10. A hétpecsétes könyv felnyitása

Jel. 6. fejezete

 I. Bevezetés
 II. Az első pecsét
 III. A második pecsét
 IV. A harmadik pecsét
 V. A negyedik pecsét
 VI. Az ötödik pecsét
 VII. A hatodik pecsét

 Tartalomjegyzék

I. Bevezetés   1. vers

1. János ismét meghívást kap, hogy legyen szemlélő tanúja a pecsétek felbontásának.

2. A bemutatott eseményekben a világi történelem csak egy keret, amelybe beleillesztve láthatjuk Isten egyházának történelmét.

II. Az első pecsét   2. vers (Efézus)

1. Róma fénykorában a győztes hadvezérek fehér lovakkal vontatott kocsikon vonultak be a városba.

2. A lovas kezében lévő íj (egy távolba is elható fegyver) és az a szándék ahogy kijött, (“kijőve győzve, hogy győzzön”) azt akarja szemléltetni, hogy az evangélium az apostoli gyülekezet lelkesedésével egyesülve, minden ellenálláson keresztül győzelemre tör.

III. A második pecsét   3-4. vers (Smirna)

1. Érdemes végig követni a pecsétek felbontását olyan szempontból, hogy a lelkes lények is mint Isten szolgái részt vállalnak a közvetítés szolgálatában.

2. A második pecsét történelmi kerete egybe esik a “Smirna”-i gyülekezeti korszak idejével.

IV. A harmadik pecsét   5-6. vers (Pergamum)

1. A fekete szín a fehér ellentéteként jelenik meg, ebből adódóan azt a szellemi sötétséget és lelki nyomort jelképezi, amelyet ez a lovas hozott magával.

2. A búza és az árpa az alapvető emberi tápláléknak, a kenyérnek az alkotó eleme.

3. A bemutatás szerint, ebben az időben az egyház a hívő ember lelki szükségleteit pénzért árulta.

4. Az isteni szózat a leghatározottabban megtiltja, hogy a borhoz és az olajhoz is ilyen lelkülettel közelítsen az egyház.

V. A negyedik pecsét   7-8. vers (Thiatira)

1. A sárga, vagy fakó szín a hervadó virág, a haldokló ember, vagyis az elmúló élet színe.

2. A “föld negyedrésze” azt a területet jelöli, amely fölött hatalmat gyakorolhatott a pápaság.

3. “Adatott azoknak hatalom”

4. Ez az egyház minden eszközt igénybe vett, hogy a saját szuverén hatalmát elismertesse és fenntartsa:

VI. Az ötödik pecsét   9-11. vers

1. Izráel templomi szolgálatában a pitvarban lévő áldozati oltárral kapcsolatban tudunk arról, hogy az áldozat vérét az oltár alá öntötték.

2. Az a tény, hogy János “lelkeket” lát az oltár alatt, és hallja őket kiáltani, csupán jelképes kifejezés.

3. A mártírok kiáltására Isten azzal válaszol, hogy “adatának azoknak egyenként fehér ruhák.”

4. Jézus másik válasza feléjük az, hogy “még egy kevés ideig nyugodjanak, amíg beteljesedik azoknak a száma, akiknek meg kell ölettetni”.

VII. A hatodik pecsét  12-17. vers

1. A hatodik pecsét jelzi és nyitja meg az Úr nagy napját megelőző jelek sorozatát.

2. Az első jel 1755. november 1-én történt.

3. A következő jel 1780. május 19-én történt.

4. A harmadik jel a sötét napot követő éjszaka volt tapasztalható.

5. A negyedik jel 1832. november 12-ről 13-ra virradó éjszakán teljesedett be, főként Európa felett, majd egy évvel később ugyanebben az időben megismétlődött, de akkor inkább csak Észak-Amerikában volt látható.

6. Úgy gondoljuk, hogy a következő és egyben utolsó jel közvetlenül Jézus Krisztus dicsőséges megjelenésével egyidőben fog teljesedni, esetleg közvetlenül a megjelenése előtt. 14. vers

7. A pecsétek alapján tehát megismerhettük azt, hogy szinte az egész keresztény világ megromlott.