2. A nagy állókép

I. Bevezetés az eseményekhez

1.  Dániel babiloni szokások szerint határozza meg a király uralkodásának éveit.

• Nem számolja a trónralépés évét.
• Ezért a valóságban ezt már a 3. uralkodási évnek lehetne számítani.

2.  A király egy álmot látott, amely különös hatással volt rá, de mivel nem emlékezett vissza rá, ezért nagyon nyugtalan és izgatott volt. 1. 3. versek.

II. A király álma

1.  Néhány szót arról, hogy mit tanít a Biblia az álomról.

• Emberi létünk természetes velejárója az álom. Préd. 5,3. 7.
• A sok munka következményeként is jelentkezik.
• A kimerült, fáradt állapot miatt.
• A megfeszített koncentrálás egy feladatra is kiváltja.
• A sokrétű igénybevétel feszültsége miatt is lehet.
• A sok álomnak azonban nincs jelentősége.
• Van azonban olyan álom is, amit az Isten ad. Jób. 33,14-17.
• Ezeknek az álmoknak a célja minden esetben a megintés, a figyelmeztetés.
• "Eltérítse az embert a rossz cselekedettől."

2.  A király álma is ilyen Istentől való intés volt. 29-30. vers.

• "Ágyadban gondolataid támadtak." v.ö: Zsolt. 139,2-4.
• Hogyan hathatott a királyra az, hogy Dániel még ezt is tudja?
• Ez az eset bennünket is szembe állít egy fontos kérdéssel.
• Tudatosul e bennünk, hogy Isten ismeri a gondolatainkat is?
• Szoktunk e időt szakítani a gondolkozásra, vagy elveszített időnek tekintjük az ilyesmit?
• Esetleg inkább a tévét nézzük, vagy valamilyen más szórakozást keresünk magunknak?
• A király arra gondolt elalvása előtt, hogy vajon "mik lesznek ezután"
• Jellemző volt a király egyéniségére, hogy nem hiábavalóságokkal töltötte az idejét.
• Olyan pillanat volt ez a király életében, amit Isten nem hagyott kihasználatlanul, azonnal válaszolt a gondolataira.
• Isten azt akarja, hogy "megértsed szíved gondolatait".
• Az égben lakó, hatalmas Isten válaszolni akar neked.
• A királyban felmerülő kérdésekre azonban szemléltető módon adott választ Isten.

III. Különböző emberi magatartások

1.  A király álmának különös kísérő jelensége az, hogy egyáltalán nem emlékszik vissza az álmában látott dolgokra.

• Csak az maradt meg benne az egész álomból, hogy rendkívüli hatással volt rá az amit látott.
• Ezért magához hívatja birodalmának bölcseit és álomfejtőit, hogy segítsenek rajta ebben a helyzetében.

2.  A bölcsek és a varázslók magatartásában az események alakulásával újabb és újabb fordulatokat figyelhetünk meg.

• Az első nekifutással a megszokott rutin szerint akarták elvégezni a feladatukat.
• Másodszor már hiányzik a lelkesedés, már csak a királyt akarják meggyőzni arról, hogy az álomfejtésnek szabálya van, ami a királyra is kötelező.
• Mondja el a király az álmot, ők pedig majd megfejtik az értelmét.
• Az életük féltése azonban további érvelésre kényszeríti őket.
• "Bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még ilyen dolgot", amilyet te kívánsz tőlünk.

3.  A tehetetlenség és a félelem között örlődve végül beismerő vallomást tesznek.

• A király álmát csak a istenek jelenthetik meg, azok viszont nem lakoznak az emberek között. 11. vers.
• Ez a vallomásuk azt is jelentette, hogy ilyen istenekkel nekik nincs kapcsolatuk.
• Idáig tehát csak ámították a királyt és a népeket, hogy ők kapcsolatban vannak az istenekkel.

4.  A király magatartásában is megfigyelhetünk különös reakciókat és változásokat.

• Szorongást, félelmet, de ugyanakkor az ismeretlennel szemben való tehetetlenségéből fakadó indulatot látunk.
• Az elfelejtett álom olyan mély benyomást gyakorolt rá, hogy nem bírt beletörődni, hogy nem emlékszik vissza az álmára.
• Először csak az álmát szerette volna megtudni a bölcsektől, hogy újra emlékezetében legyen az amit látott, később azonban már az értelmét is tudni akarta tőlük. 3. 6. vers.
• A király bölcsességét mutatja az, hogy nem dőlt be a bölcsek ravaszságának.
• "Bizonnyal tudom én, hogy csak időt akartok nyerni." 8. vers.
• Amikor felismerte, hogy közvetlen tanácsadói közönséges csalók, akkor szabad utat engedett indulatának.
• A királyban minden összeomlott ekkor.
• Elveszítette isteneibe vetett hitét és bizalmát azokban az emberekben, akik eddig a legközvetlenebb tanácsadói voltak.

5.  Valószínűleg Istentől volt az, hogy Dánielről és társairól mindenki megfeledkezett a mágusok próbatételekor, pedig a király ítélete szerint ők voltak a legértelmesebbek.

• Különös, hogy az a király, aki a bölcseknek semmiben sem engedett, Dánielnek a kiadott parancs ellenére is adott haladékot. 16. vers.

6. Dániel magatartásában nagyon sok szép és nemes jellemvonást is merhetünk meg.

• A veszély idején nem kapkod, nyugodtan kérdezi meg az udvarmesterek fejedelmét Ariókot, hogy "miért e kegyetlen parancsolat a királytól?". 15. vers.
• Amikor pedig megismeri a parancsolat kiváltó okát, akkor sem a menekülésen jár az esze, hanem a felbőszült király elé kér bebocsáttatást.
• Különös, hogy ez a dühös király nem utasítja el a hozzá forduló Dánielt, pedig Dániel is idő haladékot kér tőle.
• Míg a többi bölcsnek nem adott semmiféle kedvezményt, addig Dániel kérésére kész arra, hogy várjon az álom megjelentésére és annak magyarázatára.

7.  A királytól visszatérve a barátaihoz siet és kéri őket, hogy segítsenek isteni irgalomért könyörögni, hogy ne vesszenek el a többi bölcsekkel együtt. 17-18. vers

• Kéri őket arra, hogy "kérjenek az egek Istenétől irgalmat e titokra nézve".
• Dániel és a társai ekkor hitben gyakorolták és megtapasztalták azt az isteni bátorítást és ígéretet, amit Jakab apostol fogalmaz meg az Igében.
• "Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja, és megadatik neki. De kérje hittel, semmit sem kételkedvén..."Jak: 1,5-6.

8.  Amikor Isten megjelentette neki a király álmát, akkor sem az az első, hogy rohan a királyhoz menteni a saját maga és a társai életét.

• Mindenek előtt az Istent magasztalja és dicsőíti először. 19-23. vers.
• Majd elmegy a kivégzést irányító tiszthez, hogy ne öljék meg a babiloni bölcseket. 24. vers.
• Amikor pedig a király elé jut, ott sem az álomról beszél először, pedig a király ezt várja tőle rendkívüli izgalommal.

IV. Dániel bizonyságtétele

1.  Ebben a történetben rendkívüli jelentősége van Dániel bizonyságtevésének.

• A babilóniaiak sokistenben hívő emberek voltak.
• Nemcsak a leigázott népeket, hanem az isteneiket is legyőzött feleknek, vagyis gyengébbeknek tekintették maguknál.
• Éppen ezért Dániel bizonyságtétele az egyedül élő és mindenható Istenről, Jehova diadala volt abban a pogány környezetben.

2.  Dánielnek több dolgot kellett megismertetni a királlyal.

• A király álmát ember megfejteni nem tudja.
• A király összes bölcsei és varázslói sem.
• De maga Dániel próféta sem.
• Van azonban egy Isten, aki a titkokat is megtudja jelenteni.
• Ez az Isten az égben lakozik.
• Ő adta tudtára a királynak az álmot és annak értelmét a kiválasztott szolgája által

3.  A látomás súlypontja nem a jelenre koncentrál, hanem a jövőre.

• "Mi lesz az utolsó napokban". 28. vers.
• A királlyal is ezt akarja megismertetni Isten.

4.  Különös figyelmet érdemel még az, hogy mintegy 2600 évvel ezelőtt nyilatkoztatta ki ezeket Isten az utolsó napokról.

V. Az álom és annak értelme

1.  Dániel röviden elmondja, hogy milyen szobrot látott álmában a király.

• Különösen hangsúlyozza azt, hogy a szobor ábrázata rettenetes és félelmetkeltő volt. 31. vers.
• A szobor az emberiség történelmét jelképezte és mutatta be.
• Isten nézőpontjából szemlélve azt, rettenetesnek látszik.
• Az álom csúcspontja a kő leszakadása, és az ami utána jön.
• Az egész szobor nem stabil, hiszen az egész robusztus fémtömeg porlékony agyag alapon áll.
• Az emberi hatalom és uralom bizonytalanságát hirdeti ez a kép.

2.  "Te vagy az arany fej", de utánad más birodalom támad.

• Örök változatosság, nincs állandóság.
• Döntő és megdöbbentő üzenet volt ez a királynak.
• A király vágya éppen az ellenkezője volt, v.ö: a harmadik fejezetben történő eseményekkel.
• Az utánad jövő hatalom alábbvaló lesz mint te.
• Az aranytól a cserépig megy a romlás és az elértéktelenedés.

3.  A történelem vázlatát tehát a következőképpen mutatta be Isten Nabukodonozornak éjjeli álmában.

• Az arany fej                           - Babilon i.e.: 606-536.
• Az ezüst mell és karok           - Médó-Perzsia i.e.: 536-331.
• A réz has                               - Görögország i.e.: 331-
• A vas lábszárak                     - Róma i.e.: 168- i.u. 476.
• A vas és cserép lábfej            - A felbomlott Római Birodalom
• Európa nemzetei, országai a népvándorlás idején váltak ilyen törékennyé.
• Egyrészt az egyház és az állam különleges keveredésének a képe ez.
• Másrészt viszont azt mutatja be, hogy nincs többé egységes és erős birodalom a nemzetek között.

4.  Tartósan egységes birodalmat emberi erővel megvalósítani nem lehet.

• Hiányzik belőle a belső összetartó erő.
• Csak kifelé tud hatni mindent összezúzó keménységgel.
• Rombolni és pusztítani tud, de összetartani és állandósítani nem.
• Ma ott tartunk, amikor agyag lábakon áll a nemzetek helyzete.
• Ezért teljesedik Jézus jövendölése. Máté. 24,6-7.

5.  A királynak adott üzenetben a döntő rész az, ami az utolsó napokra vonatkozik, erre kell a legjobban figyelnünk. 44-46. vers.

• A maga idejében hihetetlen volt, hogy a vas Róma is felbomlik.
• Még ma is történelmi rejtély a népvándorlás, amely teljesen felemésztette Rómát.
• A prófécia úgy teljesedett be, amint azt Isten kinyilatkoztatta.
• Babilon után még három birodalom volt és nem több.

6.  A vasból azonban mégis maradt valami, illetve annak erejéből.

• Eredeti keménységét és szilárdságát azonban nem tudja megőrizni, mert cseréppel, agyaggal keveredik.
• Kudarcra ítélt kísérletek történtek többször is a történelem folyamán.
• Nagy Károly - Napóleon - Hitler - stb. - mindannyian világbirodalmat szerettek volna létrehozni az egyesített Európa színterén, vagyis a régi Római Birodalom területén.
• "A Birodalom kétfelé oszol", mondja Dániel a királynak. 41. vers.
• Ez egyrészt a kelet és a nyugat Római Birodalmat jelzi előre.
• Másrészt viszont azt a belső megoszlást jelzi, amely abból támadt, hogy a kereszténység megerősödése után az egyház is ugyanúgy igényelte a hatalmat magának, mint az állam.
• A "Pontifex Maximus" a hatalom tényleges továbbvivője a Birodalom területén, és ezt a címet Róma első püspöke magának igényelte.
• Ennek a hatalmi küzdelemnek az eredményeként alakult ki a Pápaság intézménye.
• A történelem folyamán a Pápaság az egyház és az állam egységét próbálta megvalósítani
• Minden elért eredmény azonban csak ideig-óráig tartó volt.
• Ma is folynak ilyen kísérletek, ennek várható kimenetelével azonban majd csak később fogunk foglalkozni.

7.  A királynak adott magyarázat szerint a végső megoldás nem emberektől fog származni.

• Örök birodalmat csak az egek Istene támaszthat.
• Örök birodalom csak az igazság uralma alatt lehetséges, az emberi törekvéseket és kormányzásokat viszont nem ez jellemzi. II. Pét. 3,13.
• A királynak adott magyarázat szerint a lezúduló kő porrá őrli az erős fémeket. Hab. 3,12.
• A teremtő Isten hatalmával szemben polyvává lesz minden.
• Mindaz, ami bűnnel fertőzött, Isten országára nem alkalmas.
• Minden olyan egyházi törekvés, amely evilágon és evilági eszközökkel akar megvalósítani valamilyen béke korszakot, kudarcra van ítélve. I. Thess. 5,3.
• "A kő pedig nagy heggyé lesz, és betölti az egész földet." 35. vers.
• Krisztus és a megváltottak örök uralmának és folyton fejlődő országának az ábrázolása ez. Dán. 7,18. 27.

VI. Döntő üzenet a ma emberéhez

1.  Emberi kéz érintése nélkül fog bekövetkezni a vég.

• Korunk egyik legsokkolóbb félelme az atomháború lehetősége miatt van.
• Jézus úgy jövendölt erről, hogy "az emberek elhalnak a félelem miatt, és azoknak várása miatt, amik a Föld kerekségére következnek". Luk: 21,25-26.

2.   Ez a határozott üzenetű prófécia viszont vigasztalást jelent a ma embere számára.

• Azt mondja el, hogy vég ugyan lesz, de nem emberi szándékból és nem emberi kéztől következik be.
• Ugyanakkor pedig arról is biztosít, hogy a vég nem csupán egy totális pusztulást jelent, hanem egy azonnali újjáteremtést és egy tökéletes örök birodalom felállítását, amelyben igazság és szeretet lesz az uralkodó elv. II. Pét: 3,13.
• Ezt a Birodalmat az egek Istene fogja létrehozni itt a Földön. 44. vers.

3.  Az Újszövetség evangéliumi feljegyzései között is találkozunk egy olyan kővel, amely szétmorzsol mindent, amire csak ráesik azon a bizonyos napon. Mát: 21,44.

• Ez a "Kő" Jézus Krisztust jelképezi, a kő leszakadása pedig az Ő dicsőséges visszajövetelének eseményét, amely sokak számára egy rettenetes ítélet eseménye lesz.
• Ezzel az Istentől származó kővel kapcsolatosan két lehetőség között választhat minden ember. Máté. 21,44.
• Ráesni és összezúzódni     - Krisztuson felépíteni lelki házunkat. Azönző énünk meghalásával Krisztushoz idomulni.
• Szétmorzsoltatni                - Az utolsó ítélet alkalmával a teljes és végső megsemmisülést jelenti.

4.  Krisztussal szemben mindannyiunknak állást kell foglalni.

• Te melyik lehetőséget választod?
• Éljünk a választás lehetőségével, építsünk az örök fundamentumra, hogy az örök és tökéletes birodalom részesei lehessünk.