13.  Észak és Dél küzdelme

I. A küzdelem előzménye

1. A 11. fejezetben kezdi el Gábriel a prófétának adott magyarázatát.

• Az itt adott magyarázat kiegészítését képezi annak, amit már a 7. és a 8. fejezetben is adott.
• Most azonban újabb részleteket tudhatunk meg abból, hogy milyen erőfeszítések eredményeként váltották egymást a politikai hatalmak a történelem színpadán.
• Az emberi történelem küzdelmeiből viszont csak azokat a részleteket említi meg az angyal, amelyek valamilyen módon kapcsolatba kerültek Isten népével és a megváltás eseményével.

2. A fejezetek beosztása ezen a helyen nem a legszerencsésebb módon történt meg.

• Mert így azt a téves benyomást kelti;
• Mintha Dánielre vonatkozna az, hogy ott volt a méd Dárius mellett.
• Pedig ezt Gábriel mondja el magáról a prófétának.
• Mintha itt kezdődne egy új szakasz Dániel látomásában.
• Pedig inkább a második verssel kellett volna kezdeni a fejezetet, mert ott kezdi el az angyal a tényleges magyarázatot, vagy esetleg a 10. rész 20. versével.
• Csak akkor értjük helyesen az összefüggéseket, ha figyelembe vesszük, hogy a fejezet első verse közvetlen folytatását képezi a 10.rész 20-21. versekben adott kijelentéseknek.

3. Gábriel azt közli a prófétával, hogy a Menny megtisztelte a méd Dáriust azzal, hogy egy hatalmas angyal-fejedelmet küldött hozzá azért, hogy támogassa őt és segítségére legyen.

4. A magyarázat bevezetésében még egy kijelentéssel szeretné világossá tenni az események hátterét Dánielnek az angyal.

• Amikor Ő a Menny küldötte visszavonul a Perzsa udvartól, akkor gyökeres változás következik be a világtörténelemben.  10,20/b.
• Visszavonulása után ismét egy új birodalom támad a történelem színpadán.
• Magyarázatában azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy ez az új birodalom Görögország lesz.
• Ezzel a kijelentésével azt is elmondja, hogy egészen addig viszont küldetése és feladata van a perzsa udvarnál.

II. A negyedik király

1. A magyarázó rész első kijelentése a perzsa királyok számát határozza meg.

• Mivel ezt a látomást Círusz uralkodásának harmadik évében kapta Dániel, ezért itt csak a Círusz után következő királyokról lehet szó.
• “Még három király támad Perzsiában, és a negyedik meggazdagodik nagy gazdagsággal mindenki felett.”   2/a. vers.
• A Círusz után következő királyok a történelmi feljegyzések alapján a következők voltak.
• Kambiszesz            530 - 522  i.e:
• Szmerdisz               522
• I. Dáriusz               522 - 486
• I. Xerxes                486 - 465

2. Az első három királyt átlépve már csak a negyedik királyról ad az angyal némi tájékoztatást.

• I. Xerxest az Eszter könyvében szereplő Ahasvérus királlyal lehet azonosítani.
• A szájhagyomány ugyan “Dáriusz kincséről” beszél, a történelmi feljegyzések azonban inkább Xerxes gazdagságáról emlékeznek meg, miként a Biblia is. lásd:  Eszt: 1,1-4.
• Hérodotosz is megemlékezik történetírásában Xerxes gazdagságáról és hatalmáról, és részletesen elemzi annak nagyságát.  (Hérodotosz  VII. 20-21. 40-41.)

3. A negyedik királyról még azt is elmondja Gábriel, hogy “mindent megmozdít Görögország ellen”.   2/b. vers.

• Xerxes uralkodásának idejében a görög félsziget volt a Földközi-tenger keleti részének az egyetlen olyan területe, amely nem volt perzsa fennhatóság alatt.
• Már I. Dáriusz is megkísérelte, hogy leigázza Görögországot, de Marathonnál megtorpant és vereséget szenvedett.
• Néhány év múlva újra elkezdte az előkészületeket a Görögország elleni háborúhoz, de váratlan halála meghiúsította szándékának megvalósítását.
• Amikor pedig fia Xerxés került a trónra, akkor Ő is folytatta apja előkészületeit a görögök ellen.

4. Xerxes hadseregével kapcsolatban gigantikus adatokat ismerhetünk meg Herodotosz feljegyzései alapján.

• Több mint 40 népcsoportnak a csapatai vettek részt a görögök ellen indított hadjáratban, mintegy 1200 hadihajó és 3000 teherhajó.
• A rendelkezésére álló katonák száma pedig meghaladta a milliót is.

5. A prófécia szerint tehát “mindent megmozdít Görögország ellen”, de arról nem beszél a jövendölés, hogy hatalmat is fog venni rajta.

• A történelem pontosan azt igazolta vissza, amit a prófétai üzenet előre kinyilatkoztatott.
• A szalamiszi szorosnál szégyenteljes módon pusztult el szinte az egész hatalmas perzsa hajóhad.
• Ezzel végleg eldőlt a Xerxes vezette háború sorsa a görögök javára.
• A szalamiszi győzelem viszont elindította azt a folyamatot, aminek eredményeként Athén kinőtte magát a görög hajós birodalom vezetőjévé.

III. Egy erős király és az országa

1. Xerxés után még kilenc uralkodója volt Perzsiának, a jövendölés azonban már átugorja ezt a történelmi kort, mivel Xerxés volt az utolsó király Perzsiában, aki a görögök ellen háborút indított.

• Ezért a következő versben már egy új birodalom királyának a feltámadásáról ad tájékoztatást az angyal.
• “Támad egy erős király, és uralkodik nagy hatalommal és tetszése szerint cselekszik.”      3. vers.
• Ezek a kijelentések félreérthetetlenül Nagy Sándorra irányítják a figyelmünket.
• Olyan nagy birodalom felett uralkodott, amilyet még addig nem látott a világ.

2. “De alighogy támadt”     4/a. vers.

• Alig 13 éves uralkodás után 32 éves korában hirtelen meghal.
• Alighogy elérte hatalmának csúcsát, már el is tűnt a történelem szinpadáról.

3. “Megrontatik az ő országa, és elosztatik az égnek négy tája szerint.”   4/a. vers.

• Ahogy az angyal is jelzi, Nagy Sándor országa nem az ő maradékaira száll át halála után.
• Nagyon hangsúlyos szavakkal jelzi az angyal azt, hogy mi fog történni az “erős király” halála után.
• “Országa: ....... megrontatik, ........ elosztatik, ...... szétszaggattatik, ...... másoknak adatik.”
• Ezek a szavak tökéletesen felvázolják azt a történelmi kort, amikor az egymással marakodó és hatalomra vágyó tábornokok küzdöttek a trónért.
• Ennek érdekében először megölték Sándor vérszerinti leszármazottait, fiát és a féltestvérét.
• Majd pedig egymás közötti marakodásuk eredményeként “szétszaggatták” Nagy Sándor birodalmát négy felé, az égnek négy tája szerint.
• Nyugaton   -   Kassander szerezte meg Macedóniát.
• Északon     -   Lissimachos uralma alá került Trácia.
• Keleten      -   Seleukosz-é lett Szíria és Babilónia.
• Délen         -  Ptolemaios hatalmába került Egyiptom.

4. A Birodalom szétosztása azonban nem véglegesítette az uralkodási területek határait.

• Az egymás elleni küzdelem tovább folyt, mintegy beteljesítve azt, amit az angyal mondott, hogy Nagy Sándor halála után “megrontatik az ő országa”.
• Ez a küzdelem végül is oda vezetett, hogy északon teljesen a Seleukosz dinasztia jutott hatalomra, délen pedig a Ptolemaios dinasztia.

IV. Észak és Dél királyai

1. Ettől az időtől kezdve két egymással szemben álló hatalom sorozatos küzdelmét vázolja fel a jövendölés, egészen a vég idejéig.

• Minden esetben Isten népéhez viszonyítva, Palesztina földrajzi fekvését alapul véve nevezi “Délnek” vagy “Északnak” ezeket az országokat, illetve hatalmakat.

2. Ahogyan észak és dél egymással szemben álló pontja Földünknek, aként használja a prófécia ezt a megjelölést a világtörténelemben az egymással szembeálló nagyhatalmi törekvések szemléltetésére.

• Először a Görög Birodalom utódállamainak egymás elleni küzdelmére alkalmazza.  5-6. vers.
• Majd a Római Birodalom is “észak királya”-ként van jelölve, szembe állítva Egyiptommal, mint “dél királyá”-val.    14-15. vers.
• A kereszténység táborán belül is kialakul a két egymással szembeálló pólus, ahol az egyik a másik fölé akar kerülni, a másikat uralni akarja. 31-36. vers.
• Velük kapcsolatban nem hangzik el közvetlenül az észak és a dél megnevezés, de mivel az észak-dél küzdelem sorozatba van beágyazva a róluk szóló beszámoló is, ezért nyugodtan alkalmazhatjuk rájuk is ezt a megnevezést.
• Ugyanilyen módon mutatja be az angyal az istentagadó ateizmus kereszténység elleni hatalmi törekvéseit is.    37-39. vers.
• Végül pedig azokról ad tájékoztatást, akik a Föld történelmének utolsó nagy küzdelmében állnak majd szembe egymással.   40-45. vers.

3. Miközben ez a könyörtelen küzdelem folyik bizonyos szempontok és célok elérése érdekében, “abban az időben” egy, az előzőektől független nagyhatalom is elindul a küzdőtérre.

• Ennek a nagyhatalomnak is meg van az ellenpólusa, az ellenfele, az aki korábban mindenáron le akarta győzni és fölé akart kerülni.
• Ez a nagyhatalom pedig aki elindul a küzdőtérre nem más, mint “Mihály fejedelem”, vagyis Jézus Krisztus.    Dán. 12,1.
• Mihály ellenfele pedig Sátán és az ő angyalai, illetve azok az emberi-földi szövetséges erők, akiket sikerült Sátánnak a maga oldalára állítani az Isten elleni lázadásban.
• Mihály azonban ekkor elindul, hogy a végső ütközetet megvívja ezekkel az erőkkel, és népét végleg megszabadítsa.