8.  A “kicsiny szarv”

I.  A kis szarv születése és növekedése

1.  A római császárság megszünésével a hatalmas Birodalom számos kisebb, egymástól független államocskára, illetve királyságra oszlott szét.

• 476-ban mondatták le az utolsó római császárt.
• A Birodalom tíz királysága a következő népek között oszlott meg.-
• Osztrogótok (Kel.), vizigótok (Nyug.), frankok, vandálok, szievek, alánok, angolszászok, herulok, longobárdok, burgundok.
• A tíz szarv között azonban egy másik kicsiny szarv indult növekedésnek.

2.  A jelkép szerint ez azt jelenti, hogy egy teljesen új politikai hatalom kezdett növekedésnek indulni.

• A prófécia előrejelzése szerint azonban a folyamatos növekedése olyan szintig fog haladni, hogy termetében és méreteiben hatalmasabbá fog válni mindegyik társánál. 7,20/b.

3.  A történelem tanúságtétele szerint Európa területén ebben az időben csak egyetlen politikai hatalom nőtt naggyá, amellyel kapcsolatban elmondhatók azok, amiket a “kicsiny szarv” azonosítására elmond a prófécia.

• Ez a politikai hatalom nem más, mint a Rómában székelő Pápaság.

4.  Miközben a kis szarv növekedett, a tíz szarv közül három kiszakíttatott “őelőtte”. 8. vers.

• Ennek a meghatározásnak kettős jelentése is van ebben az esetben.
• Mielőtt teljesen felnövekedett, azaz hatalomra jutott, tehát időben előtte.
• A három király kiszakíttatásának az ő méltósága előtt kellett végbemenni.
• Az a hatalom, amelyik ezt a feladatot elvégezte, az előtte való hódolat jeleként cselekedte meg ezt.

5.  A három szarv kiszakításának indokoltságát és történelmi azonosítását a következő tényekből érthetjük meg.

• A nyugat-római császárság megszűnésével a Pápaság hatalmi törekvéseit teljes mértékben akadályozták az ariánus királyok, amelyek Rómát, a Pápaság székhelyét is megszállás alatt tartották.
• Az első királyság amely kiszakíttatott a kis szarv növekedése előtt, az az Odoáker vezetése alatt álló herulok voltak.
• Zénó (Kel.Róm.Bir. császára) tanácsára támadta meg a keleti gót Theodorik a herulokat és foglalta el Itáliát 493-ban.
• A második királyság pedig a vandálok voltak, akik időközben Geiserich vezetése alatt telepedtek le Észak-Afrikában.
• Rendkívül harcias nép voltak, és állandó veszélyt jelentettek a nyugati katolikusok részére.
• Ugyanakkor fanatikus ariánusok is voltak, és ezért a katolikusokat eretnekeknek tartották.
• Justiniánus keletrómai császár a nyugati katolikusok segítségére sietett.
• A császár Belizár nevű tábornoka 534-ben végleg legyőzte a vandálokat.
• A harmadik királyság pedig az Itáliát megszállás alatt tartó keleti gótok voltak.
• Belizár, a vandálok feletti győzelme után Itália ellen indult, hogy az ott uralkodó ariánus király elnyomása alól felszabadítsa Rómát.
• Bár ez a hadjárat 20 évig tartott, Róma azonban, mint a Pápaság székhelye 538-ban végleg felszabadult.
• Csak ettől az időtől juthatott érvényre a császárnak az a rendelete, amit a római egyház elsőszámú püspökével kapcsolatban hozott.
• “Az összes szent egyházak (gyülekezetek) feje, és Isten szent papjainak a feje.” /Codey Justinianus - Justiniánus törvénykönyve. I. könyv I. cikkely./
• Noha ez a törvény már 533-ban ki lett adva, a Pápa szempontjából azonban mindaddig nem léphetett hatályba, amíg Róma fel nem szabadult az ariánus uralom alól.
• És ez csak 538-ban történt meg.

6.  A Pápaság tehát 538-ban létesült, amikor a harmadik hatalom legyőzése által az ariánus uralom megszűnt Róma felett.

• Érdekességként lehet figyelembe venni azt, hogy Babilon i.e: 538-ban szünt meg létezni, a modern Babilon pedig, vagyis a Pápaság i.u: 538-tól kezdte meg hatalmának gyakorlását.

II. A kis szarv jellemzői és ismertető jele

1.  Erről a különleges kis szarvról azt mondja Dániel, hogy “emberszemekhez hasonló szemek valának ebben a szarvban”. 8/b. vers.

• A Biblia nyelvezetében a “szem” általában az értelem és a magassabbfokú inteligencia jelképe. v.ö: Csel. 26,18. Jel. 3,18/b. Luk. 24,31-32.
• A barbár államokkal ellentétben - amelyek többnyire még az írást sem ismerték - a “kicsiny szarv” által jelképezett hatalom híres az értelméről és az előrelátásáról.

2.  Erről a különös szarvról még azt is elmondja Dániel, hogy “nagyokat szóló szája van”, és ezt a Felséges ellen, vagyis az Isten ellen nyitja meg. 7,8/b. 11/a. 25/a.

• Ez a kifejezés magába foglalja azt a gondolatot, hogy ez a hatalom a Felségessel egyenlőnek tartja magát. II. Thess. 2,4. (És. 14,12-14)
• Az egyházi irodalom tele van a Pápaság fennhéjázó, gőgös és istenkáromló kijelentéseivel.
• Néhány jellemző példát idézünk egy XVIII. századi római katolikus hittudós enciklopédikus művéből.
• “A Pápának oly nagy és oly magasztos a méltósága, hogy már nem is egyszerű ember, hanem mintha Isten volna, és Isten helyettese.”
• “A Pápa hármas koronát visel annak jeléül, hogy királya a Mennynek és a Földnek, valamint a kisebb egyházaknak.”
• “A Pápa olyan a Földön, mintha Isten lenne, Krisztus híveinek egyetlen uralkodója, a királyok feje és teljhatalmú ura, akire a Mindenható Isten nemcsak a földi, hanem a mennyei birodalom irányítását is bízta.”
• “A Pápa oly nagy hatalommal és erővel rendelkezik, hogy még az isteni törvényeket is megváltoztathatja, kifejtheti és megmagyarázhatja.”
• “Mindazt, amit maga az Úr Isten és a Megváltó művelt, az ő helytartója is megteheti.”
• (“Promspta Biblioteca” - “Készenléti Könyvtár” IV. kötet. 25-29. old. Lucius Feraria: “Papa” II. c. művéből.)

3.  A kicsiny szarv azonosítása érdekében még azt is elmondja a próféta, hogy ez a szarv “hadakozik a szentek ellen, és legyőzi őket”. 7,21. 25/a.

• Ez a szarv tehát egyben egy üldöző hatalom is, amely Isten népét akarja kiirtani, és úgy tűnik, mintha sikerrel végezné ezt a tevékenységét. /Jel.17,6./
• Az inkvizíció borzalmas rémtettei mindenki előtt ismeretesek ennek igazolására.
• A Pápaság elismeri, hogy használta az üldözés fegyverét, de azzal mentegeti cselekedeteit, hogy ez csak a jogszerinti gyakorlása volt annak a hatalomnak, amellyel Krisztus (?) felruházta őt.
• “Mikor a püspök vagy képviselői, vagy az inkvizíció átadja a világi hatóságoknak azokat az egyéneket, akiket vétkeseknek talált az eretnekség bűnében - a város előljárója vagy podestája köteles azonnal átvenni őt, és legfeljebb öt napon belül végrehajtani az ellenük hozott ítéletet.” /Katolikus Enciklopédia IV., Ince pápa “Ad extirpanda” kezdetű vulgatájából./

4.  Erről az uralkodó hatalomról azt is elmondja Dániel, hogy “véli, hogy megváltoztatja az időket”. 25. vers.

• Az előzőekben Dániel egyedül Istennek tulajdonítja azt a képességet, hogy megváltoztathatja az időket. 2,21.
• Isten az, aki irányítja a népek és nemzetek sorsát, Ő az, aki “dönt királyokat, és tesz királyokat”. 2,21.
• A kicsiny szarvnak ez a törekvése arra mutat, hogy előre megfontolt szándékkal, tudatosan próbálta gyakorolni Isten kivételes hatalmát és előjogát, hogy a történelmet alakítsa és befolyásolja.
• “Megváltoztatja az időket”, - a királyoknak és a népeknek Istentől rendelt idejüket.
• Ennek a törekvésnek azonban van egy másik területe is.
• A Pápaság megváltoztatott minden időegységgel kapcsolatos isteni rendelkezést, az időegységek Istentől rendelt határát és beosztását is.
• A napok határát naplementéről éjfélre tette.
• Szombat helyett a vasárnapot tette hetedik napnak.
• A teremtésnél adott isteni rendelkezés helyett - miszerint a Hold határozza meg a hónapok rendjét - naptári hónapokat vezetett be. (I. Móz. 1,14.)
• A tavaszi évforduló helyett pedig a tél közepére tette az év határát.
• Még az időszámítás kezdetét is Róma városának alapításához igazította, miközben azt a látszatot adja, hogy Jézus Krisztus születésének idejéhez alkalmazkodott.
• Ma már egyértelműen bizonyított, hogy Jézus születésének éve nem esik egybe az időszámítás első évével.

5.  A Pápaság legvakmerőbb lépése azonban az Isten törvényének a megváltoztatása volt.

• A Katolikus Egyház azt állítja, hogy ilyen változtatások eszközlésére Istentől nyert hatalma van.
• Elfogadhatóan igazolni azonban nem tudja ezt a hatalmát.
• A Biblia próféciái egyértelműen leleplezik ennek az állításnak a hazug voltát. lásd: Dán. 7,25. II. Thess. 2,4. 7-8.
• Az Isten törvényét több vonatkozásban is próbálta megváltoztatni.
• Eltörölte a képek és a szobrok imádásával kapcsolatosan adott törvénypontot, vagyis a második parancsolatot.
• Megváltoztatta a negyedik parancsolatot.
• Az Isten által adott szombat helyett a vasárnapot rendelte el nyugalomnapként, mintha az lenne a hetedik nap.
• A tizedik parancsolatot pedig ketté osztotta, hogy a második parancsolat eltörlése miatt meg legyen a tíz.

III.  A “kicsiny szarv”-nak rendelt idő

1.  A jelképes állatokról, azaz a földi hatalmakról azt olvassuk, hogy egy idő után elvétetik tőlük a hatalom, és csak ideig-óráig tartó élet adatott nekik. 12. vers.

• Ugyanez érvényes a kicsiny szarvra is, a szentek ellen hadakozó királyra is. Dán. 11,35-36.

2.  A prófécia nagyon pontos időmeghatározást ad a Pápaság hatalmának idejével kapcsolatban. 25/b. vers.

• A szentek egy meghatározott időre a kezébe adatnak:
• “ideig”         - 360 nap = év
• “időkig”       - 720 nap = év
• “fél időig”    - 180 nap = év
• összesen:        1260 nap = év
• Mivel a Pápaság Róma felszabadítása alkalmával jutott hatalomhoz 538-ban, ezért az Istentől rendelt időt ettől kezdve kell számítani.
• A neki rendelt idő pedig, vagyis a neki engedett idő akkor járt le, amikor Napóleon vezére, Berthier tábornok által a Pápa fogságba került 1798-ban.
• Majd a fogságban meg is halt.

3.  A kicsiny szarv által jelképezett hatalom megsemmisítésével kapcsolatban két időpontot ismerünk a Biblia kinyilatkoztatásaiból.

• Az egyik időpont 1798, amikor a prófécia szerint a neki rendelt idő lejár. Dán. 7,25/b. (Jel. 2,21-22.)
• A megsemmisítéssel kapcsolatban adott másik időpont Jézus Krisztus dicsőséges visszajöveteléhez vezet bennünket, amikor ez a hatalom a tűznek tavába vettetik, hogy ott végleg megégjen és megsemmisüljön. Dán. 7,11. v.ö: II. Thess. 2,8. Jel. 19,20.
• A két időpont közötti látszólagos ellentmondást az oldja fel, hogy 1798-ban csak halálos sebet kapott ez a hatalom, de az isteni előrejelzés szerint fel fog gyógyulni belőle. Jel. 13,3. - Jel. 17,8.

4.  A 7. fejezet második részében szinte refrénszerűen ismétlődik az, hogy az ország és a hatalom végül is a szenteknek adatik. 18. 22. 27. vers

• A látszólag legyőzött, elnyomott állapotuk csak időleges volt, győzelmük és uralkodásuk azonban örökkévaló.
• Isten vígasztaló örömüzenete ez gyermekeihez, hogy a megpróbáló időkben is tudjanak reménnyel és hittel előre tekinteni a győzedelmes célra, arra az országra, amelyben már igazság lakozik. II. Pét. 3,13.