I. Abban az időben

1. Az előző fejezet felvázolt előttünk egy hatalmas küzdelem-sorozatot, mely a görög utódállamok kialakulásától a vég idejéig tart.

• Ezek a háborúval telített események általában Isten népe ellen is irányultak, de kihatásaiban mindig érintették.

2. Isten úgy mutatja be előttünk az emberi történelem egymással szemben álló hatalmait, mint “Észak” és “Dél” királyait vagy országait.

• Először a Nagy Sándor hajdani birodalmából kiszakadt utódállamok küzdelmét mutatja be.
• Majd beszél a Római Birodalom hatalmi törekvéseiről, területi terjeszkedéseiről a görög utódállamokkal szemben.
• De bemutatja a Római Birodalomban kialakult belső ellentétes érdekek közötti küzdelmet is.
• Felvázolja azt is, hogy a kereszténység táborán belül miként alakult ki az észak-délnek megfelelő két ellentétes pólus, vagyis az egymással szembe álló részek küzdelme.
• Végül pedig a föld történelmének utolsó nagy küzdelmét bontakoztatja ki előttünk, amelyben már az Istentől elfordúlt kereszténységnek is döntő szerepe van.

3. Ennek a hosszú történelmi esemény-sorozatnak az elbeszélése még tulajdonképpen csak bevezetését képezi annak a rendkivüli eseménynek, amely Isten népe számára sorsfordulót jelent.

• Ezért, mintegy az egész elbeszélés koronájaként kijelenti: “És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped fiaiért áll”.
• Vagyis Mihály fejedelem személyében egy olyan küzdőfél lép a történelem színpadára, aki már nem Isten népe ellen tör, hanem inkább mellette és érte.
• Az egész hosszú küzdelem-sorozatot azért mondja el az angyal, hogy meghatározhassa eseményszerüen azt, hogy Isten népe számára mikor következik be a szabadulás.

4. Ebben az időben három nagyon fontos esemény veszi kezdetét.

• Felkél Mihály, a nagy fejedelem.
• Nyomorúságos idő lesz, amilyen még nem volt.
• Abban az időben végleg megszabadúl Isten népe.

5. Az előző fejezet küzdelem-sorozatának ismertetése tehát azért került lejegyzésre a Bibliában, hogy erre a végső eseményre irányítsa a figyelmünket.

• Azért, hogy az Isten eligazítására figyelő embereket ne érje váratlanul, meglepe-tésszerűen.
• Azért, hogy a szabadulás örömhírét ismertesse meg mindazokkal, akik várják az Isten országának eljövetelét.
• Azért, hogy a még hátra lévő időt megfelelően tudjuk kihasználni arra vonatkozóan, hogy:
• Necsak jogot nyerjünk az Isten országába való belépésre, hanem
• Igyekezzünk mindjobban alkalmassá is válni arra, hogy méltó polgárai lehessünk ennek az országnak.

II. Felkél Mihály, a nagy fejedelem

1. Az előző fejezetek tanulmányozása közben már meghatároztuk Mihály fejedelem kilétét, és a következő megállapításra jutottunk. (lásd: 12. téma, IV. pontját)

• Ez a név Jézus Krisztus neveinek az egyike, amelyet a Sátánnal folytatott küzdelemben használ.
• Ez a név egy kérdés és egy állítás is, és ebből adódóan egy kihívást jelent a gonoszság erőivel szemben.
• Ebben a küzdelemben a gonoszság erőivel szemben Ő mindíg az Isten fiainak az oldalán áll, az ő védelmükben lép a küzdőtérre.

2. Amikor egy új király vagy új hatalom színrelépéséről beszél az angyal, akkor általában azt a szót használja, hogy "támad” vagy “felkél”. (lásd: 11,3. 7. 14.)

• Ezért úgy tűnik, hogy Mihály fejedelem csak egy a többi király között a dánieli felsorolásban.
• Két utalással azonban mégis megkülönbözteti a többi királyoktól.
• Mindenek előtt azzal, hogy Mihály nem a saját érdekeinek a gyarapítása érdekében lép be a küzdelembe, Őt nem önző érdekek vezetik, mint a többi királyt.
• Csupán mások védelme érdekében avatkozik bele ebbe a harcba.
• Isten népe számára akar szabadulást biztosítani.
• Mihályt olyan királyként mutatja be, aki utolsóként támad, aki után már nem lesz másik király, másik hatalom.
• “És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át.”Dán. 2,44.

3. Az a meghatározás, hogy Mihály “felkél”, arra akarja irányítani figyelmünket, hogy Jézus Krisztus szolgálatában akkor - “abban az időben”, - egy döntő változás következik be.

• Mert ha valaki felkel a helyéről, az mindíg azt jelenti, hogy abbahagyta azt a tevékenységét, amit addig folytatott.

4. Jézus Krisztus mennyei szolgálatának utolsó része a vizsgálati ítélet megtartása, vagyis az Isten házanépének megítélése.

• Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy az Isten házanépéhez azok tartoznak, akiknek a neve be van írva az élet könyvébe.
• Mihály fejedelem közbelépése viszont csak azok számára hoz szabadulást, akiknek a neve az ítélet után is feljegyezve marad az élet könyvében.

5. Az a kijelentés tehát, hogy “felkél”, azt akarja hírdetni számunkra, hogy “abban az időben” Jézus azért kel fel, mert befejezte az ítélet munkáját.

• Jézusnak ezzel a döntő lépésével az emberiség sorsa végérvényesen megpecsételődik. Jel. 22,11.
• Eddigi tevékenységéből “felkel” ekkor, hogy megkezdjen egy teljesen más természetű tevékenységet, de még mindig az emberi család megváltása érdekében.
• Az előző szolgálata befejezésének alkalmával kapja meg azt a hatalmat és dicsőséget, amely által az Ő örökkévaló országlását megkezdheti. Dán. 7,13-14.
• Ezért látja János apostol Jézust visszajönni úgy, mint “királyoknak Királya és uraknak Ura”. Jel. 19,16.
• Ezért jövendöl Róla Dávid úgy, mint aki vasvesszővel zúzza szét a pogányokat, mint valami cserépedényeket. Zsolt. 2,9.

6. Amikor Jézus felkel és befejezi a közbenjárás szolgálatát, amikor az embereknek már nem lesz többé lehetőségük a megtérésre, akkor ezzel egyidőben rendkivüli változások mennek végbe a földön is.

• Az isteni kegyelem Lelke visszavonul a Földről.
• Ebből adódóan a gonoszság erői elszabadulnak az emberek között.
• A bűneiben megátalkodott emberiségre az Isten büntető ítéletei jönnek a hét utolsó csapás kitöltése által. Jel. 16. fej.

7. Nagyon fontos tehát részünkre az, hogy megfelelő érdeklődéssel kísérjük figyelemmel a jövendölések által adott jeleket, mert most még tart az alkalmas idő.

• Isten azt szeretné, ha a látható jelek által figyelemmel kísérnénk azokat az eseményeket is, amelyek láthatatlanok a mi részünkre.
• Csak így tudunk felkészülni a bekövetkező eseményekre.
• Csak így nem fog meglepetésszerűen érni minket az a pillanat, amikor megszűnik Jézus főpap lenni, amikor “felkél”, hogy királyok Királyaként megszabadítsa azokat, akiknek neve feljegyezve maradt az élet könyvében.

III. Nyomorúságos idő

1. Jézus tanításában is olvashatunk egy olyan nyomorúságos időről, “amilyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha”. Mát. 24,21.

• Ez a jézusi jövendölés azonban kettős teljesedésű.
• Egyrészt egy olyan nyomorúságról beszél, amely Jézus tanítványait és az Egyházat érinti.
• A Föld történelmében még soha sem volt olyan nyomorúságos időszak, amikor ilyen mértékben üldözték volna Isten gyermekeit az Isten nevében.
• “És nem is lesz soha”, mondja Jézus.
• Amivel azt érzékelteti, hogy az emberiség történelme még folytatódik tovább ezután a nyomorúság után.
• Ez a nyomorúságos idő a Pápaság korlátlan uralmának az ideje volt, az inkvizíció rémuralma.
• Másrészt ez a jézusi jövendölés a világ végével kapcsolatos nyomorúságra is vonatkozik, de ez a nyomorúság elsődlegesen nem Isten népét érinti majd, hanem az Istentől elfordult gonosz világot.
• Ilyen értelemben megegyezik a dánieli jövendöléssel.

2. A Dánielnek adott kinyilatkoztatás viszon kizárólag a vég idejére vonatkozó prófécia.

• Ez a nyomorúság akkor lesz, amikor Isten népe véglegesen megszabadul.
• Mihály fejedelem kimondottan azért kel fel, mert nyomorúságos idő lesz, amely következményeiben az Ő népét is érinti.
• Vagyis azért, hogy népe védelmében síkra szálljon, mert a nyomorúság miatt az Istentől elfordult emberek még fokozottabban fognak Isten népe ellen fordúlni.

3. “Nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni”, mondja az angyal Dánielnek. 12,1.

• Az emberiség történelmében ugyanis eddig még Isten minden ítélete, az emberiség minden nyomorúsága isteni kegyelemmel volt elegyítve.
• Ebben a nyomorúságban azonban már nem fog megnyilatkozni az isteni kegyelem.
• Ez a nyomorúság az egész Földön, az egész emberiséget fogja érinteni.
• Míg a középkori nyomorúság az Isten népét és Egyházát érte, addig ez a nyomorúság a bűneiben megátalkodott gonosz világot fogja súlytani.

4. János apostol részleteiben is láthatta ennek a nyomorúságnak az eseményeit. Jel. 16. fejezet.

• Ártalmas fekélyek támadnak az embereken.
• A tengerek vize megromlik, és minden állat elpusztul benne.
• A folyók és a vizek forrásai is megromlanak és ihatatlanokká válnak.
• A Nap olyan tikkasztóan fog sütni, hogy az emberek a nyelvüket fogják rágni a kín miatt.
• Az Istentől elfordult egyházak egy totális lelki sötétségbe fognak borulni.
• A szabadjára engedett démoni erők az emberiséget egy végső küzdelemre készítik fel.
• Először csak egymás ellen. (Armageddoni csata)
• Majd pedig Isten népe ellen. (kiirtási rendelet, Jel. 13,15.)
• Ekkor lép közbe Mihály fejedelem, mint királyok Királya és uraknak Ura.
• Végül pedig hatalmas földrengés rázza meg az egész Földet, és rendkívüli jelenségek követik egymást a természetben.
• Miután pedig Jézus eltávozik a megszabadított szentekkel, - itt a Földön tálentom nagyságú jégeső pusztít el minden életet.

IV. Megszabadul a te néped

1. “Abban az időben” különböző helyekről és helyzetekből fog megszabadulni Isten népe.

• Az élő igazak megszabadulnak;
• Az ellenség halálos üldözéséből, a rejtekhelyeikről, a kegyetlen börtönökből.
• A lelki küzdelem rettenetes gyötrelmeitől, “Jákób éjszakájá”-nak küzdelmétől. (lásd: Jelenések 35. téma, II/4. pontját.)
• A meghalt igazak pedig megszabadulnak a halál fogságából, vagyis “a föld porából”.
• Úgy az élő, mint a feltámadott igazak megszabadulnak a bűn világából végleg.
• Mert Jézushoz ragadtatnak a levegőbe, Ő pedig elviszi őket magával a Mennybe. I. Thess. 4,16-17.

2. A Bibliában adott kinyilatkoztatás értelme szerint minden meghalt embernek fel kell egyszer serkenni alvó állapotából, azaz fel kell támadnia.

• Mert a Biblia szerint az első halál csak olyan, mint az alvás, mert van belőle ébredés, van belőle feltámadás.
• Jézus is megerősíti Dánielnek azt a kijelentését, hogy a meghalt emberek kétféle céllal lesznek feltámasztva. Ján. 5,28-29.
• “Akik a jót cselekedték, az élet feltámadására.”
• “Akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.”
• A Jelenések könyvében pedig arról kapunk tájékoztatást, hogy a jók és a gonoszok feltámadása nem egy időben történik.
• A szentek feltámadását “első feltámadás”-nak nevezi János apostol, ami ese-ményszerűen Jézus dicsőséges visszajövetelekor fog beteljesedni. Jel. 20,6/a. I. Thess. 4,16.
• A következő feltámadás azonban majd csak ezer év múlva fog megtörténni, amikor viszont az összes gonoszok fognak feltámadni. Jel. 20,5/a.

3. A feltámadásoknak ez az isteni rendje azonban nem zárja ki azt, hogy ne történjenek kivételek.

• Ilyen módon támasztotta fel Isten Mózest és vitte fel a Mennybe, megkülönböztetve Őt ezáltal a többi igaz életű embertől. Júd. 9. Mát. 17,3-4.
• Ilyen módon támadhatott fel Jézussal együtt “sok elhunyt szentnek a teste” a különböző korszakokból, akiket azután Jézus magával vitt a Mennybe. Mát. 27,52-53. Eféz. 4,8.
• Hasonló módon képez kivételt a feltámadás rendjében az az esemény, amiről Dániel próféta jövendöl.

4. Dániel ugyanis azt mondja, hogy csak “némelyek” támadnak fel az igazak közül is és a gonoszok közül is. 12,2.

• Ezzel a kijelentésével viszont két dolgot határoz meg.
• Az általa jelzett esemény nem azonos sem az igazak feltámadásával, sem a gonoszokéval.
• Mert Jézus visszajövetelekor csak az igazak fognak feltámadni.
• Az ezer év végén pedig már csak gonoszok támadhatnak fel.
• A Dániel által jelzett feltámadás előbb fog megtörténni, mint az igazak általános feltámadása, ami Jézus dicsőséges visszajövetelekor lesz.
• Mert a dánieli feltámadás alkalmával csak “némelyek” támadnak fel az igazak közül, míg a többi igazak majd csak később, amikor Jézus megjelenik az ég felhőiben.

5. A Dániel által jelzett vegyes összetételű feltámadást ezért szoktuk “részleges feltámadás”-nak nevezni.

• A részleges feltámadás eseményét Ellen White arra az időpontra teszi, amikor a hetedik csapás megkezdődik.
• “Hatalmas földrengés támad, olyan, ‘amilyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy’. (Jel: 16,18.)..... .Az egész föld megduzzad, mint a hullámzó tenger. Felszíne széttöredezik, mintha az alapja kimozdult volna....... Sírok nyílnak meg, és ‘sokan azok közül, akik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló útálatosságra’ (Dán: 12,2.).” Nagy.Küzd: 566-567.

6. Ezt a vegyes összetételű feltámadást egy rendkívüli okkal és céllal rendeli el Isten.

• A Bibliában teljesen egyértelmű tájékoztatást kapunk arra vonatkozóan, hogy a gonoszok közül kik részesülnek ebben a rendkívüli feltámadásban.
• Jézus az első advent alkalmával az Őt elítélő főpapnak és társainak ígéretet tett arra, hogy ők szemtanúi lesznek annak, amikor majd az ég felhőiben dicsőségesen visszajön a Földre. Mát. 26,64.
• János apostol pedig arról jövendöl, hogy Jézus dicsőséges visszajövetelét a többi emberek között azoknak is látniuk kell, “akik Őt által szegezték”. Jel. 1,7.
• Mivel pedig ezek az emberek azóta már mind meghaltak, ezért Jézus dicsőséges visszajövetele előtt fel kell támadniuk ahhoz, hogy szemtanúi lehessenek ennek az eseménynek.
• Ezt az feltámadást jövendölte meg Dániel próféta.
• Ők azonban továbbra is a halál foglyai maradnak, mert a nevük nem szerepel az élet könyvében.
• Így ők abban is kivételt képeznek a többi emberekhez viszonyítva, hogy az első halált kétszer is meg kell tapasztalniuk.