2.  Hasonló az "Ember-Fiához"

I.  A kinyilatkoztatást adó bemutatkozás

1.  Az itt bemutatkozó személyben Jézus Krisztus ismerhetjük fel. Ésai. 44,6.

• Jézus egy nagyon jellegzetes módon mutatkozik itt be:
• “Én vagyok” - “EGO EIMI” - “ANI HU”
• Ez a meghatározás, a mindig “VAN”, az örökké létező Isten önmegjelölésére használt fogalom. II. Móz. 3,14.
• Esetenként az Atyát jelöli meg, máskor pedig Jézust.
• Ezt erősíti meg a vers második részében adott kijelentés is: “Aki van, és aki vala.”

2.  “Alfa és Omega, kezdet és vég”.

• Ezt a bemutatkozást hasonlítani lehet a nálunk használatos “A-tól Z-ig” kifejezéssel.
• Ez a szólásmód a teljességet, a maradéknélküliséget jelenti.
• Kifejezi azonban a mindenhatóságát is, vagyis azt, hogy ami van, az mind tőle származott. Ján. 1,3.
• A szövegkritikusok szerint ez a meghatározás hiányzott az eredeti szövegből.
• Szerintük ugyanis ez csak az Atyára alkalmazható.
• A könyv későbbi versei azonban teljesen igazolják ennek a kijelentésnek a hitelességét Jézusra nézve. Jel. 1,11. 22,13.

II.  A kinyilatkoztatás körülményei

1.  A bemutatkozásban János apostol azonosítja magát a gyülekezet tagjaival.

• “Atyátok fia” - “Társatok”
• “Társatok a Jézus királysága szenvedésében és tűrésében.”
• “Ha tűrünk, Vele együtt fogunk uralkodni is.” II. Tim. 2,12.
• A királyság csak a szenvedés és türelem eredménye lehet. Máté 19,27-28. Jel. 3,21.

2.  A látomásokat Páthmos szigetén kapja az apostol.

• Páthmos szigete Efézustól délnyugatra fekszik, az Égei-tenger szigeteinek egyike.

3.  “A szigeten valék . . . az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért.”

• Vannak, akik ezt úgy értelmezik, hogy az apostol szándékosan ment oda, hogy átvegye az Isten beszédét és a Jézus bizonyságtételét.
• Valószínűbb azonban az, hogy fogolyként került oda az Isten beszéde és a Jézusról való bizonyságtétele miatt.
• Ezt erősíti az is, hogy a rómaiak ebben az időben fegyenctelepnek használták a szigetet.

4.  “Lélekben valék ott......”, azaz elragadtatott állapotban.  v.ö. Jel. 4,2.

• Ez nem azt jelenti, hogy valamilyen testtől függetlenül is élni tudó lélek elhagyta Jánost.
• Olyan állapotot fejez ki ez, amikor a földi dolgok teljesen megszűnnek létezni a látomásban résztvevő számára.
• Természetes érzékei háttérbe szorulnak, hogy csak egyedül az Istentől jövő üzenet számára legyen fogékony és befogadóképes.

5.  Az itt megadott “Úr napjáról” sokféle elgondolás létezik.

• Az “Úr napja” alatt egyesek az “Úr nagy napját” értik és gondolják. II. Pét. 3,10.
• János azonban nem azt mondja, hogy Ő látomásban szemlélte az Úr napját, hanem hogy a szigeten volt ekkor, ezen a napon.
• Mások szerint az Úr napja a vasárnapot jelenti, mivel ezen a napon támadt fel az Úr Jézus.
• Ezt az állítást azonban sehol sem támasztja alá a Biblia.
• Csak a II. sz. végén keletkezett apokrif irat - Péter apostol evangéliuma 9,12. - nevezi először az "Úr napjának" a Krisztus feltámadásának napját.
• A Biblia szerint csak a hét hetedik napjáról, vagyis a szombatról mondható el az, hogy az “Úr napja”.
• Csak ezt a napot különítette el Isten a hét többi napjától. I. Móz. 2,3.
• Csak ezt a napot szentelte meg Isten.
• A Biblia egyértelműen a szombatot nevezi az “Úr napjá”-nak. II. Móz. 20,10.Ésai. 58,13.
• Jézus a szombat urának nevezi magát és nem más nappal kapcsolatban mondja ezt. Márk 2,28.
• Jézus a tulajdonosa ennek a napnak, ezért ezt a napot neki kell adjuk.

III.  Hasonló az ember fiához

1.  A próféta parancsot kap, hogy “amit látsz írd meg”.

• A kinyilatkoztatásokat tehát János csak láthatta, ám neki kellett megfogalmazni amit látott, és átültetni azokat megfelelő szavakba.
• Éppen ezért volt szükség arra, hogy “lélekben”, azaz elragadtatott állapotban kapja a látomásokat.
• Csak ilyen állapotban volt képes hű közvetítővé lenni.

2.  Az utasítást adó szó hatására János a hang irányába fordul, és egy csodálatos kép tárul elé.

• Hét arany gyertyatartó között az ember Fiát pillantja meg.

3.  A hét gyertyatartó a hét gyülekezetet jelenti.

• A mindenkori gyülekezetnek, Isten mindenkori egyházának, a világ világosságának kell lennie. Máté 5,14. Fil. 2,15.
• Az a tény, hogy ezek aranyból vannak azt jelenti, hogy Isten szemében igen becses értéket képviselnek.
• János a gyertyatartók között látja Jézust, ami azt jelenti, hogy Ő állandó kapcsolatban van a gyülekezettel. Máté 28,20.

4.  János először bizonytalan abban, hogy kivel áll szemben.

• Úgy látja, hogy alakra hasonlít egy emberhez, de érzi és látja is, hogy több annál.
• Amikor kellően átértékeli a látottakat, akkor döbben rá, hogy Jézus Krisztus áll előtte isteni dicsőségben.
• Valószínű, hogy eszébe jutott ekkor a megdicsőülés hegyén látott kép is. Máté 17,2.

5.  A Jézusról adott leírás is bizonyítja, hogy Jánosnak kellett a látottakat szavakba foglalni.

• Szeretné a legtökéletesebb, a legkifejezőbb képpel bemutatni Jézus látványát, ezért néha két hasonlatot is alkalmaz: 14. vers
• “a haja fehér” - “mint a fehér gyapjú” - “mint a hó”

6.  Jézus dicsőségének szemlélése közben azonban mint egy holt a lábaihoz esett, és csak Jézus bátorítása után tudott megerősödni.

• Ne félj, hiszen “én vagyok az Első és az Utolsó”, vagyis a Mindenható.
• “És az Élő, pedig halott voltam, és íme élek, örökkön örökké.”
• Az “Én Vagyok” itt is a folyamatos élet, vagyis az örökké létezés meghatározására szolgál.

7.  “Nálam vannak a pokolnak és a halálnak a kulcsai.”

• Az a tény, hogy Jézus él, biztosíték arra vonatkozóan, hogy az elhunyt igazak egyszer fel fognak támadni.
• A kulcs a Bibliában a hatalom jelképeként szerepel. v.ö. Máté 16,19. Luk. 11,52.
• A halál már egy legyőzött ellenfél.
• A Golgota áldozata által Jézus hatalmat nyert arra, hogy megnyissa a sírokat és előszólítsa onnan az övéit.

IV.  János feladata a kinyilatkoztatásban

1.  János újra parancsot kap arra, hogy mindezt írja meg.

• Ezzel azt üzeni Jézus, hogy bármilyen sötét és kegyetlen legyen is az Egyház vagy az egyes ember életútja, a győzelem mégis biztosított mindenki számára.
• Mert a kulcs, - a hatalom - Jézus kezében van.

2.  A Jánosnak adott parancs meghatározza azt is, hogy a látomásban többlépcsős eseménysorozat vonul el János előtt.

• “Amik vannak” - a jelenben.
• “Amik ezek után lesznek” - majd a jövőben.
• A később leírtakból pedig azt is tudjuk, hogy ez a jövő kiterjed Jézus dicsőséges visszajöveteléig, sőt az újjáteremtett földig.

3.  Jézus fel akarja fedni János előtt és a gyülekezetek előtt is a hét csillag titkát.

• Ennek érdekében egy másik hasonlatot is alkalmaz, ami által már egyértelműbbé válik a jelkép beazonosítása.
• A csillag tehát egy angyal is, vagyis a gyülekezet angyala.
• És minden korszaknak megvan a maga angyala.

4.  A gyülekezetekhez küldött leveleit János apostol tehát egy ilyen közvetítő angyal által juttatja el.

• Az “angyal” - (angelos) küldöttet, követet jelent.
• Itt azonban nem egy mennyei angyalról van szó, hanem egy jelképes angyalról.
• Ez az angyal azokat az embereket jelképezi, akik Isten küldetésében, az Isten által rájuk bízott üzenetet hirdetik és képviselik.
• Ez az angyal azonban nem valamely egyházkorszak vezető testületét, vagy papi klérusát jelképezi.

5.  A gyülekezet angyalát Jézus a jobb kezében tartja, ebből adódóan csak azokat az embereket jelképezheti, akikre az alábbiak érvényesek:

• Személyes és állandó kapcsolatuk van Jézussal. (Jézus kezében vannak)
• A rájuk bízott üzenetet minden körülmények között készek képviselni. (mert angyalok)
• A rájuk bízott szolgálat közben Jézus védelmét és vezetését tapasztalják.
• Nem a nehézségektől és a megpróbáltatásoktól való védelmet.
• Védelmet Sátán tőreitől, a hamis tanítások megtévesztésétől, stb.
• Ez a vezetés és védelem a Szentlélek közösségét és ebből adódóan a világosságban járást jelenti részükre.
• Jelenti a megszentelődésben való győzelmes tapasztalatokat is. (ezért csillagok)

6.  A gyülekezet angyala tehát jelképezi a mindenkori egyházkorszak igazi papságát.

• Nem a felszentelés alapján, hanem az egyetemes papság elve szerint. I.Pét. 2,9.
• “Isten szolgáit a hét csillag jelképezi, amelyek felett Ő, aki az Első és az Utolsó, különös gondviselést és oltalmat gyakorol.....A menny csillagai Isten hatalma alatt állnak. Tőle nyerik a világosságot. Ő vezérli és határozza meg mozgási lehetőségeiket. Ha a kezét visszavonná tőlük, leesnének. Ez az eset áll fenn szolgáinál is. Ők csupán eszközök kezében és mind az a jó amit véghez visznek, az Ő erejéből történik.
• Krisztus dicsőségére szolgál, hogy a Szentlélek működése által, szolgáit nagyobb áldássá teszi a gyülekezet részére, mint amilyenek a csillagok a világ számára. Az üdvözítő az ő erejük. Ha úgy néznek Reá, ahogy Ő nézett Atyjára, akkor elvégzik az Ő dolgait. Amilyen mértékben Istenre bízzák magukat, akként fogja részesíteni őket dicsőségében, hogy azt a világnak visszatükrözzék.” (Evangélium Szolgái 2,1-2.)