1. A “Filadelfia” név jelentése “testvéri szeretet”.
A XIX. sz. elején valóban a testvéri szeretet jellemezte az adventmozgalmat,
mind Európában, mind Amerikában.
A Krisztus közeli visszajövetelébe vetett hit mélyebb keresztény érzelmeket
szült az egyháztagok életében.
“A bűnösök sírva kérdezték: ‘Mit
cselekedjem, hogy üdvözüljek?’ Azok, akiknek életét tisztátalan cselekedetek
jellemezték, igyekeztek igazságtalanságukat jóvátenni. Mindazok, akik békességet
találtak Krisztusban, vágyakoztak arra, hogy áldásaiban másokat is részesülve
lássanak. A szülők szíve gyermekeihez fordult, és a gyermekek szíve szüleikhez.
A büszkeség és tartózkodás korlátai el lettek távolítva. Szívből jövő vallomásokat
tettek. (Nagy Küzd.329,1.)
“Az őszinte hívők gondosan megvizsgáltak
minden gondolatot és szívüknek minden indítékát, mintha halálos ágyon feküdtek
volna és néhány óra múlva szemeiket földi jelenetekre nézve be kellett
volna zárniok.” (Nagy Küzd.333,f.)
2. Nagyon különös módon mutatkozik be Jézus ennek a gyülekezetnek:
“a
Szent, az Igaz”.
Ezt a címet vagy nevet több helyen is olvashatjuk a Bibliában Jézusra alkalmazva.
Ésai. 40,25. Hab. 3,3. Luk. 1,35.
Itt azonban ennek a névnek üzenethordozó
tartalma, jelentősége is van. I.Pét. 1,15-16.
A szentség szó, mint fogalom, a gonosztól való teljes elkülönülést jelent.
A Krisztussal találkozni akarók felé nyújtja be Jézus ezt az igényét.
3. A “Dávid kulcsa” a hatalom szimbólumaként van Jézusnál.
Ez a meghatározás egy Ószövetségi próféciát elevenít fel, Krisztusra alkalmazva
. Ésai 22,20-22.
Eliákim a király házának teljes hatalommal
felruházott gondviselője volt. Ésai 22,22/k. (II . Kir. 18,18.)
Jézus Krisztus pedig az Isten háza felett kapott teljes hatalmat.
Máté
28,18. Eféz.1,22.
4. “Dávid kulcsának” birtokában Jézusnak teljes joga van bizonyos
ajtókat kinyitni és bezárni.
A kegyelem ajtaját egyedül ő nyithatja
ki vagy zárhatja be valaki előtt. Máté 25,10-12. 7,22-23.
A kinyitott és bezárt ajtó egyúttal azonban utalás az 1844-es eseményre
is.
Ekkor hagyta el Jézus a mennyei templom szentélyét és ment be a szentek-szentjébe.
A “zárt ajtó” a szentélyben folyó szolgálatának befejezését
jelenti.
A “nyitott ajtó” a szentek-szentében folyó engesztelés, vagyis
a vizsgálati ítélet megkezdését jelenti. Jel. 11,19. Dán. 7,9-10. 13-14.
5. “Adtam elődbe egy nyitott ajtót,
amelyet senki be nem zárhat”. 8/a vers
Ez az utalás egyrészt ígéret arra, hogy hit által követhetjük Jézust a
szentek-szentjébe.
A Jézussal való személyes kapcsolatunk
lehetőségét senki sem zárhatja el tőlünk.
A “nyitott ajtó”-val kapcsolatban arra is gondolhatunk, hogy ez
meghívást jelent nagyobb tapasztalatok elnyerésére.
Ez korlátlan lehetőséget nyit a bűn
feletti személyes győzelmekhez.
Jelentheti ez azonban Krisztus hatalmának a megtapasztalását más területeken
is.
Jézus Krisztus “Dávid kulcsával” azonban
más vonatkozásban is nyitott ajtót a filadelfiai gyülekezet előtt.
Megnyitotta előttük az Ige ajtaját.
(Kol.4,3.)
Az eddig bezárt, bepecsételt Írások
felnyitattak előttük. Dán. 12,4. Jel.10,1-2.
Megnyitott előttük azonban egy olyan
ajtót is, ami által lehetőség nyílt az örökkévaló evangélium megmentő üzenetének
hirdetésére. (Kor.16,9.) Jel. 14,6-7.
1. “Oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és többé onnét
ki nem jő”.
Istennek temploma itt a szentek közösségét jelenti. I.Pét. 2,5.
Az “oszlop” az erőnek,
a hasznosságnak, a dísznek és az állhatatosságnak vagyis a szilárdságnak
a jelképe.
A győzők tehát igen fontos szerepet
töltenek be az Isten templomában. (Gal. 2,9/a.)
Ez az ígéret kapcsolatban van a 144.000-rel is. Jel. 7,14-15.
“Onnét ki nem jő”,
vagyis állandóan ott marad.
Nem fog úgy tenni, mint Lucifer, aki
önszántából jött ki Isten színe elől.
Utalás ez arra is, hogy többé nem áll fenn az elbukás veszélye.
Náhum
1,9/b.
2. “Felírom ő reá az én Istenemnek
a nevét”.
A név a személyiséget és a jellemet képviseli és tükrözi. v.ö: II:Móz.
34,5-6.
Akik győznek, azok az Isten jellemét
tükrözik vissza, Teremtőjük képmása lesz látható rajtuk.
Isten neve azt is jelenti rajtuk, hogy
az Ő tulajdonaivá lettek, és Isten ezáltal jelzi a tulajdonjogot felettük.
Magáévá fogadta őket, a nagy család
tagjaivá.
3. “Felírom ő reá...az én Istenem
városának nevét, az új Jeruzsálemét”.
A szentek állampolgárságát határozza meg ez a név.
Ez azt jelenti, hogy a győzőknek joguk
van az új Jeruzsálemben való tartózkodásra, mert annak polgáraivá lettek.
4. “Felírom ő reá...az én új nevemet”.
Egyedül Jézus nevének védelme alatt biztosított részünkre az örökkévalóság
boldogsága. Ap.csel. 4,12.
Jézus nekünk tulajdonított élete alapján
viselhetjük az Ő nevét.
Jézus nevének védelme alatt feddhetetlenül
állhatunk meg Isten előtt.
“Mi nem vagyunk érdemesek Isten szeretetére, azonban
Jótállónk: Krisztus méltó erre, és teljesen üdvözítheti is mindazokat,
akik Hozzá közelednek. Lehet múltunk bár rendkívül szomorú, a jelenlegi
helyzetünk pedig még csüggesztőbb, de ha úgy közeledünk Krisztushoz, ahogy
vagyunk, - gyengén, elhagyottan
és nyomorult állapotban - a mi részvétteljes Megváltónk elénk jön, átölel
bennünket szerető karjával, igazságának fehér öltönyét adja ránk és így
vezet bennünket az Atyához. Istennél érettünk könyörög: ‘Kérlek, ne tekints
erre a tévelygő gyermekre, hanem énrám:
ímé én állok e bűnös helyére’.”(Gond.Hegy.Besz. 14-15. old.)
Amikor Krisztus nevét elnyerjük, akkor
ez azt is jelenti, hogy az Ő tulajdonává lettünk.