5. Belsazár lakomája

I. A lakoma körülményei

1. Ez a lakoma rendkívüli körülmények között került megtartásra.

• Már több elveszített csata állt a babilóniaiak mögött a Médó-Perzsa csapatoktól.
• A város falain kívül az eddigi csatákban győztes hadsereg táborozott.
• A lakomán résztvevő ezer főember bizonyára az ellenséges hadsereg elől menekült be a városfal biztonságot nyújtó védelme mögé.

2.  A város méretei és a benne rejlő körülmények kolosszálisak voltak.

• A város jellemző adatairól a következőket tudjuk:
• A város 96 km. kerületű négyszögben terült el.
• Egy-egy oldala 24 km. hosszú volt.
• Az egész várost egy védőfal vett körül, még a várost átszelő folyó mindkét partján is.
• A fal mintegy 100 m. magas és 25 m. széles volt.
• A város belsejében 50 főutca keresztezte egymást.
• Egy-egy főút szélessége 46 m volt.
• A város építési rendszere is csodálatos volt.
• A függőkertek, amelyek teraszról-teraszra emelkedtek fölfelé, elérték a városfal magasságát is.
• A két királyi palotát az Eufrátesz alatt átmenő alagút kötötte össze egymással.
• A bent tartózkodó emberek mintegy 20 évre elégséges élelmiszer készlettel vonultak vissza a falak védelme mögé. /Lásd: Xenophón: Kürosz Nevelkedése 245. old./

3.  A király csak rendkívüli alkalmakon evett és ivott a vendégei között, most azonban egy ilyen alkalom volt.

• Egyrészt azért, mert sikerült bemenekülniük a város biztonságot nyújtó falai mögé.
• Másrészt viszont azért, mert egy rendkívüli ünnep ideje érkezett el, és ezt megfelelő pompa és tivornya által akarták megtartani.
• "Cirusz megtudta, hogy Babilonban ünnepet ülnek, és hogy ivással, vigadozással töltik majd az egész éjjelt. Erre még aznap éjjel nagy csomó munkással átvágatta a csatornát és a folyót elválasztó töltést. Ennek következtében a víz nyomban kilépett az árokba, és a várost átszelő folyómeder járhatóvá lett." /Xenophon: Kürosz Nevelkedése 246. old./
• A lakomán résztvevő főemberek közül senki sem sejtette, hogy ez az utolsó éjszakájuk.

4.  Eközben a bortól megrészegedett király rendeletet adott ki a jeruzsálemi templomból való edényekre vonatkozóan.

• Józan állapotában talán ő sem vetemedett volna ilyen tettre.
• Az istenekkel kapcsolatos dolgok iránt ugyanis egyfajta fanatikus tisztelet élt a keleti emberekben.
• Most azonban a régi győzelmek ünnepén a saját nagyságának a dicsőségében akart tündökölni főemberei előtt.
• A jeruzsálemi templomból való edények meggyalázásának természetes következménye volt az, hogy a saját isteneiket dicsőítették, akik ezeket a győzelmeket adták nekik.

II. A megjelenő kéz és az írás

1.  A régészeti feltárások szerint a királyi palotának az a terme, ahol feltehetően a lakomát tartották 17 x 53 méter alapterületű volt.

• Az egyik hosszú oldalfal közepén volt az a bemélyedés, ahol minden valószínűség szerint a trón helyezkedett el, és feltehetően a vele szemközti falon jelent meg a kéz és az írás.

2.  A részeg királyra rettenetes hatással volt a falon író kéz látványa.

• Rémületét még növelte a vádoló lelkiismerete és vészjósló sejtelmeinek gyötrése.
• Most döbbent rá a maga valóságában a legutóbbi katonai vereségére és annak beláthatatlan következményeire népe és Birodalma életében.
• Minden gonoszságának betetőzése gyötörhette azonban a legjobban, hogy megszentségtelenítette a zsidók ismeretlen Istenének edényeit, ami által esetleg magára haragította Őt.
• A királynak erről az állapotáról már Ésaiás próféta is jövendölt Babilon elestével kapcsolatosan. Ésa. 21,2-4.

3.  A király jövendőmondói, varázslói most is kudarcot vallottak tudományukkal, mint az előző alkalmak esetében.

• A király rémülete erre még nagyobb lett.
• Sejtései ezzel csak igazolást nyertek.

III. A királyasszony

1.  A megjelenő királyasszony minden valószínűség szerint a király édesanyja lehetett, vagyis Nabukodonozor lánya.

• A történet leírása szerint ugyanis a feleségek ott voltak a lakomán
• A keleti népeknél elképzelhetetlen volt, hogy a király felesége hívás nélkül jelenjen meg a király előtt, vagy ne jelenjen meg, ha az hívja őt. v.ö: Eszt. 4,11. 16.
• A babilóniai királyok kivételes tiszteletben és megbecsülésben részesítették az anyakirálynőket.

2.  A történet idején Dániel nyilvános szereplése már lejárt, valószínű, hogy még Nabukodonozor halála idején. v.ö: II. Móz. 1,6-8.

• Annak ellenére, hogy Dániel már visszavonult a közügyektől, a régi udvari emberek még jól ismerték őt, és emlékeztek előző életére és dolgaira.
• A királyasszony, mint a nagy király lánya, tökéletesen ismerte Dánielt, és a vele kapcsolatos eseményeket is.
• A királyasszony tehát felhívta a király figyelmét a Birodalomban lévő bölcsek egykori vezetőjére, Dánielre.

IV. Dániel a király előtt

1.  A király szavaiból az tűnik ki, hogy személyes ismeretség nem volt közöttük. 13-14. vers.

• "Te vagy az a Dániel",aki a júdabeli foglyok közül való, kérdezte?
• "Aki felől azt hallottam", hogy az isteneknek lelke van benned?

2.  A király számára megalázó, hogy éppen egy júdabeli fogolyhoz kell fordulnia segítségért a felettük aratott győzelem emlékünnepén.

• Dániel keserű hangú dorgálásából kitűnik, hogy a király ismerte a Izráel Istenének törvényeit és egyéb követelményeit. 22-24. vers
• A király azonban nem akarta figyelembe venni és megtartani ezeket az elveket.
• Bizonyára ez is közrejátszott abban, amiért Dániel szolgálatát olyan hosszú idő óta mellőzték, hogy a király már nem is ismerte személyesen.
• Dániel ugyanis nem betegség vagy a magas korára való tekintettel vonult vissza a közügyek intézésétől.
• Hiszen később a Perzsa udvarban újra vállalt magas beosztású szolgálatot.
• Valószínű, hogy a Belsazár politikájával szembeni magatartását és állásfoglalását méltatták a Perzsa Birodalom első uralkodói, amikor újra államigazgatással bízták meg.

3.  Dániel válaszából semmi együttérzést vagy sajnálatot sem lehet érezni, ami arra enged következtetni, hogy a király nagyon bűnös és gonosz életet élt.

• Nabukodonozor esetében egészen kétségbe volt esve, amikor megértette, hogy milyen isteni ítélet vár a királyra. Dán: 4,16.

V. Az írás jelentése

1.  A falra felírt szavak minden valószínűség szerint arám nyelvű szavak voltak.

• Dániel magyarázata szerint a következőt üzente Isten a királynak:
• MENE           - "Számba vette Isten a te országlásodat, és véget vet annak."26. vers.
• TEKEL            - "Megmérettél a mérlegen, és hijjával találtattál" 27. vers.
• UFARSZIN     - "Elosztatott a te országod, és adatott a médeknek és a perzsáknak."28. vers.

2.  A babiloni bölcsek azért nem tudták elolvasni, mert ez a szöveg önmagában nem mond semmit.

• Minden egyes szó egy-egy igazságot, egy-egy üzenetet tartalmazott.
• Ezeket az igazságokat csak olyan ember fejthette meg, aki az Isten Lelkétől kapott világosságot annak megértésére.

3.  Ez a mennyei megméretés minden ember esetében be fog egyszer következni.

• Isten minden ember cselekedeteit számba veszi egyszer. II. Kor. 5,9-10.
• Vannak esetek, amikor Isten még az emberek fölötti egyetemes ítélkezése előtt ítéletet mond egyes emberek felett, és ezt az ítéletét meg is ismerteti velük. v.ö: I. Kir. 21,17-23.  22,34-38.  II. Kir. 9,30-37.

VI. A király ígérete és jutalma

1.  A király három dolgot ígért annak az embernek, aki meg tudja fejteni az írás értelmét.

• "Akkor... öltözteték Dánielt bíborba, és arany láncot tevének a nyakába." 29. vers.
• A királyi méltóság és hatalom gyakorlására jogosító ruha és jelvény volt az, amibe Dánielt öltöztették.
• "Kikiálták felőle, hogy Ő parancsol mint harmadik az országban." 29/b. vers.

2.  Belsazár, mint Babilónia utolsó királya, sokáig gondot okozott a történészeknek és a bibliatanítóknak.

• Több ókori okmány felsorolja Babilon királyainak neveit, és ezek között utolsó királyként mindig NABONID neve szerepel mindegyikben.

3.  Csak a múlt század közepétől találtak olyan leleteket, amelyek véglegesen megoldották a feszültséget.

• 1861-ben az Úr-beli Mold-templomban talált ékírásos szöveg NABONID imáját ismerteti, melyben Belsazár nevű elsőszülött fiáért könyörög.
• 1881-ben találtak egy újabb írást, amely azóta "Nabonid krónikája" néven lett ismeretessé.
• Ennek szövege leírja, hogyan foglalta el Babilont Círusz.
• Ez az írás azt állítja, hogy Nabonid Tánában tartózkodott több éven át, mialatt Babilon ügyeit a fia intézte.
• 1916-ban megjelent egy szöveg, amely Nabonid és Belsazár nevét együtt említi egy esküformulában.
• A bizonyító leletek sorát egy 1924-ben közzétett anyag zárja.
• Sidney Smith a Britisch Múzeum tulajdonában lévő, úgynevezett "Nabonid Elbeszélő költemény"-ét hozta nyilvánosságra.
• Ez az ékírásos okmány adott végleges igazolást arról, hogy Nabonid elsőszülött fiára bízta a királyságot.

4.  A valóságban tehát Nabonid és Belsazár társuralkodókként irányították Babilon ügyeit, és uralták a királyiszékét.

• Ilyen háttér ismerete mellett érthető meg az, hogy miért csak a harmadik helyet ígérte oda Belsazár annak, aki megfejti az írás értelmét.

5.  A király ugyan beváltotta a jutalomra vonatkozó ígéretét, gyakorlati jelentősége azonban már nem volt.

• Még azon az éjszakán elfoglalta Cirusz a várost.
• Belsazárt megölték.
• Ezen az éjszakán Babilon, mint világhatalom megszűnt létezni.
• Az "arany fej" eltűnt a történelem színpadáról, hogy elfoglalja helyét a következő birodalom, amelyet az "ezüst mell és karok" szimbolizáltak a Nabukodonozornak mutatott állóképen.