4.  Egy különös fa tragédiája

I. A király álmának körülményei

1. Minden valószínűség szerint a 42 évig tartó uralkodásának a második felében történtek Nabukodonozorral ezek az események.

• “Békében valék házamban”, vagyis már megnyugodva a háborús hódításoktól.
• A környező népek már ligázottan hódoltak előtte.
• “Virágzó palotámban”
• A mesés szépségű és hírességű város építése is be volt már fejezve, csodálatos palotáival és függőkertjeivel.
• Bizonyára az egész Birodalom virágzására is utal ez a gondolat.
• Az ilyen körülmény hajlamosítja az embert arra, hogy megfeledkezzen arról, Aki által mindezt elérhette.

2. Nem közönséges álom volt ez, ami a királyt ilyen mélyen érintette.

• Maga az álom is rettenetes hatással volt a királyra.
• De az álom utáni gondolatok és sejtések is.
• Mintha megérezte volna, hogy ez az álom egy vele kapcsolatos szörnyű esemény előhírnöke.

3. A király próbálkozása a varázslókkal és jövendőmondókkal több dolgot is megvilágít.

• Lehet, hogy a királyban már elhalványult a múlt története.
• Nem Dánielt hívatja magához az álmának megfejtésére.
• Sőt, Dániel egyáltalán nincs a meghívottak között.
• Lehet viszont az is, hogy a király szándékosan kerülte a Dániellel való találkozást.
• Talán jobban szerette volna, ha a saját népe bölcseitől kap valamilyen megnyugtató magyarázatot. v.ö: I. Kir. 22,7-8.
• Lehet az is, hogy a jó Isten rendezte úgy most is a körülményeket, hogy Dániel ne legyen ott most sem a többi bölcs között.

4. Az adott körülmények miatt a babiloni bölcsek még nagyobb megaláztatásban részesültek, mint az előző alkalommal.

• Most még az elmondott álom értelmét sem tudták megmagyarázni a királynak.

5. A bölcsek kudarca az első esemény, ami a király elhalványult emlékképeit feléleszti és Isten felé fordítja.

• A király számára azonban ez az Isten még mindig csak egy Isten a többi istenek között.
• Bár elismeri, hogy a legfelségesebb, de még a többi közé sorolja.
• Ezt fejezi ki azzal a gondolatával, amit Dánielnek mond; “a szent isteneknek lelke van benned”. 5. 6. 15. versek.
• A király azonban még mindig Baált nevezi a saját istenének. 5. vers.

II. A király álma és annak értelme

1. Úgy tűnik, mintha a király először az álmot is Dániellel akarta volna elmondatni. 6/b. vers.

2. Isten tanítására jellemző, hogy gyakran használ példázatot és hasonlatot, ha valamit meg akar értetni az emberekkel.

• Jézus tanításait is ez jellemezte.
• A tanításnak ez a módja kitörölhetetlenül vési emlékezetünkbe Isten üzenetét.
• Ilyen hasonlatként használta most ezt az álomban mutatott fát is.

3. A nagy fa példája tökéletesen jellemezte a királyt és a Birodalmát. 19. vers.

• “A Föld közepén”
• Babilon az akkor ismert világ közepén volt, és annak központja volt.
• A fa nagysága, annak gyümölcse és védelmet nyújtó árnyéka és koronája mindenki számára biztosított volt.
• Jellemzi ez a király uralkodói egyéniségét, amely a Birodalom felvirágoztatását szolgálta.

4. “Egy vigyázó és Szent szállt alá az égből és kiáltott”. 10-11/a. vers.

• Azt jelenti ez, hogy a felséges Isten végzése következik be a királyon. 21. vers.

5. “Vágjátok ki a fát, de gyökerének törzsét hagyjátok meg”. 11-12. vers.

• A gyökér és a törzs az élet biztosítéka és hordozója.
• Eszerint nem fog meghalni a király.
• Élete azonban senki számára sem jelent áldást, miként a korona nélküli fa, mert nincs gyümölcse, árnyéka, és lombja nem adhat oltalmat.
• A legmélyebb megalázás jelképe ez a hasonlat.

6. “Vas és érc láncokba verve”. 12. vers.

• A tuskóra szerelt fém abroncsnak az a rendeltetése, hogy megvédje a szétrepedéstől, az idő előtti elpusztulástól.
• Isten előrelátó gondoskodását jelzi az, hogy meghagyja a nagy fát alapjaiban, mint az új élet forrását, amely előre vetíti a jövőbeli nagyságát is.

7. “Emberi szíve változzék el, és baromnak szíve adassék néki”. 13.vers.

• Itt már világosan kitűnik az átmenet a jelképről a valóságra.
• A “szív”, mint fogalom, minden kétséget kizáróan azt akarja bizonyítani, hogy emberi lényről van szó.
• A szív elváltozása pedig azt akarja jelenteni, hogy az emberi természete helyett ezután az állatokhoz lesz hasonló a természete.
• Állat módjára fog viselkedni, vagyis az értelme fog megzavarodni. v.ö: 33/a. vers.

8. “Hét idő múljék el felette”.

• Az idő szó egy régies meghatározása a leghosszabb időegységnek.
• A királyra szabott ítélet tehát hét évig kell tartson.
• Mindezek hátterén felvetődik a kérdés, hogy miért nem vette át az uralkodást más, miért nem fosztották meg trónjától teljesen a királyt ez alatt a hét év alatt?
• A keleti népek különleges módon viszonyultak az elmebetegekhez.
• Különleges tisztelettel és félelemmel kezelték őket.
• Bántalmazni vagy megölni nem merték, mert féltek a benne lakozó lélek bosszújától.
• A döntő szempont viszont az, hogy Isten védte és őrizte a király életét és a királyságát.

9. “Országod megmarad neked, mihelyst megismered, hogy az Ég uralkodik”. 23. vers.

• Dánielnek ezt a jövendölését az egész udvar megismerte, és várták annak minden részletében való teljesedését.
• Ennek alapján a király meggyógyulását és újbóli uralkodását is.

10. A Szentháromság határozatából van ez a végzés. 14. vers.

• A rendelet eredetére utaló többes szám az örökkévaló Istenség tanácsára vonatkozik, a Szentháromságra.
• Hogy megtudják az élők, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek birodalmain.
• Ezt kellett a királynak is megtanulnia. 22/b. vers.

III. Dániel viszonyulása az ítélethez és a királyhoz

1. Dániel hosszabb ideig kereste az alkalmas szavakat és kifejezéseket, hogy megfelelően tudja elmondani a király eljövendő sorsának szomorú, megalázó és egyben félelmetes időszakát. 16. vers.

• A király bátorítása határozottan segítségére volt ebben.
• Bizonyára már a király maga is értette az álom jelentését.
• Csak a fát kellett beazonosítani, és a többi már szinte teljesen egyértelmű.
• Valószínű, hogy ezért mondta azt a király, hogy megháborították és megrettentették gondolatai az álomról.

2. A királynak adott tanács hűen tükrözi Dániel lelkületét és a királyhoz való viszonyulását. 24. vers.

• “Vétkeidtől igazság által szabadulj”.
• Csak a Megváltó igazsága által lehetséges ez.
• Valószínű, hogy nemcsak ilyen röviden beszélt a királynak a hit általi megigazulásban rejlő isteni kegyelemről.
• “Hamisságodtól a szegényekhez való irgalmasság által” szabadulj.
• Ha kegyelmet vár a Menny Istenétől, akkor gyakoroljon ő is irgalmasságot az elnyomottakkal szemben. Mát. 18,23-33.
• “Így talán tartós lesz a békességed”.
• Az ember felett elhangzott isteni ítéletet el lehet hárítani őszinte bűnbánattal, mint ahogy történt ez Ninive felett kimondott ítélet esetében, amit Jónás próféta hirdetett meg számukra. lásd: Jónás. 3,1-10. Jer. 18,7-8.
• Esetleg késleltetni lehet annak teljesedését, mint ahogy történt az Ezékiás királlyal
• “Imé napjaidhoz még 15 esztendőt adok”. Ésa. 38,1-2. 5.

IV. Az álom valósággá lesz

1. A király azonban elmulasztotta a megadott figyelmeztetésből származó előny felhasználását.

• Az Isten 12 hónapig várt, azaz kegyelmi időt adott a királynak. 26. vers.
• A királyban lévő elbizakodottság azonban olyan mértékig fokozódott, aminek az Isten már gátat akart vetni.
• Istennek ez a közbelépése azonban a király lelkének a megmentése érdekében történt.

2. A király hivalkodó szavaira azonnal jön az isteni szózat.

• “A Birodalom elvétetett tőled”.  28. vers.
• Még abban az órában beteljesedett az ítélet a királyon. 30. vers.

3. Hogy milyen volt a király állapota és milyen körülmények között élt 7 évig, ezt részleteiben nem ismerjük.

• Az ítélet így szólt: "Míg megérted, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek birodalmán".
• “Az idő elteltével én Nabukodonozor, szemeimet az égre emeltem”.
• Amikor elismerte az egyedül élő igaz Istent.
• Ez a tény a következőkre enged következtetni bennünket:
• A király bizonyos időszakonként normálisan is tudott gondolkozni.
• Az őrültekre jellemzően egy bizonyos dologban teljesen normálisan tudott gondolkozni.

V. A király megtérése és a történet tanulsága

1.  A király meggyógyulása nemcsak fizikai természetű volt.

• A benne végbement változást saját szavai fejezik ki a legtökéletesebben. 31-34. vers.

2.  A király minden rossz tulajdonsága ellenére, amit magas állása még csak fokozott benne, a Mindenható Isten mégis felismerte benne az őszinteséget, a nemes szándékot, a megmenthetőséget.

• Minden isteni szándék arra irányult, hogy eltérítsék hamis hitétől és rossz életétől, s megnyerjék az örök élet számára.
• Az Isten fáradhatatlanul munkálkodott érte újra és újra, mert Ő ismeri az övéit.

3. Milyen boldogító az a tudat, hogy a Mindenható Isten bennünket is ismer, és értünk ugyanilyen kitartóan fáradozik.

• Mert “nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson”.II. Pét. 3,9.