79 - A Szentlélektől való felkenetés feltételei

.

I. Egy kettős teljesedésű prófécia

1.    Ezt a prófétikus igét szinte kizárólag csak a Messiásra kivetítve szoktuk alkalmazni.

• Úgy gondolom, hogy ez a prófécia is kettős teljesedésű, és mint ilyen, a Messiás mindenkori tanítványaira is alkalmazható.

• Már csak azért is alkalmazható, mert a tanítványoknak ugyanabban kell foglalatosnak lenniük, mint a Mesterüknek.

  • Ezt azonban mi is csak a Szentlélek segítsége által tudjuk elvégezni.

2.    Nem tudom, ki az közöttetek, aki gyönyörködött már úgy a csillagos égboltban, hogy eközben megpróbált összefüggést találni egy-egy csillag között úgy, hogy egy képzeletbeli vonallal összekötötte őket, és ezek a vonalak egy értelmes formát alkossanak.

• Fiatal koromban nagyon sokszor gyönyörködtem így a csillagos égboltban.

• Ha a Bibliában adott üzeneteket úgy tekintjük, mint Isten világosságának egy-egy fénysugarát, akkor a lelki szemünk előtt máris ezer meg ezer fényes csillagként ragyoghat fel az ige a világ sötétségének hátterén.

• Az Ige fénysugarai előtt állva is meg kell próbálnunk összefüggéseket keresni, összekötő vonalakat találni egy-egy kijelentés között.

  • Egy álmatlanul töltött éjszakán én is ezt próbáltam meg.

3.    A Bibliában kedvenceim közé tartozik Ésaiás könyve, és ebből adódóan elég sokat foglalkozom vele.

• Ezen a bizonyos éjszakán is Ésaiás könyvén gondolkodtam, különösen a 61. Fejezet első két verse fölött.

• Ha már a csillagos égről beszéltem, akkor hadd kérdezzem meg; Volt-e már olyan élményben részetek, hogy amikor egy csillagot erősebben figyeltetek, akkor egyszer csak azt láttátok, mintha hírtelen egy pillanatra közelebb jönne hozzátok, és egyúttal felerősödik a fénye.

• Így jártam én is ezzel az igei résszel, egy pillanatra mintha nagyobb világosságban láttam volna meg, mint korábban.

  • Ekkor értettem meg, hogy ez az ige nemcsak Jézusra alkalmazható, hanem ránk is, mint az Ő tanítványaira.

4.    Miközben pedig azon kezdtem el gondolkodni, hogy mikor mondható el rólunk ez, mikor és milyen feltételek mellett alkalmazható ránk ez a kijelentés, akkor tovább világosodott meg előttem a felismerés.

• Úgy gondolom, hogy ez csak a késői eső után, a Szentlélek kiárasztása által fog rajtunk teljesedni.

  • Hiszen Jézusra is csak a Jordán mellett történtek után volt érvényes az Igének ez a kijelentése.

• Mert bár azokat, amiket Ésaiás felsorol, már előtte is gyakorolhatjuk, de a Lélek felkenetése által csak a késői eső kiárasztása után.

II. Az összefüggések harmóniája

1.    Amikor ezen az igén elmélkedtem, akkor gondolatban megpróbáltam összefüggéseket keresni, megpróbáltam összekötni más igei kijelentésekkel.

• Ekkor figyeltem fel arra, hogy milyen szoros logikai összefüggés van Ésaiás könyve fejezeteiben az első két versek között a 61. 60. 59. és az 58. fejezetekben.

• Vagyis a következőket figyelhetjük meg összefüggésként:

  • A 61. fejezetben felvetett isteni szándék csak akkor fog megvalósulni, ha a 60. fejezet első verseiben adott figyelmeztető felhívásnak már eleget tettünk.

  • Az 59. fejezet versei viszont azt mondják el, hogy miért nem teszünk lépéseket a kimozdulásra, miért nem teljesítheti be Isten a szándékát rajtunk.

  • Az 58. fejezet pedig azt mutatja be, hogy mi az a bűn, ami még ilyen mértékben elválaszt bennünket Istentől.

• Mindezek után próbáljuk meg egy kicsit a részleteiben is megfigyelni az igék közötti összefüggéseket.

2.    A 60. fejezet arról beszél, hogy Isten részéről meg van a készség arra, hogy az Ő Lelke által felkenjen bennünket, csak a mi részünkről nem tettük meg a szükséges lépéseket.

• Itt újra arra figyelmeztet Isten, amit a Bibliában olyan sok helyen elmond rólunk, vagyis hogy alszunk, lustán fekszünk, nem vagyunk képesek végre felkelni, hogy végezzük a nappalhoz illő dolgokat.

• Ezért a prófétán keresztül határozott cselekvésre szólít fel bennünket Isten: „Kelj fel, világosodjál!”

  • Ennek a felszólításnak egy sürgető jellege van az üzenetben.

  • Ugyanis amiért fel kellene kelnünk, az már itt van, de még nem tud velünk mit kezdeni, mert még készületlenek vagyunk a fogadására.

• Pedig  ez a rajtunk megnyugvó isteni dicsőség előfeltétele annak, hogy a szántóföld Ura elindítsa az aratás eseményét és munkáját.

3.    Ésaiás határozottan úgy beszél erről a világosságról, mint ami már eljött.

• A prófétaság Lelkének üzenetein keresztül szintén megerősítést kapunk arra vonatkozóan, hogy ezt az eljövetelt valóban múlt időben kell érteni.

  • „A harmadik angyal hangos kiáltása már megkezdődött Krisztusnak, a bűnbocsátó Megváltó igazságának hirdetése által. Ez ama angyal világosságának a kezdete, akinek dicsősége be kell hogy töltse az egész Földet.”   (Kr.a mi igaz: 51,2.)

  • „Láttam, hogy nagy világosság nyugodott meg rajtuk, s mindnyájan egyesültek, hogy félelem nélkül hirdessék a harmadik angyal üzenetét.”    (Tap.Lát: 240,f.)

4.    Ezek a kinyilatkoztatások, amik a múlt eseményeként tüntetik fel a nagy világosság eljövetelét Isten népéhez, szinte riadószerű kiáltásként kellene hasson ránk.

• Már több mint száz év telt el azóta, amikor Isten szerette volna népére árasztani ezt a világosságot.

• De vajon mit hozott ez az elmúlt száz év a részünkre mint nép, és részedre mint Isten gyermeke?

  • Hajlandó vagy e felkelni végre a lelki szunnyadásodból?

  • Készülsz e arra, hogy az Isten dicsősége rajtad feltámadhasson, és rajtad megnyugodhasson?

III. A neked felragyogó világosság

1.    Ésaiás próféta a korábbi írásaiban azt mondja, hogy azok az emberek, akik korábban sötétségben jártak, egyszer csak nagy világosságot látnak meg, mert egy különös fény ragyog fel felettük.    Ésa: 9,2.

• Ez a fény különböző területen és különböző módon ragyoghat fel az embereknek.

2.    A leggyakoribb jelenség az, amikor az egyes ember szívében lévő sötétséget  töri át az Isten világossága.

• Ez megtörténhet az Istentől való elhívás pillanatában, amikor Pál szerint az értelmünk szemei nyílnak meg a látásra.      Eféz: 1,18/a.     

• Ez a megvilágosodás azonban bekövetkezhet a hívő ember életének különböző szakaszaiban is.     Luk: 24,44-45.

  • Ilyen esetekben teljesen új összefüggésekben ért meg már korábban is ismert igazságokat és dolgokat.

3.    Ennek az üzenetnek a hátterén felvetődik az a kérdés, hogy mi az a világosság, ami fel akar támadni rajtunk, és milyen módon realizálhatjuk ezt önmagunk számára?

• A Biblián keresztül önmagát nyilatkoztatja ki Jézus a világ világosságaként.

  • „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.”    Ján: 8,12.

• Ebből azt is megérthetjük, hogy ez a világosság a Jézussal való közösség által lehet a miénk.

4.    Az a tény, hogy ez a nagy világosság Isten gyermekein nyugszik meg, több dolgot is jelezni akar felénk.

• Ez az esemény először is az Isten gyermekeinek a személyes meg-világosodását jelenti, hiszen azt mondja Isten, hogy világosodjál.

  • Azt jelenti ez, hogy új világosságban látnak meg és értenek meg bizonyos isteni üzenetet.

  • Viszont nagyon sok forrásból tudhatjuk azt, hogy a hit általi meg-igazulás evangéliumát szeretné Isten a tőle jövő világosság reflektor fényébe állítani.

    • Mert „Száz közül nincs egy, aki megértené a maga részére a Bibliának erre vonatkozó tárgyát, amely pedig annyira fontos a mi földi és örök életünkre vonatkozóan”.    (Kr.a mi igaz:  79,3.)

    • A Bizonyságtétel nem azt mondja, hogy egyáltalán senki sem érti a maga részére is ezt a fontos igazságot.

    • Ezzel a kijelentéssel csupán az arányokat szeretné érzékeltetni velünk Isten.

5.    Amikor viszont azt mondja Ellen White, hogy „nagy világosság nyugodott meg rajtuk, és mindnyájan egyesültek”, akkor ezzel egy belső és lelkületbeli változást is szeretne hangsúlyozni.

• Azt akarja ezzel érzékeltetni, hogy ez a világosság nem annyira isme-retek sokaságából áll, hanem tapasztalatokból, személyes élményekből, amiket Jézussal közösségben, Vele együtt élve szereztünk meg.

• Mert ezt az igazságot elsősorban a saját részünkre kell megértenünk, mert az örök életünk függ ettől az ismerettől.

6.    Ésaiás próféta azonban arról is beszél, hogy ez az Istentől jövő világosság olyan eredményt munkál azokban, akik befogadják azt, hogy az a környezetükben élő emberek számára is láthatóvá válik.

• Amíg tehát a környezetünkben lévők nem veszik észre ezt a változást, addig még mindig nem mondhatjuk el, hogy már a magunk számára is értjük a hit általi megigazulás evangéliumát.

  • Ha viszont még mi sem értjük, akkor mit mondunk az embereknek az evangéliumnak erről a legfontosabb üzenetéről?

  • Mert a bennünket hallgató emberek mindig érzik azt, hogy mikor mondunk csupán egy betanult leckét, és mikor van mögötte átélt tapasztalat.

7.    Amikor majd Jézus Krisztus személye és az Ő igazsága nem csupán egy elmélet lesz számunkra, hanem újra és újra egy megtapasztalt élmény, akkor egy csodálatos tapasztalat részeseivé fog tenni bennünket Isten.

• Akkor majd az Isten szólít fel és kér meg, hogy nézz már fel és lásd meg, hogy mi történik.

  • Mert akkor mindenhonnan özönleni fognak hozzád az emberek.

• Ez az esemény azonban nem azért következik be, mert csodálatosan tudtál beszélni Jézusról, vagy olyan megcáfolhatatlan érvekkel bizonyítottad hitedet az emberek előtt.

  • Azok az emberek, akikről a próféta beszél, csak azért mozdulnak ki és indulnak el, mert megláttak valamit.

    • Meglátták azt a világosságot, ami rajtad feltámadt.

    • Meglátták azt a dicsőséget, ami rajtad megnyugodott.

IV. Mit tehetünk?

1.    Már több mint száz éve vár Isten arra, hogy dicsőségének ezt a világossá-gát áraszthassa népére.

• Az önvizsgálat kérdéseit állítja elénk Isten ezzel az igei üzenettel.

  • Mit teszel azért, hogy ne kelljen tovább várnia Istennek?

  • Mit teszel ezért, mint aki azt vallod, hogy az Ő gyermeke vagy?

  • Mit teszünk ezért, mint akik azt valljuk, hogy az Ő népe vagyunk?

2.    Amikor Pál apostol a felébredés gondolatával foglalkozik levelében, akkor azt is elmondja, hogy miben kell kifejeződni annak, ha valóban felébredtünk.    Róm: 13,12-14.

• „Vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosságnak fegyvereit”, mondja az apostol.

  • Ésaiás próféta is erről beszél az 59. fejezet első verseiben, ezek a bűnök választanak el bennünket Istentől, ezért nem áraszthatja ránk dicsőségének világosságát.

3.    A sötétségnek cselekedetei - mint egy ruha - meghatározzák a személyiségünknek mások által is érzékelhető részét.

• Egy felénk közeledő emberen mindig a ruhájának a színét és annak összeállítását figyeljük meg először, még akkor is, ha ez nem tudatosult bennünk.

• De így történik ez akkor is, ha az örökkévaló evangélium üzenetével közeledünk az emberekhez.

• A világosság fiaiként nem öltözhetünk a sötétségnek cselekedeteibe, mert akkor ellenkező hatást fogunk elérni, mint amit szertettünk volna.

V. Milyen bűnt hirdessünk?

1.    Ha valaki megáll a próféta üzenetének első versénél, és saját bölcsességére hagyatkozva akarja összeállítani Isten népének bűnlistáját, akkor a lista sorát talán soha nem zárhatnánk le, mert mindig találnánk újabb bűnöket.

• Reform adventista lelkészként órákon keresztül tudtam beszélni az Adventista Egyház bűneiről ennek az igeversnek az indíttatására.

• Ma azonban már tudom, hogy a próféta üzenetét tovább kell olvasni ahhoz, hogy meg tudjuk határozni azt a bűnt, amit teljes torokkal kell kiáltanunk.

2.    Az egyik ilyen bűn a képmutatás bűne, ami miatt határozott hangon kell meginteni Isten népét.

• Figyeljétek meg, hogy látszólag milyen pozitív jellemzést ad Isten a népről.

  • „Ők mindennap keresnek engem”

  • „Tudni kívánják útaimat.”

  • „Oly nép, amely igazságot cselekedett.”

  • „Oly nép, amely Istene törvényét el nem hagyta.”

  • „Kérik tőlem az igazságnak ítéleteit.”

  • „Istennek elközelgését kívánják.”

• Úgy gondolom, hogy ennél jobb minősítést nem is nagyon lehetne adni egy népről, de akkor hol a hiba, hol a bűn?

  • Márpedig Isten határozottan arra szólítja fel szolgáit, hogy „hirdesd népemnek bűneit”.

3.    A laodiceai üzenet által segít Isten ennek a látszólagos ellentmondásnak a megértésében.

• A laodiceai üzenetből értjük meg, hogy ezt a pozitív értékelést csak a nép mondja el önmagáról, Istennek azonban teljesen más a véleménye.

• Isten az első vers szerint ítéli meg népét, a nép viszont a második vers szerint minősíti önmagát.

• Először tehát a képmutatás bűnét szeretné Isten meggyógyítani népe életében.

  • „Mivel ez a nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgyhogy irántam való félelmük betanított emberi parancsolat lőn.”    Ésa: 29,13.

4.    Viszont nemcsak képmutatásból következhet be olyan állapot valakinek az életében, hogy az ajkak vallomásával közeledik Istenhez, miközben a szíve távol marad Tőle.

•  Ez az állapot a kegyes élet megszokott, formális cselekvésének eredményeként is jelentkezhet.

• Ha viszont a szív távol van Istentől, akkor abban az esetben csak Istentől elszakadt állapotról beszélhetünk, ez pedig a bűn állapota.

  • Mert a bűn nem más, mint az Istentől elszakadt állapotunk.

  • A bűnös cselekedetek csak ennek az állapotnak a következményei.

• Amikor tehát Isten azt mondja, hogy „Kiáltsd teljes torokkal.....és hirdesd  népemnek bűneit”, akkor azt is várja tőled, hogy erre az elszakadt állapotára  döbbentsd rá az ő népét.

  • De vele párhuzamosan hirdesd számára az Istenhez visszatalálás evangéliumát is.

• Ez az evangélium pedig nem más, mint a hit általi megigazulás lehetősége, ahogy az Jézusban Krisztusban adatott nekünk.

5.    Távol lehet maradni Istentől viszont akkor is, ha a saját erőfeszítései által  akar visszatérni Hozzá az ember.

• Ha azt hiszi valaki, hogy a jó cselekedetei elégségesek ahhoz, hogy megbékélt állapotba jusson Istennel.

• Az ember hajlamos elfeledkezni arról, hogy mi semmit sem tudunk tenni az üdvösségünkért.   Ján: 15,5.

  • Sok ember számára megalázónak látszik az, hogy csak kegyelemből nyerhet örök életet.

  • Ezért mindent megtesz, hogy minél kevésbé szoruljon rá erre a kegyelemre.

6.    Ésaiás prófétának ez az üzenete éppen egy ilyen ember problémáját akarja megvilágítani és felfedni.

• Aki minden nap keresi az Urat.

• Olyan ember ő, aki igazságot cselekszik, és Istene törvényét nem akarja elhagyni.

• Aki várja az Istenének a megjelenését, azaz Jézus dicsőséges vissza-jövetelét.

• De mindaz amit tesz, nem elégíti ki, nem ad megnyugvást részére, mert hiányzik az Istennel szerzett élmény, az Isten személyes jelenlétének békessége.

  • Enélkül viszont csak nyugtalanság és bizonytalanság van, mert Isten nélkül csak a bűn állapotáról beszélhetünk.

  • Nem feltétlenül bűnös cselekedetekről, hanem csak a bűn állapotáról.

• És ebben a helyzetben csak Krisztus hozhat és jelenthet megoldást.

7.    Ésaiás próféta tehát közvetve arra szólítja fel Isten őrállóit, hogy ébresztő kiáltásukkal a Jézussal való személyes kapcsolat hiányára döbbentsék rá Isten népét.

• Ne csak szájukkal közeledjenek Istenhez, hanem engedjék be szívükbe is Jézust, a Megváltót.    Eféz: 3,17.

• Mert a Jézussal való élő közösség nélkül csak a bűn állapota létezik.

8.    „Kiálts teljes torokkal, ne kíméld, mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneit, és Jákob házának vétkeit”, mondja az Úr.

• Hirdesd az önigazultság és a képmutatás bűnét, hirdesd azt, hogy Istent keresni csak szívből fakadó vággyal lehet.

• Hirdesd a kegyesség látszatának a bűnét, a gépiessé vált cselekedetek formális gyakorlatát.

• Emeld fel hangodat az elbizakodás bűne ellen, azok ellen, akik azt hiszik, hogy a saját cselekedeteik által fogják kiérdemelni az üdvösséget.

•  Adja a jó Isten, hogy minél többen felébredjünk, és minél többen legyünk alkalmasak az őrálló szolgálatának a betöltésére.