1. Jézusnak az a tanácsa, hogy “végy
tőlem”, nem valamilyen üzleti megoldást kínál fel.
A “végy tőlem”egyszerűenazt
jelenti, hogy “vedd el tőlem”, fogadd el amit adni akarok.
Jézus nem valamilyen ellenérték fejében kínálja azokat, amiket felsorol.
Ő ingyen akarja adni ezeket is, mint
minden kegyelmi ajándékát. Ésai. 55,1.
Mi egyébként sem tudnánk Jézusnak adni
semmit sem, hiszen mindenünk az Ő tulajdona, még saját lényünk is.
I.Kor.
6,19/b-20.
2. “Végy tőlem tűzben megpróbált
aranyat, hogy gazdaggá légy”.
A jelképes arany a hitet jelenti és Jézus azért kínálja, mert Laodicea
ebben a vonatkozásban szegény. Jak. 2,5 I.Pét. 1,7.
“A hit, ha cselekedetei nincsenek, megholt önmagában.”Jak. 2,17.
Az arany által jelképezett hit csak “a szeretet által munkálkodó hit”
lehet. Gal. 5,6.
Jézus azt akarja, hogy “legyetek gazdagok a jó cselekedetekben”.
I.Tim.
6,18.
Jézus azonban nem nyers aranyat kínál
Laodiceának, hanem tűzben megtisztított és megpróbált aranyat.
A tűz, az Isten által megengedett megpróbáltatásokat
jelképezi. I.Pét. 4,12. Ésai. 48,10.
“Isten népének a megtisztítása nem
mehet végbe szenvedések nélkül. Isten megengedi a szenvedés lángját, hogy
az megeméssze a salakot, elkülönítse az értéktelen anyagot az értékestől,
hogy a tiszta anyag felragyoghasson. Ő egyik tűz után a másikon vezet keresztül,
így próbálja ki valódi értékünket.” (Test. 3. 85.)
A tűz által a salaktól akar megtisztítani
bennünket Jézus.
Salaknak mondható minden, ami emberi, minden, amiben önzés van.
Salak minden, ami akadályoz, hogy feltétel nélkül bízzunk Istenben és ígéreteiben.
Tűzben megpróbált arannyal akkor rendelkezem:
ha tudok másokért élni és ez örömet jelent számomra,
ha feltétlen bizalommal tudom elfogadni
Istentől mindazt, amit Ő megenged az életemben,
ha feltétlen hittel tudok belekapaszkodni Isten ígéreteibe akkor is, ha
a körülmények látszólag nem a hitemet igazolják,
ha feltétlen bizalommal igénybe tudom
venni azokat a lehetőségeket, amiket ígérete szerint rendelkezésemre bocsátott.
Győzelemre csak azok jutnak, akik engedik,
hogy Isten munkálja bennünk ezt a hitet.
3. “Végy tőlem....fehér ruhákat,
hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága”.
A“mezítelenség”, a bűn
világába beleszületett ember belső megromlott lelki állapotát jelképezi.
Utalás ez arra, hogy ezt az állapotunkat
Isten úgy ismeri és látja, mintha meztelenen állnánk előtte.
Zsid.4,12-13.
Az ember mindent megtesz, hogy ezt a lelki mezítelenségét eltakarja, befedje.
Hogy az Isten se lássa ezt a belső mezítelenséget.
Ádám fügefalevéllel próbálkozott.
Ez azonban csak arra volt alkalmas,
hogy egymás előtt takarják el mezítelenségüket. I.Móz. 3,7.
Amikor Isten megjelent, ez a megoldás nem rejtette el a mezítelenségüket.
I.Móz. 3,9-10.
Az Isten egy másik öltözetről
gondoskodott részünkre. I.Móz. 3,21.
Ádám utódai is megpróbálják a mezítelenségüket egyéni módon elrejteni,
megpróbálnak saját ruháikba öltözni. Róma 10,3.
Egymás előtt mi is eredményesen takargatjuk
lelki mezítelenségünk rútságát.
Az Isten előtt azonban az általa biztosított
ruha nélkül mi is csak mezítelenségünk tudatában
állhatunk meg.
Máté 22,11-12. II.Kor. 5,3.
Csak akkor nem látszunk mezítelennek, ha azt felöltöttük (a mennyei ruhát).
Ezért kínálja Jézus Laodiceának a fehér ruhákat.
Egyedül ez a fehér ruha képes eltakarni
Isten és ember előtt lelki mezítelenségünk tisztátalanságát.
A “fehér ruha”“a szentek igazságos cselekedeteit”
jelképezi. Jel. 19,8/b.
Ezek a cselekedetek, melyek ruhaként fedeznek be, nem a mi saját cselekedeteink,
hanem Jézustól kapjuk ajándékba.
“végy tőlem...
fehér
ruhákat”18.vers
“adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba.”Jel. 19,8/a.
A fehér ruha tehát Jézus Krisztus bűn
nélküli, tiszta és igaz életét jelképezi.
Ezt az életét nekünk akarja adni, hogy
Ő életébe öltözve állhassunk meg Isten előtt.
Ez az egyetlen lehetőség, hogy Isten
előtt állva, ne érezzük mezítelennek magunkat.
Krisztus életébe öltözötten a lelki mezítelenségünket fedezhetjük el.
“Ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága”.
Ebben a ruhában mi sem érezzük a mezítelenségünket, és Isten sem lát mezítelennek
bennünket.
Krisztus igazsága azonban nemcsak jogilag
oldja meg problémánkat, hanem belső lényünkben is eredményez egy
változást.
“Krisztus igazsága nem olyan köpeny,
amellyel eltakarhatók a meg nem vallott, és el nem hagyott bűnök.” (Jéz.Élete.
466,5.)
Felmerül azonban annak a kérdése, hogyan lehet ezt Jézustól elvenni?
Bűnbánat - minden alkalommal,
amikor őszinte bűnbánattal igényeljük Krisztus kegyelmét. Ap.csel. 3,19.
I.Ján. 1,9.
Keresztség - “Mert akik Krisztusban keresztelkedtetek meg, Krisztustöltöztétek
fel.”Gal. 3,27.
Úrvacsora -“Aki megfürdött, nincs másra szüksége, mint a lábait
megmosni, különben egészen tiszta.”Ján. 13,10.
4. “Szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.”
Laodiceáról azt mondja Jézus, hogy vak.
Ez a vakság leginkább abban nyilvánul meg, hogy nem tudja, nem látja saját
állapotát.
Ha valaki hosszú időn keresztül többet
gondol magáról, vagyis nem képes önmagát olyannak látni, mint amilyen,
akkor ennek az embernek más vonatkozásban sem megbízható az ítélete.
A sokáig tartó önteltség Laodiceában is megrontotta az egészséges értékítéletet.
Lelki vakságuk miatt nem tudnak különbséget tenni a jó és a rossz között.
A Jézussal való találkozás előkészületei
helyett a világgal való tartás, a világ követése került előtérbe.
Úgy cselekszik a rosszat, mintha abban semmi rossz sem lenne.
A lelki vakság eredményezi azt is, hogy nem tudnak különbséget tenni igazság
és hamisság között.
A Biblia tiszta igazságai helyett a legképtelenebb hamis tanítások kapnak
lábra:
Jézus főpapi szolgálataival kapcsolatban,
Jézus emberi természetével kapcsolatban.
Laodicea lelki vakságának egyetlen ellenszere a Jézus által felajánlott
“szemgyógyító ír”.
A “szemgyógyító ír” a
Szentlélek gyógyító és újjáteremtő hatalmát jelképezi.
A Szentlélek, mint kenet, megnyitja a szemeket. I.Ján. 2,20.Ap.csel.
26,18.
Aki ezzel a kenettel bír, az a tiszta igazság birtokosa.
I.Ján. 2,27.
Ján. 14,26.
“ Sohasem kell a Bibliát ima nélkül
tanulmányozni. Egyedül a Szentlélek vésheti be nekünk a könnyen érthető
részek fontosságát, vagy tarthat vissza bennünket a nehezen érthető igazságok
összezavarásától vagy elcsavarásától.” (Nagy Küzd.533,3.)
A Szentlélek kenete segíthet abban is, hogy a saját nyomorult állapotunkat
úgy lássuk, amilyen az a valóságban. Ján. 16,8. Zsolt. 51,5-6.
Jézus úgy összegzi a Szentlélek munkájának bennünk munkálkodó eredményét,
“hogy láss”.
5. Vajon Laodiceában senki sem rendelkezik ezekkel a felkínált ajándékokkal?
Ha a laodicei állapotot - a langymelegséget - mindenkire kell alkalmazni,
akkor nem rendelkezik vele senki.
Ez azonban azt jelenti, hogy akkor Laodiceában
nincs egyetlen üdvözülendő sem, mert a langymeleget kiköpi Jézus a szájából.
A részleges feltámadás ténye a legdöntőbb
bizonyíték arra, hogy a Jézus által felkínált kegyelmi ajándékok elérhető
közelségben vannak.
Az itt feltámadottak serege bizonyíték
arra, hogy a Jézus által felkínált kegyelmi ajándékok elérhető közelségben
vannak.
A győzőknek adott ígéret is azon a tényen
alapul, hogy vannak és lesznek győzők Laodiceában, nem mindenki
langymeleg.
1. Jézus feddése, fenyítése már személyekhez szól, és személyekre szabott.
19/a vers.
Ebben a versben azt ismerhetjük meg, hogy miként fáradozik Jézus Laodiceán
belül az övéiért. (Róma 8,28-30.)
Jézus mentő szándéka először a feddésben
nyilatkozik meg.
Feddés alatt a lelkiismeretre gyakorolt
meggyőző szándékú isteni befolyást kell érteni.
Jézus azt szeretné, ha úgy ismernénk
és látnánk bűneinket, mint ahogy Ő látja.
Szeretné, ha nem mentegetnénk és nem ápolgatnánk azokat.
Ha a feddés nem hoz eredményt, akkor
a földi szülőkhöz hasonlóan a fenyítés következik. Zsid. 12,5-11.
Jézus a feddést és a fenyítést nem büntetésként van szánja Laodiceának.
Ezek kimondottan nevelő szándékú eszközök
az Ő kezében.
A cél az, hogy “légy buzgóságos és térj meg”.
Ezekben a nevelő célzatú eszközökben
Jézus az aggódó és féltő szeretetét nyilatkoztatja meg.
Itt azt is szeretné megértetni Laodiceával,
hogy a bűnbánat és a megtérés nem lehet tömegmozgalom jellegű.
A megtérésre hívás csak személyes üzenet lehet, az egyes ember szívét kell
csak érintenie.
Jézus nem tömegeket, de nem is a gyülekezetet, hanem az egyes embereket
akarja üdvösségre vezetni. Ján. 3,16.
A laodiceai állapotból való megmenekülés feltételeként azonban nem az egyház
elhagyását jelöli meg Jézus, hanem azt, hogy “légy buzgóságos és
térj meg”.
Nincs összhangban a Szentírással az a fajta elgondolás,
hogy Isten gyermekeinek nagyobb esélye van az üdvösségre akkor, ha elmenekülnek
a kellemetlen környezetből.
Jézusnak a konkolyról szóló példázata
egyértelműen tanítja azt, hogy a kétfajta növénynek együtt kell növekednie
az aratásig. Máté 13,30/a
Az Isten kívánalma csak az, hogy bár
ilyen körülmények között, de teremjenek megtéréshez illő gyümölcsöket.
Luk.
3,8.
2. A 20. versben említett “ajtó” az ember szívének ajtaját jelképezi.
Ezt az ajtót minden ember a saját akarata szerint nyithatja ki, vagy csukhatja
be.
“Jézus arra vár, hogy megnyissák
előtte az ajtót, hogy beléphessen, hogy szívünkbe áraszthassa szeretetének
melegét, jóságát, gyengéd részvétét: azért, hogy a hívő ember minden emberi
kapcsolatban az Üdvözítőt tárja a világ elé.” (Biz.Tét.Préd.részére
148,1)
Ennek ellenére sokan mégsem nyitják meg szívük ajtaját. Általában két dolgot
gátolja az embereket ennek megtételében:
“Sokak szívének ajtaja előtt fel
volt halmozva mindenféle szenny, annyira, hogy az ajtót egyáltalán nem
tudták kinyitni. Egyeseknek nehézségeik voltak tesvéreikkel, amit az útból
el kellett távolítaniuk. Másoknak rossz szokásokat és az önzést kellett
félretenni, mielőtt az ajtót kinyithatnák. Egyes szívek ajtaját a világ
szelleme is elzárja. Mindezeket
a szennyeket először félre kell tenni, mielőtt az ajtót kinyithatnánk,
hogy Krisztust szívünkbe fogadhassuk.” (Schatzk. I. 37,2.)
“Sokan azonban vonakodnak Őt elfogadni.
A Szentlélek arra vár, hogy a szívek megpuhuljanak és alkalmazkodnak, de
az emberek nem akarják felnyitni a Megváltó előtt ezt az ajtót, mert attól
félnek, hogy valami lehetetlenséget talál kívánni tőlük. Így történik meg,
hogy a Názáreti Jézus elhalad a szív ajtaja előtt. Óh milyen szívesen részeltethetné
őket kegyelmének gazdag áldásaiban:
ők azonban vonakodnak elfogadni azokat. Mily rettenetes dolog Krisztust
az ő saját templomából kirekeszteni! És mily felbecsülhetetlen vesztesség
az a gyülekezet számára is.” (Vegy. Biz.Tét. 182,1)
Jézus különböző módon kopogtat
a szívek ajtaján.
“Minden figyelmeztetés, feddés, kérlelés Isten Igéjében vagy követeinek
ajkán, zörgetést jelent a szív ajtaján.”(Jéz. Élete. 415,1.)
Fel kell ismernünk azonban a világban
beteljesedő eseményekben is Jézus kopogtatását.
3. Ez a vers mindenkit egy őszinte önvizsgálatra
kell hogy késztessen.
Vajon milyen a kapcsolatom Jézussal?
Beengedtem már Őt, vagy még mindig kívül
állva zörget a szívem előtt?
Vajon én meg tudom hallani Jézus kopogtatását?
“Akinek van füle, hallja, mit mond a lélek”.
Miről tesz bizonyságot az életem, a
cselekedeteim?
Mi az, ami esetleg akadályoz a szívem ajtajának megnyitásában?