1.  Jézus Krisztus kijelentése

I.  Bevezetés.

1. A könyv János nevű szerzője minden valószínűség szerint a szeretett tanítvány, a Zebedeus fia.

• János apostol volt az, akit Páthmos szigetére száműztek, kényszermunkára, Domitiánus császár ideje alatt (Eusebios, 114. old.)
• Az azonos fogalmak használata a két könyvben szintén egy szerzőre utal:
• “Az élet vizéről”Jel. 21,6. 22,17. Ján. 4,10. 7,38
• “Aki szomjúhozik jöjjön el”. Jel. 22,17. Ján. 7,37.
• “Látszat” vagy “orca” szavakat egyedül János használja az evangéliumában és a jelenésekben. Ján. 7,24. 11,44. - Jel. 1,16.

2. A látomásokat Páthmos szigetén kapja az apostol, a könyv megírására azonban valószínű, hogy csak 96-98 táján kerülhetett sor Efézusban.

• Az viszont tény, hogy nem ott a szigeten írta meg a könyvét, vagyis nem ott, ahol a látomást kapta.
• A látomásra múlt időben és más tartózkodási helyre utalóan emlékezik vissza.
• “Valék ott” 10. vers
• Domitiánus utóda Nerva hazaengedte az igazságtalanul száműzötteket.
• Valószínű, hogy ezzel az alkalommal szabadult meg az apostol is. (Ókeresztény írók: Eusebius 117. old.)
• Szabadulása után az efézusi keresztények püspöke lett, és ekkor volt lehetősége a látomást leírni.

3.  Az általa írt könyv ma is használatos címe - János jelenései - túlságosan Jánosra irányítja az emberek figyelmét.

• Az apostol inkább Jézust szeretné a központba állítani.
• A “Jézus Krisztus kijelentése” meghatározást egy címnek is lehet tekinteni, olyan címnek, amelyet János apostol adott könyvének.

4.  A János által adott cím ellent mond az általános keresztény köztudatnak, mely szerint a Jelenések könyve titok.

• Valószínű, hogy éppen ezért adott ilyen címet könyvének. v.ö. V.Móz. 29,29.
• Nem lehet titok, hiszen azért adatott, hogy az Isten szolgái olvassák, hallgassák és megtartsák a benne kinyilatkoztatott üzeneteket. Jel. 1,1/a 1,3.
• Cselekedni valamit, azzal összhangban élni csak akkor lehet, ha világossá és érthetővé vált annak lényege.

5.  “Amiknek meg kell lenniük hamar”.

• Ez kijelentést ad arról az Isteni szándékról, amely szerint Ő kész lenne a világ történelmének bármely pillanatában kimondani azt, hogy “Elvégeztetett” és felállítani országát.
• Ezt az Isteni szándékot csak az Ő népének alkalmatlansága és felkészületlensége akadályozza. II.Pét. 3,9.
• Az apostoli egyházban is fokozatos hanyatlás és bukás következett be. (v.ö. a hét levél és a hét pecsét üzenetét)
• A reformációs mozgalmak is megfeneklettek. Jel. 3,1/b.
• A 19.sz. advent mozgalma is langyossá vált. Jel. 3,15.

II. Az Istentől jövő üzenet útja és célja

1.  A kinyilatkoztatást adó és a közvetítést végző szolgák kapcsolati sorrendje a Jánosnak adott kinyilatkoztatás szerint a következő:

• Isten, vagyis az Atya,
• Jézus Krisztus,
• Jézus Krisztus angyala,
• János mint Isten szolgája és prófétája,
• A gyülekezet angyala.

2.  A bűneset óta mindennemű kapcsolat a menny és a föld között, csak Jézus Krisztus által lehetséges.

• “Én vagyok az út . . .” Ján. 14,6.
• “Senki sem mehet az Atyához, hanem csak én általam.” u.o.
• Jézus Krisztus volt az “Úr, a szent próféták Istene.” v.ö. Jel. 22,6.-16.

3.  Jézus Krisztus angyala minden valószínűség szerint Gábriel lehet.

• Gábriel feladata volt az, hogy megmutasson és elmagyarázzon mindent, amit Isten ki akart jelenteni népének. Jel. 1,1/b. 22,16.

4.  János feladata a látottak és hallottak továbbadása, azokról való hűséges bizonyságtevés. Jel. 1,2. 11. 19.

5.  Az üzenet címzettje “a hét gyülekezet, amely Ázsiában van”. Jel. 1,4. 11.

• Az Ázsiának nevezett római tartomány, a mai Törökország területén van.
• Az Újtestamentum korai ideje alatt Ázsia a görög - római kultúra egyik központja volt.
• A Jeruzsálemi üldözések, majd a város elpusztulása után úgy tűnik, hogy ez a rész lett a kereszténység központja is.

6.  Jézus Krisztus kijelentése azonban a jelképesen vett ázsiai gyülekezetekhez lett küldve.

• Ugyanis az említett hét gyülekezeten kívül még nagyon sok egyházközség volt.
• Némelyik még kiemelkedőbb helyet is foglalt el, mint az említettek.
• Pl:  - Thessalonika I. Thess. 1,2-8. Bérea Ap.csel. 17,11.
• De közvetlenül Ázsiában is volt több városban is gyülekezet.
• Pl:Troás, Milétosz, Kolossé.
• A jelenések könyvében kijelentett dolgok az egész keresztény egyházat érintő események.
• Időben és történésben messze túlhaladják ezeknek a városoknak a létezését.
• Az sem valószínű, hogy csak ezt a hét gyülekezetett biztosította volna Jézus a gondoskodásáról és megtartó védelméről.
• A látomás szerint ugyanis csak 7 gyertyatartó között jár, és csak hét csillagot tart a kezében. 20/b vers

7.  Az Ázsiában lévő hét gyülekezet a keresztény egyház történelmének hét korszakát jelképezi, az apostolok napjaitól, Jézus visszajöveteléig.

• Ezek a gyülekezetek nevükben és történelmükben hordozzák a keresztény egyház egy - egy időszakának jellemző vonásait és tapasztalatát.
• “A hét gyülekezet nevének jelentősége jelképes. Jellemzi a keresztény korszak különböző szakaszaiban az egyház állapotát. A hetes szám teljességet jelent: szimbolizálja, hogy az üzenet az idők végéig tart. A felsorolt jelképek pedig a gyülekezet belső állapotát szemléltetik a világtörténelem különböző korszakaiban.” (Apost. Tört. 401,2.)
• Ezek a városok Ázsiában egy postaút jelentősebb állomásai voltak.
• Ezen az útvonalon haladva jutott el a hír, az üzenet rendeltetési helyére.
• Az Újszövetség evangéliumának üzenete is a hét gyülekezet korszakainak jellegzetes útvonalán jutott el az emberekhez.

 III. Az áldás forrása

1.  “Jézus Krisztus kijelentése” szerint áldásban részesülnek azok, akik olvassák, akik hallgatják és akik megtartják a prófétálás üzenetét.

• Az áldás nem jövő időre, hanem a jelenre vonatkozik.

2.  A kijelentett dolgok megértéséből és cselekvéséből fakadó áldás forrásaként a Szentháromságot jelöli meg János.

• Az Atyát, mint az örökké létezőt, a mindenkor “Van” Istenként mutatja be
• Az Atyára vonatkozik az a meghatározás is: “és aki eljövendő”.
• Az Atya is eljön ide a földre, áthelyezi uralkodása székhelyét, és együtt fog lakni az emberi családdal. Jel. 21,2-3. 22,3.
• A “hét lélek”, mint jelkép, ilyen módon való társítása az Atyával és Krisztussal, mint a kegyelem és békesség forrásával, azt jelenti, hogy a Szentlélekről van szó.
• A hetes számot az egész Szentíráson keresztül látjuk alkalmazni, és általában mindenhol a teljesség és tökéletesség jelképe.
• A “hét lélek” kifejezés alatt itt a Szentlélek adományainak és hatásának teljességét, sokféleségét és tökéletességét fejezi ki.

3.  Jézus Krisztusról egész sor azonosító és bizonyító adatot sorol fel:

• “Hű tanúbizonyság”
• Egyedül Jézus tud hű tanúbizonyságot tenni az Atya akaratáról, jelleméről az emberiség felé. Ján. 1,1. 14. 18. 14,9.
• Ugyanakkor Jézus a legtökéletesebb ismerője a gyülekezetnek és az egyes tagoknak, ezért a róluk szóló bizonyságtétele hű képet ad életükről. Jel. 2,2. 9. 13.
• “A halottak közül az elsőszülött”
• Nem időben, a megtörtént eseményre vonatkozóan első, hanem jelentőségében.
• A megváltás terve alapján kapta Jézus ezt a nevet vagy címet.
• Ebben a tervben már a világ megalapítása előtt eldöntött tény volt Jézus halála és feltámadása. I.Pét. 1,20.
• Isten úgy tekint az általa elhatározott eseményekre, mintha már megtörténtek volna.
• Csak Jézus feltámadása biztosította azt a lehetőséget, hogy mások is feltámadhassanak
• “A föld királyainak fejedelme”
• A kereszt győzelme által vette el Jézus Sátántól ennek a világnak a fejedelemségét. Kol. 2,15.
• Akár elismerik az emberek, akár nem, Jézus Krisztus diadalt vett a földi ügyek felett.
• El fog jönni az idő, amikor mindenkinek tudomásul kell venni ezt a tényt. v.ö. Jel. 19,11. 15-16. 15,4.
• “Aki minket szeretett és megmosott”
• Szeretetét kimutatta a kereszt áldozatában.. v.ö. Ján. 15,13.
• Megmosott bűneinkből, a holt lelkiismerettől, hogy tiszta szívvel élhessünk. Zsid. 9,14.
• Megmosott a szándékok, a hajlamok, a vágyak és a kívánságok szintjén.
• Mert a bűn nem egy elkövetett cselekedet, hanem az Istentől elszakadt ember gonosz belső lelki állapota, ami először a szándékok, a hajlamok, a vágyak és a kívánságok szintjén jelentkezik.
• “És tett minket királyokká és papokká”
• Királyokká, mert mint Isten fiai, örökösei vagyunk. v.ö. Róm. 8,16-17.  Jel. 3,21.
• Papokká tett azért, hogy a bennünk véghez vitt csodát mondjuk el és mutassuk be az embereknek. I.Pét. 2,9.  Máté 5,16.

IV. A látomás központi üzenete

1.  Az üdvözlések után János bejelenti a jelenések központi témáját. 7. vers

• A látomások középpontjában tehát Jézus dicsőséges visszajövetele áll.
• A látomásokban minden esemény ezt készíti elő, illetve ezt mutatja be célként.

2.  Jézus dicsőséges visszajövetele mindenki által láthatóan fog megtörténni.

• Nem lélekben jön el, vagyis láthatatlanul, hanem szemmel láthatóan. Máté 24,30.
• Nemcsak egyes kiváltságos személyek fogják meglátni Őt. Luk. 17,23-24.
• Látni fogják Őt azok is, akik keresztre feszítették, akik részesek voltak halálra ítélésében.
• Ezt meg is ígérte nekik. Máté 26,64.
• Itt tehát egy részleges feltámadásról tudósít bennünket az apostol.
• Ez az a feltámadás, amiről Dán. 12,2-ben is olvashattunk.
• Visszajönni ugyanolyan módon fog, mint ahogy eltávozott tanítványai közül. Ap.csel. 1,9-11.

3.  “És jajgatva siratja majd őt a föld minden nemzetsége” (Dr.Budai G. ford. szerint) v.ö. Jel. 6,16-17.

• A más igeversekkel való egybevetés arra enged következtetni, hogy nem Jézust siratják ezek az emberek, hanem Ő miatta sírnak.
• A Vele való találkozás, a Tőle való félelem készteti őket sírásra.