9. A hétpecsétes könyv

I. A látomás körülményei  Jel. 4,1-2.

1. “Ezek után látám”.

• János apostol bevezető szavai nem azt jelentik, hogy a most leírásra kerülő látomás időrendben az eddig elmondott prófétai események után fog következni.
• Ez a kifejezés csupán a látomás sorrendjére vonatkozik, ahogy az apostolnak egymás után meg lett mutatva.

2. “Egy megnyílt ajtó vala a mennyben”.

• Ez az ajtó valószínűleg a világegyetem tróntermébe vezető ajtó.
• Ezt a tróntermet azonosítani lehet a mennyei templom legszentebb helyével, a szentek szentjével.

3. “Jöjj fel ide, és megmutatom neked, aminek meg kell lenni ezután”.

• A trombita zengéséhez hasonló hang Jézustól származik. v.ö: Jel. 1,10-13.
• Jézus hívja meg az apostolt a most bemutatásra kerülő események megszemlélésére.
• A “megmutatom neked” utalás arra, hogy az egész kinyilatkoztatás Jézus Krisztus kijelentése. Jel. 1,1.
• Azonban itt is érvényes az a parancs, hogy amit látsz, írd meg, és küld el a hét gyülekezetnek.
• Az “ezután” kifejezés itt sem az események sorrendjére vonatkozik.
• Ezt a kifejezést a látomás idejéhez kell viszonyítani. v.ö: Jel. 1,1. 3.
• Ez a látomás visszavezet bennünket az apostol idejéhez.
• A már végig tekintett hét gyülekezeti korszakot most valamilyen más szempont alapján akarja Jézus bemutatni.

4. “És azonnal elragadtatám lélekben”.

• Ez azt jelenti, hogy ebben az állapotban a földi dolgok teljesen megszűntek létezni számára. v.ö: Jel. 1,10.
• A fizikai világot érzékelő képességeit kikapcsolta Isten, hogy csak egyedül a látomásban kapott üzenet számára legyen nyitott és befogadóképes.

II. A látomásban résztvevők bemutatása

1. A királyi székben ülőről nagyon óvatos leírást ad az apostol. 3. vers

• A körülötte lévő hódoló sereg alapján az Atyával azonosíthatjuk.
• Az Atyával kapcsolatban csak az Őt körülvevő fényességről és dicsőségről beszélhet. I.Tim. 6,16.
• Az Atya személye a bűn világában élő ember számára láthatatlan, csak jelképes ábrázolás által teszi magát láthatóvá. v.ö: Dán.7,9.
• A drágakövek említésével azt a ragyogó és tündöklő fényességet akarja kifejezni, ami az Isten lényétől árad ki.
• A szivárvány jelképezi az igazságnak és kegyelemnek Istentől áradó folyamát. v.ö: I.Móz. 9,12-17.

2. “A királyiszékből pedig villámlások, mennydörgések és szózatok jönnek ki”. 5.vers

• Az Istentől jövő üzenet és kinyilatkoztatás körülményeire ismerhetünk rá a leírásban. v.ö: II.Móz. 19,16.
• A Szentírás következetesen hasonlítja az Isten szavát mennydörgéshez. Jób 37,4. Zsolt. 29,3-4. Ján. 12,28-29.
• A Jelenések könyvében is többször találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Jel. 8,5. 11,19. 16,18.
• Általában akkor, ha az Atya kinyilatkoztat valamit, vagy a trónjától elindul valamilyen esemény.
• Ez a jelenség az isteni hatalmat és erőt, az Isten személyéből áradó fenséget és dicsőséget akarja kifejezni és érzékeltetni.

3. “Hét tűzlámpás ég a királyiszék előtt, mely az Istennek hét lelke”. 5/b. vers

• A földi templomban is meg volt a megfelelője.
• A földi templom gyertyatartója részben Krisztust, részben a Szentlelket jelképezte.
• Itt, ebben a bemutatásban csak a Szentlélek jelképeként van jelen, mint a világosság forrása.
• A hetes szám pedig a teljesség vagy tökéletesség szimbólumaként kapcsolódik a Szentlélekkel.

4. Az Isten trónja körül a 24 vén foglal helyet, egy-egy királyiszékben. 4.vers

• A 24 vén a földről megváltott emberek közül valók.
• Megváltott állapotukra utal a fehér ruhájuk hangsúlyozása.
• A “fehér ruha” a Krisztus általi megigazulás szimbóluma. Jel. 3,4-5.
• A Bárány dicsőítésére elmondott énekük is hivatkozik arra, hogy megváltásban részesültek. Jel. 5,8-9.
• Az arany koronák a küzdelem jelei, amelyet befejeztek, és a győzelemé, amelyet elértek. v.ö: Jel. 2,10/b. II.Tim. 4,8.
• Két kinyilatkoztatás alapján tudjuk, hogy miként került a 24 vén a földről a mennybe:
• Jézus feltámadásakor sokan az elhalt szentek közül is feltámadtak. Máté 27, 52-53.
• Jézus a mennybemenetelekor foglyokat vitt magával. Eféz. 4,8.
• A bűn és a halál birodalmából kiragadott foglyokat, a győzelem jeleként.

5. “A királyiszék körül négy lelkes lény, szemekkel teljesek elől és hátul”. 6/b vers

• A sajátos héber gondolkodásmód szerint az itt alkalmazott “szem” szó (ajin), a ragyogást és a tündöklést jelenti. v.ö: Ezék. 10,12. - Dán. 10,6.
• Az a meghatározás, hogy “szemekkel teljesek elől és hátul”, azt akarja érzékeltetni, hogy tündöklő színpompa és ragyogás vette őket körül.
• A lelkes lények azonosításával kapcsolatban kétféle értelmezés is létezik:
• Ezékiel próféta ugyanezeket a lényeket szemlélhette, és Ő kéruboknak nevezi őket. Ezék. 10. fejezet
• A kérub meghatározás arra utal, hogy mennyei, azaz el nem bukott lényekről van szó.
• A mennyei lények között is fejedelmiek.
• János apostol azonban úgy mutatja be őket, mint akik Jézus vére által megváltott lények közül valók.
• A 24 vénnel együtt ők is éneklik a megváltottak hálaadó énekét. Jel. 5, 8-9.
• Ezekszerint ők is az Isten egyházának képviselőiként vannak az Isten trónja előtt.
• Lehetnek az Isten egyházának kiemelkedő egyéniségei, vezetői, fejedelmei.
• Az állatokhoz hasonló ábrázatoknak jelképes jelentőségük van.
• Az oroszlán - az erő szimbóluma,
• A borjú - a türelem, a kitartás jelképe,
• Az ember - az értelem és a meggondoltság kifejezője,
• A sas - a gyorsaságot szimbolizálja.
• Ezek a jelképek azt a sokoldalú segítséget fejezik ki, ahogy az Isten az ember segítségére siet a megváltás során.
• A négy lelkes lény nem szűnik meg Istent dicsőíteni.

III. A látomás eseménye

1. vers

• Abban az időben a könyv alatt a papírusztekercset értették.
• A görögben a második “és” nincs, és az ékezetek kirakását sem jól végezték el.
• A javított változat: “mely be volt írva belül, és hátul le volt pecsételve”.
• A hetes szám a teljesség, vagy tökéletesség jelképe.
• A bepecsételt könyv tehát teljes egészében titok.
• Mivel a könyvet a trónon ülő tartja a kezében, ez azt fejezi ki, hogy ez az Ő titkát, vagyis az Isten titkát tartalmazza.
• Az Isten titka a megváltás terve. Ám. 3,7.  Eféz. 3,8-11.  1,9-10.  Jel. 10,7.  I.Pét. 1,12/b.

2-4. vers

• Ez az angyal bizonyára Gábriel.
• Máshol Jézus angyalának van nevezve.
• Az Ő feladata a prófétákkal tudatni Isten titkait. Jel. 22,6.16. Dán. 9,21.
• “mennyen, földön, föld alatt”.
• E három meghatározásban benne foglaltatnak az összes teremtett élőlények.
• A teremtett lények képességüknél fogva nem lehetnek alkalmasak az Isten titkainak a felfedésére (a jövő ismerete kizárólagos isteni tulajdonság)

5. vers

• “Juda nemzetségéből való oroszlán” (I,Móz. 49,8-10.)
• Az oroszlán itt az erőt és a hatalmat jelképezi.
• Jézussal kapcsolatban többször említésre került ez a jelkép (Jel. 1o,3.)
• “Dávid gyökere”
• Dávid előképe volt Jézusnak és az ő királyságának.
• A Messiásról való dávidi elképzelés az volt, hogy Az olyan győztes valaki lesz, aki helyreállítja majd Izráel királyságát. Máté 21,9. Ap.csel. 1,6.
• A gyökér a Dávid előtti létére is utal. (Jel. 22,16/b)
• “Győzött”
• Ez a győzelem Krisztus és Sátán közötti küzdelem eredményére vonatkozik. Jel. 12,7-8.
• Erre a győzelemre csak Krisztus, az Isten-ember volt képes.
• Krisztus győzelme a központi gondolata az 5. fejezetnek.

6. vers

• János keresi az oroszlánt, és közben egy bárányt lát, egy megölt bárányt, amely mégis él.
• Bizonyára a látomás közben került oda.
• Ez a jelképváltás azért került ide, mert azt akarja bemutatni, hogy Jézus nem isteni erejével és hatalmával győzött, hanem alázatos életének feláldozásával.
• “Bárány” I.Pét. 1,18-20. Ján. 1,29.
• Hogy miért van bárányként bemutatva Jézus, arról Ésaiás próféta tesz bizonyságot. Ésai. 53,7.
• Ezek a jelképek igazolják azt, hogy a fejezet többi dolgait is jelképesen kell értelmezni.
• “hét szarv”, a hatalom, az erő és az uralkodás jelképe. Ám. 6,13. Dán. 7,24. 8,21. Máté 28,18. Zsolt. 75,5-6.
• “hét szem” az értelem és bölcsesség, a mindentudás és mindentlátás jelképe. Zak. 4,10.
• Ezek a jelképek arra utalnak, hogy a Bárány tökéletes és teljes hatalommal és értelemmel rendelkezik, de tevékenységét a Szentlélek közreműködésével végzi.
• “elküldetett”, ez a Szentlélek földi küldetésére vonatkozik. Ján. 14,26. 15,26. 16,7.

7. vers

• A Bárány odament és elvette a könyvet.
• Ez utalás arra, hogy Jézus a győzelme után az Atyától egy megkülönböztetett méltóságra emeltetett. Fil. 2,5-10. Eféz. 1,19-22.
• Ez a megkülönböztetett méltóság és hatalom azonban csak addig tart, míg a gonoszság végérvényesen meg nem lesz semmisítve. I.Kor. 15,24-28.

8. vers

• A mennyei templom 24 vénje tisztére és szolgálatára nézve azonos a földi templom 24 papi fejedelmével. v.ö: I.Krón. 24,1-5.
• A 24 vén a földi egyház javára, az egyház képviseletében végzi szolgálatát a mennyei templomban. v.ö: Zsolt. 141,2.- Jel. 5,8/b.
• Az arany edények azt fejezik ki, hogy a menny miként értékeli a szentek imáit.

9-10. vers

• “új ének”, a győzelem éneke, a megváltásért való hálaadás éneke a Megváltónak.
• Új éneknek mondható azért, mert a mennyei lények részéről ismeretlen érzés megváltottnak lenni, a bűn világából megszabadulva.
• A régebbi kéziratok szerint a 9. versben “minket” szerepel, míg a 10. versben viszont “őket” található.
• A szöveg ezzel is kifejezésre juttatja azt, hogy ezek a lények a mennyei templomban képviselőként vannak jelen, nem csak a maguk nevében énekelnek. Jel. 5,10. v.ö: Jel. 20,6.

11-12. vers

• Az angyalok is csatlakoznak a Bárány dicsőítéséhez.
• De egészen más minőségben, mint a 24 vén.
• Az éneküknek is más a tartalma.
• Az Isten trónja körüli rangsorolást így lehetne felvázolni:
• A négy lelkes lény, - A 24 vén, - A mennyei lények
• Az angyalok számát nyilvánvalóan nem kell számszerint érteni, hanem jelképesen.

13-14. vers

• A görög szövegben az állat szó nem szerepel.
• Ez a két vers előrevisz bennünket arra az időre, midőn a megváltás befejeződik, és az első feltámadás után a szentek együttes hálaénekben törnek ki. Jel. 7,9-12. (Róma 8,16-23.)