14. Egyiptom és Szíria küzdelme

Dániel: 11,5-15.

I. Az első páros kialakulása
II. A küzdelemben való kimerülés jelei
III. Egy új szereplő feltűnése
Tartalomjegyzék Főoldal  

I.  Az első páros kialakulása

1. Az 5. verstől kezdve a Nagy Sándor hajdani birodalmából kialakult két utódállam áll a prófécia középpontjában.

2. “Elhatalmasodék a déli király, de az ő vezérei közül is az egyik.” 5. vers.

3. “És esztendők múlva szövetkeznek, és a déli király leánya az északi királyhoz megy, hogy békéltessen.”6. vers.

4. Az a cél, amit a két királyi család közötti házasság által szerettek volna megvalósítani, végül is nem tudott beteljesedni.

5. “De támad helyébe az ő gyökerének csemetéje közül, ...aki az északi király erősségeire tör, és megszállja és beveszi azokat.”7. vers.

6. Amikor III. Ptolemaiosz hírét vette, hogy nővérét fiával együtt megölték, háborút indított Szíria ellen, hogy megbosszulja nővére halálát.

7. “És azoknak isteneit is bálványaikkal és drága arany és ezüst edényeikkel együtt fogságba viszi Egyiptomba.” 8. vers.

II.  A küzdelemben való kimerülés jelei

1. A 9. verstől fordul a kocka Szíria és Egyiptom küzdelmében, mert ettől kezdve látszólag már az északi király kerül inkább erőfölénybe, ezért a támadások is inkább tőle indulnak.

2. Ezek után az egyiptomi királyról azt mondja Dániel, hogy bár “sok ezeret letipor; mégsem lesz hatalmas”. 12/b. vers.

3. Eközben III. Antiokhosz a belső ellenségeit legyőzve megerősítette és felszerelte hadseregét, és egyre jobban kiterjesztette hatalmát.

4. Amikor tehát III. Antiokhosz elindül Egyiptom ellen - 201-ben, - akkor a prófécia szerint “sokan támadnak a déli király ellen”. 14/a. vers.

6. Az Egyiptom ellen induló erők azonban nem számoltak Rómával.

III.  Egy új szereplő feltűnése

1. A 14. vers második részét egy zárójeles közbeiktatásnak kell tekinteni, amely előre jelzi, hogy egy új hatalom készül a történelem színpadára lépni.

2. A Római Birodalommal való azonosítás helyessége mellett több szempontot is megemlíthetünk.

3. Ez a Rómára vonatkozó közbeiktatás azért került ide a 14. versbe, mert Rómát is az Egyiptom ellen támadók közé kell sorolni.

4. Ha tehát a 14. vers második részét zárójeles megjegyzésnek tekintjük, akkor teljesen egyértelművé válik a 14. és a 15. versek közötti összefüggés.

5. Miután elfoglalta Gázát is, olyan erősnek érezte magát, hogy elhatározta, megtámadja Attalost, Pergamum királyát is, és elfoglalja Kisázsiát.

6. Miközben III. Antiokhosz így el volt foglalva, Róma kinevezte magát az egyiptomi gyermek király gyámjának és védnökének, ami azonban nem jelentette azt, hogy az egyiptomi seregek megsegítésére sietett volna.

7. A római légiók csapásaitól - 196-tól 190-ig - szinte teljesen megsemmisül III. Antiokhosz serege.