2.  Kicsoda Jézus és mi az Ő személyiségének a titka

I. Különböző vallástételek Jézusról	II. Jézus és a Szentháromság
III. Az egyetlen Isten-ember

I. Különböző vallástételek Jézusról

1. Mit gondoltak és miként vélekedtek Jézusról a kortársai?

• A saját hazájában Názáretben egyszerűen csak az ácsmester fiának tekintették, akinek az anyja és a testvérei még mindig ott élnek közöttük.

• Tanítását hallgatva és a csodáit szemlélve azonban már elálmélkodtak, és azt kérdezték, “Honnét vannak tehát ennél mindezek?”. Mát. 13,56.

• Az egész zsidó nép között viszont nagyon megoszlott az emberek véleménye Jézusról

• “Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illyésnek, némelyek pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.” Mát. 16,14.

• Amikor Heródes hírt hallott Jézusról és a tevékenységéről, akkor a feltámadt lelkiismeretének vádjára egy egészen sajátos következtetésre jutott.

• “Heródes pedig ezeket hallván, monda: Akinek én fejét vétetém, az a János ez; Ő támadt fel a halálból.” Márk. 6,16.

• Tanítványai nevében Péter tett vallomást arról, hogy mit gondolnak Jézus felől.

• “Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.” Mát. 16,16.

2. Mit vallott Jézus következetesen önmagáról a létével és a származásával kapcsolatban?

• A néppel való érintkezése közben azt képviselte, hogy Ő nem ebből a világból való, “én onnét felülről való vagyok”, mondotta nekik. Ján. 8,23.

• Pilátussal való párbeszéde közben helybenhagyta, hogy Ő egy király, bár “az én országom nem innen való”, mondta neki. Ján. 18,36.

• Tanítványainak a vallástételét is elfogadta, amikor azt mondta, hogy “Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia”. Mát. 16,16-17.

• Héberül Messiás - görögül Krisztus (Christos) - magyarul Felkent.

• Amikor a zsidók megkérdezték Tőle, “kinek állítod te magad?”, akkor Jézus azt válaszolta: “Bizony, bizony mondom néktek; Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok”. Ján. 8,58.

• Az Atya Istennel való kapcsolatáról pedig azt mondta: “Én és az Atya egy vagyunk”. Ján. 10,30.

II. Jézus és a Szentháromság

1. Mit tudhatunk a Biblia Istenéről, mit jelent a Bibliában ez a meghatározás, hogy Isten?

• Az “Isten” szó mint fogalom, egy több személyből álló egységnek, egy magas szintű hatalmi körnek a létezését ismerteti meg velünk. I. Móz. 1,26/a. Ésa. 6,8.

• A Biblia Istene három személyből áll, az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Mát. 28,19/b.

• Bár a “Szentháromság” kifejezés csupán egy teológiai fogalom, de a három személyű Istenről úgy az Ó mint az Újszövetség is megemlékezik és bemutatja.

• Míg az Ószövetség visszafogottan beszél az Istenség három személyéről, addig az Újszövetség nagyon határozottan megnevezi és külön választottan beszél Róluk. II. Sám 23,2-3. Ésa. 63,8-11. - I. Ján. 5,7. Mát. 3,16-17. 28,19.

2. Jézus mint Isten öröktől fogva létezik, vagy az Ő származásának is van kezdete?

• Vannak olyan igei kijelentések, amik alapján arra lehetne következtetni, hogy Isten Fia úgy született valamikor az örökkévalóságban. Kol. 1,15. Zsid. 1,5/a. Ján. 5,26.

• Más igeversek viszont látszólag teljesen az ellenkezőjét állítják az előbbieknek. Mik. 5,2/b. Éa. 9,6/b.

• Amikor a Biblia Isten Fiával kapcsolatban a Jehova nevet használja, akkor ezzel is azt akarja bizonyítani, hogy Ő örökké létező Isten. II. Móz. 6,3. Ésa. 48,17. I. Kor. 12,3/b.

• Az egymásnak látszólag ellentmondó igeversek közötti feszültséget az a rejtett, de mégis alapvető bibliai tanítás oldja fel, hogy Jézus nem volt mindig Isten Fia. (vesd össze: II. Sám. 7,12-14. - Csel. 2,20. - Zsid. 1,5/b. - Mát. 3,17.)

• Csak a Betlehemben való megszületés által vált Isten Fiává, mivel nem emberi magból, hanem közvetlenül Istentől a Szentlélek által született. Luk. 1,35. Zsid. 10,5. - Luk. 3,23-38.

3. Jézus és az Ószövetség Istene két isteni személyt jelent, vagy ugyanarról az isteni személyről beszél úgy az Ó, mint az Újszövetség?

• A Biblia üzenetének középpontjában a Megváltó személye és a megváltás eseménye áll, ezért Jézus kétféle módon áll a Biblia üzenetének középpontjában

• Mint a kinyilatkoztatást adó Isten, aki nem más, mint a szent próféták Istene, de egyúttal az emberi család Megváltója is. Jel. 1,1. 22,6. v.ö: 22,16.

• Az egész Biblia Róla beszél, de minden korszakban más minőségben lép az emberi család elé. Ján. 5,39. Luk. 24,27.

• A keresztény köztudat tévesen tulajdonítja az ószövetségi eseményeket és benne a szigorú ítéleteket az Atyának, miközben Jézust pedig csak az alázatos és szelíd Istenként tartják számon.

• Talán éppen ezért, hogy az ilyen téves következtetések ne alakulhassanak ki, “az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta”. Ján. 5,22.

• Az Ószövetségben is találunk olyan kijelentéseket, amik olyan bemutatást adnak Istenről, vagyis Jézusról, hogy kegyelmes és végtelen irgalmú. II. Móz. 34,6-7/a. Mik. 7,18. Jón. 4,2.

• Másrészt viszont azt is elmondja a Biblia, hogy Istenben csodálatos módon egyesül a kegyelem az igazságossággal, ez képezi a trónjának alapját. Zsolt. 89,15.

3. Milyen helyet tölt be Jézus a Szentháromságban, ha Ő ugyanolyan isteni személy mint az Atya, akkor miért van az, hogy Jézust mindig láthatták az emberek, az Atyát viszont senki sem láthatja? Ján. 1,18.

• Kezdetben a Szentháromság személyei között nem volt alá és fölérendeltségi viszony, hanem egy teljes egyenlőség.

• Pál apostol Jézusról is úgy beszél, hogy “amikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Ő az Istennel egyenlő” volt. Fil. 2,6.

• Az emberi család megváltása érdekében az Istenség egyik személyeként levetette az isteni létformáját és dicsőségét, és szolgai létformát vett fel, hogy a bűn világában élő ember is el tudja viselni a megjelenését. Fil. 2,5-8.

• Ez az esemény sorozat az Édenben elkövetett bűn miatt lépett életbe, vagyis megkezdődött Isten megváltási tervének a végrehajtása.

4. Jézusnak az emberiség érdekében történő megalázkodásának hány dimenzióját vagy állapotát ismerhetjük meg a Biblia alapján?

• Az Úr Angyala, akin keresztül érintkezni tudott Isten a bűnös emberrel, a választott népével, és közvetlen szolgáival a prófétákkal. II. Móz. 23,20-21.

• Ez az Angyal maga is Isten volt, ezért az Istenség minden nevét igényelte magának. II. Móz. 6,3.

• Az Isten Fia, aki “testté lett”, vagyis isteni természetére felvette az emberi család természetét és létformáját. Zsid. 10,5. Ján. 1,14.

• Ezt az Isten-ember létformát megdicsőült állapotában az egész örökkévalóságon keresztül meg fogja tartani, mert örökké az emberi család tagja marad. Dán. 7,13. Jel. 1,12-13.

• Örökkévaló Főpap, aki mennybe-menetele óta a közbenjárás és az engesztelés munkáját végzi értünk. Zsid. 8,1-2. 4,14-16.

• Királyok Királya és uraknak Ura-ként fog egyszer dicsőségben és hatalommal visszajönni ide a földre, hogy véget vessen a bűn uralmának. Jel 19,16. Mát. 25,31.

5. Hogyan lehet a legrövidebben összefoglalni Jézusnak az emberi család érdekében végzett szolgálatainak a különböző szakaszait?

• Ő a mi Teremtőnk - Törvényadónk - Megváltónk - Főpapunk - és Királyunk.

III. Az egyetlen Isten-ember

1. Ha Jézus a világmindenség Istenének az egyik személye, akkor hogyan lehet az, hogy Ő ember lett, egy teremtmény szintjén lett Megváltónkká?

• Pál apostol szerint ez a “kegyességnek eme titka; Isten megjelent testben”, az emberi értelem számára ez teljesen felfoghatatlan. I. Tim. 3,16.

2. Mivel a Biblia azt mondja, hogy “Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj”, ennek alapján különbséget kell-e tenni imádat és tisztelet vonatkozásában az Istenség személyei között? Mát. 4,10/b.

• Az Ige nem azt mondja, hogy csak az Atyát lehet imádni, az Isten szó ugyanis magába foglalja az Istenség mindhárom személyét, ezért jogosultak arra, hogy imádjuk Őket.

• A Szentlélek tiszteletének nagysága és jelentősége az ellene elkövetett bűn súlyosságában jut kifejezésre. Eféz. 4,30. Máté. 12,32.

• A Fiú tiszteletéről azt olvashatjuk: “Mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, aki elküldte Őt.” Ján. 5,23.

• Az imádatnak ezt a tiszteletét Jézus minden esetben el is fogadta az emberektől.

• “És imádák Őt az Istennek minden angyalai”. Zsid. 1,6/b.

• “A hajóban lévők pedig hozzámenvén, leborulának előtte” Mát. 14,33.

• “Felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!”Ján. 20,28.

• Jézus szerint az imáink címzettje az Atya Isten legyen, mivel a Szentháromság jelenlegi helyzetében Ő az első és mindenekben a fő. I. Kor. 11,3. Ján. 14,28/b.

• Egyéb tanításai közben is arra biztatta tanítványait, hogy az Atyához imádkozzanak ugyan, de az Ő nevében kérjék. Ján. 15,16/b.

3. Milyen bizonyítékot ad a Biblia arra vonatkozóan, hogy Jézus nemcsak ember volt, hanem teljesen Isten is?

• Önmagában van az élete, tehát nem függ senkitől és semmitől. Ján. 5,26. 10,17-18.

• A Teremtő Isten hatalmának megnyilatkozása, ami által nagyon sok csodát tett az emberek között. Zsid. 1,3.

• “A tenger megismerte hangját és engedelmeskedett parancsának. Betegség és halál meghajolt tekintélye előtt, és zsákmányukat visszaadták Neki. A Nap felismerte Őt, és haláltusája alatt homályba burkolózott. A sziklák ismerték Őt, és kiáltására remegve hasadtak darabokra. Az élettelen természet ismerte Krisztust, és tanúbizonyságot tett istenségéről.” (EGW: J.É. 679. old.)

• A bűnök megbocsátásának joga is az isteni hatalmáról tett bizonyságot. Luk. 5,20-25.

• Elfogadta az Istent megillető tiszteletet és imádatot. Mt. 14,33. Ján. 5,23.

4. Miben különbözött Jézus tanítása a korabeli bölcsek és az írástudók tanításától?

• Már tizenkét éves korában kibontakozott a különleges szellemi és lelki képessége. Luk. 2,46-47.

• Az apostolok beszámolóiban pedig azt olvashatjuk, hogy Jézus tanításában hatalom és átható erő nyilatkozott meg. Ján. 7,46. Mt. 7,29.

• Minden esetben tiszta összefüggéseiben ismertette az Írásokat az emberekkel.

• Tanítása mentes volt minden emberi torzítástól, ezért a Messiás-várással kapcsolatos tévedéseket is igyekezett korrigálni. Luk. 4,16-21. - Ésa. 61,1-2.