1. Babilon fogságában

I. A prófétai beszédről

1.  Péter apostol különös módon irányítja figyelmünket arra, hogy mennyire fontos az Istentől jövő prófétai beszédre figyelnünk. II. Pét. 1,19-21.

• Nem hagy kétségek és aggodalmak között, biztos dolgokat közöl velünk. Ésa. 46,10.
• Az istentől való ismeret, a sokféle vallásokozta zűrzavarban homályba borult, és így az emberek tudatában sötétség lett.
• A prófétai beszéd azonban olyan, mint a világító szövétnek. Zsolt. 119,105.
• A prófétai beszéd, amelyik nem az ember akaratából - vagyis saját magyarázatából, igeértelmezéséből - támad, oda vezet, hogy az igazi hajnalcsillag támad fel a szivekben. /Jel. 22,16./

2.  Istennek az ember megváltásával kapcsolatos tervét a Biblia "Isten titká"-nak nevezi.  Róm. 16,25-26.

• Ebből a tervből azonban semmitsem tesz meg addig Isten, míg meg nem ismerteti azt velünk a próféták által. Ámós. 3,7.
• Vannak kinyilatkoztatások, melyeket már századokkal, sőt ezredekkel előbb megismertetett.
• Némelyeket azonban csak közvetlenül a beteljesedés előtt ismertet meg gyermekeivel.
• Vannak olyanok is, amelyeket a kinyilatkoztatás idejében bepecsétel, és csak egy későbbi időben fedi fel az abban mondottak értelmét és jelentőségét.
• Esetleg egy másik próféta által.
• Vagy a Szentlélek közvetlen vezetése által.
• Minden kinyilatkoztatás az ember biztonságát és boldogságát szolgálja. Jel. 1,3.

II. Dániel személyisége és munkássága

1.  A száműzetés időszaka alatt három próféta hangja csendült fel Isten üzenetének hirdetése által.

• Jeremiás a Júdeában otthon maradtak között szólta Isten üzenetét.
• Ezékiel a fogságban lévők egyik csoportja között, a Kébár folyó melletti Tél-Abibban végezte megbízatását.
• Dániel viszont a Birodalom fővárosában Babilonban, a király közvetlen környezetében végezte a prófétai megbízatását.

2.  Valószínű, hogy Dávid családjából való hercegfiú volt Dániel, hiszen a király megbízatása arra vonatkozott, hogy "királyi magból való, előkelő származású ifjakat" válasszanak ki Izráel fiai közül. Dán. 1,3-4. v.ö: II. Kir. 20,18.

• Fogságba vitele idején még ifjú volt, reális becslések szerint 17-18 éves lehetett.

3. A Biblia bizonyságtételéből rendkivüli egyéniségként ismerhetjük meg.

• Ezékiel mint kortársa, igen magasra értékelte Dániel személyiségét.
• Jellemtisztaságban és igazságos életben Noéhoz és Jóbhoz hasonlítja. Ez. 14,13-14. 18.
• Bölcsességben pedig Őt állítja mértékül mások elé. Ez. 28,3.
• Jézus Krisztus is úgy nyilatkozik róla, mint igaz prófétáról. Mát. 14,15.

4.  Prófétai munkássága is kiemeli a többi próféta közül.

• Jövendölései egyedülállóak abban, hogy a világtörténelem összefüggő bemutatását adják, Dániel korától a történelem befejezéséig.
• Egyedülálló abban is, hogy a Messiás jövetelének és földi szolgálatának a pontos idejét is meghatározza.

5.  Általánosan elfogadott, hogy kb. 94-95 éves korában halt meg Susán városában i.e: 530-ban.

• Feltehetően a magas életkora miatt nem ment vissza Jeruzsálembe 536-ban, az akkor hazatérő zsidókkal.

III. A fogság történelmi háttere

1.  Könyvének ebben a fejezetében a történelmi hátteret akarja bemutatni Dániel a következő fejezetek eseményeinek megértéséhez.

• A próféta sajátos stílusát ismerhetjük meg mindjárt a fejezet elején. 1-2. vers.
• A történelmi tényeket ugyanis olyan természetesen és magabiztosan sorolja mondanivalójába, mint aki teljesen biztos a dolgában.
• Ez a magabiztosság jellemzi Őt egész könyvében.

2.  Az első két versben mindjárt öt történelmi tényt jegyez le az utókor számára.

• Amikor ezek az események lejátszódnak a történelem szinpadán, akkor éppen;
• Júda királya Jojákim volt.
• Babilónia királya pedig Nabukodonozor volt.
• Nabukodonozor Jojákim ellen indított háborút.
• Győztesként a babilóniai király került ki ebből a háborúból.
• Ez az esemény Jojákim uralkodásának a 3. évében történt.

3.  A bibliakritikusok nagyon támadták Dániel könyvének történelmi megbízhatóságát, esetenként éppen ezekre a versekre hivatkozva.

• Jojákim és Nabukodonozor uralkodási éveinek meghatározásában ugyanis eltérések vannak Dániel és Jeremiás írásai között. Dán. 1,1. v.ö: Jer. 25,1.
• Két magyarázat szolgál megoldással a látszólagos ellentmondás feloldozására.

4.  A babilóniai királyok csak a teljes éveket számolták uralkodási éveknek.

• Uralomra jutásuk évét csak trónralépés évének nevezték.
• Az újév első napján Bél-isten szobrának a kezét kellett megfognia a királynak, és csak attól kezdve volt teljes jogú uralkodó.
• Kísérjük figyelemmel a kétféle számítás ábráját.

• Dániel azért számol így, mivel Ő már Nabukodonozor trónralépésének évében került fogságba
• Nabukodonozort már királynak kellett tekintenie, függetlenül attól, hogy még nem foghatta meg Bél-isten szobrának kezét a király.
• Nagyon fontos figyelni arra is, hogy Dániel nem jelzi Nabukodonozor uralkodásának az évét.
• Dániel is nagyon jól tudta a babilóniai szokásokat a király váltással kapcsolatosan.
• Tudta, hogy királynak kell tekinteni őt, de még nem kezdődött meg uralkodásának a hivatalosan is nyilvántartott éve.
• Ezt bizonyítja az is, hogy a babilóniai fogságuk harmadik évét a király második éveként jelöli meg. Dán. 2,1.

5.  A másik dolog amit meg kell említeni, hogy Nabukodonozor az egyiptomiak elleni hadjáratát még mint herceg kezdte el.

• A győztes ütközet után értesült apja halálának híréről.
• A foglyok és a hadizsákmány hazaszállítását vezéreire bízta, Ő pedig néhány emberével haza sietett a trón biztosítására.
• A környező országok és városok királyait csak a következő évben rendeli magához meghódoltatás és adófizetés elrendelése végett.
• Dániel bizonyára az első eseményre utal, Jeremiás pedig a másodikra, a tényleges meghódolás eseményére.

6.  A történelmi háttérhez tartozik még az is, hogy Jeruzsálem megszállása a babilóniaiak által három alkalommal történt.

• Jojákim király idejében i.e: 606-ban.
• Ekkor vitték el a királyi családból való ifjakat, bizonyára túszokként.
• Egy régi, mintegy száz éves jövendölés teljesedése volt ez az esemény. II. Kir. 20,12-18.
• Jojákin király idejében i.e: 598-ban.
• Ekkor a királlyal és családjával az élen az összes főembereket, vitézeket és mesterembereket fogságba vitték. II. Kir. 24,12-16.
• Ekkor vitte el Nabukodonozor az Úr házának edényeit is, uralkodásának nyolcadik esztendejében. II. Kir. 24,13.
• Sedékiás király idejében i.e: 587-ben.
• Ez volt az utolsó hadjárat Izráel ellen, amikor másfél évig tartott Jeruzsá-lem ostroma.
• Ekkor a király előtt kivégezték a fiait, a királynak pedig kiszurták a szemeit, és így vitték el Babilonba fogolyként.
• Egy régi jövendölés teljesedett be ezzel az eseménnyel rajtuk. Ez. 12,10-13. v.ö: II. Kir. 25,7.

7.  Ezekben az eseményekben Istennek a bűnhöz való viszonyulását és a bűn büntetését ismerhetjük meg.

• Isten feltárta népe előtt a jó és a rossz követésének következményeit, és rájuk bízta a választást. Jer. 17,24-27.
• A bűn melletti választásuk meg is hozta Isten ítéletét rájuk. II. Kir. 25,8-10.

IV. Nabukodonozor egyénisége

1.  Összehasonlítva más despota világuralkodókkal, viszonylag pozitiv véleményt mondhatunk róla.

• A leigázott népek közül nem szűzeket hozatott magának vágyai kielégítésére, mint pl. a perzsa Ahasvérus.
• Minden vonatkozásban a Birodalom felvirágoztatása volt a célja.
• Király létére maga is jártas volt a tudományokban, hiszen Ő vizsgáztatta a bölcseknek tanuló ifjakat.

2.  Az ifjakkal nem úgy bánt, mint általában a foglyokkal szoktak bánni.

• Semmilyen megalázó körülményt sem találunk feljegyezve.
• A saját asztaláról rendelt nekik ételt és italt a király.
• Három éven keresztül a legmagassabb szintű nevelésben és oktatásban részesítette őket.
• A leigázott népek főembereit kész volt saját tanácsadójaiként alkalmazni.

3.  A későbbi feljegyzések alapján még többet is tudunk a királyról.

• A jó Isten sokat fáradozott érte, ami azt bizonyítja, hogy erkölcsi és lelki értéket látott benne.
• Dániel bizonyságtétele alapján tudjuk a királyról azt, hogy Isten munkája eredményes volt, mert végül is megtért. Dán. 4,34.

V. A nevek jelentése

1.  A névadásnak kettős jelentősége volt.

• Először is azt fejezte ki, hogy a babilóniai udvar örökbe fogadta őket, vagyis teljes jogú állampolgároknak tekintik őket.
• Másrészt azonban a nevük jelentéstartalma miatt is szükség volt arra, hogy új nevet adjanak nekik.
• A korábbi nevük ne emlékeztesse őket a saját Istenükre.
• Ugyanakkor az új nevük emlékeztesse őket állandóan a felettük diadalmaskodó nép istenére.

2.  A héber és a pogány nevek jelentése:

VI. Nem fertőztetik meg magukat

1.  Több oka is lehetett annak, amiért nem fogadták el a király ételét.

• A pogány fejedelmek és királyok egyidejűleg vallásaik legfőbb papjai is voltak, "Pontifex Maximus".
• Ezért ételeiket először a bálványisteneiknek ajánlották fel, így az általuk fogyasztott étel minden esetben áldozati étel volt.
• Ez azt is jelentette, hogy a király asztalán, - mint "Pontifex Maximusz" -csak a bálványistennek szentelt állatok húsát tálalták fel.
• Izráelben is csak a papok asztalára kerülhetett az áldozati állatok húsa.
• Az esetek többségében a babilóniaiak is csak az Isten által tisztátalannak minősített állatok húsát fogyasztották. III. Móz. 11,1-47.
• A tiszta állatokat azonban nem a lévitai törvények szerint vágták le, ezért azok húsa a héber ifjak számára tisztátalannak minősült. III. Móz. 17,14-15.
• Az ételekben, italokban való dobzódás, mértéktelenség ellenkezett a hívő ifjak elveivel.
• Vannak akik úgy gondolják, hogy az ifjak vegetáriusok voltak, ennek azonban ellene mond az, amit Dániel később ír önmagáról. Dán. 10,2-3.
• Valószínű, hogy csak ilyen módon birták kikerülni a király asztaláról való ételeket.

2. Az Isten iránti hűség és a mértékletes életmód minden esetben pozitiv eredményt hoz az emberi szervezetre és az egész életre.

• Az emberek általában mást várnak tőle, mármint következményeiben. 10. vers.
• A jó szándékú emberi törekvéseket azonban Isten áldása kíséri. 15. vers.

3.  Vannak akik úgy gondolkoznak, hogy bizonyos kényszerítő körülmények között nem kell ilyen bigott szigorúsággal ragaszkodni az ilyen jellegű dolgokhoz, és elvi illetve lelkiismereti kérdést csinálni belőlle.

• Dániel azonban eltökélte szivében társaival együtt, hogy ebben is hű marad Istenhez.
• Kész volt minden előnyt feláldozni, és ha kell, az élete árán is hű marad Istenhez és az elveihez.

VII. A hűség jutalma

1.  Dániel tudta azt, hogy csak akkor reménykedhet Isten segítségében, ha Ő is hű marad hozzá minden dologban.

• Az Isten kegyelemre és irgalomra méltóvá tette Dánielt és társait az udvarmesterek fejedelme előtt. 9. vers.
• A próbaidő után szebbek és jóltápláltabbak voltak a többi ifjaknál. 15. vers.
• Az Isten adott nekik olyan értelmet, ami által ismeretben és tumányban a Birodalom összes bölcsei fölé kerültek. 20. vers.

2.  Az Istenhez minden dologban hűséges Dániel végig ott élt a babilóniai udvarban, egésszen annak összeomlásáig. 21. vers.

3.  A 21. vers gondolata utalás arra, hogy ekkor valamilyen döntő változás történik.

• A Jeremiás által jövendölt 70 éves fogság végét jelöli ez az időpont. Jer. 25,11. v.ö: II. Krón. 36,22-23.
• Arra is enged következtetni ez a vers, hogy Dániel csak a perzsa udvar idejében irta meg könyvét.