Máté: 13,52.
| I. A mennyei gazda és a kincsei | II. A tárház régi és új kincsei |
|
||
| III. A tárház megbízott gazdái |
“Annakokáért minden írástudó, aki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, aki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.” Mát. 13,52.
Csak azok az emberek minősíthetők gazdának, akik tudnak mit tovább adni, mert rendelkeznek olyan tapasztalatokkal, amik mások számára is értéket képviselnek.
Akik befogadták szívükbe az evangélium üzenetét, és elmondják másoknak is. Róm. 10,8-10.
Ha a szívben megfogant a mennyei szeretet magja és már gyümölcsöt termett.
Akik befogadták szívükbe Krisztust, és tapasztalatokat szereztek Vele.
A jó gazda nem halmozza fel tárházában a kincseit, hanem befektetés által gyarapítja azokat mások áldására és hasznára.
“Aki az öt tálentomot kapta, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.” Mát. 25,16.
Mert “miközben megismertetik másokkal Isten ajándékainak gazdag kincsestárát, Krisztus egyre többet ad nekik ezekből az ajándékokból”. (KP 80,3.)
A Szentírásban van elhelyezve Krisztus kimeríthetetlen gazdagságának kincstára, ahonnan a legvilágosabban meríthetünk istenismeretet.
A természet csodálatos könyve, amelyből olyan dolgokat ismerhetjük meg Istenről, amit az Ige nem tud bemutatni. Róm. 1,20. Zsolt. 19,2-5.
Az isteni gondviselés kifürkészhetetlen csodái, amelyet a Vele való közösség közben tapasztalhatunk meg, szintén gazdagítja istenismeretünket.
Kutatni kell az Írásokat, és a Szentlélek vezetésére kell bízni magunkat. Ján. 7,17. Péld. 2,2-10.
Isten az általa rendelt eszközök útján nyilatkoztatja ki önmagát a kutató előtt.
Ha valaki hiszi az Igét és kész megcselekedni azokat, amiket megismert belőle.
Ha imában fordul Istenhez és rábízza magát, akkor Szentlelke által fogja áthatni, és közölni fogja vele titkait.
A Szentírás Ó és Újszövetsége képezi azokat az értékeket, amelyek rendelkezésünkre állnak.
Krisztus az Ószövetség kincse:
Ahogy kinyilatkoztatta magát a pátriárkák előtt
Őt jelképezték az áldozati rendtartás szimbolikus képei
Őt tükrözi a törvény, hiszen a törvény által ismerjük meg a szeretetet, vagyis magát az Istent. I. Ján. 2,3-5. 4,8.
Őróla beszéltek és Őt mutatták be a próféták is. Ján. 5,39.
Krisztus képezi az Újszövetség kincsét is, mert megismerhetjük belőle életét, halálát, feltámadását és mennyei szolgálatát.
A tanítványok azért tudtak régit és újat előhozni, mert;
“Az Üdvözítőt nemcsak úgy mutatták be, mint ahogyan életében és tanításaiban megnyilatkozott, hanem úgy is, ahogyan az Ószövetség prófétái előre megjövendölték, és ahogyan az áldozati szertartások jelképezték.” (KP 82,1.)
A régi és az új igazságok együtt alkotják az egészet, egyik a másiknak kiegészítése.
Az új igazságokat csak akkor lehet teljesen megérteni, ha a régit is ismerjük.
Jézus megváltói és főpapi szolgálata sem érthető meg az ószövetségi tanítások nélkül.
Ezért magyarázta Jézus is tanítványainak azt, hogy mi minden íratott meg felőle Mózestől kezdve a prófétákig. Luk. 24,27.
“Isten törvényét az evangélium nélkül, vagy az evangéliumot a törvény nélkül senki sem képviselheti helyesen.” (KP 83,1.) Ján. 5,39. 46.
Vannak, akik hiszik és tanítják az Ószövetség igazságait, de ezzel párhuzamosan elvetik mindazt, ami az Újszövetség által mond Isten.
Mások pedig elfogadják az evangéliumot, de mellőzik az ószövetségi írások tanulmányozását, mert nem tartják fontosnak.
Bármelyik rész elutasítása a másik elvetését is jelenti, mivel a kettő együtt képez egy elválaszthatatlan egészet.
Ha a gazda Az Isten Igéjét tekinti a tárházának, akkor abból állandóan új és új igazságokat hozhat elő a Szentlélek segítségével.
“A Krisztusban elrejtett és az általa megismerhető igazság végtelen. A Szentírás olyan forrás, amely állandóan mélyül és szélesedik a mélységeibe tekintő ember előtt.” (KP 83,3.)
“Az igazságot, amely Jézusban található, csak tapasztalnunk lehet, de sohasem érthetjük meg teljesen. Magassága, szélessége és mélysége felülmúlja értelmünket. Szárnyakat adhatunk képzeletünknek, s mégis csak elmosódott körvonalait láthatjuk...” (KP 83,4.)
“Amikor a hívő ember életében mindez valósággá válik, akkor élete olyan egyszerűségről, alázatosságról, szelídségről és szerénységről tanúskodik, amiből társai megláthatják, hogy Jézussal volt és tőle tanult.” (KP 84,1.)
“Az ilyen keresztényben Krisztus vallása életadó, egész lényét betöltő elvként, élő és munkálkodó lelki erőként mutatkozik meg.” (KP 84,2.)
“Krisztusról szóló bizonyságtevései nem lesznek élettelenek és langymelegek.” (KP 84,3)
“Az Ige hirdetője nem fogja állandóan ugyanazt a sorozatot ismételni, hanem lelkét állandóan nyitva tartja a Szentlélek ihlető erejének befogadására.” (KP 84,3.)
“Akkor örök életet lehelő erő árad az istenszolgálatból, mely mentes lesz minden élettelen, állandóan ismétlődő, színtelen, unalmas prédikációtól.” (KP 84-85.)
“A zsidóknak adott szertartások jelentőségét még mindig nem értettük meg kellőképpen. Mélységes, felmérhetetlen igazságokat vetítenek előre ezek a rítusok és jelképek.” (KP 86,1.)
“Az evangélium az a kulcs, amely felpattintja titkukat. A megváltás tervének ismerete nyitja fel előttünk rejtett igazságait.” (KP 86,1.)
Természetesen minden embernek más jelenti az újat, mindenkinek azt, amit eddig még nem hallott vagy nem értett meg.
A legjobban ismert igazság is új lehet valakinek, mert mindig vannak olyanok, akik előtt még csak most kezd kitárulni az Isten tárházának kincsözöne.
Az eddig megértett dolgok egy-egy részlete is kerülhet előttünk új megvilágításba, amikor teljesen új összefüggésekben értünk meg dolgokat.
“Amikor Krisztus életével és missziójának irányelveivel foglalkozunk, akkor minden kísérletnél, hogy igazságot hozzunk felszínre, gazdag jutalom ér bennünket. Minden kutatás alkalmával több világosság, mélyebb értékek nyilvánulnak meg, mint eddig. Ez a tárgy kimeríthetetlen.” (KP 87,1.)
“Az Újszövetséget lezáró könyv olyan igazságokat tartalmaz, amiket meg kell értenünk.” (KP 86,3.)
Amíg nyitott szívvel tanulmányozzuk az Igét, addig gyakran fog áthatni bennünket Jézus drága jelenlétének tudata, és Ő mindig új fényben világít meg előttünk régi igazságokat.
Majd csak az örökkévalóságban fogjuk megérteni, ami itt még rejtett maradt számunkra.
“Mert rész szerint van bennünk az ismeret... De mikor eljő a teljesség, a rész szerit való eltöröltetik.” I. Kor. 13,9-10.
“A megváltás lényege fogja foglalkoztatni a megváltottak szívét, lelkét és beszédét az örök korszakokon át.” (KP 87,2.)
“Krisztus tökéletessége mindig megújuló új világításban jelentkezik előttünk mindörökké.” (KP 87,2.)
“A hűséges gazda a végtelen korszakokon át mindig előhozza majd kincstárából mind az újat, mind az ót.” (KP 87,2.)