1. A “Laodicea” név jelentése “megítélt nép” vagy “ítélet népe”.
Ez a név a legtökéletesebben jelképezi azt az egyházkorszakot, amelynek
ideje alatt a mennyben a vizsgálati ítélet tart.
2. Általában megoszlik a vélemény arról,
hogy mikor kezdődött a laodiceai korszak, mióta van a laodiceia állapot
és mióta kell a laodiceai üzenetet alkalmazni az egyházra.
Vannak, akik 1888-t jelölik meg kezdetként, mondván, hogy ekkor fordult
szembe az egyház a hit általi megigazulás üzenetével.
Mi azonban 1844-től kezdődően beszélünk
laodiceai korszakról.
1844 egy új egyházszervezet kialakulásának kezdete a Földön.
A megváltás mennyei vonatkozású eseményeiben is ekkor történt lényeges
változás.
Ekkor kezdődött a vizsgálati ítélet,
amire a “Laodicea” név is utal.
A 2300 éves prófécia is erre az eseményre mutat.
Ellen G. White már az 1850-es évek elején alkalmazza a laodiceai üzenetet
az egyház felé.
1851-ben:
“Midőn nemrég körülnéztem, hogy az
alázatos és szelíd Megváltó alázatos követőit keressem, lelkem nagyon elszomorodott.
Sokan azok közül, akik azt állítják, hogy Krisztus közeli eljövetelére
várnak, e világhoz alkalmazkodnak s inkább keresik a világ tetszését, mint
Istenét. Hidegek és a formaságok emberei, csakúgy, mint a névleges egyházak,
amelyektől nemrég elszakadtak. A laodiceai gyülekezethez
intézett szavak a legtalálóbban jellemzik jelenlegi állapotukat. ‘Se hidegek,
se melegek’, hanem langymelegek. Ha nem követik az igaz és hű Tanúbizonyság
tanácsát, ha nem térnek meg őszintén, s ha nem vásárolnak ‘tűzben megpróbált
aranyat’, ‘fehér ruhákat’ és
‘szemgyógyító írt’, úgy az Üdvözítő kiveti őket az ő szájából.”
(Tap.Lát. 94-95.old.)
1857-ben:
“Az Úr látomásában megmutatott nekem
néhány dolgot a gyülekezetről, jelenlegi langymeleg állapotáról,
s ezt most elmondom nektek....Isten népének veszedelme az elmúlt néhány
évben a világ szeretete volt.” (Test. 1. 140.old.)
3. A laodiceai üzenet nemcsak egy gyülekezethez, egy szervezett egyházhoz,
hanem egy egyházkorszakon belül minden Isten gyermekéhez is küldetett.
Minden egyházkorszakban van egy látható egyház, egy küldetéssel
megbízott nép, akire annak az egyházkorszaknak a jelenvaló igazsága és
annak képviselete van bízva.
Az egyházkorszakon belül az egyháznak van egy láthatatlan része
is.
Akik ide tartoznak, azok nincsenek egy
szervezetbe tömörülve, hanem szétszórtan élnek a különböző egyházakban.
Ők azonban nem ismerik ennek a kornak
a jelenvaló igazságát.
Amit ismernek, abban viszont hűségesek
Istenhez.
“Még ma is vannak igazi keresztények
a különböző keresztény egyházakban, a Római Katolikus egyházat sem kivéve,
akik őszintén hiszik hogy a vasárnap Istentől rendelt nyugalomnap. Isten
elfogadja becsületességüket és szándékuk őszinteségét.” (Nagy
Küzd. 400,3.)
A jellemzés és az üzenet tehát az egész egyházkorszakon belül az egész
egyházhoz szól. v.ö: Jel. 2,24.
Mi azonban most csak az Adventista Egyházra alkalmazva tekintjük át az
üzenetet.
1. Jézus először “Ámen”-ként
mutatkozik be Laodiceának, mivel több dolgot is szeretne elmondani önmagáról.
Az “ámen” szó jelentése = bizony, igaz, úgy legyen.
E kifejezés Jézusra történő alkalmazása
megegyezik Ésai. 65.16. szövegével, ahol az Úr
“ámen Istene”-ként,
vagyis “igaz Isten”-ként van bemutatva.
Ezt a címet lehet úgy is értelmezni,
miszerint megerősíti azt, hogy “Krisztus az igazság”.
v.ö:
Ján. 14,6.
Ez Laodiceának egyrészt azt jelenti, hogy csak Krisztus lehet a mi igazságunk.
(Ésai. 64,5.)
Másrészt azonban azt is jelenti, hogy a gyülekezethez küldött üzenete minden
kétséget kizáróan a való igazságot tartalmazza.
Ezt a nevet vagy címet egyedül Jézus igényelheti magának a szó teljes jelentése
szerint.
Jézus Krisztus az “ámen”-e minden isteni ígéretnek, mert;
Benne teljesedik be minden II.Kor. 1,20.
Benne válik igazzá mindaz, amit Isten megígért.
2. “Hű és igaz bizonyság”
Ez a bemutatkozás azt jelenti, hogy
Jézus a valóságnak megfelelően hűen tesz tanúbizonyságot Laodicea
igaz állapotáról
Csak az, aki a “hű és igaz bizonyság”,
aki a szívek rejtett titkait is ismeri, mondhatja el magáról, hogy “tudom
a te dolgaidat”.
Ez a bemutatkozás azt is jelenti, hogy
csak egyedül Jézus tud nekünk, embereknek hű bizonyságot tenni az Atyáról,
az Atya akaratáról és jelleméről. Ján. 1,1. 14. 18. 14,9.
3. “Isten teremtésének kezdete”
Ez azt jelenti, hogy Vele kezdődött
meg a teremtés, vagyis hogy Ő általa és Ő tőle kapott életet már a legelső
teremtmény is.
Itt közvetett módon Jézus örökkévaló
létezéséről kapunk kinyilatkoztatást.
Ez a bemutatás azonban arra is utal,
hogy Krisztus megváltó műve a teremtés kezdeti állapotát szeretné visszaállítani
népe életében:
Mindenek előtt az Istenhez való hasonlatosságot
jellemben, Eféz. 5,27. Jel. 14,5.
“Krisztusnak nincs hőbb vágya, mint
olyan embereket bírni, kik a világnak az Ő jellemét és lelkületét mutatják
be. A világnak pedig semmire sincs égetőbb szüksége, minthogy lássa a Megváltó
szeretetét emberek által kinyilvánulni.” (Kriszt. Péld. 314,1.)
Nem utolsó sorban azonban az egészségügyi reform által az életmódban.
“Az Úr ismételten kijelentette az
Ő Lelke által, hogy lépésről lépésre az ő eredeti szándékához akar bennünket
visszavezetni, amely szerint az embereknek a föld természetes terményeivel
kell élnie.” (Ker.Mért.112,2.)
1. Laodiceával kapcsolatban sajnos semmi jót nem mond el Jézus.
Fontos azonban tisztázni, hogy az üzenet kinek az állapotát mutatja be.
Egyesek azt vallják, hogy a gyülekezet angyalánakállapotáról
van szó, mivel ő az üzenet címzettje.
A gyülekezet angyalaként pedig az egyház
vezető testületét gondolják (pl: a Reform mozgalom)
Mások viszont azt állítják, hogy ez az állapot az egész Egyházraegyetemesen vonatkozik, kivétel nélkül minden tagra.
A szövegösszefüggés alapján azonban
azt mondhatjuk, hogy bár általánosságban jellemző ez az állapot az egyházkorszakban,
azonban mégsem vonatkozik mindenkire, hanem csak egyesekre.
De nem ránk tartozik annak megítélése, hogy kire.
A gyülekezet angyalára nem vonatkozhat,
hiszen ő az igazi papságot jelképezi, akiket Jézus a jobb kezében tart.
A gyülekezet angyala csak eszköz az üzenet
továbbadására, de nem az ő állapotáról beszél az üzenet. v.ö: 22.
vers
Ő csillag is, tehát fénylik is.
Azt sem mondhatjuk, hogy minden egyháztagra
érvényes, mert ez azt jelentené akkor, hogy ez alatt az idő alatt egyetlen
ember sem jutott üdvösségre Laodiceában.
A langymeleg állapotban lévőket ugyanis
Jézus kiveti a szájából.
Jézus közbenjáró szolgálata nélkül pedig nincs üdvösség.
2. Szükséges realizálni azt is, hogy mit jelent Jézus fenyegetése a gyakorlati
életben, vagyis: mit jelent a Jézus szájából való kivetés?
“A szájból való kivetés azt jelenti,
hogy imáitokat, az Isten iránti szeretetek kifejezését nem továbbíthatja.
Az Ő szavából való tanításaitokat, vagy lelki munkálkodásaitokat semmiképpen
sem hagyhatja jóvá. Nem tárhatja elő vallásos tapasztalataitokat azzal
a kéréssel, hogy kegyelem adassék néktek.” (Test. 6. 408.)
Imáitokat nem továbbítja.
Az Igéből való szolgálatukat és lelki
munkájukat nem áldja meg.
A megváltó kegyelem áldásában sem részesíti
őket.
A szájából való kivetés azonban egy feltételes ítélet.
A Laodiceának adott tanács elfogadása
lehetőséget biztosít a jézusi ítélet elkerülésére. v.ö:Tap.Lát.
94-95.
1. Az Egyház, illetve az Egyház tagjainak lehetséges lelki állapotát három
jelképpel ábrázolja Jézus:
“Hév”, vagyis forró, azaz meleg.
A meleg az Isten iránti szeretet legbuzgóbb állapotát jelképezi.
“Langymeleg”, vagy langyos.
A buzgóság helyett megelégedettség, közömbösség, bizonyos fokú érzéketlenség
a lelki dolgok iránt.
Jézus ki is mondja azt, ami ezt az állapotot
előidézte. 17/a vers
Laodiceában nem az a baj, hogy nem tud megváltozni, hanem az, hogy nem
akar.
Ez az állapot útjában áll mindennemű
fejlődésnek.
Ezt a belső állásfoglalást Laodicea
nem annyira szavaival, mint inkább tetteivel fejezi ki.
A stagnáló, esetleges visszafelé haladó
hívő élete a leghatározottabban bizonyságot tesz erről.
Amilyen undorító a langyos víz a szájban, olyan a langyos keresztény Jézusnak.
A langyos keresztény a legjobb szövetségese Sátánnak.
Élete a halál illatát árasztja mások felé.
Az ilyenek állandó terhet és gondot
jelentenek Jézus igazi követőinek.
Az ilyenek élete miatt káromoltatik az Isten neve a pogányok között.
Róma 2,24.
“Jobban tetszene az Úrnak, ha a langyos
hitvalló keresztények sohasem vennék ajkukra nevét. Szüntelen koloncok
ők azoknak, akik Jézus hűséges követői akarnak lenni, a hitetleneknek pedig
a botránkozás kövei. A gonosz angyalok örülnek neki, s görbe útjukkal Isten
angyalait csúfolják. Az ügy átkai ők itthon és külföldön is. Ajkukkal közelednek
Istenhez, de szívük távol áll tőle. (Test. 1. 181,1.)
A rothadás spórái a langyos közegben fejtik ki legintenzívebben hatásukat.
Sem a forró, sem a hideg közegben nem tud a romlás folyamata terjedni.
A romlás kialakulására és terjedésére a legalkalmasabb a langyos állapot.
“Hideg”
Vannak, akik úgy gondolják, hogy a “hideg” az Isten nélküli hitetlen világot
jelképezi.
Ez az állítás nem tartható fenn a következő
okok miatt:
Nagyon durván hangzana Jézusnak olyat
tulajdonítani, hogy Ő bárkinek is azt kívánja, hogy legyen Isten nélküli
hitetlen.
A hideg jelképe nem vonatkozhat az Isten
nélküli hitetlen világra, mert az üzenet a gyülekezetben lévők lehetséges
állapotát veti fel.
Ha hideg volna, akkor az üzenet szerint nem vetné ki Jézus a szájából,
ezzel viszont így azt is mondja, hogy a hideg állapotában benne van.
Az Isten nélküli hitetlen világ viszont nincs benne Jézus szájában.
Gondold át, mit jelent Jézus szájában lenni.
“Hideg” alatt a megtéretlenségének
tudatában élő, de a megtérés után vágyakozó embert kell érteni. Róma
7,18. 24.
A hideg alkalmatlannak érzi magát, vágyódik és kutat valami jobb után.
Amit valaki hiányként érez önmagában,
valószínű, hogy annak pótlására mindent megtesz.
Ezért kívánja Jézus, hogy inkább hideg legyen Laodicea.
Az ilyen jobb után vágyódó és kereső
embert szívesen tart Jézus a szájában.
2. Laodicea langyossága egy nagyon veszélyes állapotból fakad.
Azt gondolja magáról, hogy "gazdag vagyok, meggazdagodtam, semmire
sincs szükségem”.
Ezek nem képmutatók, hanem megelégedettek.
Vakok a saját állapotuk meglátására.
“Nem tudod”, hogy milyen vagy a valóságban.
Az ilyen önteltség, önelégültség teljesen végzetes lehet.
A Szentlélek nem tartózkodik olyan helyen, ahol nem ismerik el, hogy Rá
szükség van.
A Szentlélek nélkül pedig újjászületés nem lehetséges.
3. Laodicea gazdagságérzete több dologból is táplálkozhat:
Közösségi szinten:
Az egyháznak kinyilatkoztatott és rábízott igazságok birtoklása.
A birtokában lévő igazság külső ereje
és tekintélye.
Az elért eredmények terén:
Számbeli növekedés,
Az intézmények sokasága és nagysága,
A tizedrendszer biztosította anyagi
lehetőségek.
Az egyes hívő életében:
A megismert igazság tekintélye és meggyőző
ereje másokkal szemben.
Az isteni törvények külső betartásából
fakadó megelégedettség.
Gondolj a farizeus és a vámszedő imájára.
Krisztus helyett emberi példaképek követése.
4. Ez az önmagával megelégedett langyos kereszténység egy borzalmas és
rettenetes állapotot takar:
Jézus a “hű és igaz bizonyság”
lerántja a leplet és felfedi Laodicea valódi állapotát. 17/b vers
nyomorult - a bűn rabszolgája (egy gonosz
ember, aki tehetetlen, ezért
nem tud megváltozni.)
nyavalyás - halálos beteg
szegény - hit nélküli
vak - képtelen a lelki látásra
mezítelen - Krisztus igazsága nélküli
Jézus bizonyságtétele egy teljesen Isten nélküli állapotot leplez le Laodiceában,
amit viszont a vallás köpenyével igyekeznek takarni.
A kegyesség látszata megvan, de megtagadják annak erejét az életükben.
Laodicea számára az egyetlen remény az lenne, ha egyszer rá tudna döbbenni
valós állapotára és el tudná fogadni az isteni tanácsot és segítséget:
Ha elfogadná Krisztust, - az Ámen Istenét - igazságul,
Ha kész volna Isten teremtésének eredeti rendjéhez igazodni,
Ha tudomásul venné, hogy a hű Tanúbizonyság
róla mondja azt, hogy langymeleg,
Ha megtérne, hogy Jézus ne vesse ki a szájából.
Jézus által és Jézus mellett azonban van gyógyulás Laodiceának.