34 - Isten szövetségének szivárványa

 

Jel. 4,2-3.

 

Letöltés 

„És azonnal elragadtatám lélekben; és ímé, egy királyi szék volt letéve a Mennyben, és ült valaki a királyi székben…

és a királyi szék körül szivárvány volt, látszatra smaragdhoz hasonló.”

I. A szivárvány, mint szimbólum

II. A szivárvány eredete és kihatása

III. Az Istennel kötött szövetség feltétele

.

I. A szivárvány, mint szimbólum

1.    A Bibliában elég sok helyen találkozunk azzal a jelenséggel, hogy ahol Isten megjelenik, ott a szivárvány is feltűnik valamilyen formában és módon.

      Az alapigénkben azt találjuk, az Isten királyiszékét is szivárvány veszi körül.

      De a megdicsőült Krisztus feje fölött is ott ragyog a szivárvány, annak jelképeként, hogy Isten irgalma és kegyelme körülöleli az egész Földet. Jel. 10,1.

2.    Az általunk is látható és érzékelhető szivárványról a Biblia azt írja, hogy ez a jelenség az Istennek velünk, emberekkel kötött szövetségének a jele. I. Móz. 9,12.

      „Az angyalok örvendeznek, amikor tekintetük Isten szeretetének drá­ga jelére irányul. A világ Megváltója is a szivárványra tekint, hiszen Ő volt az, akinek közreműködésével megjelent az égen a szivárvány íve, az embernek adott ígéret szövet­ségi jeleként.” (1BC 1091)

      Minden szövetségben ígéretek hangoznak el, ezért a szivárvány, mindazoknak az isteni ígéreteknek a szimbóluma, amit az emberi család számára adott a szövetségkötésével kapcsolatban.

      A trónt övező szivárvány a záloga annak, hogy Isten hű, és hogy Nála ’nincs változás, sem változásnak árnyéka’” (Jak. 1,17.) /8Test. 23./.

      A Szentírás tele van ilyen isteni ígéretekkel, - most nem szándékozom ezeket mind felsorolni, de néhányat mégis szeretnék kiemelni közülük.

      Az első emberpár a Szabadító eljövetelére kapott ígéretet. I. Móz. 3,15.

      Hóseás azt írja a kortársairól, hogy „ők, mint Ádám, áthágták a szövetséget”, eszerint Ádám is az Istentennel kötött szövetségét törte meg a bűn elkövetésével. Hós. 6,7.

      Noénak azt az ígéretet adta Isten, hogy nem fog többé özönvizet bocsátani a Földre, amely minden élőt elpusztít rajta. I. Móz. 3,11.

      Jézus viszont azt ígérte a tanítványainak, és rajtuk keresztül nekünk is, hogy helyet készít számunkra a Mennyben, azután pedig visszajön, és magával visz bennünket oda, ahol Ő van. Jn. 14,1-3.

      Megígérte, az Ő országában el fog törölni minden könnyet, ott már halál nem lesz; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. Jel. 21,4.

3.    Abban a csodálatos jelenségben, amit mi szivárványnak nevezünk, és amit időközönként az égbolton szétterülve látunk feltűnni, két elem egyesül, a víz és a napfény.

      E két elem egyesüléséből jön létre az a rendkívüli jelenség, amit szerencsés esetben megcsodálhatunk az égen.

      De nemcsak a szivárványban, hanem Istenben is egyesül két olyan elem, amelyek együtt a reménység ígéretét jelentik és biztosítják részünkre.

      Egyrészt Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja;” másrésztkegyelem és hűség jár a te orcád előtt” Zsolt. 89,15.

      E két elem egyesülése mutatja be nekünk Istenből azt, ami a legcsodálatosabb Benne, vagyis a teremtményei felé megnyilatkozó szeretetét.

      A Biblia szerint „Isten a szeretet”, ezért a szivárvány jelképével Isten önmagát akarja kifejezni és bemutatni a teremtményei előtt. I. Ján. 4,8.

4.    Ahogy az ég szivárványát a napsütés és a záporeső együttes hatása hozza létre, az Isten trónját körülövező szivárvány is az irgalom és az igazság együttes hatását fejezi ki, - az isteni szeretetet-megnyilatkozását jelképezi.

      Ha Isten országában csak igazság érvényesülne, akkor a törvényben csak a büntetés fenyegetését látnánk, Istent pedig csak egy könyörtelen kényúrnak tekintenénk.

      Ha viszont csak az irgalom és a kegyelem nyilatkozna meg, akkor Isten kormányzatának az alapja omlana össze, nem lehetne szilárd és örökkévaló, mert akkor a bűn sohasem szűnne meg, hanem örökre fennmaradna.

      A szivárványban viszont ez a két isteni elem, az igazság és az irgalom, együttes hatásukban nyilatkoztatják ki és fejezik ki az isteni szeretetet.

5.    Vagyis a szivárványban az Isten belső lényének kifejeződése ölt alakot azért, hogy ezáltal jobban megismerhessük Őt.

      Ezért a Biblia, Istennel kapcsolatban következetesen arról tájékoztat bennünket, hogy a világegyetem feletti uralkodásának trónját szivárvány veszi körül.

      Az egész teremtett világ számára igazság és az irgalom nyilatkozik meg.

      Ezékiel is úgy láthatta az Isten királyiszékét, hogy „fényesség volt körülötte, mint amilyen a szivárvány, mely a felhőben szokott lenni esős időben… Ilyen az Úr dicsőségének formájaEzék. 1,27-28.

      Vagyis az Isten dicsőségének a megnyilatkozása gyönyörűséges és csodálatos, amiben gyönyörködni lehet.

      Ésaiás is ezért mondja a Messiásról, hogy az Ő neve csodálatos. Ésa. 9,6.

II. A szivárvány eredete és kihatása

1.    Igen komoly üzenetet akar kifejezni az a tény, hogy a szivárvány nemcsak a Föld légterében jelenik meg, nemcsak az Istentől elszakadt emberek számára látható, nemcsak a Földhöz tartozó égbolton gyönyörködhetünk benne.

      Az a körülmény, hogy a szivárvány az Isten mennyei trónját is körül veszi, azt hirdeti és nyilatkoztatja ki, hogy az Isten szeretet uralma az egész világegyetemre kihatással van.

      Vagyis, az Isten szeretetében megnyilatkozó kettősség, az igazság és a kegyelem nemcsak az özönvíz óta létezik, hanem öröktől fogva, és a teremtett világ minden területére kihatással van és megnyilatkozik.

      Jézus erre akarta felhívni a figyelmet akkor, amikor Sátán lázadásával kapcsolatban azt mondta: „nem állott meg az igazságban. Jn. 8,44.

      Lucifer nem állott meg abban az igazságban, amely az Isten királyiszékének az alapját képezi, amely a trónját körülvevő szivárvány része.

      Mert az Isten uralkodásának alapját már akkor is az igazság képezte.

2.    Jézusnak a Sátánnal kapcsolatban adott kijelentése viszont rólunk is elmondható, hiszen az emberi család sem maradt meg Isten igazságában.

      Isten azonban Jézusban felajánlotta minden ember részére azt a lehetőséget, hogy újra Isten igazságán belülre kerülhet.

      Ezért a megváltásunk részeként Jézusban „megjelent az Istennek igazsága”, amely mindazoké „lehet, akik hisznek”, Róm. 3,21-22.

      Ennek elfogadásával Isten „megigazítja azokat, akik Jézus hitéből valók”, hogy összhangba kerüljenek az Isten trónjának alapját képező igazsággal.

      Mivel pedig az írott Ige is Isten „igazsága”-ként lett adva számunkra, eszerint a Bibliában található kinyilatkoztatások is azért adattak, hogy segíteni tudjanak nekünk újra visszakerülni az Isten igazságán belüli állapotba.

3.    Az Isten trónjának alapját képező igazság azonban nemcsak a bűn zsoldjaként érvényesíthető igazságszolgáltatást jelenti, hanem ennél sokkal többet.

      Az igazság a szabad akarattal felruházott teremtmények részére, a választható lehetőségek egyik póluság jeleníti meg, ellentétben az igazságtalansággal.

      Isten teremtett világában mindenki szabadon választhat: - vagy az igazságot választja Isten mellett, vagy az igazságtalanságot Istentől elszakadva.

      A kegyelem és az irgalom viszont azért van jelen az Isten trónját körülvevő szivárványban, hogy egy csodálatos lehetőségre emlékeztessen.

      Amennyiben a teremtett világ egyik tagja úgy dönt, hogy nem marad meg az igazságban, akkor a kegyelmes Isten azonnal a segítségére siet, hogy megmentse a hibás döntésének következményeiből.

      Erre épül fel, és ebben gyökerezik az egész megváltási terv, amely Isten titkaként ugyan, de „kezdettől” fogva, vagyis öröktől fogva létezett.

4.    Isten már akkor létrehozta és kidolgozta a megváltásnak ezt a tervét, mielőtt bárminek a teremtéséhez hozzáfogott volna, hogy benne a szeretetének kifejeződéseként az igazság és a kegyelem evangéliuma együtt nyilatkozzon meg.

      Az Isteni trónját átívelő szivárvány éppen ezért lett a megváltás szimbóluma, és egyben örökkévaló bizonyítéka Isten szeretetének.

       „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. Jn. 3,16.

      A szivárvány jelenléte Isten trónja körül azt tanúsítja minden teremtett lénynek, hogy Isten sohasem feledkezik meg azokról a teremtményeiről, akik hibásan döntenek a kísértésben, amikor az igazság helyett az igazságtalanságot, vagyis a bűnt választják.

      Ez a szivárvány az isteni védelem biztosítékát jelenti a teremtett világ számára mindaddig, amíg az Isten trónja fennáll a világmindenségben.

5.    A megváltásban, az igazság és a kegyelem összefonódása válik teljessé.

      E kettőnek az összekapcsolódása mutatja be előttünk az örökkévaló evangélium tökéletes rendszerét, amelyben Isten szeretete bontakozik ki előttünk.

      Egyik oldalon az isteni kegyelem hívogat minden embert az Isten országának kapuin való bemenetelre. Mt. 11,28.  I. Tim. 2,4.

      A másik oldalon viszont az igazság hozza meg áldozatát annak érdekében, hogy minden ember teljes értékű megváltásban részesülhessen, és ezzel a mennyei király gyermekévé, és családjának tagjává váljon.

6.    Isten bennünk is szeretné kialakítani a szivárvány kettőségének azt a megnyilatkozási formáját, ahogyan az a mi életünkben képes megnyilatkozni.

      Ennek érdekében Pál apostol azt tanácsolja részünkre, hogy az igazságot kövessük szeretetben,  Eféz. 4,15.

      E kettőnek bennünk is elválaszthatatlanul együtt kell megnyilatkozni, úgy az Istennel, mint az embertársainkkal való kapcsolatunkban.

      Mert az igazság megkeményít bennünket, és rideg, könyörtelenséget eredményez, ha csak önmagában létezik, ha nem lágyítja meg a szeretet.

      A szeretet viszont ellágyít bennünket, ha nem erősíti meg az igazság.

      Az apostol tehát arra szólít fel bennünket, hogy engedjük e két dolgot harmonikusan egyesülni magunkban.

      Ami nem lehet nehéz a Lélekkel telt hívő számára, hiszen a Szentlélek maga az igazság Lelke”, és legelső gyümölcseként pedig a szeretetet munkálja ki az emberi szívben.

III. Az Istennel kötött szövetség feltétele

1.    A szövetségkötések általában két fél között jönnek létre, és mindkét fél számára írnak elő feltételeket, illetve önként vállalt kötelezvényeket.

      Az egyik oldalon Isten a kegyelmének sokféle megnyilatkozását vállalta a szövetségkötésében, amit nap mint nap meg is tapasztalhatunk az életünkben.

      Ez egyrészt megnyilatkozhat a fizikai életünk különböző területein.

      Emellett a lelki életünkben is átélhetjük az üdvözítő kegyelem boldogító érzését, és boldog reménységgel várhatjuk a végső és teljes beteljesülést.

2.    Amikor Isten azt mondja, hogy Őt mire emlékezteti a szivárvány látása, akkor ezzel közvetett módon bennünket akar figyelmeztetni.

      Istennek ugyanis nincs szüksége emlékeztető eszközökre, Ő soha sem feledkezik el a nekünk adott ígéreteiről.

      Ésaiás próféta meg is fogalmazza ezt az isteni üzenetet: „Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem”. Ésa. 49,15.

      Nekünk embereknek viszont annál inkább szükségünk van ilyen emlékeztetőkre, mert mi hajlamosak vagyunk elfeledkezni az ígéreteinkről.

      Márpedig mi is tettünk ígéretet és fogadalmat Isten felé.

3.    Mivel az Istennel kötött szövetség másik oldalán mi vagyunk, ez a körülmény az emberek részéről is feltételez elvárásokat, és megfogalmaz kötelességeket.

      Isten törvénybe iktatta népe számára, legyenek olyan emlékeztetők, amik állandóan figyelmeztetik őket az Istennel kötött szövetség kötelességeire.

      Az Isten parancsolatait tartalmazó frigyládát vagy szövetségládát nem véletlenül nevezték így, ugyanis ez a törvény képezte a szövetségkötés feltételeit.

      „És ez igék, amelyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben... És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.” V. Móz. 6,6. 8-9.

      Azok, akik megvalósították életükben ezt az isteni parancsot, és gyakorolták magukat benne mindennap, azok soha nem felejtkeztek el a kötelességeikről.

4.    Isten azt is fontosnak tartotta, hogy a Vele kötött szövetség feltételeit ne zárják magukba, hanem beszéljenek róla egymással.

      Hiszen az Isten dolgairól való beszélgetés, az Általa adott ígéretekről való megemlékezés is olyan eszköz, amely segít abban, hogy ne feledkezzünk el.

      Különösen a szülők érezzenek felelősséget gyermekeik felé ennek az ismeretnek a továbbadásához.

      „És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.” 6,7.

      Ilyen módon nemzetségenként adhatják tovább a szülők a gyermekeiknek mindazt, amit Isten ígéretként adott, illetve amit feltételként szabott.

5.    Mi a hitvallásunkkal fejeztük ki, és a keresztségünkkel hitelesítettük Isten és emberek előtt mindazt, amit önként vállaltunk a szövetségkötésünk feltételeként.

      Ha pedig mindez a szeretet indítékából fakad, akkor bennünk is ki fog ábrázolódni a szeretet és az engedelmesség együttes hatásaként, az isteni szövetség szivárványa, az isteni dicsőség megnyilatkozása.

      Az Úrvacsorák alkalmai is az Istennel kötött szövetségünkre emlékeztetnek, hiszen mi ilyen módon fejezzük ki hűségünket, és újítjuk meg fogadalmunkat.

      A dicsőségnek ez a kiábrázolódása legyen szép, gyönyörűséges és kívánatos azoknak, akik a környezetünkben élnek, és láthatják az életünket.

      Mert csak ennek a feltámadása fogja megragadni az emberek figyelmét.

      Ha „rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik”… akkor „népek jönnek a világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez”. Ésa. 60,2-3.

6.    Bár Isten ma is azt tartaná ideálisnak, ha nekünk is elsősorban a szívünkbe írottan élne minden azzal kapcsolatban, amit megígértünk és vállaltunk.

      Mivel azonban hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy szövetséges viszonyban vagyunk Istennel, és emellett még erőtlenek is vagyunk a hűségünk próbáiban, ezért szükségünk van minél többfajta emlékeztetőre.

      Ezért jó lenne, ha mindenkinek lenne személyre szabott emlékeztetője is arra, hogy a keskeny úton való haladásnak feltételei vannak.

      Mivel különböző lelki beállítottságúak vagyunk, ezért nem lehet uniformizálni az emlékeztetőket, mindenkinek magának kell megtalálni azt, hogy mi tud számára emlékeztető hatást gyakorolni.

      A mindennapi életünkben az Istennel kötött szövetségünk feltételeire ilyen személyes emlékeztetők lehetnek:

      A reggeli és az esti áhítatok alkalmai.

      A lelki dolgokról való beszélgetés azokkal, akik szintén szövetséges viszonyban vannak Istennel.

      A személyes bizonyságtételek bármilyen formája, amikor azt mondjuk el másoknak, hogy milyen csodálatos dolgokat élhettünk át Istennel.

      Legyen az a családban, vagy az emberekkel való kapcsolatunk közben

      Mert miközben másoknak beszélünk az Istennel szerzett tapasztalatainkról, eközben bennünk is mélyül az emlékezés, és szinte kitörölhetetlenné válik az átélt tapasztalat.

7.    Segítsen bennünket Isten abban, hogy mi azok közé tartozzunk mindannyian, akik nemcsak Isten ígéreteire emlékeznek, hanem a saját fogadalmunkra is, amit a vallástételünkben vállaltunk.

      Mert csak így lehetünk igazi szövetséges társai Istennek, csak így érvényesülhetnek és teljesülhetnek velünk kapcsolatban az Isten ígéretei.