1. A 11. fejezetben kezdi el Gábriel a prófétának adott magyarázatát.
Az itt adott magyarázat kiegészítését képezi annak, amit már a 7. és a
8. fejezetben is adott.
Most azonban újabb részleteket tudhatunk
meg abból, hogy milyen erőfeszítések eredményeként váltották egymást a
politikai hatalmak a történelem színpadán.
Az emberi történelem küzdelmeiből viszont
csak azokat a részleteket említi meg az angyal, amelyek valamilyen módon
kapcsolatba kerültek Isten népével és a megváltás eseményével.
2. A fejezetek beosztása ezen a helyen nem a legszerencsésebb módon történt
meg.
Mert így azt a téves benyomást kelti;
Mintha Dánielre vonatkozna az, hogy ott volt a méd Dárius mellett.
Pedig ezt Gábriel mondja el magáról a prófétának.
Mintha itt kezdődne egy új szakasz Dániel
látomásában.
Pedig inkább a második verssel kellett volna kezdeni a fejezetet, mert
ott kezdi el az angyal a tényleges magyarázatot, vagy esetleg a 10. rész
20. versével.
Csak akkor értjük helyesen az összefüggéseket,
ha figyelembe vesszük, hogy a fejezet első verse közvetlen folytatását
képezi a 10.rész 20-21. versekben adott kijelentéseknek.
3. Gábriel azt közli a prófétával, hogy a Menny megtisztelte
a méd Dáriust azzal, hogy egy hatalmas angyal-fejedelmet küldött hozzá
azért, hogy támogassa őt és segítségére legyen.
4. A magyarázat bevezetésében még egy kijelentéssel szeretné világossá
tenni az események hátterét Dánielnek az angyal.
Amikor Ő a Menny küldötte visszavonul
a Perzsa udvartól, akkor gyökeres változás következik be a világtörténelemben.
10,20/b.
Visszavonulása után ismét egy új birodalom támad a történelem színpadán.
Magyarázatában azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy ez az új birodalom Görögország
lesz.
Ezzel a kijelentésével azt is elmondja, hogy egészen addig viszont küldetése
és feladata van a perzsa udvarnál.
1. A magyarázó rész első kijelentése
a perzsa királyok számát határozza meg.
Mivel ezt a látomást Círusz uralkodásának
harmadik évében kapta Dániel, ezért itt csak a Círusz után következő királyokról
lehet szó.
“Még három király támad Perzsiában, és a negyedik meggazdagodik nagy
gazdagsággal mindenki felett.”2/a. vers.
A Círusz után következő királyok a történelmi
feljegyzések alapján a következők voltak.
Kambiszesz
530 - 522 i.e:
Szmerdisz
522
I. Dáriusz
522 - 486
I. Xerxes
486 - 465
2. Az első három királyt átlépve már
csak a negyedik királyról ad az angyal némi tájékoztatást.
I. Xerxest az Eszter könyvében szereplő
Ahasvérus királlyal lehet azonosítani.
A szájhagyomány ugyan “Dáriusz kincséről”
beszél, a történelmi feljegyzések azonban inkább Xerxes gazdagságáról
emlékeznek meg, miként a Biblia is. lásd: Eszt: 1,1-4.
Hérodotosz is megemlékezik történetírásában Xerxes gazdagságáról és hatalmáról,
és részletesen elemzi annak nagyságát. (Hérodotosz VII. 20-21.
40-41.)
3. A negyedik királyról még azt is elmondja Gábriel, hogy “mindent megmozdít
Görögország ellen”. 2/b. vers.
Xerxes uralkodásának idejében a görög félsziget volt a Földközi-tenger
keleti részének az egyetlen olyan területe, amely nem volt perzsa fennhatóság
alatt.
Már I. Dáriusz is megkísérelte, hogy leigázza Görögországot, de Marathonnál
megtorpant és vereséget szenvedett.
Néhány év múlva újra elkezdte az előkészületeket
a Görögország elleni háborúhoz, de váratlan halála meghiúsította
szándékának megvalósítását.
Amikor pedig fia Xerxés került a trónra,
akkor Ő is folytatta apja előkészületeit a görögök ellen.
4. Xerxes hadseregével kapcsolatban gigantikus adatokat ismerhetünk meg
Herodotosz feljegyzései alapján.
Több mint 40 népcsoportnak a csapatai vettek részt a görögök ellen indított
hadjáratban, mintegy 1200 hadihajó és 3000 teherhajó.
A rendelkezésére álló katonák száma pedig meghaladta a milliót is.
5. A prófécia szerint tehát “mindent megmozdít Görögország ellen”,
de arról nem beszél a jövendölés, hogy hatalmat is fog venni rajta.
A történelem pontosan azt igazolta vissza,
amit a prófétai üzenet előre kinyilatkoztatott.
A szalamiszi szorosnál szégyenteljes módon pusztult el szinte az egész
hatalmas perzsa hajóhad.
Ezzel végleg eldőlt a Xerxes vezette
háború sorsa a görögök javára.
A szalamiszi győzelem viszont elindította
azt a folyamatot, aminek eredményeként Athén kinőtte magát a görög hajós
birodalom vezetőjévé.
1. Xerxés után még kilenc uralkodója volt Perzsiának, a jövendölés azonban
már átugorja ezt a történelmi kort, mivel Xerxés volt az utolsó király
Perzsiában, aki a görögök ellen háborút indított.
Ezért a következő versben már egy új
birodalom királyának a feltámadásáról ad tájékoztatást az angyal.
“Támad egy erős király,
és uralkodik nagy hatalommal és tetszése szerint cselekszik.”
3. vers.
Ezek a kijelentések félreérthetetlenül Nagy Sándorra irányítják a figyelmünket.
Olyan nagy birodalom felett uralkodott, amilyet még addig nem látott a
világ.
2. “De alighogy támadt” 4/a. vers.
Alig 13 éves uralkodás után 32 éves korában hirtelen meghal.
Alighogy elérte hatalmának csúcsát,
már el is tűnt a történelem szinpadáról.
3. “Megrontatik az ő országa, és
elosztatik az égnek négy tája szerint.” 4/a. vers.
Ahogy az angyal is jelzi, Nagy Sándor
országa nem az ő maradékaira száll át halála után.
Nagyon hangsúlyos szavakkal jelzi az
angyal azt, hogy mi fog történni az “erős király” halála után.
1. Ettől az időtől kezdve két egymással
szemben álló hatalom sorozatos küzdelmét vázolja fel a jövendölés,
egészen a vég idejéig.
Minden esetben Isten népéhez viszonyítva, Palesztina földrajzi fekvését
alapul véve nevezi “Délnek” vagy “Északnak” ezeket az országokat, illetve
hatalmakat.
2. Ahogyan észak és dél egymással szemben álló pontja Földünknek, aként
használja a prófécia ezt a megjelölést a világtörténelemben az egymással
szembeálló nagyhatalmi törekvések szemléltetésére.
Először a Görög Birodalom utódállamainak
egymás elleni küzdelmére alkalmazza. 5-6. vers.
Majd a Római Birodalom is “észak királya”-ként van jelölve, szembe állítva
Egyiptommal, mint “dél királyá”-val. 14-15. vers.
A kereszténység táborán belül is kialakul a két egymással szembeálló pólus,
ahol az egyik a másik fölé akar kerülni, a másikat uralni akarja. 31-36.
vers.
Velük kapcsolatban nem hangzik el közvetlenül az észak és a dél megnevezés,
de mivel az észak-dél küzdelem sorozatba van beágyazva a róluk szóló beszámoló
is, ezért nyugodtan alkalmazhatjuk rájuk is ezt a megnevezést.
Ugyanilyen módon mutatja be az angyal az istentagadó ateizmus kereszténység
elleni hatalmi törekvéseit is. 37-39. vers.
Végül pedig azokról ad tájékoztatást, akik a Föld történelmének utolsó
nagy küzdelmében állnak majd szembe egymással. 40-45. vers.
3. Miközben ez a könyörtelen küzdelem
folyik bizonyos szempontok és célok elérése érdekében, “abban az időben”
egy, az előzőektől független nagyhatalom is elindul a küzdőtérre.
Ennek a nagyhatalomnak is meg van az
ellenpólusa, az ellenfele, az aki korábban mindenáron le akarta győzni
és fölé akart kerülni.
Ez a nagyhatalom pedig aki elindul a
küzdőtérre nem más, mint “Mihály fejedelem”, vagyis Jézus Krisztus.
Dán. 12,1.
Mihály ellenfele pedig Sátán és az ő
angyalai, illetve azok az emberi-földi szövetséges erők, akiket sikerült
Sátánnak a maga oldalára állítani az Isten elleni lázadásban.
Mihály azonban ekkor elindul, hogy a
végső ütközetet megvívja ezekkel az erőkkel, és népét végleg megszabadítsa.