26. A gazdag ember és a szegény Lázár

Luk. 16,19-31.

I.  Valóság vagy példázat?	II. A példázat elemzése
III. Hangsúly eltolódás

I. Valóság vagy példázat?

1.  Milyen fontos szabályt kell figyelembe venni akkor, amikor Jézus példázatait tanulmányozzuk?

• Jézus a példázatai végén mindig kiemeli azokat a fő igazságokat, amiket az elmondott történet által hangsúlyossá szeretett volna tenni.

• Ezért mindig azt kell megkeresni, hogy Jézus mit akart hangsúlyozni.

• Ellenkező esetben téves következtetéseket vonunk le Jézus szavaiból.

• Sohasem szabad a többi kijelentésétől függetlenül értelmezni és magyarázni egy-egy tanítását.

2.  Miért mondott Jézus ilyen kritikus tartalmú példázatot, amit könnyen félre lehet érteni, ha nem figyelünk szigorúan az általa adott gondolat vezetésre?

• Mert ezt a példázatát kimondottan a farizeus hallgatói számára mondta, és ezért az ő tanításaikat és elképzeléseiket használta fel a mondanivalójának szemléltetéséhez.

• A halottak állapotáról és a lélekről vallott tanításukat használja szemléltető példaként. Csel. 23,6-9.

• A jelenlegi életkörülményt Isten áldásának vagy büntetésének tekintették. Ján. 9,2.

• Az Isten népéhez való tartozást és így az üdvösséget születésbeli jognak tekintették. Ján. 8,39.

3.  Mivel bizonyítható az, hogy Jézus itt nem a valóságot eleveníti meg, hanem csak egy példázatot mond el?

• Az egész egy valószínűtlen, meseszerű, inkább csak szemléltetésre alkalmas példa.

• Mert itt a farizeusok túlvilági életről vallott elképzelését eleveníti meg.

• A farizeusok elképzelése több ponton sem egyezett meg Jézusnak korábban elmondott egyéb tanításaival és kijelentéseivel.

4.  Jézus tanítása és a Bibliában található kijelentések szerint lehetséges az, hogy a meghalt emberek egymással beszélgetnek a túlvilágon?

• “Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmok nincs többé; mivelhogy emlékezetök elfelejtetett. Mind szeretetök, mind gyűlöletök, mind gerjedezésök immár elveszett; és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik.” Préd. 9,7-8.

• “Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.” Zsolt. 146,2.

II. A példázat elemzése

1.  Tudhatunk valamit arról, hogy hol van az igaz és a gonosz halottak tartózkodási helye?

• A Biblia szerint ez a hely nem más, mint a “Seol”, másként mondva a sír, ahová eltemetjük a halottainkat. Préd. 9,12.   Jób. 7,9.

• Esetenként a föld porának nevezi ezt a helyet a Biblia. I. Móz. 3,19.   Dán. 12,2.

• Jézus szerint a koporsókban vannak, vagyis ott, ahová el lettek temetve. Ján. 5,28.

• A Biblia tanítása szerint az első halál idejét minden ember a koporsójában, illetve a föld porában tölti el. Jn. 5,28-29.   Dán. 12,2/.

• Jézusnak többek között éppen ezért kell visszajönni ide a Földre, hogy feltámassza a megváltottak hatalmas seregét, akik Ádámtól fogva az Úrban haltak meg. I. Thess. 4,16.

• Néhány kivételtől eltekintve, még a legszentebb életet élő emberek is a föld porában várják meg a feltámadás pillanatát. Dán. 12,13.

• A különböző korszakok szentjei, akik Jézussal együtt támadtak fel, szintén a sírokból jöttek elő. Mt. 27,52-53.

2.  Mikor következik be az, hogy az igazak és a gonoszok külön csoportba lesznek szétválasztva?

• Az igazak és a gonoszok különválasztása csak Jézus dicsőséges visszajövetelekor fog megtörténni.

• “Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.” Mt. 25,31-33.

• Jézus visszajöveteléig együtt nyugszanak a sírban az igaz és gonosz halottak is.

3.  Tudhat-e Ábrahám arról, hogy a Jézus korabeli emberek között mi történik, az angyalok mikor vihetik Ábrahám kebelére a szegény Lázárt?

• “Hiszen Te vagy Atyánk, hiszen Ábrahám nem tud minket, és Izráel nem ismer minket, Te, Uram, vagy a mi Atyánk, megváltónk, ez neved öröktől fogva.” Ésa. 63,16.

• “A halottak semmit nem tudnak... és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik” Préd. 9,7-8.

4.  Amikor Jézus a példázatát mondja, akkor valóságos emberekről beszél vagy csak a lelkükről, ahogyan akkor gondolkodtak a lélek felől?

• A Jézus által elmondott történet szereplői valóságos testben vannak az elbeszélés színhelyén, hiszen egy-egy szereplőnek szeme, nyelve és ujja van.

• A korabeli általános hiedelem szerint viszont a léleknek nincs húsa és csontja, Jézus ezért mutatta meg a kezét és a lábát a megrémült tanítványainak a feltámadása után. Luk. 24,36-40.

• A Biblia szerint az üdvösség és a kárhozat ítéletében nem a lélek, hanem a teljes ember fog részesülni.

III. Hangsúly eltolódás

1.  Milyen következménye van annak, ha egy adott kijelentésben különböző részleteket teszünk hangsúlyossá?

• Ezzel a módszerrel teljesen meg lehet változtatni egy kijelentés értelmét és mondanivalóját, mint pl: “megkísértetett mindenekben, - hozzánk hasonlóan, - kivéve a bűnt.” Zsid. 4,15.

• Az ékezetek alkalmazásával is megváltoztatható egy szöveg lényege és értelme.

• “Bizony mondom néked ma, velem leszel a paradicsomban.” Lk. 23,43.

• Nagyon fontos figyelembe venni azt, hogy a legrégebbi kéziratokban hiányzik egy “és” szócska, ebből következően a mondat végét máshová kell tenni.

• “Meghalt pedig a gazdag is, és eltemettették (és) a hádesban.” (pokolban, sírban)

• “Felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol....”

• Ez csak akkor fog beteljesedni, amikor az ezer év végén a gonoszok feltámadása történik.

• Akkor láthatja majd Ábrahámot a megváltottakkal együtt az Isten országában, saját magát pedig kirekesztve abból.

2.  Jézus miben összegzi és határozza meg azt, hogy mi a lényege az elbeszélésének?

• “Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.”

• Jézus a vezető papoknak és a farizeusoknak címezte ezt a végkövetkeztetést. (lásd: Jn. 12,9-11.

• Ebben az esetben azonban fel kellene támadni a meghaltaknak.

• Ellenkező esetben a halott halott marad, aki nem tud semmiről, és nem tud tenni semmit.

• A példázatbeli gazdag ember az Ábrahámhoz intézett kérdésével két dolgot is világossá tett:

• Kérésével árnyat vetett Isten jellemére. Mintha azt mondta volna: Ha jobban intettél, figyelmeztettél volna, akkor most nem kellene itt lennem.

• “Nem Istenhez imádkozik, hanem Ábrahámhoz. Ezzel azt mutatta, hogy Ábrahámot Isten fölé emelte, és Ábrahámmal való rokoni kapcsolata révén próbálta elnyerni az üdvösséget.” (KP 184,2)

• Elfeledkezett arról, hogy csak Krisztust “tette Isten fejedelemmé és megtartóvá, hogy adjon az Izráelnek bűnbánatot és bűnök bocsánatát”. “És nincsen senkiben másban idvesség”. Csel. 5,31.   4,12.

3.  Kiket jelképezett és jelképez ma a gazdag ember és a szegény Lázár?

• Jézus korában:

• A gazdag a zsidókat, mert csak egy zsidó imádkozott volna úgy: “Atyám Ábrahám”.

• A koldus a pogányokat, mert méltatlannak tartották őket arra, hogy az üdvösséget elnyerjék.

• A kananeus asszony is elismeri, hogy népe csak kéregető a zsidók asztalánál. Mt. 15,27.

• Napjainkban:

• “Napjainkban is sokan ezt az utat követik. Bár egyháztagok, de mégis megtéretlenek. Részt vesznek a közösség ügyeiben, éneklik a zsoltárt: ‘Miként a szarvas a folyóvizekre, úgy vágyik lelkem hozzád Istenem!’ - de életük rossz bizonyságot tesz. Isten szemében semmivel sem különbek a legnagyobb bűnösnél.” (KP 189,2)

• “Hasonlóan a példázatban ábrázolt gazdaghoz, nem veszi fel a küzdelmet a test kívánságai ellen. Vágyik ínyenc kívánságait kielégíteni, s a bűn légkörét választja. Ha a halál hirtelen elragadja, alászáll a sírba olyan jellemvonásokkal, melyeket élete folyamán a Sátán eszközeivel egyesülve fejlesztett ki.” (KP 189-190)

• “Akik a nekik nyújtott drága alkalmakat és megszentelő befolyást nem értékelik és nem használják fel, azok nem alkalmasak a Menny tiszta hódolatában való részvételre. Jellemük nem alakult át a Menny hasonlatosságára. Saját hanyagságuk által emeltek olyan szakadékot, amely áthidalhatatlan. Köztük és az igazak között nagy szakadék tátong.” (KP 190,3)

4.  Hogyan lehetne Jézus tanításának lényegét summázni?

• Földi áldások legjobb esetben is csak rövid ideig tartók és bizonytalanok.

• A gazdagok nemcsak azért felelősek, amit vagyonukkal tesznek, hanem azért is, amit nem tesznek meg vele.

• “Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak.” Jak. 4,17.

• “És amely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg.” Lk. 12,47.

• A gazdagság nem bűn, ha megszerzése becsületes úton történt, a gazdagot nem javai kárhoztatják, az átok minden esetben csak azért éri el, mert a rábízott kincseket önzően használta fel.

• Krisztus egyetlen esetben sem tartotta erénynek a családi leszármazást.

• Lelki kapcsolatok minden vérségi köteléken felül állnak.

• Csak azok tekinthetik magukat Ábrahám leszármazottainak, akik hozzá hasonlóan engedelmeskednek Isten szavának, és azonos lelkülettel bírnak.

• A jelenlegi élet nyújtja az egyetlen lehetőséget a jövőhöz való előkészületünkhöz.

• Az Isten Igéjében adott kinyilatkoztatás teljesen elegendő számunkra az üdvösség ismeretére való eljutáshoz.

• “Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.” Lk. 16,31.

• “Ezek a szavak beigazolódtak a zsidó nép életében. Krisztus utolsó, legnagyobb csodája a bethániai Lázár feltámasztása volt... Lázár feltámadt a halottak közül, bizonyságot tett előttük, de ők megkeményítették szívüket a bizonyságtevése előtt, sőt meg is akarták őt ölni.” (KP 185,2)