1. A “könyvecske” kis könyvet, kis könyvtekercset jelent.
Ez a kicsinyítő jelző hangsúlyozni akarja,
hogy az angyal nem az Istentől küldött üzenet egészét tartja a kezében,
hanem annak csak egy részét.
A könyvecske beazonosításához egyetlen kiindulási alapunk van.
János hangsúlyozza, hogy ez a könyv nyitott állapotban van az angyal kezében.
Ezzel mintha azt sugallná, hogy korábban ez egy csukott, egy lezárt vagy
lepecsételt könyv volt.
2. A Bibliában csak egyetlen könyvvel kapcsolatban tudunk arról, hogy be
lett zárva és pecsételve egy bizonyos időre. Dán. 12,4. 9.
Hogy Dániel könyvéről van szó, ezt az
a tény is bizonyítja, hogy Dánielnek ugyanaz a személy parancsolta meg
a könyv bepecsételését, mint aki Jánosnak kinyitva hozza. v.ö:
Dán. 10,5-6. 12,7. - Jel. 10,1. 5-6.
A személyről adott leírásból is kitűnik
ez.
Mindkét esetben esküvéssel erősíti meg
üzenetét és feladatát.
Mindkét esetben az idővel kapcsolatban
tesz esküt az angyal.
Az egyik esetben időt határoz meg,
A másik esetben pedig beteljesedettnek
nyilatkoztatja ki az időt.
“Idő többé nem lészen”
A bepecsételés azonban nem az egész Dániel könyvére vonatkozott, hanem
annak csak egy részére. Dán. 8,26.
De ennek a próféciának is csak a végidőre
vonatkozó része lett bepecsételve.
3. A Dán. 12,7-ben adott időmeghatározás
1798-ban járt le.
Az itt adott időegységet a következőképpen
azonosíthatjuk be:
idő
- egy év - 360 nap-év
idők
- két év - 720 ”
fél idő - fél
év - 180 ”
------------------
538 - 1798-ig = 1260 nap-év
A Dánielnek adott eskü a bepecsételésről
tehát feloldást nyert azáltal, hogy letelt az idő.
Ezért találkozunk itt már a megnyitott könyvvel.
4. Ezekkel a kinyilatkoztatásokkal kapcsolatban
három prófétai idő összhangjára kell odafigyelnünk:
A hatodik trombita ideje 1840-ben járt le.
A Dánielnek bepecsételt prófécia 1844-re
mutatott előre.
Ez a bepecsételés azonban csak 1798-ig tart.
Mindebből az következik, hogy az itt
kinyilatkoztatásra kerülő események 1840 és 1844 között történő eseményekkel
kapcsolatosak.
1. A látomásbeli angyal egyik lábával a tengeren ,a másikkal pedig a földön
áll.
A “tenger” és a “föld” meghatározás legtöbbször
az egész világunk megjelölésére szolgál a Bibliában. Zsolt. 69,35.
Vagy más értelemben az egész földön, az összes népeket. Jel. 17,1-2.
15.
Ez a leírás kifejezi Krisztusnak az
egész földre kiterjedő hatalmát is a Sátánnal vívott küzdelemben.
Jelenti azonban az általa adott üzenet hirdetésének széles kiterjedését
is.
Vagyis, hogy át fogja szelni a tengerek és a folyók alkotta akadályokat
és határokat.
2. Az angyal a kiáltásával valószínűleg
azt akarja kifejezni, hogy az elkövetkező időszakban mindenkinek a figyelme
Őrá és a kezében tartott nyitott könyvre kellene hogy irányuljon.
“Mint mikor az oroszlán ordít”
Vagyis az angyal messzireható, hatalommal
és erővel kimondott üzenetét jellemzi így János apostol.
3. Kiáltásának szavára “megszólaltatá
a hét mennydörgés az ő szavát”.
A Szentírás nagyon sok helyen hasonlítja Isten szavát a mennydörgéshez.
Zsolt.
29,3. Ján. 12,28-29.
Vagy az isteni szó kísérőjelensége.
Tehát Isten az, aki az egész világ előtt
hitelesíti azt, amit az angyal kiált és a kis könyvecske tartalmát.
A hetes szám itt is jelképes, mint más esetekben.
4. János számára teljesen érthető volt
az, amit Istentől hallott, mintegy mennydörgés szavával.
Amikor viszont készült azt leírni, Isten megtiltotta neki.
“Pecsételd be, amiket a hét mennydörgés szól”.
Valószínűleg azért nem írhatta le, mert
annak az egyházkorszaknak, amire vonatkozott, tapasztalatszerűen
kellett átélni azt, amit Isten Jánosnak mondott.
Jézus tanítványainak is szüksége volt
arra a tapasztalatra, amit a jeruzsálemi dicsőséges bevonulás alkalmával
és a Golgota drámájában éltek át.
Ha a tanítványok akkor tudták volna,
hogy a vesztőhelyre kísérik Mesterüket, akkor más lett volna a magatartásuk.
1. A kéznek ilyen módon való felemelése egy olyan mozdulat, amit eskütételkor
szoktak alkalmazni úgy a múltban, mint a jelenben. I.Móz. 14,22-23. Ezék.
20,15. Dán. 12,7.
A látomásbeli angyal a teremtő Istenre
hivatkozva tesz esküvést.
A Biblia viszont Jézus Krisztust mutatja
be teremtőként. Ján. 1,3. Kol. 1,16.
Jézus tehát önmagára hivatkozva tesz esküt.
Lehet, hogy sokak számára furcsán hangzik
ez a kijelentés, a Biblia üzenetétől azonban nem idegen ez a dolog. I.Móz.
22,15-16.
Pál apostol által pedig magyarázatot is kapunk erre a jelenségre.
Zsid.
6,13.
2. Jézus nem véletlenül erősíti meg
esküvéssel mondanivalóját.
Az emberiség, köztük a keresztény világ
nagy része is, teljesen más irányban gondolkodik és él, mint amiről Jézus
itt beszél.
Sokan békét és biztonságot ígérnek erre
az időre. I.Thess. 5,1-3. Jer. 23,16-22.
Egy olyan földi országot ígérnek, ahol
majd ők, - az emberek - valósítják meg ezt a békeállapotot.
A Biblia nagyon sokrétűen beszél a tévelygés
áradatáról.
Egyrészt hamis krisztusok és próféták hamis evangéliumot hirdetnek. Máté
25,5.24.
Másrészt az emberek sem bírnák elviselni
az egészséges tudományt, ezért olyan tanítókat keresnek, akiknek tanítása
az ő fülüknek is kedves. II.Tim. 4,3-4.
Ilyen háttér mellett a végső eseményekre
való felkészülés fontosságának hirdetéséhez komoly meggyőződés és megfelelő
erkölcsi bátorság kell.
Akik ilyen háttér mellett is vállalják
az Istentől kapott feladatukat, azoknak akar Jézus támogatást és bátorítást
adni ünnepélyes esküjével.
3. Jézus ünnepélyes esküje által elkötelezi magát arra, hogy
“idő
többé nem lesz”.
Ez egyrészt jelentheti azt, hogy a végidő
kezdetétől számítva Jézus visszajöveteléig, már nem lesz teljes prófétai
“idő”, azaz 360 év.
Valószínűbb azonban, hogy ez az ígéret
arra vonatkozik , hogy a 7. trombita kezdetétől már meghatározott prófétai
idő nem lesz kinyilatkoztatva.
Ettől az időtől kezdve már csak a jelekből
lehet eseményszerűen következtetni Krisztus megjelenésének közeledésére.
Máté 24,32-36.
Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy ettől
az időtől kezdve Isten szeretné rövidre metszeni és minél hamarabb befejezni
a bűn történelmét. Róma 9,28.
Ezt az isteni szándékot csupán egyetlen dolog késlelteti.
II.Pét 3,9.
4. Jézus arról is bizonyságot tesz esküjében,
hogy az utolsó kinyilatkoztatott prófétai időszak után kezdetét
veszi a 7. angyal trombitálásának az ideje.
Ebből adódik, hogy az utolsó meghatározott
prófétai idő vége 1844 októberében járt le.
Jézus esküje szerint ettől az időtől
kezdve jut el a befejezéshez az Isten titka.
1. Az Isten titka nem más, mint a megváltásunkra elgondolt isteni terv.
Több szempont miatt nevezi titoknak ezt a Biblia.
Mindaddig titok volt ennek a tervek
a létezése, amíg Édenben az első kinyilatkoztatás el nem hangzott belőle.
I.Móz. 3,15.
Titok azért is, mert egészében és részleteiben csak az Isten ismeri.
Nekünk csak fokozatosan és részletekben
nyilatkoztat ki belőle. Ésai. 42,9. Ámos 3,7.
Titok azért is, mert mi még a kinyilatkoztatott dolgokat is csak a beteljesedés
után értjük meg igazán.
A teremtett világ számára az is titok
volt, hogy miként tud Isten igazságos maradni, miközben kegyelmet hirdet
a bűnösnek.
2. Ebből a titokból mi az Isten szándékát
ismerhetjük meg.
Azt a szándékot, hogy a bűn miatt szétszakadt
szeretet-kapcsolatokat miként akarja és fogja újra egybeszerkeszteni. Eféz.
1,9-10.
“Ez a kegyelem titka, melybe az angyalok
is vágyakoztak betekinteni, hogy Isten igazságos lehet, mialatt a bűnbánó
bűnöst megigazítja, és az elbukott emberi nemmel való érintkezését megújítja,
hogy Krisztus alászállhatott, hogy megszámlálhatatlan sereget felemeljen
a romlottság ösvényéből és saját igazságának szeplőtelen ruháival öltöztesse
fel őket, hogy egyesülhessenek az angyalokkal, akik soha nem buktak
el és örökké Isten jelenlétében lakhassanak.” (Nagy.Küzd. 371,2.)
3. Jézus esküje szerint a megváltásunkkal kapcsolatos isteni titkok a 7.
angyal szavának napjaiban végeztetik be.
Későbbiekben János így fogalmazza
meg röviden ennek a titoknak a beteljesedését:
“E világnak országai a mi Urunkéi
és az ő Krisztusáéi lettek, aki örökkön örökké uralkodik.” Jel.
11,15.
Vagyis végére jutott és Krisztus győzelmével
befejeződött a Krisztus és Sátán közötti hatalmas küzdelemsorozat.
1. Ugyanaz a mennyei hang, amely már korábban is utasította Jánost, most
ismét cselekvésre szólítja fel.
Amikor János ott áll az angyal előtt,
akkor egy olyan helyzetben van, amelyben kifejezi a kívánságát az angyal
kezében lévő könyv iránt.
Ebben a helyzetben János egy jelképes
személlyé minősül át.
Azoknak a szerepét játssza el, akik
a nagy valóságban estek át azon a keserű tapasztalaton, ami a nyitott
könyvvel kapcsolatos.
2. János parancsot kap arra, hogy egye meg a könyvet.
Ezzel a látomásbeli cselekménnyel kifejezésre
jut az is, hogy Isten Igéje a hívő ember számára mindennapi táplálék kell
hogy legyen.
Itt azonban nem általánosságban van
szó Isten Igéjéről, hanem a prófétai kinyilatkoztatás Igéjével szerzett
tapasztalatról.
Ez a tapasztalat először édes volt,
azután pedig keserű lett.
3. János apostol azoknak a tapasztalatait éli át látomásában, akik 1840
és 1844 közötti időben Dániel könyvére
irányították figyelmüket.
Ez a látomásbeli tapasztalat a Miller Vilmos vezette amerikai adventvárók
életében vált valósággá.
Amikor a Dán. 8,14-ben adott 2300 éves prófécia alapján hirdették Jézus
közeli visszajövetelét, akkor ez nagy örömet okozott nekik.
Olyan volt szájukban ez az üzenet, mint a méz.
Amikor azonban Krisztus nem jött el
a várt időre, akkor igen keserűvé vált a várakozásuk.
Akkor vált keserűvé, amikor meg kellett
emészteniük, hogy ez a prófécia nem Jézus visszajöveteléről beszél, hanem
a Jézus főpapi szolgálatban történt változásról.
4. Ez a keserű csalódás nagyon sokaknál
eredményezte azt, hogy szembefordultak az üzenettel.
Akik azonban türelemmel kivárták a megemésztés folyamatát, azok hamarosan
megértették csalódásuk okát.
Mely szerint az időmeghatározás jó volt,
csak az eseményt illetően tévedtek.
Jézus ugyanis nem a földet tisztítja meg, mint szent helyet,
(Ésai.
6o,13.- Csel. 7,49.) hanem a mennyei templomot, a Jézus vére által
átruházott bűnöktől.
5. Nem időzhetett János sokáig ennél
a keserű tapasztalatnál, mert Jézus újabb szolgálatra és feladatra szólította.
11.vers
A kiábrándulás után is tartozik közölni a további üzeneteket.
Nagy munkát kell még végeznie:
Hirdetni kell azt az üzenetet, amely “minden nemzetségnek, ágazatnak nyelvnek
és népnek” szól. Jel. 14,6/b.
Ez az üzenet a hármas angyali üzenet.
6. Amikor a hármas angyali üzenet teljesen
világossá vált az adventhívők számára, akkor mind többen döbbentek
rá, hogy ezt az üzenetet az egész világgal közölni kell.
Ez a meggyőződés szülte a világ egyik
legnagyobb missziómozgalmát.