15.  A hatodik trombita, mint második jaj

I. A négy angyal eloldozása

1. Itt ugyanarról az oltárról van szó, mint amelyikkel már a 8. fejezetben is találkoztunk. (Jel. 8,3-5.)

• Ennél az oltárnál a mi nagy Főpapunk, Jézus Krisztus végez szolgálatot.
• Az Ő érdemét, mint jóillatot teszi könyörgéseinkhez és így jutnak el imáink az Atya elé.
• Valószínű, hogy az angyalok eloldozására vonatkozó szózat is Krisztustól származik.

2. Miként az ötödik trombita, úgy a hatodik is az iszlám erők térhódításait és büntető ítéleteit jövendöli meg a keresztény világ ellen.

• Az ötödik trombita az iszlám erőinek feltámadását és ártó szándékát mondja el.
• A hatodik trombita pedig az iszlám uralkodásának az idejéről beszél.

3. A négy angyalt a török (Ottomán) birodalom négy szultánátusával lehet azonosítani.

• Aleppo - Ikonium - Damaszkusz - Bagdad.
• Már korábban is találkoztunk négy angyallal.
• Azoknak az egész földre kiterjedő hatalmuk volt.
• A jelenlegieknek pedig csak helyi jellegű hatalom adatott.
• Azoknak a feladata a szelek, vagyis a háborúk visszatartása volt.
• Ezeknek pedig éppen ellenkezőleg, az ártás lett megengedve.

4. A beazonosításhoz segítséget ad az a kijelentés, hogy ez a négy angyal az Eufrátesnél volt megkötözve.

• Azt a határt jelöli, amely mögött Isten visszatartja azokat az erőket, amelyek végrehajtják ítéletét a hatodik trombitaszó idején.
• A prófécia tehát olyan népekre vonatkozik, akik az Eufrátes mentén és környékén élnek.
• Abban az időben ez csak az Ottomán törökökre vonatkozhatott.
• Angyaloknak pedig azért neveztetnek, mert az Isten küldöttei és eszközei voltak az isteni ítélet végrehajtásában.
• Hasonlóan, mint Círusz, a perzsák pogány királya. Ésai. 44,28 - 45,4.

5. A megkötözöttségük pedig azt jelenti, hogy addig nem fejthették ki pusztító tevékenységüket, amíg az Istentől meghatározott idejük el nem érkezett.

• Eloldatásuk azáltal történt, hogy a török nép elfogadta az iszlám hitet és a legfanatikusabb befolyásoltság mellet szállt síkra a keresztény világ ellen.

II. A négy angyalnak adott idő

1. A négy angyalnak vagyis a török (Ottomán) birodalomnak egy meghatározott időre adatott Istentől a hatalom, vagyis az uralkodás.

• Az itt megadott időt a próféciákra érvényes nap-év elv alapján kell figyelembe venni.
• 1 óra                                   =  ................15 nap
• 1 nap                                   =       1 év
• 1 hónap (30 nap)                 =     30 év
• 1 esztendő (360 nap)           =   360 év
•                                     ---------------------------
•                                  összesen : 391 év és 15 nap

2. Szükséges figyelembe venni, hogy az 5. és 6. trombita próféciájában leírt események és időegységek összetartoznak és egymásra épülnek.

• Ugyanarról a politikai hatalomról beszél mind a két trombita.
• A 6. trombita folytatását képezi az 5. trombitának.
• Az 5. trombita ideje:
• 1299. júl. 27. +                    - A baphaumi csatában az első egyesített haderőt vezették Bizánc ellen I.Othman szultán
•   150 év .........                           vezetésével.
• 1449. júl. 27.                       - VIII.János fivére, XII.Konstantin megkapja az engedélyt II. Murad szultántól a trón
•                                                  elfoglalására.
• A 6. trombita által megadott idő:
• 1449. júl. 27. +
• ..391 év és 15 nap
• 1840. aug. 11.

3. Nem sokkal ezután II. Murad meghal.

• Helyette II. Mohamed foglalta el a trónt (1451.), aki szívből vágyott arra, hogy Konstantinápolyt birodalma székhelyévé tegye.
• 1453. április 6-án megkezdte a város ostromát és május 16-án már be is vette.
• Ezen a napon az utolsó Konstantin is meghal.
• A keleti császárváros az Otthomán Birodalom központjává lett.

4. Az Isten által meghatározott időben valóban megtört a török birodalom uralma, sőt még az önállósága is.

• Az 1840 előtti években kitört a háború Törökország és Egyiptom között.
• Ez a háború a törökök teljes vereségével végződött.
• Az egyiptomi uralkodó csupán a nyugati nagyhatalmak közbeavatkozása miatt nem foglalhatta el a török szultán trónját.
• A nyugati nagyhatalmak 1840. júl. 15-én Londonban tartott tanácskozásán egy ultimátumot fogalmaztak meg Egyiptom részére, amelyben értesítik, hogy védnökséget vállaltak Törökország érdeke felett.
  • „1840-ben Londoni egyezmény: Oroszország, Anglia, Ausztria, Poroszország kollektív védelme alá helyezték Törökországot;” (Csató – Jemnitz – Gunst – Márkus: Egyetemes történelmi kronológia 437. old.)

  • „Nagy-Britannia, 1840,VII. 15. A londoni négyes szövetség Poroszország, Ausztria, Nagy-Britannia, és Oroszország négyes szövetésget köt a Török Birodalom védelmére Londonban. A cél, Mohamed Ali egyiptomi török főkormányzó expanziós törekvésének visszaszorítása.” (Officina Nova kiadó: Az emberiség krónikája 712. old.)

• A londoni ultimátumot 1840. augusztus 11-én adta át a török követ Egyiptomnak.
• Ezzel Törökország elfogadta a védnökséget.
• Ezzel a lépéssel azonban teljesen megszűnt Törökország hatalma, és politikai önállósága.

5. Érdemes megfigyelni a “négy angyal” eloldása és újra megkötözése közötti párhuzamot vagy hasonlóságot.

• Az eloldozás akkor történt, amikor Bizánc utolsó császára Konstantin , elfogadta a török császár gyámságát a bizánci trón felett.
• A török birodalom bukása, vagyis az újra megkötözése hasonló módon történt.
• 1840. augusztus 11-én a szultán önként engedte át a trónja feletti gyámságot a nyugati nagyhatalmaknak azáltal hogy ő is elfogadta az ultimátumot és a saját követe révén továbbította azt Egyiptom felé.

6. Ennek a próféciának az érdekességei közé tartozik még az is , hogy a beteljesedés előtt az advent úttörők már hirdették ezt, mint várható politikai fordulatot.

• Litch Jósiás 1838-ban dolgozta ki ennek a próféciának a számításait.
• Mivel ezek az események Litch jövendölései szerint mentek végbe, ezért ez a prófécia hatalmas befolyást gyakorolt az amerikai advent mozgalom üzenetére is.
• Az emberek előtt ez a beteljesedett jövendölés hitelt és bizalmat kölcsönzött a többi, még be nem teljesedett időpróféciáknak is.
• Különösen a 2300 éves próféciával kapcsolatos adventváró üzenetnek adott hatalmas lendületet ez a beteljesedett esemény. ( i.e.:457 - i.u.:1844.)

III. A lovasok ereje és hatalma

1. A “négy angyalt” itt már szemlélhetjük úgy is, mint akik a rájuk bízott ítéletet egy nagy lovas hadsereggel hajtják végre.

• A lovasok száma azonban valószínűleg jelképes vonatkozásban hangzik el. 16. vers
• A megadott szám ugyanis 200 millió.
• Teljesen kizárt dolog, hogy a török hadsereg ennyi lovassal rendelkezett volna.
• Egyes prófécia magyarázók véleménye az, hogy az itt megadott szám magába fogalja valamennyi harcosukat, akik a 391 év alatt részt vettek a keresztény világ elleni diadalmas hadjáratokban.
• Valószínűbb azonban, hogy a lovasok számára vonatkozó kijelentés inkább a mindent elsöprő erőre és hatalomra vonatkozik, azt akarja szemléletessé tenni.

2. A lovasok leírása kétszeresen is találó a török hadseregre vonatkozóan. 17. vers

• Ezekben a színekben a török hadsereg egyenruháinak jellegzetes színeit ismerhetjük fel.
• Tűzpiros, kék, sárga.
• Ez a színösszetétel jellemzi azonban a lőfegyvert használó hadsereget is.
• Tűzpiros a fegyverek torkolattüze.
• Kék és sárga a lőpor okozta kénes füst által takart torkolattűz.
• A távoli szemlélő számára úgy tűnhetett fel, mintha ez a különös jelenség a vágtató ló előrenyújtott fejéből vagyis a szájából jött volna ki.
• Különösen arra az emberre gyakorolhatott ilyen hatást, mint János apostol is, aki még nem ismerte a robbanó tűzfegyvereket.

3. “E háromtól öleték meg az emberek harmadrésze: a tűztől, a füsttől, és a kéntől.” 18.vers

• Ez a kijelentés a harcászat új módjának bevezetését és annak szörnyű következményeit jelzi.
• Ebben az időben vezették be a lőfegyverek használatát.
• Ez a vers utalás arra is, hogy a keresztény világ felett a lőfegyverek használata vezeti diadalra a török hadsereget.
• Ennek a diadalmas útnak fényes erőpróbája volt a bevehetetlennek hitt konstantinápolyi vár falának ágyúkkal való lerombolása és bevétele.
• A “harmadrész” kifejezés nagyon sokszor szerepel a Szentírásban, valószínű azonban, hogy jelképes jelentése van.
• Isten népének harmadrésze marad meg. Zak. 13,8-9.
• A hét pecsét eseményeivel kapcsolatban többször is találkozunk ezzel a kifejezéssel. Jel. 8,8-12.
• A veres sárkány az ég csillagainak harmadrészét veti a földre. Jel. 12,4.
• Valószínű, hogy ezzel a meghatározással a prófécia azt szeretné kifejezni, hogy nem a túlnyomó többséget, de mégis egy lényeges részt érint az ítélet.

4. “Mert az ő hatalmuk az ő szájában van és az ő farkukban.” 19. vers

• A “szájukban lévő hatalom” utalás a lőfegyverek által elért és biztosított hatalomra.
• A “farkukban lévő hatalom” pedig a török hadsereg lófarkas zászlóira utal, amely az iszlám hadsereg fanatizálását volt hivatott biztosítani.

5. Külön figyelmet érdemel az is, hogy míg az ötödik trombita “sáskái” csak kínozhatták az embereket, de nem ölhették meg őket, addig a hatodik trombita “lovasai” már megölhették őket.

• Rejtett utalást találunk ebben a következőkre vonatkozóan:
• Az iszlám minden erőfeszítése ellenére sem tudott halálos csapást mérni a keresztény Bizáncra az 5. trombita ideje alatt.
• Isten megkötözve tartotta az iszlám erőket, vagyis behatárolta a lehetőségeit.
• A 6. trombita idején azonban az iszlám lehetőségei megváltoztak, mert Isten eloldozta a fékentartó köteleket.
• A keresztény Bizánc gonoszságának mértéke betelt Isten előtt és ezzel együtt ennek a hatalomnak az ideje is lejárt.

IV. A két “jaj” célja és eredménye

1. A két trombita ítélete és az ebből fakadó szenvedés jajkiáltásként kellett volna hogy végig zúgjon az egész keresztény világon.

• Isten értékelése szerint azonban ez teljesen közömbösen érintette őket lelki vonatkozásban, az Istennel való kapcsolatukban.
• Isten ítéletei ellenére tovább folyt a keresztény világban a bűn szeretete és ápolása.

2. Azok a cselekedetek, amelyekből az embereknek meg kellett volna térni, melyek miatt Isten ítéletei sújtották őket, különösen a katolikus egyház pogány eredetű tanításaira és babonáira utalnak.

• Bálványok imádása a kereszténység leple alatt.
• Az ördöngősség számtalan megnyilvánulása a pogány babonák átvétele és gyakorlása által.

3. Ennek a próféciának a tanulmányozása nagyon sok kérdést villant fel előttünk.

• Vajon mi miként vesszük figyelembe a körülöttünk történő eseményeket?
• Vajon megtérésre szólító üzenetként fogadjuk ezeket Istentől, vagy pedig csak izgalmas hírekként kezeljük őket?
• Vajon Jézus miként ítélné meg a mi reagálásunkat? v.ö: Máté 24,37-39.
• Mi a bizonyítéka, hogy te komolyan veszed az Isten figyelmeztető üzeneteit és ítéleteit?