71 - Jézus barátaiként kérni az Atyától

.

I. A legnagyobb szeretet

1.    Ezzel az üzenettel először is azt mondja el Jézus, hogy a szeretetnek fokozatai vannak.

• Első helyen az Isten iránti szeretet kell legyen az életünkben.

  • „Szeresd az Urat… teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” Mát. 22,37.

  • „Aki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engem, nem méltó énhozzám.” Mát. 10,37.

• A második helyre a felebarát iránti szeretet ke­rül.

  • „Szeresd úgy, mint önmagadat.” Mát. 22,39.

• Isten gyermekeinek azonban tudni kell szeretni még az ellenségeiket is. Mát. 5,44.

  • „Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek.” Mát. 5,46.

2.    Azért is beszélünk fokozatokról, mivel a bennünk lévő szeretetet különböző módon fejezzük ki.

• Bár a szeretet egy belső, lelki állapot, de min­denkivel szemben másként juttatjuk kifejezésre.

• Ugyanakkor, a bennünk lévő szeretetnek mindig személyre szabottnak, és a másik ember szükségletének megfelelően kell megnyilatkoznia.

3.    Jézus szerint a legmagasabb szintű szeretet az, ha az életünket is készek vagyunk adni a másik emberért.

• Ez azonban nemcsak a mártíromságot jelenti.

• Nagyon sokszor az élő áldozat meghozatala sokkal nehezebb, élve átadni magunkat Istennek.

  • Lásd Péter apostol esetét, aki meghalni is kész lett volna, de vállalni Jézust minden élethelyzetben, azt már nem tudta megtenni.

  • Az utolsó vacsorán fogadalmat tett, hogy még az életét is kész feláldozni Jézusért, és a Geesemánéban történtek azt bizonyítják, hogy mennyire komolyan gondolta, amit mondott.

  • A főpap udvarában viszont már megtagadta Jézust, mert azt a fajta áldozatot már nem bírta meghozni, amit az a helyzet kívánt tőle.

• A legnagyobb szeretet adása tőlünk is azt igényli, hogy tudjuk odaadni magunkat teljesen Istennek, és tudjuk adni magunkat az embereknek is.

  • Mert nem holtan van ránk szüksége sem Istennek, sem az embereknek, hanem élve, és cselekedve szolgálni nekik. Ésa. 58,6-7.

II. Jézus barátai

1.    Jézus egy ilyen bevezetés után azonnal biztosít bennünket arról, hogy mi az Ő barátai vagyunk.

• Ennek az ígéretnek különös hangsúlyt ad az a körülmény, hogy Jézus ezt az utolsó vacsorán mondta el, közvetlenül a golgotai esemény előtt.

  • A Golgota keresztje annak a bizonysága lett, hogy Jézus barátainak tekint bennünket.

  • Olyan barátainak, akik felé szeretetének teljességét szeretné kifejezni.

• Barátságának biztosítékaként mindent elmond nekünk, amit az Atyától hall.

  • „Titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek.” Ján. 15,15/b.

• Ebből adódóan nincsenek titkai előttünk, ezért mindent megoszt velünk.

  • Így kaptuk a Jelenések könyvének kinyilatkoztatásait is Tőle.

    • „Jézus Krisztus kijelentése, a melyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, a miknek meg kell lenniük hamar:” Jel. 1,1.

    • „Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.” Ámós. 3,7.

2.    Ha barátai vagyunk Jézusnak, akkor ez azt is jelenti, hogy nem a szolgái vagyunk.

• Egy barátnak teljesen más előjogai vannak, mint a szolgának, ez viszont azt is jelenti, hogy egészen másként viszonyulhatunk a világmindenség Urához.

•  Jézus ezzel arra szeretne bátorítani bennünket, hogy ne mindig a félelmetes Urat és Istent lássuk Benne.

  • Merjünk Hozzá közeledni úgy is, mint barátunkhoz, - de ezt a baráti közeledést sohase tévesszük össze a haverkodással.

  • Közeledjünk Hozzá bizalommal, de sohase elbizakodottan.

• Ebben a viszonyulásunkban Jézus még azzal is szeretne segíteni, hogy biztosít bennünket arról, hogy ennek a barátságnak a kezdeményezője Ő volt.

  • Vagyis nem fogja elbizakodottságnak tekinteni, ha olyan természetesen és egyszerűen közeledünk Hozzá, mint egy baráthoz.

3.    Bár Jézus barátainak választott ki bennünket, de ugyanakkor bizonyos feltételt is szabott a barátságunkhoz.

• Ezért ez a barátság csak akkor válik hitelessé, ha teljesítjük Jézus feltételeit.

  • „Ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek.” 14. vers.

•  Jézus parancsa pedig nem más, mint az, hogy szeressük egymást, amiként Ő szeretett bennünket. 12. vers.

  • Az Ő szeretete nem önző érdekeken nyugodott.

  • Nem azért szeretett, mert mi már korábban szerettük Őt.

  • És még csak nem is azért szeretett, mert mi megérdemeltük a szeretetét.

4.    Mi emberek, a szeretet adásunk feltételeként elvárunk bizonyos dolgokat.

• Jézus viszont előbb kinyilvánítja szeretetét felénk, biztosít arról, hogy szeret.

  • És ezzel váltja ki belőlünk azokat a reakciókat, amiket mi előfeltételként szoktunk egymás elé szabni.

• Jézus tehát csak akkor vállal bennünket barátainak, ha úgy szeretjük egymást, ahogyan Ő szeret bennünket, feltétel nélküli szeretettel.

III. A Jézus szerinti elrendelés

1.    Amikor Jézus ebben az igeszakaszban elrendelésről beszél, akkor nem az örök életre, nem az üdvösségre való elrendelésről beszél.

• Az üdvösséget az a tény biztosítja, hogy Jézus elfogad barátaiként.

•  Értünk, mint barátaiért életét adta, így mi az Ő áldozata által az örök élet birtokosai vagyunk.

•  Jézus mint barátait, mint az örök élet várományosait rendelt el bennünket valamire.

  • Két dolgot szeretne megvalósítani: „…hogy elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek”.

2.    Eszerint a jézusi elrendelés mindenek előtt egyfajta küldetésre vonat­kozik.

• Más igei kijelentésekből ismerhetjük, hogy ez az elrendelés azt jelenti, elmenni az egész világra, és tanítvánnyá tenni az embereket. Mát. 28,19.

  • Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem várhatunk ölbe tett kézzel, hogy majdcsak eljönnek hozzánk az emberek.

    • Jézus azt mondja, hogy ti menjetek el, vagyis Jézus mindenkori tanítványainak ki kell mozdulni a helyükből, az emberek közé kell menni.

    • Menjetek és keressétek azokat, akik még nem ismerik Jézust.

    • Ismertessétek meg Őt velük, vezessétek hozzá őket, igyekezzetek tanítvánnyá tenni a környezetetekben élő embereket.

  • Másrészt viszont ne dogmatikai tételeket magya­rázzatok nekik, de még csak nem is a törvény szentségéről kell áradozni előttük, hanem Jézus Krisz­tust kell megismertetni és bemutatni előttük.

• A leghatékonyabb bizonyságtétel az, ha azt tudod elmondani nekik, hogy mit tett veled és érted Jézus, te hogyan élted át a Vele való találkozást, és milyen változást hozott az életedben, és ez mit jelent neked.

  • Ha az emberek látják, hogy nem egy betanult leckét mondassz fel előttük, hanem azt mondod el, amit személyesen átéltél, - arra majd odafigyelnek.

3.    A jézusi elrendelés másik célja az, hogy gyümölcsöt teremjenek azok, akiket Jézus küld.

• Ez mindenek előtt arra vonatkozik, hogy Jézus tanítványainak életében váljon láthatóvá a Lélek gyümölcse.

  • „A megszentelt élet mesterkéletlen, öntudatlan befolyása a legmeggyőzőbb prédikáció a kereszténység mellett. Érvelések, minél kevésbé cáfolhatók, annál nagyobb ellenállást idézhetnek fel; az istenfélő életmód azonban olyan hathatós példaadás, amelynek teljesen ellen­állni lehetetlen.” (A.T. 418,2.)

•  Másrészt viszont ez a gyümölcs a küldetés ered­ményét is jelzi.

  • A megtérő emberek képezik munkánk gyümölcseit az örök életre.

• Amikor tehát Jézus azt mondja, hogy „elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek”, akkor ez egy összefüggő, egymásba kapcsolódó parancsa számunkra.

4.    A gyümölcstermés azonban nem egy automatikusan működő folyamat, hanem vannak alapvető felté­telei, amelynek egyik része Istentől függ, a másik része pedig tőlünk.

• Jézus azt mondta; „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek”. Ján. l5,5/b.

  • Az első feltétel tehát az, hogy Jézussal élő közösségben kell lenni, mert Tőle függetlenül egyetlen gyümölcsöt sem fogunk teremni.

• A termő vesszőket viszont a szőlőműves alkalmanként „megtisz­títja, hogy több gyümölcsöt teremjen”. Ján. 15,2.

  • Ez a tisztítás az Isten Igéjének hatásaként megy végbe bennünk, amikor különböző körülmények között, és különböző módon megérint bennünket.

  • Ezért mondta Jézus a tanítványainak; „Ti már tiszták vagytok ama beszédek által, amelyeket szóltam néktek”. Ján. 15,3.

  • Engedjük, hogy az Isten Igéje a mi életünket is tisztogassa naponta, hogy valóban jó gyümölcstermők lehessünk mindannyian.

IV. „Akármit kértek az Atyától”

1.    Szinte hihetetlen Jézusnak ez az ígérete, - akármit kérni, és az Atya megadja azt.

• Jézus azzal érvel, hogy mindez azért lehetséges, mert mi nem szolgák vagyunk, hanem az Ő barátai.

• Ugyanakkor bátorítani akar arra, hogy merjünk kérni az Ő nevében.

  • Nagyon sokszor éppen a bátortalanságunkban van a hiba.

    • „De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány. Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;” Jak. 1,6-7.

• Sokszor vagyunk mi is úgy, mint az az apa, aki a fiát vitte el Jézushoz meggyógyítani. Márk. 9,22-24.

  • Először még van bizalmunk, van hitünk.

  • Amikor viszont komolyra fordul a dolog, akkor mi is arra kényszerülünk, mint ez az apa.

2.    Ezt a jézusi ígéretet azonban nem lehet elvonatkoztatni a jézusi feltételektől, a meghallgatás csak a feltételek függvényében érvényes.

• Ha teljesítitek azt, amire elrendeltelek benneteket.

• Ha gyümölcsöt teremtek, és megmarad a gyümölcsötök.

• Ha az én nevemben kéritek az Atyát.

3.    Ennél az utolsó pontnál viszont felvetődik az a kérdés, hogy mit jelent Jézus nevében kérni az Atyától, hogyan kell ezt gyakorolni?

• Vajon csak annyit jelent, hogy az imáink végén elmondjuk, hogy mindezt Jézus nevében kértük Atyánk?

  • „Krisztus követőinek Krisztus nevében kell megállaniok Isten előtt. Az érettük hozott áldozattal válnak értékessé Isten előtt. A Megváltó nekik tulajdonított igazsága teszi őket becsesekké Isten előtt. Krisztusért az Úr megbocsát mindazoknak, akik félik Őt. Az Úr nem látja meg bennük a bűn rosszaságát. Ellenkezőleg, felismeri bennük a Fiúhoz való hasonlatosságukat.” (J.É. 573,2.)

• Ez tehát azt jelenti, hogy helyet cseréltünk Jézussal, és ebben az esetben az Ő érdemében és az Ő nevén nevezve állhatunk meg az Atya Isten színe előtt.

  • Így a mi kéréseink olyanok lesznek, mintha az Jézus kérése lenne.

4.    Jézus nevében imádkozni azonban ennél még sokkal többet jelent.

• Ha ugyanis Jézussal helyet cseréltünk, akkor ez azt is igényli tőlünk, hogy ezután igyekezzünk úgy éljünk, ahogyan Jézus élt.

  • Másként nem érvényes Jézussal a helycsere.

  •  Jézus komolyan gondolta, ezért nekünk is komolyan kell ezt gondolni.

• „Krisztus nevében imádkozni azonban sokat jelent. Azt jelenti, hogy felvesszük jellemét, megvalljuk nevét, kinyilatkoztatjuk lelkületét, és végezzük munkáját.” (J.É. 574,1.)

• „Ha egyetértünk Krisztussal, akkor Krisztus is azonosítja magát gondolatainkkal és céljainkkal. Így vegyül össze szívünk és elménk, összhangban Krisztus akaratával, hogy amikor neki engedelmeskedünk, akkor tulajdonképpen nem teszünk mást, csak azt, hogy eleget teszünk saját indítékaink­nak.” (J.É. 574,2.)

  •  Csak ennek hátterén mondhatjuk el azt, hogy „él bennem Krisztus”.

5.    Ha Jézussal ilyen összhangban éljük az életünket, akkor egységben vagyunk az Atyával is.

• Akkor viszont a mi kéréseink megegyeznek az Atya akaratával is.

• Ezért mondta Jézus azt, hogy az Ő nevében kérhetünk bármit az Atyától.

  • Mert amit kérni akarunk, azt a bennünk lakozó Jézus is akarja.

  • Amit pedig Jézus akar, azt az Atya is akarja, mert Ők egyek.