bibliaversek gyüjteménye a tanulmányhoz

7. tanulmányhoz    Május 6 − 12

   SZOMBAT 

1Pt 5,1-10

  1. A köztetek lévő presbitereket kérem én, a presbitertárs, és a Krisztus szenvedésének tanuja, és a megjelenendő dicsőségnek részese;

  2. Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal;

  3. Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak.

  4. És mikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőségnek hervadatlan koronáját.

  5. Hasonlatosképen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád.

  6. Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.

  7. Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.

  8. Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen:

  9. A kinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be.

  10. A minden kegyelemnek Istene pedig, a ki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, a kik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká,

   VASÁRNAP 

Csel 6,1-6.

  1. Azokban a napokban pedig, mikor a tanítványok szaporodának, támada a görög zsidók közt panaszolkodás a héberek ellen, hogy az ő közülük való özvegyasszonyok mellőztetnek a mindennapi szolgálatban.

  2. Annakokáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten ígéjét elhagyjuk és az asztalok körül szolgáljunk.

  3. Válaszszatok azért, atyámfiai, ti közületek hét férfiút, kiknek jó bizonyságuk van, kik Szent Lélekkel és bölcseséggel teljesek, kiket erre a foglalatosságra beállítsunk.

  4. Mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben és az ígehirdetés szolgálatában.

  5. És tetszék e beszéd az egész sokaságnak: és kiválaszták Istvánt, ki hittel és Szent Lélekkel teljes férfiú vala, Filepet, Prokhórust, Nikánórt, Timónt, Párménást és Nikolaust, ki Antiókhiából való prozelitus vala;

  6. Kiket állatának az apostolok elébe; és miután imádkoztak, kezeiket reájok veték.

Csel 14,23

  1. Miután pedig választottak nékik gyülekezetenként véneket, imádkozván bőjtölésekkel egybe, ajánlák őket az Úrnak, kiben hittek vala.

Csel 15,6

  1. Egybegyülének azért az apostolok és a vének, hogy e dolog felől végezzenek.

1Tim 5,17

  1. 17.  A jól forgolódó presbiterek kettős tisztességre méltattassanak, főképen a kik a beszédben és tanításban fáradoznak.

1Pt 5,2 Lásd a szombati leckében

1Tim 5,17 Lásd fentebb

1Pt 5,2 Lásd a szombati leckében

 

   HÉTFŐ 

1Pt 5,1-4 Lásd a szombati leckében

Jer 10,21

  1. Mert oktalanok voltak a pásztorok, és nem keresték az Urat; ezért nem lettek szerencsésekké, és minden nyájuk szétszóratott.

Ez 34,8-10

  1. Élek én, ezt mondja az Úr Isten, mivelhogy az én nyájam ragadománynyá lőn, és lőn az én nyájam mindenféle mezei vadak eledelévé, pásztor hiányában, és nem keresték az én pásztoraim az én nyájamat, hanem legeltették a pásztorok önmagokat, és az én nyájamat nem legeltették;

  2. Ennekokáért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét:

  3. Így szól az Úr Isten: Ímé, megyek a pásztorok ellen, és előkérem nyájamat az ő kezökből, s megszüntetem őket a nyáj legeltetésétől, és nem legeltetik többé a pásztorok önmagokat, s kiragadom juhaimat szájokból, hogy ne legyenek nékik ételül.

Zak 11,17

  1. Jaj a mihaszna pásztornak, a ki elhagyja a juhokat! Fegyver a karjára és jobb szemére. Karja szárazra száradjon és jobb szeme sötétre sötétedjék.

   KEDD 

Mt 20,24-28

  1. És hallva ezt a tíz, megboszankodék a két testvérre.

  2. Jézus pedig előszólítván őket, monda: Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei uralkodnak azokon, és a nagyok hatalmaskodnak rajtok.

  3. De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok;

  4. És a ki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok.

  5. Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.

1Pt 5,3 Lásd a szombati leckében

Mt 20,20-23

  1. Ekkor hozzá méne a Zebedeus fiainak anyja az ő fiaival együtt, leborulván és kérvén ő tőle valamit.

  2. Ő pedig monda néki: Mit akarsz? Monda néki: Mondd, hogy ez az én két fiam üljön a te országodban egyik jobb kezed felől, a másik bal kezed felől.

  3. Jézus pedig felelvén, monda: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a pohárt, a melyet én megiszom? és megkeresztelkedhettek-é azzal a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem? Mondának néki: Meg.

  4. És monda nékik: Az én poharamat megiszszátok ugyan, és a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek; de az én jobb és balkezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, a kiknek az én Atyám elkészítette.

Fil 2,4-8

  1. Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is.

  2. Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,

  3. A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,

  4. Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;

  5. És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.

   SZERDA 

1Pt 5, 5-7 Lásd a szombati leckében

Péld 3,34

  1. Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.

Jak 4,6

  1. Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.

Jób 40,11

  1. Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban!

Ézs 13,11

  1. És meglátogatom a földön a bűnt, és a gonoszokon vétküket, és megszüntetem az istentelenek kevélységét, és az erőszakoskodóknak gőgjét megalázom.

Ésa 23,9

  1. A seregeknek Ura végezé ezt, hogy meggyalázza minden dicsőségnek kevélységét, és hogy megalázza a föld minden tiszteleteseit.

1Pt 5,6 Lásd a szombati leckében

1Pt 5,5 Lásd a szombati leckében  

   CSÜTÖRTÖK 

1Pt 5,8-10 Lásd a szombati leckében

Jel 19,13. 16.

  1. És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten ígéjének neveztetik.

 

  1. És az ő ruháján és tomporán oda vala írva az ő neve: királyoknak Királya, és uraknak Ura.

Jel 12, 7-9

  1. És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai;

  2. De nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben.

  3. És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.

Jel 20,7-8

  1. És mikor eltelik az ezer esztendő, a Sátán eloldatik az ő fogságából.

  2. És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.

Jel 20,9-10

  1. És feljövének a föld szélességére, és körülvevék a szentek táborát és a szeretett várost; és Istentől a mennyből tűz szálla alá, és megemészté azokat.

  2. És az ördög, a ki elhitette őket, vetteték a tűz és kénkő tavába, a hol van a fenevad és a hamis próféta; és kínoztatnak éjjel és nappal örökkön örökké.

1Pt 5,8 Lásd a szombati leckében 

1Pt 5,10 Lásd a szombati leckében 

Zsid 11,13-16

  1. Hitben haltak meg mindezek, nem nyerve meg az ígéreteket, hanem csak távolról látva és üdvözölve azokat, és vallást tevén arról, hogy idegenek és vándorok a földön.

  2. Mert a kik így szólnak, nyilván jelentik, hogy hazát keresnek.

  3. És hogyha eszökbe jutott volna az, a melyből kijöttek, volt volna idejök a visszatérésre.

  4. Így azonban jobb után vágyódnak, tudniillik mennyei után; azért nem szégyenli őket az Isten, hogy Istenöknek neveztessék, mert készített nékik várost.

   PÉNTEK 

Jn 13,1

  1. A husvét ünnepe előtt pedig, tudván Jézus, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mivelhogy szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket.

Mt 4, 1-11

  1. Akkor Jézus viteték a Lélektől a pusztába, hogy megkisértessék az ördögtől.

  2. És mikor negyven nap és negyven éjjel bőjtölt vala, végre megéhezék.

  3. És hozzámenvén a kisértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké.

  4. Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik.

  5. Ekkor vivé őt az ördög a szent városba, és odahelyezé a templom tetejére.

  6. És monda néki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe.

  7. Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kisértsd az Urat, a te Istenedet.

  8. Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét,

  9. És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.

  10. Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.

  11. Ekkor elhagyá őt az ördög. És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki.

Mk 1,12-13

  1. És a Lélek azonnal elragadá őt a pusztába.

  2. És ott volt a pusztában negyven napig kísértetve a Sátántól, és a vad állatokkal vala együtt; és az angyalok szolgálnak vala néki.

Lk 4,1-13

  1. Jézus pedig Szent Lélekkel telve, visszatére a Jordántól, és viteték a Lélektől a pusztába

  2. Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban; de mikor azok elmúltak, végre megéhezék.

  3. És monda néki az ördög. Ha Isten Fia vagy, mondd e kőnek, hogy változzék kenyérré.

  4. Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.

  5. Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,

  6. És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;

  7. Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.

  8. Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.

  9. Azután Jeruzsálembe vivé őt, és a templom ormára állítván, monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magad innét;

  10. Mert meg van írva: Az ő angyalinak parancsol te felőled, hogy megőrizzenek téged;

  11. És: Kezökben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat a kőbe.

  12. Felelvén pedig Jézus, monda néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.

  13. És elvégezvén minden kísértést az ördög, eltávozék tőle egy időre.