amely által kellene megtartatnunk
Ennek az üzenetnek az első része bizonyítani akar, meg akarja győzni az embert Isten szeretetének csodálatos voltáról.
„Úgy szerette Isten a világot”, mondja Jézus az Ige szavain keresztül.
Egyrészt az isteni szeretet mértékét teszi teljesen egyértelművé ez a kijelentés.
Másrészt viszont azt mondja el, hogy nemcsak a hivő emberek felé nyilatkozik meg ez a szeretet, mert Isten az egész világot szereti.
Bennünket is már akkor szeretett, amikor még ellenségei voltunk, amikor még bűneinkben voltunk. Róm. 5,8. 10.
Sátán lázadása miatt Isten kénytelen bizonyítékot szolgáltatni arról, hogy Ő nem állított valótlant akkor, amikor önmagát a szeretettel azonosította.
A Golgotán történt eseménynek azért is be kellett következnie, hogy bizonyítékot mutathasson fel Isten önmagáról az ellenség vádjaival szemben.
Mert „nincs nagyobb szeretet annál, mintha valaki az életét adja a barátaiért.” Ján. 15,13.
Ezzel ellentétben az Atya szeretetét bizonygatni kell, mert „Ő csak né-ma szemlélője volt a Golgotán történt eseményeknek, de nem Ő szenvedett”, mondják.
Jézus azonban éppen ezzel a kijelentésével szeretné hangsúlyossá tenni azt, hogy az Atya részéről is hatalmas önmegtagadást igényelt az, hogy nem avatkozott közbe és nem vetett véget a Kálvárián történő egész eseménynek.
Tanítványaihoz intézett búcsúbeszédében szintén az Atya szeretetéről biztosította tanítványait:
„Nem mondom néktek, hogy kérni fogom az Atyát ti érettetek, mert maga az Atya szeret titeket.” Ján. 16,26-27.
„Tudna-e Isten hatalmasabb bizonyítékot
nyújtani szeretetéről, mint azt, hogy így átengedte Fiát, hogy átessen a
szenvedés sorozatán?” (3. Test.
369,2.)
Ebben a kijelentésben ugyanis benne van a teljes Szentháromság Isten, a héberek Elohim Istene.
Mert a megváltási terv nemcsak Jézus vállalása, hanem a Szentháromság Isten vállalása.
Mindhárom isteni személynek meg kellett hoznia döntését, a közöttük lévő egység miatt.
Arra vonatkozón, hogy az Istenség egyik személye emberi természetet vegyen fel és meghaljon a bűnös ember helyett.
Arra vonatkozóan, hogy nem fognak közbe avatkozni és kiragadni társukat a szenvedések és gyötrelmek sorozatából.
A Megváltó küldetése eleitől fogva kitárult az egész világra.
A „világ” ebben a kijelentésben az egész teremtett világot jelenti.
Elsősorban az emberi család világát, éspedig az Istentől elszakadt, ellene lázadó, a bűn hatalmába került világát.
Tágabb értelemben azonban az egész teremtett világ számára vonatkozik ez a biztosíték Isten szeretetéről.
Az el nem bukott világoknak is szükségük van az Isten szeretetéről való megbizonyosodásra.
A Golgotán megnyilatkozó szeretet vezeti vissza őket is az Istennel való szeretet közösség eredeti állapotába. Eféz. 1,10.
Ezt a szeretetet azonban nemcsak észrevenni kell, hanem különböző dimenzióiban megismerni, megérteni és beteljesedni vele. Eféz. 3,18-19.
„Krisztus halála
azt hirdette, hogy az Atya törvénye, amikor megbünteti a bűnöst, igazságos,
mert hiszen elvállalta, hogy maga szenvedi el a törvény büntetését, hogy
megmentse a bukott embert a törvény átkától. Isten szeretet Fiának
kereszthalála azt bizonyítja, hogy Isten törvénye megmásíthatatlan. Halála
tisztességet szerez a törvénynek, fölmagasztalja azt, és az ember előtt is
bebizonyítja annak változhatatlan voltát.”
(2. Test.
A Szentháromság Isten leghatalmasabb ajándéka volt az, hogy a testet öltött Krisztusban önmagát adta az embereknek, mert a Megváltó is tagja a Szentháromságnak.
„Nemcsak azért adta, hogy bűneinket
hordozza, és mint áldozat meghaljon értünk, hanem Isten oda ajándékozta
Krisztust az el-bukott emberiségnek. Hogy biztosítson változhatatlan
békeszándékáról, egyszülött Fiát adta, hogy Krisztus eggyé váljon az emberi családdal, s örökre megtartsa
emberi természetét.”(J.É. 17,1.)
Amikor „az Üdvözítő felvette emberi természetünket, ezzel olyan kötelékkel fűzte magát az emberiséghez, amit többé széttépni nem lehet. Örökre magához kötözött minket.” (J.É. 17,1.)
Isten ugyanis nemcsak önmagát akarta adni az emberi családnak, hanem az embert is föl akarta emelni magához.
„Fiának személyében Isten örökbe fogadta az
emberi természetet, és a legmagasabbra, a Mennybe helyezte. Az ‘embernek Fia’
az, akivel megosztja a világmindenség trónját. Az ‘embernek Fia’ az, akit
‘csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség
fejedelmének’ (Ésa.9,6.) hívnak.” (J.É.
17,1.)
Mert a megváltásban nem más történik, mint az, hogy helyet cserélünk a Megváltóval.
Ő vállal engem és én vállalom Őt.
Ő úgy hal meg, mint ahogy nekem kellett volna, hogy én úgy élhessek, mint ahogy Ő élhetett volna.
A megváltott ember tehát a Jézusban biztosított életet nyeri el.
Mivel pedig Jézus mint Istennek Fia lett Megváltóvá, ezért általa mi az Isten-fiúság jogát nyerjük el általa.
Erre gondolhatott Pál is, amikor azt mondta, hogy Jézusban mi „a fiúságnak lelkét kaptuk, aki által kiálthatjuk, Abbá, Atyám!” Róm. 8,15-17.
Ez a legmagasabb szintű fiúság, amit Isten adhatott.
„Sátán célja
kezdettől fogva az volt, hogy az embert örökre elszakítsa Istentől, de
Krisztusban szorosabb egységbe jutunk Istennel, mintha sohasem buktunk volna
el.” (J.É. 17,1.)
A megváltás által Ádám fiaiból Isten fiaivá lettünk.
Ezt jelenti az, hogy Isten „az Ő Fiát adta” nekünk.
Ha már megismerted Isten ajándékát, akkor fogadd el azt, hidd el, hogy a tiéd lehet minden ígéretével együtt.
Isten nem fog kényszeríteni, mert tiszteletben tartja az emberek döntéseit, ezért hangzik az Igében úgy, hogy ha „valaki hisz Őbenne”.
Ugyanezt a gondolatot Pál apostol úgy fogalmazza meg, „mert kegyelemből tartattatok meg hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez”. Eféz. 2,8.
Isten ajándéka a kegyelem is és a hit is.
Viszont mindkettőt nekem kell elfogadnom.
Először a hitet, majd hit által a kegyelmet.
Alapvető szinten a hit csupán csak meggyőződéshez vezet el Istennel kapcsolatban.
Meggyőződök arról, hogy van Isten, hogy Ő teremtette azt a világot, amelyben élek, és így benne engemet is.
Meggyőződhetek arról, hogy a bűn rontásával szemben Istennek megoldása van az emberek számára, így az én számomra is.
Meggyőződésem lehet, hogy Isten megoldása a Golgotán felfeszi-tett Megváltóban van biztosítva, ha elfogadom Őt személyes Meg-váltómnak.
A tények és az információk elfogadásán túl azonban van egy fontosabb része is a hit ajándékának.
Tapasztalati élményekhez szeretne vezetni Isten általa bennünket.
Isten azt szeretné, hogy ne csak ismerd, hanem éld is át azt, hogy mit jelent elfogadni Isten kegyelmét a gyakorlatban.
Ezért mondja EGW azt, hogy száz közül nincs egy, aki a maga részére is érti a hit általi megigazulás evangéliumát.
„Aki hisz Őbenne”, vagyis nem másban, hanem csak Őbenne.
Mert „nincsen senkiben másban üdvösség, mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk”. Csel. 4,12.
Melyik az a név, amit Jézus csak azért visel, hogy általa bennünket tartson meg, hogy hirdesse általa, Ő a mi megtartásunkat szolgálja. Ésa. 9,6.
–Ez a gyermek viszont uralkodó királyként fog megszületni.
„Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége”
Sámson édesapjának Manoahnak is ezzel a névvel mutatkozott be az Úrnak Angyala. Bir. 13,17-18.
Ez az angyal viszont nem a teremtett lények közül való angyal volt, hanem maga a Teremtő, az Úr, vagyis Izráel Istene. Bir. 13,21-22.
Istenben a legcsodálatosabb a felmérhetetlen szeretete, amely a nevében is megfogalmazódik.
Mózes ezen a néven ismerhette meg Istent a Hóreben. II. Móz. 33,19. – 34,6-7.
Az az Isten, aki gyönyörködik az irgalmasságban, a bűnös és esendő embert szereti ennyire.
Ezt a szeretetet csodáljuk, de teljesen felfogni és megérteni nem tudjuk.
Jézusnak ezt a nevét csak azok értik meg teljesen, akik már voltak csalódottak, kiábrándultak és elhagyottak, amikor még a barátoknál sem találtak megértésre, csak egyedül Jézusnak mondhattak el mindent őszintén.
Mi most olyan világban élünk, amikor az emberek nem szívesen fogadnak el tanácsot, mivel elég okosnak és bölcsnek képzelik magukat.
Viszont még soha sem volt ennyi félresikerült és tönkrement élet, mint éppen most.
Mindez azt bizonyítja, hogy mégsem olyan bölcsek az emberek, mint ahogy gondolják magukról.
Jézus csak akkor tud segíteni rajtunk, ha már beláttuk a tehetetlenségünket, ha már éreztük azt, hogy segítségre van szükségünk. (Mát. 11,28.)
Mivel Jézus tökéletesen ismeri a körülményeinket és a lehetőségeinket, ezért mindig a megoldást jelentő irányba tanácsol bennünket.
A Laodiceában lévőknek is ilyen Tanácsosként szeretne segítséget nyújtani. Jel. 3,17-18.
„Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; ... De kérje hittel, semmit sem kételkedvén.” Jak. 1,5-6.
Ha a problémáid megoldásához elég erősnek érzed magad, akkor Jézusnak ez a neve neked nem sokat jelent.
Ezzel a nevével ugyanis azt üzeni nekünk, hogy Ő kész mellénk állni és erőt adni akkor és ott, amikor és ahol mi már erőtelennek bizonyultunk.
Ő ugyanis meg tud indulni a mi erőtelenségünkön. Zsid. 4,15.
Dávid azért az erőért könyörgött, amit csak Jézus, mint Teremtő Isten tud nekünk adni. Zsolt. 51,12.
Péter apostol pedig arról biztosít bennünket, hogy a Jézus által igényelhető erő mindent biztosít számunkra, amire csak szükségünk van.
„Az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való.... hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságot, amely a kívánságban van e világon.” II. Pét. 1,3-4.
Pál apostol pedig mát megtapasztalva ennek az erőnek a valóságát, boldogan kiáltja szét mindenkinek.
„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” Fil. 4,13.
Sokan eltűnődtek már ezen a néven, hiszen Jézus mint Fiú van megkülönböztetve a Szentháromság személyeitől.
Hogyan lehet a Fiú egyúttal Atya is?
Ez a név azonban nem a Szentháromság közötti kapcsolatában bír jelentőséggel, hiszen Jézus is használhatja az Istenség minden nevét.
Az Egyiptomból való kivonulás után éppen erre figyelmeztette az Atya Isten a népét. II. Móz. 23,20-21.
Ez a név két dolgot szeretne tudatosítani bennünk.
Ez a Fiú ugyanúgy örökké létező, mint az Istenség többi személye, tehát senkit ne tévesszen meg az a körülmény, hogy Ő most születik.
Ez a születése nem az isteni létére vonatkozó születés.
Ha valaki a teremtmények közül örök életet szeretne nyerni, az csak Tőle, csak rajta keresztül nyerheti el, Ő az Atyja az örökkévalóságnak.