Az egyetlen megoldás Jézus – 12

Az üdvözítő kegyelem tanító leckéje

I. Isten üdvözítő kegyelme

1. Ha valaki a szíve teljességével elfogadta Jézust személyes Megváltójaként, és így már az örökélet várományosa, ez a célba érkezését jelenti, vagy vannak még előtte olyan isteni elvárások, amiknek megvalósításában erőfeszítéseket kell tennie?

–  Az újjászületés és megigazulás csak az első lépés az Istenhez való közeledésünkben, és ezután kezdődik a nehezebb útszakasz, a megszentelődés, a keskeny úton való elindulás és haladás a cél felé. Mt. 7,14.

–  Isten szeretné teljességre vinni életünkben azt, amit elkezdett. Róm. 8,29-30.

–  „Aki azt mondja, hogy Őbenne marad, annak úgy kell járnia, amint Ő járt." 1Jn. 2,6.

–  Jézus szinte refrénszerűen hangsúlyoz egy lényeges dolgot az egyik példázatában: „maradjatok énbennem, és én is tibennetek”, ‒ négyszer mondja el ezt a rövid gondolatot a példázata közben. Jn. 15,4.

–  Ezzel a kijelentésével Jézus, a Vele való kapcsolatunk kétféle dimenziójára mutat rá, miszerint nemcsak mi lehetünk Krisztusban, hanem Krisztus is bennünk lehet.

–  Krisztusban lenni azt jelenti, hogy az igazságába öltöztünk, mintha soha egyetlen bűnt sem követtünk volna el.

–  Amikor Krisztus van bennünk, az már a természetünk megváltozását jelenti, a megszentelődésünket, a naponta megváltozó és megújuló életünket.

–  Ha valaki nem csak a szájával fogadta el Jézust személyes Megváltójának, akkor a Vele való közösségnek mindkét dimenziójának működni kell benne.

2. Istennek csak egyféle kegyelme érvényesül az életünkben, vagy az isteni kegyelmet is többféle területen és módon tapasztalhatjuk meg?

–  Istennek többféle kegyelmét tapasztalhatjuk meg, hiszen mindennap életet ad, és a természet különféle áldásait árasztja személyválogatás nélkül mindenkinek.  

–  „Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!" Jer.Sir. 3,22-23. 

–  „A ti mennyei Atyátok… felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak." Mt. 5,45. 

–  „Mindenki szemei te reád vigyáznak, és te idejében megadod eledelüket. Megnyitod a te kezedet, és megelégítesz minden élőt ingyen." Zsolt. 145,15-16.

–  Isten azonban nemcsak evilági életünkre kiható kegyelmét akarja adni, hanem a legnagyobbat is, az üdvözítő kegyelmét.

–  De itt sem elégszik meg azzal, hogy már megismertük őt, elhívott bennünket és most gyermekeinek tudhatjuk magunkat, sok áldását megtapasztalva életünkben.

–  Szeretné teljességre vinni személyes életünkben a megváltást, az üdvözítő kegyelem részesévé akar tenni bennünket.  Róm. 8,28-30;  1Tim. 2,4.

3. Mit nevez a Biblia üdvözítő kegyelemnek, mit biztosít ez annak az életében, aki elfogadja Istentől ezt a kegyelmét?

–  Az üdvözítő kegyelem nem csak a múltra vonatkozóan hirdet bűnbocsánatot és megigazulást, hanem tovább akar vezetni és tanítani. Lk. 1,77;  2Kor. 7,10.

–  Rá akar mutatni a lelki életünk hiányosságaira, ezért meg akar tanítani arra, hogy mit és hogyan kell kizárni az életünkből, ha azt akarjuk, hogy ne csak mi legyünk Jézusban, hanem Ő is bennünk legyen.

–  Az üdvözítő kegyelem - mint evangélium - a bűn feletti győzelem titkát nyilatkoztatja ki, és a megvalósításhoz szeretne elvezetni bennünket.

–  „Mert a keresztről való beszéd… nekünk, akik megtartatunk, Istennek ereje… a hivatalosoknak… Istennek hatalma és Istennek bölcsessége." 1Kor. 1,18;  24.

–  „Valakik pedig befogadják őt, hatalmat ad azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek". Jn. 1,12.

–  Az üdvözítő kegyelem Jézus Krisztusban nyilatkozik meg számunkra, ennek elfogadásával az örök élet ajándékát és garanciáját kapjuk. Csel. 4,12.

–  „Örök életet adott nékünk Isten, és ez az élet az ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet: akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban." 1Jn. 5,11-12.

–  „… a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!… Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak" Róm. 8,15;  17.

4. Ha nem állunk ellent, hanem együtt működünk Isten szándékával, hányféle módon próbál érvényesülni és befolyást gyakorolni életünkre az üdvözítő kegyelem?

–  Négyféle módon próbál minden embert segíteni az üdvösség eléréséhez.

–   Mivel a bűn világában élő embernek megromlott és eltompult a gondolat és érzelem világa, ezért önmagától az Isten dolgait felfogni és megérteni nem képes, ezért Isten gyújt világosságot minden emberben az arra alkalmas pillanatban. 1Kor. 2,14;  2Kor. 4,16/a;  Eféz. 1,18/a.

–  Ebben az isteni világosságban látjuk meg életünket és a bűnt olyannak, ahogy az Isten látja azt, és ismerjük fel az Isten által kínált élet igazi értékét és szépségét. Zsolt. 139,23-24.

–   Annak érdekében, hogy a felismert bűnökhöz ne akarjunk tovább is ragaszkodni, ezért Isten ellenséges érzést támaszt bennünk a bűnnel és a bűn Szerzőjével szemben, így teljesítve be az ősevangéliumban adott ígéretét.  1Móz. 3,15.

–  A Szentléleknek ez a munkája a lelkiismeretünkön keresztül nyilatkozik meg, ami ettől fogva vádol bennünket, amikor a bűnt akarjuk tenni.

–   A bűn és Sátán rabszolgaságában élő ember nem rendelkezik az Isten országa felé való választás lehetőségével, ezért Isten a megszólításunk pillanatában visszaadja a szabad akarati választás és a döntés lehetőségét. 2Pét. 2,19/b;  Róm. 8,7/b. 

–  Így munkálja Isten bennünk azt, hogy újra lehetőségünk legyen a jót választani. Fil. 2,13;  2Pét. 1,3.

–  A régi bűnös életétől szabadulni akaró ember nem maradhat mindig csupán a döntés és az elhatározás szintjén, de mivel a saját erejéből nem képes tovább lépni, ezért az Isten kegyelme siet ekkor is a segítségére, hogy hatalmat és erőt adjon a megvalósításhoz.  Jn. 15,5/b;  1,12.

5. Az üdvözítő kegyelemnek milyen két fontos művet kell létrehozni az életünkben ahhoz, hogy eredményes lehessen a tanítása?

–  Először is fel kell ébresszen bennünket, ami által rá tud döbbenteni a jelenlegi állapotunk felismerésére, annak érzékelésére, hogy miért van szükség változásra.

–  Amikor meglátjuk a bűnös és tehetetlen voltunkat, akkor a Jézus Krisztusban való megigazulás vágyakozásával tölti be a szívünket.

–  „Mielőtt Isten utoljára látogatná meg ítéletével a Földet, az Úr népe között olyan lelki ébredés lesz, amire az apostoli idők óta nem volt példa.”  (N.K. 413,3.)

–  Az Istentől jövő ébredések viszont minden esetben a gyakorlati élet megváltozását is munkálják, vagyis mindig egy reformációt indítanak el.

–  „A látványos ébredések nagyon sokszor a képzelet megmozgatásával, az érzelmek felkeltésével, az új és meglepő utáni vágy kielégítésével lángolnak fel… Az így szerzett híveknek… csak az az istentisztelet érdekes, amiben szenzáció van. A higgadt gondolkodást kiváltó üzenet nem talál bennük visszhangra. Isten Igéjének világos intéseire, amelyek örök érdekeiket közvetlenül érintik, ügyet sem vetnek”  (N.K. 413,1.)

–  Ezért csak az az ébredés tud elindítani bennünket a megszentelődés útján, amelyik reformációra is késztet, mert csak az ilyen ébredés tud közelebb vezetni bennünket Istenhez.

–  Bár az ébredés és reformáció két különböző dolog, de a lelki életünkben szükséges változás érdekében elválaszthatatlanul együtt kell megnyilatkozniuk.

II. A kegyelem gyakorlati leckéje

1. Ha valaki azt vallja, hogy neki már megjelent az Isten üdvözítő kegyelme, akkor ő és a környezete miből tudhatja, hogy ez nem csak egy hivalkodó beszéd a részéről, hanem valóság, mi tudja megerősíteni és igazolni ezt a vallomását?

–  Az üdvözítő kegyelem nem akar megrekedni csupán a megismerés és az elfogadás szintjén, ez a kegyelem szeretne kiteljesedni, és tovább vezetni bennünket, rá akar mutatni életünk hiányosságaira. Tit. 2,11-12.

–  Meg akar tanítani arra, hogy Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelét csak akkor várhatjuk boldog reménységgel, ha készek vagyunk megtanulni az üdvözítő kegyelem leckéit, és a tanultakat megvalósítani a gyakorlati életünkben. Tit. 2,12-13.

2. Ha Jézust szabadító királyodként szeretnéd majd fogadni, akkor az üdvözítő kegyelem melyik leckéjét kell mindenek előtt megtanulni?

–  A megtanulandó leckék között Isten első helyre állítja a hitetlenség megtagadását.

–  Adventistaként gondolhatja valaki azt, hogy Pálnak ez a kijelentése nem nekünk szól, hanem a világnak, hiszen mi a keresztségünkkel hívőkké lettünk.

–  Pál szerint azonban a hitetlenség megtagadásának leckéjét azoknak kell megtanulni, akiknek már megjelent az Isten üdvözítő kegyelme, vagyis hívőknek gondolják magukat.

–  A laodiceának küldött üzenet fedi fel, hogy mennyire a magát hívőnek gondoló embernek szól ez a lecke, másként Jézus nem ajánlaná elfogadásra a „tűzben megpróbált aranyat", ami a megtisztult és megerősödött hitet jelenti.

–  Ha Jézust valóban elfogadtad személyes megváltódnak, akkor tagadd meg a hitetlenséged, és merd hittel elfogadni és megvallani azt, hogy te most Isten gyermeke vagy, hiszen Isten ezt az ígéretet adja az Igében.

–  „Aki nem hisz Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, amellyel bizonyságot tett Isten a Fiáról. Ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten, és ez az élet az ő Fiában van." 1Jn. 5,10.

–  Ezt a hitedet azonban ne csak a száddal valld meg, hanem  látszódjon meg a cselekedeteidben, és az egész életedben, hogy a környezetedben élők is meggyőződhessenek róla, hogy te valóban Isten gyermeke vagy.

–  Ez a hited Jákobhoz hasonlóan merjen belekapaszkodni Isten ígéreteibe akkor is, amikor a körülményekből úgy látod, hogy mindenki elhagyott, még az Isten is.

–  Mert „Ha hiheted azt… minden lehetséges a hívőnek”. Mk. 9,23.

–  Bár mi sokszor csak úgy hiszünk, mint a beteg fiú apja, aki Jézushoz ment.

–  „Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemben!”  Mk. 9,24.

–  Mert „az igaz ember pedig hitből él”.  Róm. 1,17.

3. Mi az, amire még szeretne megtanítani bennünket az üdvözítő kegyelem?

–  Mivel Jézus szeretne tisztítani önmagának egy „kiváltképpen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt”, ezért tőlünk azt várja, hogy működjünk együtt Vele ebben, vagyis tagadjuk meg a világi kívánságokat is. Tit. 2,14.

–  A világ ugyanis nagyon sok területen kínálja önmagát, bűnnel fertőzött árúit.

–  A szórakoztató ipar különböző cikkeiben, mint az internet, a TV, stb.

–  „Minden bűnös kedvtelés bénítja képességeinket, tompítja szellemi és lelki érzékenységünket, és a minimumra csökkenti Isten Igéjének és Lelkének szívünkre gyakorolt hatását." (NK. 422,2.)

–  A szélsőséges divatok egészségtelen és erkölcstelen árúiban.

–  „Akik szeretik az üres és hiú divatot, állíthatják ugyan magukról, hogy Krisztus követői, de ruházatuk… elárulja, hogy mi foglalkoztatja elméjüket, és mi foglalja el a szívüket." (Üz.Ifj. 253,3.)

–  A gyors meggazdagodás lehetőségének telhetetlen hajszája is kísértést jelent, mert „a világi gondok, a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok kívánsága közbejővén, elfojtják az igét, és gyümölcstelen lesz". Mk. 4,19.

4. A Bibliában milyen tanácsokat ad Isten azzal kapcsolatban, hogy miként őrizhetjük meg magunkat a világi kívánságok kísértésétől?

–  Isten gyermekei csak egy többlépcsős változatban tudnak eljutni odáig, hogy végül meg tudják tagadni a világi kívánságokat.

–  „Ne szabjátok magatokat a világhoz", ne legyen mértékadó a világ. Róm. 12,2.

–  „Ne szeressétek a világot!", ne dédelgessétek magatokban azt, amit a világ kínál, mert „a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.".  1Ján. 2,15;  17.

–  „Szánjátok oda magatokat Istennek!", mert „akinek oda szánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái".  Róm. 12,1.

–  „Keressétek, hogy mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata". Róm. 12,2.

–  Ha el tudunk mélyülni Isten Igéjének kutatásában, akkor Ő képes foglyul ejteni a gondolatainkat, és akkor addig Sátán nem tud kísérteni bennünket. 2Kor. 10,5.

– „Azok, akik nem akarnak Sátán cselvetéseinek áldozatul esni, azoknak jól kell őrizniük a belső világukba vezető utakat. Kerülniük kell az olyan dolgok olvasását, szemlélését vagy hallgatását, ami tisztátalan gondolatokat ébreszthet bennük.”  (Üz.Ifj. 204,2.)

– „Ahol az emberek figyelmen kívül hagyják a Biblia bizonyságtételét, és elfordulnak azoktól a világos, lélekpróbáló igazságoktól, amelyek önmegtagadást és a világ megtagadását igénylik, oda Isten nem küldi áldását. Ebben biztosak lehetünk." (NK. 414,1.)

5. A gyakorlati életünk melyik területén szeretne még tanítani bennünket az üdvözítő kegyelem?

–  Mivel a bűn a teljes embert rontotta meg, ezért az üdvözítő kegyelem is a teljes ember megjobbítását akarja megvalósítani.

–  Ezért Isten üzenete azt mondja, hogy a Jézussal való találkozás előfeltételei között a mértékletes életnek is ott kell lenni.

–  Természetesen minden embernek más területen jelentkezik a mértékletes élet kritikus pontja.

–  Vannak, akiknek például a beszédben kell mértékletességet gyakorolniuk.

–  Másoknak a világ divatjának követésében kell önmegtagadást gyakorolni.

–  Vannak olyanok is, akik a munka rabszolgái, ezért nekik éppen ebben kell mértékletességet gyakorolni.

–  Vannak olyanok is, akiknek Pál apostol szavai szerint a hasuk az istenük, és ezért nekik itt van szükségük mértékletességre.

–  Az is lehet, hogy tisztában vannak vele, hogy ezen a területen mit kíván tőlük Isten, még sem tudnak önmegtagadást gyakorolni, és az Isten mértéke szerint élni.

–  „Akik nem hajlandók a gyakorlatban alkalmazni azt a világosságot és tudást, amit Isten könyörületesen elérhetővé tett számukra, azok lelki és testi életük fejlesztésének egyik Isten-adományozta módját utasítják vissza. Ezzel olyan területre lépnek, ahol Sátán csalásainak teszik ki magukat.”  (Test. 5. 193,4.)

–  Mivel a mértékletesség fogalmunk a „mérték” szóból származik, ezért ez a keresztény ember számára azt kell jelentse, hogy az Isten mértéke szerint kell élni.

–  A Bibliában a mértékletes szónak kétféle jelentéstartalma van.

–  Egyrészt azt jelenti, hogy ami nem épít, hanem a legkisebb mértékben is rombol, azt a keresztény embernek határozottan távol kell tartani magától.

–  Függetlenül attól, hogy testi, lelki vagy szellemi dologról van szó.

–  Ugyanakkor azt is jelenti, hogy azokban a dolgokban is tudjon mértéket tartani, amiket egyébként Isten az ember használatára és élvezetére teremtett.

6. Mindezek után mire szeretne még megtanítani az üdvözítő kegyelem?

–  Arra is szeretne megtanítani, hogy „igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon”.

–  Ez a tanító lecke Isten megváltó művének két dimenzióját villantja fel előttünk: igazán és szentül, vagyis a megigazulásra és a megszentelődésre akar elvezetni.

–  Arra szeretne megtanítani, hogy senki ne próbálja a saját bölcsességével megfogalmazni, hogy mit jelent a megigazulás és a megszentelődés.

– Engedjük, hogy az Igében kinyilatkoztatott üdvözítő kegyelem evangéliuma mondja el, ki milyen módon és milyen feltételekkel részesülhet a megigazulásban és a megszentelődésben.

–  Mindkét állapot csak Isten kegyelme által érhető el, és alakulhat ki bennünk.

–  Az ember a saját cselekedetei alapján nem igazulhat meg, kizárólag csak a Jézus Krisztusba vetett hite által válhat igazzá Isten előtt.  Gal. 2,16.

–  A megszentelődésünk sem történhet csupán a mi erőfeszítésünkből, hanem a békesség Istene szentel meg bennünket mindenestül, egész valónkat, mind lelkünket, mind testünket. 1Thess. 5,23.

–  Ennek megvalósulását pedig nem a bizonytalan jövőben kell tervezgetni, hanem a mában, „a jelenvaló világon”. Tit. 2,12/b.

7. Pál apostol két csoportba osztályozza vagy válogatja szét üzenetének azt a részét, amire véleménye szerint Isten meg akar megtanítani bennünket, mi a jelentősége ennek a szétválasztásnak?

–  Az első csoportban azt mondja el, hogy mi az, amitől el kell fordulnunk, amit határozottan meg kell tagadni magunktól.

–  Mindenek előtt a hitetlenséget és bizalmatlanságot Istennel és ígéreteivel kapcsolatban.

–  De meg kell tagadni a világi kívánságokat is, amelyek megrontják életünket és elválasztanak Istentől.

–  A másik csoportba viszont az elérendő és megvalósításra váró célokat sorolja fel.

–  Arra kér, tanuld meg, miként lehet az Isten által adott mérték szerint élni.

–  De meg kell tanulni azt is, hogy az üdvözítő kegyelem birtokosainak igazán és szentül kell élni már ebben a világban is.

8. Nem tudjuk, Pál gondolt-e arra, mikor ezt a levelét írta, hogy a felsorolásának középpontjában a mértékletesség szó áll, térbeli vonatkozásban is, és tartalmilag is, de mi milyen hangsúlyt fedezhetünk fel ebben az elrendezésben?

–  Nagyon sokszor a hitetlenségüket kell megtagadni azoknak, akik a mértékletesség kérdésében lépéshátrányban vannak az Istentől adott világossághoz viszonyítva.

–  Egyértelműen mondhatjuk viszont azt is, hogy mindazoknak, akik mértékletesen akarnak élni, azoknak a világ szerinti kívánságokat is meg kell tagadni.

–  Ugyanakkor, az üdvösség vonatkozásában semmi jelentősége sincs az olyan jellegű mértékletességnek, amelyik nem kapcsolódik össze az igaz és szent élettel.

–  Önmagában lehet nagyon egészséges élet, de az Istennel való kapcsolathoz semmi köze sincs.

9.     Mivel zárja le Pál apostol ezt az üzenetét, mikor kell nekünk mindezeket megtanulnunk?

–      Pál azt hangsúlyozza, hogy az üdvözítő kegyelemnek ezt a gyakorlati tanítását és késztetését nem az örökkévalóságban kell megvalósítani, hanem már a jelenben: „igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon". Tit. 2,12.

–      Amikor megértetted, hogy mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata, akkor ne halogasd annak elfogadását és gyakorlati alkalmazását életedben.

–      A holnap és a jövő nem a miénk, ezért döntéseinket ne jövő időre halogassuk, hanem tanuljunk meg a mában élni, a jelenvaló világban. Zsid. 3,15.

III. Hogyan várod Jézust?

1. Nekünk adventistáknak mit jelent a Jézus dicsőséges visszajöveteléről való evangélium, és milyen módon tehetünk erről bizonyságot a környezetünkben élő emberek előtt?

–  Mi adventisták sokféleképpen hirdetjük azt, hogy várjuk Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelét.

–  Ez a hitünk és meggyőződésünk újra és újra elhangzik prédikációkban és személyes bizonyságtételekben megfogalmazva.

–  De ezt a reménységünket hivatott hirdetni a nevünk is azok számára, akik valamilyen módon megismerhetnek vagy hallhatnak felőlünk.

–  Pál apostolnak a Titushoz írott leveléből viszont azt érthetjük meg, hogy a Jézus várásunknak feltétele is van.

–  Előtte meg kell tanulnunk egy leckét, ami nemcsak elméleti tudást akar adni, hanem a gyakorlati életünknek a megváltozását is igényli.

–  A kérdés csak az, hogy kész vagy-e tanulni Istentől, engeded-e vezettetni magad Tőle, és kész vagy-e megvalósítani mindazt, amit megtanultál?

–  Pál szavaiból az derül ki, ha az üdvözítő kegyelem tanítását meg tudtad valósítani a gyakorlati életedben, akkor boldog reménységgel várhatod Jézus dicsőséges visszajövetelét.

–  Ez a megváltozott életed pedig világosságul szolgálhat azok számára, akik láthatják a megváltozott életedet. Mt. 5,16.

2. Az alapigénk arról beszél, hogy aki nyitott az üdvözítő kegyelem tanítására és vezetésére, csak az az ember várja igazán a boldog reménység beteljesülését, azaz Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelét.

–  Pál apostol sorai között ott van egy határozott felszólítás is, amit Ellen White mond ki teljes nyíltsággal;

–  „Valamennyi keresztény kiváltsága az, hogy ne csupán várja, hanem siettesse is Jézus Krisztus visszajövetelét.” (A.T. 487,f.)

–  Ha az üdvözítő kegyelem meg tudja valósítani életünkben ezeket a gyakorlati szempontokat, akkor ezzel sürgethetjük Jézus dicsőséges visszajövetelének mielőbbi beteljesedését.

–  „Ha a gyülekezet magára öltené Krisztus igazságát és szentségét, ha mellőzne mindennemű közösséget a világgal, akkor a fénylő és dicső nap hajnala virradna rá.” (A.T. 487,1.)