezdetét veszi a 7. angyal trombitálásának az ideje.

• Ebből adódik, hogy az utolsó meghatározott prófétai idő vége 1844 októberében járt le.
• Jézus esküje szerint ettől az időtől kezdve jut el a befejezéshez az Isten titka.

V. Az Isten titka

1. Az Isten titka nem más, mint a megváltásunkra elgondolt isteni terv.

• Több szempont miatt nevezi titoknak ezt a Biblia.
• Mindaddig titok volt ennek a tervek a létezése, amíg Édenben az első kinyilatkoztatás el nem hangzott belőle. I.Móz. 3,15.
• Titok azért is, mert egészében és részleteiben csak az Isten ismeri.
• Nekünk csak fokozatosan és részletekben nyilatkoztat ki belőle. Ésai. 42,9. Ámos 3,7.
• Titok azért is, mert mi még a kinyilatkoztatott dolgokat is csak a beteljesedés után értjük meg igazán.
• A teremtett világ számára az is titok volt, hogy miként tud Isten igazságos maradni, miközben kegyelmet hirdet a bűnösnek.

2. Ebből a titokból mi az Isten szándékát ismerhetjük meg.

• Azt a szándékot, hogy a bűn miatt szétszakadt szeretet-kapcsolatokat miként akarja és fogja újra egybeszerkeszteni. Eféz. 1,9-10.
• “Ez a kegyelem titka, melybe az angyalok is vágyakoztak betekinteni, hogy Isten igazságos lehet, mialatt a bűnbánó bűnöst megigazítja, és az elbukott emberi nemmel való érintkezését megújítja, hogy Krisztus alászállhatott, hogy megszámlálhatatlan sereget felemeljen a romlottság ösvényéből és saját igazságának szeplőtelen ruháival öltöztesse fel őket, hogy egyesülhessenek az angyalokkal, akik soha nem buktak el és örökké Isten jelenlétében lakhassanak.” (Nagy.Küzd. 371,2.)

3. Jézus esküje szerint a megváltásunkkal kapcsolatos isteni titkok a 7. angyal szavának napjaiban végeztetik be.

• Későbbiekben János így fogalmazza meg röviden ennek a titoknak a beteljesedését:
• “E világnak országai a mi Urunkéi és az ő Krisztusáéi lettek, aki örökkön örökké uralkodik.” Jel. 11,15.
• Vagyis végére jutott és Krisztus győzelmével befejeződött a Krisztus és Sátán közötti hatalmas küzdelemsorozat.

VI. Az édes és keserű könyv

1. Ugyanaz a mennyei hang, amely már korábban is utasította Jánost, most ismét cselekvésre szólítja fel.

• Amikor János ott áll az angyal előtt, akkor egy olyan helyzetben van, amelyben kifejezi a kívánságát az angyal kezében lévő könyv iránt.
• Ebben a helyzetben János egy jelképes személlyé minősül át.
• Azoknak a szerepét játssza el, akik a nagy valóságban estek át azon a keserű tapasztalaton, ami a nyitott könyvvel kapcsolatos.

2. János parancsot kap arra, hogy egye meg a könyvet.

• Ezzel a látomásbeli cselekménnyel kifejezésre jut az is, hogy Isten Igéje a hívő ember számára mindennapi táplálék kell hogy legyen.
• Itt azonban nem általánosságban van szó Isten Igéjéről, hanem a prófétai kinyilatkoztatás Igéjével szerzett tapasztalatról.
• Ez a tapasztalat először édes volt, azután pedig keserű lett.

3. János apostol azoknak a tapasztalatait éli át látomásában, akik 1840 és 1844 közötti időben Dániel könyvére irányították figyelmüket.

• Ez a látomásbeli tapasztalat a Miller Vilmos vezette amerikai adventvárók életében vált valósággá.
• Amikor a Dán. 8,14-ben adott 2300 éves prófécia alapján hirdették Jézus közeli visszajövetelét, akkor ez nagy örömet okozott nekik.
• Olyan volt szájukban ez az üzenet, mint a méz.
• Amikor azonban Krisztus nem jött el a várt időre, akkor igen keserűvé vált a várakozásuk.
• Akkor vált keserűvé, amikor meg kellett emészteniük, hogy ez a prófécia nem Jézus visszajöveteléről beszél, hanem a Jézus főpapi szolgálatban történt változásról.

4. Ez a keserű csalódás nagyon sokaknál eredményezte azt, hogy szembefordultak az üzenettel.

• Akik azonban türelemmel kivárták a megemésztés folyamatát, azok hamarosan megértették csalódásuk okát.
• Mely szerint az időmeghatározás jó volt, csak az eseményt illetően tévedtek.
• Jézus ugyanis nem a földet tisztítja meg, mint szent helyet, (Ésai. 6o,13.- Csel. 7,49.) hanem a mennyei templomot, a Jézus vére által átruházott bűnöktől.

5. Nem időzhetett János sokáig ennél a keserű tapasztalatnál, mert Jézus újabb szolgálatra és feladatra szólította. 11.vers

• A kiábrándulás után is tartozik közölni a további üzeneteket.
• Nagy munkát kell még végeznie:
• Hirdetni kell azt az üzenetet, amely “minden nemzetségnek, ágazatnak nyelvnek és népnek” szól. Jel. 14,6/b.
• Ez az üzenet a hármas angyali üzenet.

6. Amikor a hármas angyali üzenet teljesen világossá vált az adventhívők számára, akkor mind többen döbbentek rá, hogy ezt az üzenetet az egész világgal közölni kell.

• Ez a meggyőződés szülte a világ egyik legnagyobb missziómozgalmát.
• Mert ezt a feladatot a sajátjuknak tekintették.