3. Eljött az ö ítéletének órája

I. Isten ítélete

1. A keresztény világ nagyobbik része azt hiszi és vallja, hogy amikor ezt a földi életét befejezi az ember, akkor a test anyagi része ismét porrá lesz, a lelke azonban felmegy az Istenhez, és attól fogva a Mennyben él Jézussal együtt.

• Eszerint Jézus minden egyes embert megítél már a halálának pillanatában.

• Ha elfogadjuk ezt a kereszténység körében általánosan elfogadott elképzelést, akkor sok egyéb bibliai kijelentés válik zűrzavarossá és értelmetlenné Jézus visszajövetelével kapcsolatban.

• Ha ugyanis az igaz életet élő emberek a haláluk után a Mennybe jutnak, akkor miért van szükség az igazak feltámadására? I. Thess. 4,13-17.

• Hogyan támadhat fel egy olyan ember, aki él?

• Hogyan kell érteni a feltámadásról szóló bibliai beszámolót?

• Ha a meghalt igazak a Mennyben élnek együtt Jézussal, akkor miért kell Jézusnak ide a Földre visszajönni értük? Ján. 14,1-3.

• Az előzőek hátterén vajon mit jelent a jelenések angyalának az a felszólítása, hogy “eljött az Ő ítéletének órája”?

2. A Biblia tanításától teljesen idegen az az elképzelés, miszerint bárki úgy juthatna örök életre vagy kárhozatra, hogy előtte Isten ne vizsgálta volna meg az életét, és ne hozott volna ítéletet az esetére vonatkozóan.

• Isten Igéje azt mondja: “Nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.” II. Kor. 5,10.

• A jutalmazás vagy büntetés tehát csak Krisztus ítélethozatala után lehetséges.

• Isten igazságosságával ellentétes lenne, ha Ő másként járna el.

• Ugyanakkor Isten önmagát is szeretné igazolni az egész teremtett világ előtt a nyilvánosan megtartott ítélet által.

• Azért, hogy a teremtett világok lakói személyesen is meggyőződhessenek arról, hogy Isten minden ítélete igazságos.

• Többek között ezért vesznek részt az angyalok is a felettünk megtartott ítéletben. Dán. 7,9-10.

• Ezért tudják majd nyugodt lélekkel kimondani: “Jól van Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid”. Jel. 16,7/b.

3. Ugyanakkor viszont a Biblia olyat sem tanít, hogy Ádámtól kezdve végig a korszakokon át, minden egyes alkalommal, a haláluk pillanatában mondta volna ki Isten az ítéletét, minden ember sorsával kapcsolatban.

• Az emberek végső sorsát eldöntő ítéletnek egy Istentől meghatározott ideje van, és erre az időpontra hívja fel Isten az emberek figyelmét az angyal üzenetével.

• Amíg az Isten evangéliumának ezt az üzenetét meg nem ismerte minden ember, addig a második advent dicsőséges eseménye nem fog bekövetkezni.

4. Az ítéletnek ez az ideje viszont, még nem a végső ítélet napja, hiszen akkor már nem lenne idő az örökkévaló evangélium hirdetésére az egész földön.

• Az angyalnak az ítéletről szóló üzenetével együtt viszont egy megtérésre való felszólítás is elhangzik, és éppen ez a bizonyítéka annak, hogy a kegyelem ideje még nem járt le, miközben az ítélet már elkezdődött.

• Az emberek ebben az időben még megtérhetnek Istenhez, elkerülhetik az Isten elközelgő haragjának napját.

5. Isten minden nagyobb esemény bekövetkezése előtt figyelmezteti a föld népét a rájuk váró veszedelemre, és az ezzel kapcsolatos döntésük fontosságára.

• Így volt ez a múltban is mindig:

• az özönvíz esetében,

• Sodoma és Gomora pusztulásánál,

• Ninive megintése alkalmával,

• Jézus Krisztus első adventje előtt,

• Jeruzsálem pusztulása előtt.

• Így kell történnie ennek Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetele előtt is.

• Mielőtt Isten kegyelem nélküli ítéletei sújtanák a világot, Isten megtérésre szólítja fel az embereket.

• Az angyaloknak ez az üzenete Isten utolsó figyelmeztetéseként hangzik el a világ népei számára.

6. Az angyal által meghirdetett ítéletre azért van szükség, mert Jézus a visszajövetelekor már egy igazságosan meghozott ítélet eredményeként akar jutalmat hozni azoknak, akiket a megváltásában részesít. Jel. 22,12.

• Ekkor már eldöntetett, hogy kik részesülhetnek az igazak feltámadásában és az élők átváltozásában.

• Ebben az ítéletben kimondott döntések visszavonhatatlanok és így az emberek örök sorsát határozzák meg.

• Az ítélet folyamatáról szóló üzenetnek ezért kell eljutnia minden emberhez.

• Ennek az üzenetnek hangoznia kell mindaddig, amíg az emberek megtérésének lehetősége véget nem ér, amíg a kegyelem ideje le nem jár.

II. Isten kétféle ítélete

1. A Biblia szerint az emberi család megítélését két egymástól teljesen különálló alkalommal fogja Isten elvégezni. II. Tim. 4,1/b.

• Első alkalommal az Isten házanépéhez tartozó embereket ítéli meg, a gonoszokat pedig majd egy másik alkalommal. I. Pét. 4,17.

• Isten házanépéhez azok tartoznak, akiknek neve az élet könyvébe be lett írva, akik életük folyamán elfogadták Jézus Krisztust személyes megváltójuknak.

• “...akiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe, amely a Bárányé, aki megöletett a világ megalapítása óta.” Jel. 13,8.

• Az a tény, hogy a kétféle táborhoz tartozó embereket más-más alkalommal ítéli meg Isten, abból is kitűnik, hogy a gonoszok megítélésében való részvételt már az igazaknak is megígérte. Dán. 7,22.  I. Kor. 6,2-3.

2. Isten ítéletével kapcsolatban különböző kérdések merülhetnek fel bennünk, - ilyen kérdés lehet az: vajon miért van szükség még ítéletre is, ha Isten egyszer már megbocsátotta a bűnt?

• A Biblia azt tanítja, hogy az Isten bűnbocsátó kegyelme, amit naponta igénybe veszünk, csak feltételes kegyelem.

• Ezzel a kegyelemmel még nem fejeződött be véglegesen a megváltás bűnrendezése, az általam elkövetett bűn vonatkozásában.

• Isten bűnbocsátó kegyelme ugyan megszabadította a bűnöst a bűnének terhétől, de azok továbbra is feljegyezve maradnak Istennél, és bizonyos esetben visszaháríthatók az elkövető személyre.

• Jézus ennek az isteni gyakorlatnak a szemléltetésére mondta el az adós szolgáról szóló példázatát.

• “Ekképpen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátjátok, kiki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.” Mát. 18,35.

• Nekünk tehát nem csak a bűnbocsátó kegyelemre van szükségünk, hanem a bűntörlő kegyelemre is.

• Ezt a kegyelmet azonban csak ebben az ítéletben meghozott döntése után adja nekünk Isten, amit aztán Jézus mint egy ajándékot fog magával hozni azoknak, akik ezt a kegyelmet is megnyerték Istentől. Jel. 22,12.

3. A másik felmerülő kérdés pedig az, hogy miért van szükség arra, hogy az ítéletet két egymástól független alkalommal tartsa meg Isten, miért nem végzi el egyszerre az egészet?

• Mert Jézus a dicsőséges visszajövetelekor már ajándékként fogja hozni magával a bűntörlő kegyelem jutalmát, az örök életet azoknak, akik elnyerték azt.

• Ezért mondja Pál apostol azt, hogy “másodszor bűn nélkül jelenik meg azoknak, akik Őt várják üdvösségükre”. Zsid. 9,28/b.  (27-28. vers)

• Ugyanakkor Isten már meg akarja tisztelni megváltott gyermekeit azzal, hogy részt ad nekik a gonoszok megítélésében.

• Ilyen módon ők is meggyőződhetnek Isten igazságos ítéletéről.

• Isten ezáltal zárja ki annak lehetőségét, hogy a megváltottakban bármi kétely is felmerülhessen Isten igazságosságával kapcsolatban az örökkévalóság korszakai közben.

III. Isten ítélőszéke előtt

1. A vizsgálatnak ebben az ítéletében különböző személyek és csoportok vesznek részt, és mindenki más-más minőségben van jelen.

• Dániel próféta könyvéből kaphatunk tájékoztatást erről az ítéletről, és az ítéletben résztvevő személyekről. Dán. 7,9-10.  13.

• A királyiszékben ülő “öregkorú”, aki itt úgy van bemutatva, mint az ítélet legfőbb résztvevője, azonos az Atya Istennel.

2. A próféta által látott királyiszékek viszont olyan lények részére lettek elhelyezve, akiknek megadatott az ítéletben való aktív részvétel joga és lehetősége.

• János apostol számára “huszonnégy Vén” lettek bemutatva. Jel. 4,4.

• Ezek a Vének az emberi család képviselőiként vannak jelen az ítéletben, ők maguk is a bűn világából megváltott emberek. Jel. 5,8-9.

• Azokról az emberekről van itt szó, akik Jézussal együtt támadtak fel, és akik azután Vele együtt fel is mentek a Mennybe. Mát. 27,52-53.  Eféz. 4,8.

3. Dániel nagyszámú angyali sereget is látott Isten királyiszéke előtt szolgálni.

• Ezek az angyalok mint tanúk vesznek részt ebben az ítéletben, hiszen ők számunkra ugyan láthatatlanul, de mégis ott voltak velünk minden helyzetben, ezért ismerik életünk minden részletét.

• A vizsgálati ítéletet nagyon pontosan vezetett könyvek alapján tartja meg Isten, és mivel ezek a könyvek az angyalok jelentései alapján készültek, ezért nekik is ott kell azon lenni.

• Így nyer teljes igazolást az el nem bukott világ előtt az, hogy Isten minden esetben igazságos ítéletet mond ki a Tőle elszakadt emberek felett.

4. Ebben az ítéletben Dániel úgy szemlélhette Jézust, mint embernek Fiát.

• Ezt azért hangsúlyozza az Ige, mert Jézus nem Istenként, hanem az emberi család tagjaként vesz részt ebben az ítéletben. Dán. 7,13.  Ján. 5,27.

• Ez azt is jelenti, hogy Jézus a közbenjárás szolgálatán túl még egy nagyon fontos feladatot is betölt a mi érdekünkben, Ő az ítélő bírája minden embernek. Ján. 5,22.  II. Kor. 5,10.  Mát. 25,31-32.  Csel. 17,31.  10,42.

• Mivel Jézus tölti be mindkét tisztet az ítéletben, - Bíró és Közbenjáró - ezért mondhatta Róla Pál apostol teljes joggal azt, hogy “mindenképpen üdvözítheti azokat, akik Ő általa járulnak Istenhez”. Zsid. 7,25.

IV. Az ítélet könyvei

1. Isten mindent hitelesen dokumentál és bizonyít az ítéletben résztvevők miatt, ezért a megvizsgált emberek életéről és cselekedeteiről nagyon pontos feljegyzések készültek a különböző könyvekben.

2. Élet könyve. Jel. 21,27.   Dán. 12,1/b.   Fil. 4,3.   Luk. 10,20.

• Ezt a könyvet a megváltottak névsorkönyvének is nevezhetnénk, azoknak a nevét tartalmazza, akik életük folyamán valamikor elfogadták Jézust személyes Megváltójukként, és ezért nevük bekerült az élet könyvébe, amely a Bárányé. Jel. 13,8.

• Erre utalt Jézus akkor, amikor a Benne hívő emberről azt mondta: “örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem átalment a halálból az életre.” Jn. 5,24/b.

3. Emlékkönyv. Mal. 3,16.

• Ebbe a könyvbe kizárólag jó cselekedeteket jegyeznek fel, de csak azoknak a jó cselekedeteit, akiknek a neve az élet könyvében is szerepel.

• Mert Isten szeretné megőrizni örök emlékül azoknak a jócselekedeteit, akik mint megváltott gyermekei az üdvösség által örök életet nyernek.

4. Bűnök könyve, a Bibliában csak úgy van említve, mint “könyvek” Jel. 20,12/b.

• Az előbbi könyvvel ellentétben, ebbe csak a bűnöket, a törvénytelen cselekedeteket jegyzik fel.

• Talán azért is kapott ilyen nevet, ezért hangzik többes számban a megnevezése, mert ezzel is érzékelteti Isten, hogy nagyon sok dolgot kell ezekbe feljegyezni, és így nagyon sok is van ezekből a könyvekből.

• Bűneinkről teljes részletességgel készül feljegyzés, a legtitkosabbnak látszó cselekedeteket is feljegyzi és megőrzi Isten ezekben a könyvekben. Préd. 12,16.

5. Személyiségek könyve. Zsolt. 139,13-16.

• Valószínű, hogy azokat a testi, lelki és szellemi örökségeket tartalmazza, amellyel születünk, amiket elődeinktől öröklünk, amelyek viszont a bűn elleni küzdelmünkben személyre szabottan jelentkeznek.

• Isten nem ítélheti azonos mértékkel a különböző helyzetből induló embereket.

• Személyiségünk öröklött tulajdonságainak figyelmen kívül hagyása olyan lenne, mintha két versenyfutót egyszerre indítanának a közös cél felé, de az egyiknek ezer métert kell odáig futni, míg a másiknak csak száz métert.

6. Halál könyve.

• Ha van élet könyve, akkor halál könyvének is kell lenni, bár erről nem beszél a Biblia.

• Ez a könyv azoknak nevét kell tartalmazza, akik végleg elveszítették az üdvösséget, és ezért az ő sorsuk a második halál lesz.

• Bár ezt a könyvet inkább a második ítélet alkalmával fogják intenzívebben használni, de esetenként a vizsgálati ítélet alkalmával is szükség van rá, a nevek feljegyzése miatt.

• Ide írják át ugyanis azok nevét, akiknek neve kitörlésre kerül az élet könyvéből az ítélet kimondása után.

7. Az ítélethozatal eredményeként különböző változások következhetnek be egy-egy könyvben?

• Akik ugyanis a meghozott ítélet alapján nem részesülnek Isten bűntörlő kegyelmében, azoknak nevét kitörlik az élet könyvéből. II. Móz. 32,32-33.  Jel. 3,5. 22,19.

• Valószínű, hogy ezeket a neveket átírják a halál könyvébe.

• Akiknek a nevét kitörlik az élet könyvéből, azoknak a jó cselekedeteiről készült feljegyzéseket is kitörli Isten az emlékkönyvből. Neh. 13,14.  Ezék. 18,24.

• Akiknek viszont megmarad a neve az élet könyvében, azoknak a bűneiről készült feljegyzéseket törlik ki Isten a “könyvek”-ből. Csel. 3,19.  Jer. 50,20.  Ezék. 18,21-22.  Zsid. 9,28.

• Ezért mondhatjuk a vizsgálati ítéletet a bűntörlő kegyelem alkalmának.

V. Az ítélet mércéje a törvény

1. Amikor majd meg kell állnunk az Isten ítélete előtt, hogy számot adjunk a cselekedeteinkről, akkor ebben az ítéletben a Tízparancsolat lesz az a mértékegység, amihez viszonyítva fogja megvizsgálni Isten minden ember cselekedetét. Jak. 2,12.

• Csak azoknak lesz joga belépni az új Jeruzsálem kapuján és az élet fájának gyümölcsét fogyasztani, akik megtartották az Isten parancsolatait. Jel. 22,14.

• Akik itt a földi életükben nem tudtak vagy nem akartak Isten törvénye szerint élni, azok Isten országában sem tudnának és akarnának úgy élni.

• Számukra csupa gyötrelem és unalom lenne az örökkévalóságon keresztül szeretetben élni.

2. Amikor Isten megítéli az örök erkölcsi törvény által a cselekedeteinket, akkor nem csupán az általunk is látható cselekedeteket ítéli meg, hanem az indítékainkat is, vagyis azt, hogy miért tettük azt, amit tettünk.

• Jézus több alkalommal is hangsúlyozta, hogy egy ember megítélésénél a szívben lévő állapot a döntő, mert innen indul ki minden cselekedet.

• A gazdag ifjú története is ezt tette egyértelművé. Mt. 19,16-22.

• A hegyi beszéd tanításában is ezt hangsúlyozta, amikor a paráznaság lényegéről beszélt. Mt. 5,27-28.

• Isten a bűnt akarja megítélni a cselekedeteinkben, és mivel a bűn gyökere a szívben van, ezért a szív állapota szerint kell megítélnie az embert. Mt. 15,19.

• Az általunk is látható cselekedetek csak következményei, megnyilatkozási formái a szívünk állapotának.

3. A törvény elsődleges feladata az, hogy mint egy tükör álljon előttünk, megmutatva a bűnt, szívünkben és életünkben.

• Pál apostol azt mondja, hogy “a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná”. Róm. 7,7.

• Mivel pedig a törvény a szív cselekedeteit akarja felfedni, ezért a törvényt úgy kell használnunk, hogy az megfelelő mélységben tudja megmutatni szívünk állapotát.

• “Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.”

• Ahhoz, hogy ilyen módon tudjon hatni bennünk és ránk, nem elég csak alkalomszerűen belenézni a törvény tükrébe, hanem egy rendszeres használatra van szükség. Jak. 1,22-25.

4. Isten azt is szeretné, hogy az erkölcsi törvény ne csak egy kívülről ható befolyással érvényesüljön az életünkben, hanem egy belülről ható erőként is.

• Isten eredeti szándéka szerint a törvény az ember belső lényébe lett beírva, hogy ösztönösen határozza meg indítékainkat és cselekedeteinket.

• Csak a bűn uralomra jutása törölte ki a törvényt az emberek lelkéből.

• A megváltásunk érdekében viszont Isten azon fáradozik, hogy Szentlélektől vezetett emberek szívébe újra kerüljön vissza, újra legyen beírva az Isten törvénye. Zsid. 8,10.

5. Azért, hogy ez megvalósuljon, Isten olyan üzenettel szólítja meg a végidőben élő embereket, amivel újra az elfelejtett törvényre irányítja a figyelmüket.

• Ennek eredményeként a Jelenések angyalának üzenete olyan embereket gyűjt egybe, “akik megtartják az Isten parancsolatait”. Jel. 14,12.

6. Szeretnél-e azok között lenni, akik számára Jézus az örök élet ajándékát hozza el?

• A Szentírás utolsó lapján Isten csak egyetlen feltételt állít azok elé, akik az üdvösség részesei szeretnének lenni.

• “Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.” Jel. 22,14.

7. A történelem folyamán már nagyon sokszor előfordult, hogy emberek azt gondolták magukról, hogy ők megtartják az Isten törvényét, miközben Isten másként vélekedett felőlük.

• Így volt ez a gazdag ifjú esetében is, de a farizeusok is így gondolkodtak a saját vallásos életükről.

• Annak érdekében, hogy a mi esetünkben ne következzen be ez a végzetes tévedés, ezért a következő alkalmakon az Isten törvényét helyezzük a tanulmányozásunk középpontjába.

• Arra törekszünk, hogy olyan mélységben ismerjük és értsük meg az Isten törvényét, hogy az valóban betölthesse az Istentől rendelt célját az életünkben.

• Legyen tükör előttünk, amiben meglátunk minden rendellenességet a lelki életünkben.

• Imádkozzunk azért, hogy az örök erkölcsi törvény ne csak a betű és szavak szintjén váljon érthetővé, hanem a benne elrejtett alapelv ragyoghasson be az értelmünkbe és a lelkünkbe.