12.  Bevezetés Dániel utolsó látomásához

I. A látomás ideje és körülménye

1. Ebben a fejezetben egy újabb látomásban részesül a próféta.

• Beszámolója szerint ez a látomás “nagy bajról” való tudósítás, vagyis nagy veszedelemről, azaz nagy háborúskodásról ad bemutatást.  1/b. vers.
• Ez a látomás Círus uralkodásának 3. évében volt, vagyis i.e: 536-535-ben.
• Ezzel a fejezettel kezdődik Dániel próféta könyvének az utolsó összefüggő része.
• A 10. fejezet a próféta negyedik nagy látomásának a hátterét szolgáltatja.
• A 11. és a 12. fejezetek bevezetéseként tekinthetjük ezt a szakaszt.
• Dániel először még úgy vélekedik, hogy az előző látomásával ellentétben ezt a látomást érti.    1/b. vers.
• A látomás végére azonban már elbizonytalanodik.   12,8.

2. A most kapott látomása előtt nagyon foglalkoztatta valami Dánielt, ami miatt bánkódott, és böjttel egybekötött imádság útján kereste az Istennel való szorosabb kapcsolatot.

• Több dolog is kiválthatta Dániel aggodalmát.
• Ez az aggodalom kapcsolatban lehetett a babiloni fogságból  hazatért zsidók felől érkező hírekkel is.
• A 70 éves fogság ugyanis ekkor már lejárt, és a zsidók egy része hazatért Círus király engedélye alapján, hogy felépítsék újra a templomot. Ezsd. 4,4-5.
• Talán arra is gondolhatott ezzel kapcsolatban, hogy mégiscsak a jeruzsálemi templom mostani helyzetére vonatkozik a 2300 éves prófécia kijelentése, hiszen olyan akadályok kerülnek a templom építése elé.
• Az előzőek hátterén egyre erősödött benne a vágy, hogy tisztán lásson a neki adott kinyilatkoztatás értelmét illetően.
• Ezért böjtölt három héten keresztül, mert “szívedet adtad a megértésre”, mondta neki az angyal.   12. vers.

3. Az egész Dániel könyvében egyedül csak itt találunk pontos időmeghatározást. 4. vers.

• Ha az első hónap 24. napjától visszaszámítjuk a három hetet, akkor feltételezhetjük, hogy Dániel a húsvét ünnepét megelőzően kezdte meg és böjtjét.
• Mivel a húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepe az első hónap 14. napjától kezdve nyolc napon át tartott. III.  Móz: 23,5-8.

4. Dániel böjtje azonban csak bizonyos élvezeti és luxus dolgokra vonatkozott.    3. vers.

• “Kívánatos étket nem ettem”, “Hús és bor nem ment az én számba”, “Soha sem kentem meg magamat, míg el nem telt az egész három hét”.

II. A Hiddekel partjánál

1. A próféta írásából kitűnik, hogy ezt a látomását a Hiddekel folyó vidékén kapta.

• A folyó azonosításához  az első támpontot Dánielnek az a kijelentése adja, amikor azt írja, hogy “a nagy folyóvíz”.  4. vers.
• Babilónia területén két olyan folyó megy végig, amelyekre azt a jelzőt lehet alkalmazni, hogy “nagy folyóvíz”.
• Ez a két folyó az Eufrátesz és a Tigris.
• Mivel az Eufrátesz mindig ezen a néven volt ismeretes a történelem folyamán, ezért valószínű, hogy a Tigris folyó partjánál lehetett Dániel akkor, amikor ezt a látomást kapta.
• A végső azonosítást pedig a nyelvészek segítségével tehetjük meg.
• Az óperzsa “Tigrá” névből származtatott “Tigris” folyónak volt a héber megjelölése a “Hiddekel” név.
• Már a teremtéstörténet leírásánál is találkozunk a Hiddekel folyóval, amely az Eufrátesszel együtt Asszíria hosszában folyik végig. I. Móz. 2,14.
• Mivel itt egy vízözön előtti leírásról van szó, ezért ez azt is jelenti, hogy ez a két folyó a vízözön után is megmaradt eredeti helyén és állapotában.

2. A látomás első pillanatában Dániel egy fehér gyolcsba öltözött férfit pillantott meg, aki azonban nem egy közönséges ember volt.

• János apostolnak is volt egy hasonló látomása, amikor egy ugyanilyen kinézetű személyt láthatott.   Jel. 1,12-15.
• János apostolnak azonban be is mutatkozott ez a látomásbeli személy. Jel. 1,17-18.
• A bemutatkozásnak ez a módja máshol is előfordul a Jelenések könyvében. Jel. 2,8.

3. Többféle lehetőségünk van a mennyei lény azonosítására.

• János apostol első benyomása szerint a názáreti Jézust, az ő szeretett Mesterét véli felismerni benne.
• Jézus ugyanis gyakran nevezte magát az “ember Fiának”, és ezért János is ezt a megjelölést használja vele kapcsolatban.   lásd: Mát. 24,30.  26,64.  25,31.
• A későbbi versekben Dániel is ezzel a megjelöléssel nevezi meg a látomásbeli Lényt.   16. vers.
• Ez a mennyei Lény semmiképpen sem lehetett egy az angyalok közül, hiszen János apostol leborul elé a lábaihoz, ami az imádat egyértelmű megnyilatkozása, de ez a Lény nem utasítja vissza ezt a megnyilatkozást.   15. vers.
• Az angyalok viszont minden esetben visszautasították az ilyen hódolatot az emberek részéről. Jel. 19,10.
• Ugyanakkor csak egyetlen mennyei Lény mondhatja el magáról azt, hogy én “pedig halott valék, és ímé élek, örökkön örökké”.    Jel. 1,18.
• Ez a Személy pedig nem más, mint a mi szerető Megváltónk, aki a Golgotán meghalt értünk és helyettünk, de harmadnapon fel is támadt.

4. Dániel ez alkalommal nem egyedül volt ott a folyó partjánál.

• A mennyei Lény jelenlétét azonban csak Dániel láthatta.
• Jelenlétének hatását viszont valamilyen szinten a társai is érezték.
• Dániel ugyanis úgy számol be erről, hogy “nagy rettenés szálla reájuk, és elfutának, hogy elrejtőzzenek”. 7/b. vers.
• Hasonló körülmények között találkozott Pál apostol is Jézussal a damaszkuszi úton.    Csel. 9,3-5.   7.

5. Amikor ez a látomás történik, akkor nemcsak az embernek Fia, azaz Jézus jelenik meg Dániel előtt, hanem egy másik mennyei lény is.

• A 12. fejezet, amely a befelyező szakaszát tartalmazza ennek a látomássorozatnak, szintén azt erősíti meg, hogy két mennyei lény jött el Dánielhez ekkor. 12,5-6.
• A következő versekből azonban az tűnik ki, hogy újra Gábriel angyal jött el Dánielhez, hogy folytassa a magyarázatát a régebben kapott látomás egyes részleteit illetően.
• Gábriel magatartása és mondanivalója a két látomás alatt azt erősíti meg, hogy ugyanazt a történelmi eseményt akarja Dánielnek kinyilatkoztatni és megmagyarázni, csak most egy másik nézőpontból, újabb részleteket megvilágítva belőle.
• A látomás az utolsó időre vonatkozik, illetve a végső időhöz vezet el bennünket.   8,17/b.  19/b.   --   10,14.
• Gábriel azért jött, hogy megmagyarázzon valamit, amit Dániel nem értett. 8,16.  9,22    --   10,11.  14.

6. A mennyei angyal közelségétől Dániel most is újra és újra elerőtelenedik, éppen úgy, mint az előző látomás alkalmával.

• Gábriel azonban most is megerősíti a prófétát minden alkalommal.
• Noha felsegítette Dánielt az ájulásból, de még mindig nem volt annyi ereje, hogy remegés nélkül megállhasson előtte. 11/b. vers.
• Éppen ezért bátorítja az angyal a prófétát és biztosítja afelől, hogy a Menny szemében ő egy kedves ember, ezért nincs oka a félelemre.

7. Az angyal első mondataiból és a bemutatkozás jellegéből úgy tűnik, mintha egy korábban megkezdett beszélgetést jött volna folytatni.

• Hasonlítsd össze a következő verseket a két fejezetben:  9,21-23.  -  10,10-11.

III. A nagy küzdelem

1. Erre a látomásra és kinyilatkoztatássorozatra azért került sor, mert Dániel, mint a Perzsa Birodalom főembere meglátott valamit abból a küzdelemből, amit a sötétség erői folytattak Isten népe ellen.

• Ebben az időben érkeztek a királyhoz a hazatért zsidók ellen irányuló levelek azoktól a királyoktól és fejedelmektől, akiknek nem tetszett az, hogy a zsidók visszatérnek atyáik földjére.
• Dániel, mint a király főembere, feltétlenül tudott ezekről a zsidóellenes törekvésekről.
• Dániel reakciójából és az angyal küldetéséből arra lehet következtetni, hogy Círuszra hatással voltak ezek az ármánykodó levelek.
• Ezért Dániel már csak az Istentől remélt megoldást, és ezért fogott hozzá a három hetes böjtjéhez.

2. Az angyal üzenetéből kiderül, hogy már az első naptól fogva meghallgattatott Dániel imája.

• Éppen ezért küldte el Isten Gábrielt a perzsa királyhoz, aki azonban három héten át ellenállt az isteni befolyásnak.
• Gábriel csak azután jöhetett el a prófétához, miután az Istennél meghallgatott imakéréssel kapcsolatban teljesítette feladatát.

3. Csodálatos példaként áll előttünk ennek a történetnek a tanulsága.

• Megmutatja, hogy milyen hatalma van a hitnek, mennyire komolyan veszi Isten azt, ha valaki bizalommal fordul Hozzá.
• Megmutatja, hogy milyen ereje van az imádságban való kitartásnak.
• Megmutatja azt, hogy miként hallgatja meg Isten a hűséges gyermekeinek imádságait.

4. Ebben az eseményben valóságosan fellebben a függöny, és bepillantást kaphatunk a láthatatlan világ küzdelmébe.

• Ebben a világban rendkívüli küzdelem folyik a világosság és a sötétség, a jó és a gonosz erői között.
• Ezeknek a küzdelmeknek a többsége az emberért folyik, az ember birtoklásáért.
• Ahogyan történetünkben is a Círusz feletti befolyásért történt minden a három héten keresztül.

5. Ebben a küzdelemben az a legcsodálatosabb, hogy Isten nem hatalmi szóval küzd, hanem a meggyőzés erejével, a jóra való késztetés befolyásával.

• Isten sohasem alkalmaz erőszakot vagy kényszert az ember szabad akaratával szemben.
• A történetünkben is csak azért lett elküldve az angyal, hogy próbálja befolyásolni a királyt az isteni terv szerint döntés és cselekedet irányába
• Ennek a befolyásnak azonban ellenállhatott a király, és engedhetett a másik irányból ható késztetésnek is.
• Éppen ezért tartott három hétig a király meggyőzése.
• Ilyen módon akarja bizonyítani Isten az egész világmindenség előtt azt, hogy Ő a szeretet Istene, és nem egy zsarnok kényúr, mint ahogyan Sátán állítja.
• Dániel imájára tehát csak azért késett a válasz, mert Isten nem akarta elhatározását nyilvánosságra hozni mindaddig, amíg Círusz a saját szabad akaratából nem döntött a jó mellett és a gonosz ellen.

6. A gonoszság erői olyan küzdelmet indítottak Círusz befolyásolására, hogy Gábriel nem is tudott megfelelő ellenhatást gyakorolni a királyra egyedül.

• A gonosz erők befolyása annyira erőteljes volt, hogy a király inkább az Isten népe ellen irányuló döntés felé hajlott inkább.
• Azonban a jó ügy válságát látva, egy újabb küzdőfél lépett a színre, és az Ő közbelépése eldöntötte a küzdelmet.
• “De Perzsiának fejedelme ellenem állott huszonegy napig, és ímé Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljött a segítségemre.”  13. vers.

7. Majd ennek ismertetése után még így folytatja az angyal; “és én ott maradék a perzsa királyoknál”.    13/b. vers.

• Gábrielnek ez a tájékoztatása azt jelenti, hogy a küzdelemben “felülmaradni”, “ottmaradni”.
• Mert Mihály segítségével az ellenfél megfutamodott, és így én maradhattam ott a küzdőtéren, mint győztes.

IV. Mihály, a ti fejedelmetek

1. Később úgy mutatja be Dánielnek ezt a Fejedelmet az angyal, hogy “Mihály, a ti fejedelmetek”.    21/b. vers.

• Mihály azonban nem valamilyen földi és evilági király vagy fejedelem.
• Ez abból is kitűnik, hogy a láthatatlan világ erőivel folytatott küzdelemben Gábriel segítségére siet, tehát erősebb és hatalmasabb nála.
• Gábriel el is ismeri azt, hogy Mihály felette áll. 21. vers.
• A történelem különböző korszakaiban találkozhatunk Mihállyal, aki minden esetben Isten népe oldalán lép fel a gonoszság erőivel szemben.
• Már a Mennyben is Ő volt az, aki az Isten oldalán felvette a küzdelmet a lázadó angyal-fejedelemmel Sátánnal, és azokkal az angyalokkal, akik az Isten elleni lázadásban mellé álltak. Jel. 12, 7-9.
• A halott Mózes teste felett is Ő vetekedett Sátánnal, valószínűleg akkor, amikor feltámasztotta őt a halálból, hogy elvigye a Mennybe.  Jud. 9. vers.  v.ö:  Mát. 17,1-3.
• Az utolsó nagy küzdelemben is Mihály lesz az, aki azért lép a küzdőtérre, hogy Isten népét végleg megszabadítsa a bűn világának gyötrő szorításából. Dán. 12,1.

2. A Mihály név a héber “MICHÁ-ÉL” névnek a magyarosított változata.

• Ezt a nevet különféle módon használhatja a tulajdonosa.
• Ez a név egyidejűleg egy kérdés és állítás is, és ebből adódóan egy kihívás az ellenfél számára.
• A “Michá'él” név jelentése a következő módon fordítható magyarra:
• “Ki olyan, mint Isten?”, illetve, “Aki olyan, mint Isten!”
• Ez a kihívás az ősellenségnek szól, azaz Sátánnak.

3. Tekintettel arra, hogy Sátán lázadásának lényege és célja az volt, hogy önmagát Isten trónjára küzdje fel, hogy hasonló legyen a Magasságos Istenhez.   Ésa. 14,14.

• A Mihály név tehát a legalkalmasabb, a legtalálóbb név olyan valaki számára, aki arra vállalkozott, hogy az egész teremtett világ előtt kinyilatkoztassa Isten jellemét, és megcáfolja Sátán állításait és rágalmait.

4. A különböző igeversek egybevetéséből tűnik ki az, hogy ez a Mihály fejedelem azonos az ember Fiával, vagyis Jézus Krisztussal.

• A Bibliában adott különböző kijelentéseket mint mozaikokat kell egymás mellé raknunk ahhoz, hogy teljes bizonyosságunk legyen e felől.
• Júdás apostol szerint  Mihály egy arkangyal.  Júd.  9.
• Pál apostol pedig arról beszél, hogy Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelekor arkangyal szózatára történik a szentek feltámadása.  I. Thess. 4,16.
• Jézus viszont azt mondja el az evangéliumban, hogy a halottak az Ő szavára , az ember Fiának szavára fognak feltámadni.   Ján. 5,28.
• Ezt az azonosítást azonban Dániel is elvégzi azáltal, hogy egy leírást ad arról a Lényről, aki Gábriellel ott van a látomás színterén.
• “És ímé olyan valaki, mint egy emberfia”.  16/a. vers.

5. Mihályról, azaz Jézusról olyan értelemben beszél az angyal, hogy a “ti fejedelmetek”, és éles ellentétbe állítja Őt “Perzsia fejedelmével”, majd később pedig “Görögország fejedelmével”.    13.   20.  versek.

• Ezzel a társítással azt is jelezni kívánja, hogy Perzsia fejedelme alatt nemcsak Círuszt kell érteni, hanem azt a teremtményt is, aki láthatatlanul uralkodik a háttérben, vagyis Sátánt.

6. Boldogító érzés az, hogy amennyiben szükség van rá, akkor Jézus Krisztus személyében maga a Menny Fejedelme és Istene is kész a küzdőtérre lépni úgy népe, mint egyes gyermekei érdekében.