SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

9. tanulmány  −  2007  Május 26 - Június 1.

Tanító melléklet

Bibliaversek

Ajánlott olvasmány

Tartalomjegyzék

Összesítőlap

Főoldal

A Biblia és az egészség

E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 4:23; Lukács 4:16–21; Róma 6:4, 9–11; Filippi 4:4–9; Kolossé 1:20–21; 3:8–10

“Én vagyok az Úr, a te gyógyítód” (2Móz 15:26).

KULCSGONDOLAT: Az Igébõl megtudjuk, miért is törõdjünk egészségünkkel.

A Biblia szerint testünk érték, mivel Isten teremtette. Éppen ezért fontos, hogy a hívõk igyekezzenek megérteni és a gyakorlatban megvalósítani azokat a szabályokat, amelyek az egészség megõrzésére szolgálnak. Egészségünk óvása erkölcsi kérdés, az Istenhez való hûség és a felelõsségteljes szolgálat jele. Gyakorlati szempontból az ember egészségi állapota nagymértékben meghatározza, hogy képesek vagyunk-e eredményesen szolgálni az Urat vagy azokért munkálkodni, akik gondozására elhivatást érzünk.

Bibliai szempontból nézve az alapvetõ egészségügyi célokat és értékeket ugyan megtaláljuk Isten Igéjében is, elérésük pontos eszközeit azonban leginkább az orvostudomány közvetítésével ismerhetjük meg – ami gyakran igazolja a Bibliában közölt egészségügyi elveket.

Minden keresztény egyéni felelõssége, hogy egészségét nagy gonddal õrizze. Az egészséges életmód részét képezi a testmozgás, a teljes értékû ételek fogyasztása, a megfelelõ, rendszeres pihenés, a megelégedettséget adó munka, az ártalmas anyagoktól, szokásoktól való tartózkodás, a tisztálkodás, törekvés a többi emberrel való békés együttélésre és a mindenütt megnyilvánuló segítõkészség. Ehhez járul még az Istenben való bizalom. Így tölthetjük leghasznosabban Istentõl kapott életünket. Felelõsségünk a lehetõ legjobban gondot viselni magunkról.

Nézzük meg, mit mond a Biblia az egészségrõl és az egészség megõrzésének elveirõl!

EGÉSZSÉGESEN

Május 27.  

Vasárnap

“Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek” (3Jn 2).

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a Biblia csak az élet lelki oldalával foglalkozik, pedig ez nem igaz. A Szentírásból kitûnik, hogy Isten a testünkkel is törõdik, lelki életünk pedig szorosan kötõdik a testünkhöz. A Bibliában számtalan okát találjuk annak, hogy miért kell vigyáznunk az egészségünkre.

Keressük ki a következõ igehelyeket, és nézzük meg, miért is fontos odafigyelnünk egészségünk megõrzésére!

Róm 12:1 ________________________________________________________

_________________________________________________________________

Róm 14:7 ________________________________________________________

_________________________________________________________________

1Kor 3:16–17 _____________________________________________________

_________________________________________________________________

1Kor 6:19–20 _____________________________________________________

_________________________________________________________________

Ef 5:29 __________________________________________________________

________________________________________________________________

3 Jn 2 ___________________________________________________________

________________________________________________________________

Amint a Szentírásból egyértelmûen kitûnik, Isten valóban törõdik azzal, hogy milyen az egészségi állapotunk. Ez magától értetõdik, hiszen ugyan melyik szülõ ne törõdne gyermeke testi-lelki egészségével?! Az Úr pedig sokkal jobban odafigyel ránk!

Az emberek nemigen törõdnek egészségükkel, amíg megvan. Aki egészséges, vajon nem veszi biztosra, hogy mindig az is marad? De beszélgessünk csak egy beteg emberrel! Valószínûleg akkor jobban átérezzük, milyen fontos vigyázni magunkra!

Az egészség és az eredeti állapot helyreállítása

Május 28.  

Hétfő

Kezdetben a Teremtõ egészségesnek alkotta meg az embert, a betegség állapota nem létezett. A megváltási terv segítségével kíván visszavezetni az elveszített állapotra az Úr. Szeretné, ha visszakapnánk, ami valaha a miénk volt.

Alapjában véve milyen üzenetet olvasunk Róm 6:4, 9–11; 1Kor 15:51–57; 2Kor 5:18–20; Kol 1:20–21; 3:8–10; 1Jn 3:2 verseiben? Minek a reményét tárják elénk ezek a szakaszok?

A Bibliában gyakran esik szó a gyógyításról és arról, hogy az ember visszakaphatja, amit elveszített. Az Izráel gyógyulására vonatkozó ígéreteket a gyógyításra és a betegek ellátására utaló kifejezésekkel mondja el Isten (Jer 30:12–17; 33:6; Ez 47:12; Mal 4:2). Az Újszövetségben olyan világos a kapcsolat, hogy a gyógyításra vonatkozó egyik leggyakrabban használt szót (soteria) fordíthatjuk “gyógyítás”-nak de “megváltás”-nak is. A megváltás tehát nem csupán a bûntõl való szabadítást és annak következményeit, hanem az egész ember gyógyulását is jelentheti.

A Biblia tanítása arra az alapra épít, hogy Isten végül helyreállítja mindazt, ami a bûn miatt elveszett. A Teremtõ lesz az, aki helyreállítja teremtményeit. Aki sebeinket gyógyította, bûneinket magára vette a Golgotán, végezetül A jelenések könyvében úgy áll elõttünk, mint Sátán és a gonoszság erõi felett diadalt arató, gyõzedelmes Krisztus (Jel 20:14; 21:8). A korábbi tökéletes állapotot ajándékozza az Istent szeretõ és szolgáló teremtményeinek. Ekkor minden gonosz elpusztul, soha többé nem ütheti fel a fejét. Az Ó- és az Újszövetség próféciáiban egyaránt megtaláljuk, hogy az újjáteremtett földön sem betegség, sem fájdalom, sem halál nem lesz (Ézs 33:24; Jel 21:4). Pál apostol Krisztus feltámadásában látja a bizonyítékát, hogy az Úr valóban diadalt aratott minden gonosz erõ felett. Krisztus gyõzelme pedig a miénket is jelenti (1Thessz 4:14–17)!

Az adventisták rendkívül sok tanácsot kaptak az egészséggel és az egészségügyi alapelvekkel kapcsolatban, hogy életmódunkkal megelõzzük a betegségek kialakulását. Mennyire igazodik életünk ezekhez a tanácsokhoz? Tisztában vagyunk a fõ elvekkel? Ugyan miért várnánk betartásukkal, amíg megbetegszünk?

A NAGY ORVOS

Május 29.  

Kedd

Gyakran nevezik Jézust a Nagy Orvosnak. Nem is csoda, hiszen az evangéliumok kb. 20%-a betegek gyógyításáról ad hírt. Bizonyos történetek többször is elõfordulnak, de az általános beszámolókon kívül 35 elkülöníthetõ esetet ismerünk.

Földi szolgálata során Jézus mennyire tartotta fontosnak gyógyító munkáját? Mt 4:23; Lk 6:7–19; 9:11

A gyógyításokkal Jézus bizonyságát adta, hogy valóban Õ a Megváltó, de ez még nem minden. Az emberek állapotát lelkileg, érzelmileg és fizikailag is megrontotta a bûn. Az egész megváltási terv központjában az áll, hogy Isten visszaadja, ami elveszett. Sem betegség, sem halál nem volt kezdetben, és végezetül sem lesz (lásd Jel 21:4). A gyógyításokkal Jézus bemutatta a világnak Isten helyreállító hatalmát, hogy visszaadja azt, ami a bûn miatt elveszett. Nem a gyógyítás volt a végcél, valami nagyobbra mutatott elõre, a Jézusban való megváltásra.

Mit tudunk meg Lk 4:16–21 verseibõl Jézus szolgálatáról és arról, hogy milyen cél vezette az Urat?

Jézusnak az volt az elsõdleges célja, hogy hirdesse: Isten kegyelemmel és szeretettel fogadja magához bûnös, szenvedõ teremtményeit. Tettei bizonyították, hogy végezetül Isten valóban szabadulást ad a bûn világából. Azért jött, hogy megszabadítson, keressen és megtartson, megbocsásson, Isten kegyelmének napját hirdesse, örök életet adjon és visszaállítsa mindazt, ami elveszett. Õ a Megváltó, és csodálatos gyógyításai bizonyították hatalmát.

A Bibliában nagyszerû ígéreteket kapunk a gyógyítással, helyreállítással kapcsolatban. Isten teljes gyógyítást ígér. Gondolkozzunk el ezen, mert ebben rejlik igazi reménységünk! Imádkozzunk, hogy erõsebben tudjunk hinni Isten ígéreteiben! Beszéljünk az ígéretekrõl beteg ismerõseinknek is.

MÉRTÉKLETESSÉG MINDENEKBEN

Május 30.  

Szerda

Milyen gyakorlati elveket találunk Fil 4:4–9 verseiben, amelyek jótékonyan hatnak egészségünkre?

Olvassuk el 1Kor 9:25; Gal 5:22; Tit 1:8; 2:2 verseit. Milyen tanácsokat kapunk itt, amelyek hatnak egészségi állapotunkra?

Az idézett versekben szereplõ “mértékletes” szó görög megfelelõjét gyakran használták az atlétikával kapcsolatban. A különbözõ eseményekre, versenyekre felkészülõ sportolónak különösen fontos tartózkodni a testére ártalmas dolgoktól. Mennyivel inkább vonatkozik ez az elv ránk, keresztényekre (1Kor 9:24–27; Zsid 12:1)!

Jól tudjuk, milyen problémákat válthat ki az alkohol, a kábítószerek stb. fogyasztása. Ez nem kérdéses. Az egészség károsodását mégis sokszor az okozza, hogy mértéktelenül élünk a jóval, amit Isten élvezetünkre adott. Szemben a bibliai hitrõl alkotott általános nézettel, nem bûnös dolog a testi örömök élvezete. Isten teremtett úgy, hogy jól essenek fizikai dolgok, de a megfelelõ keretek között kell maradni, mértékletesen, ahogy a Bibliában is olvashatunk errõl.

“Az igazi mértékletesség arra tanít, hogy egyáltalán ne éljünk káros dolgokkal, az egészséges dolgokat pedig józan mértékkel fogyasszuk. Csak kevesen ismerik fel igazán, hogy az étkezési szokások milyen erõsen hatnak az egészségi állapotra, a jellemre. Végeredményben az ember örök sorsát is befolyásolja, hogy mennyire képes hasznos szerepet betölteni a világban. Étvágyunkat rendeljük alá erkölcsi és szellemi erõinknek” (Ellen G. White: Child Guidance. 398. old.). Milyen bölcs szavak! Vizsgáljuk meg önmagunkat! Jellemzõ ránk a mértékletesség, a jó dolgok terén gyakorolt önmegtartóztatás? Mi az, amin változtatnunk kellene?

EGÉSZSÉGES KAPCSOLATOK

Május 31.  

Csütörtök

Jézus úgy fogalmazott, hogy a parancsolatok lényege a szeretet (Mt 22:37–40). A keresztényi értékekrõl, pl. a hitrõl, a reményrõl szólva Pál elmondta, hogy mindegyik között a szeretet a legnagyobb (1Kor 13:13). Ezért is nevezte Jézus követõi fontos jellemzõjének (Jn 13:35).

Mit mutatnak be a következõ versek a keresztényi szeretetrõl?

1Kor 13:4–7 ________________________________________________________

1Jn 4:7 ____________________________________________________________

1Jn 4:18 ___________________________________________________________

Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a családi szeretet, a szülõk és gyermekek közötti meghitt, szeretetben gazdag kapcsolat gátat vet a gonoszság áradatának a fiatalok életében, olyan rossz dolgoknak, amelyek felnõtt korukban rettenetes következménnyel járnának.

Fontos, hogy mint Isten népének tagjai, szeressük egymást (1Thessz 3:12), szolgáljunk egymásnak (Gal 5:13), viseljük el testvéreinket (Ef 4:2), bánjunk jól mindenkivel (Ef 4:32), intsük egymást (Róm 15:14), legyünk könyörületesek és megbocsátóak (Ef 4:32), vigasztaljuk egymást (1Thessz 4:18), tanúsítsunk együttérzést (1Pt 3:8), legyünk vendégszeretõk (1Pt 4:9) és imádkozzunk egymásért (Jak 5:16). Az Ige elénk tárja ezeket a parancsolatokat, amelyek által Isten népéhez illõ módon élhetünk. Családi kapcsolataink erõsödésére is szolgálnak a felsorolt elvek, amelyek védik fiataljainkat attól, hogy veszélyes szokások rabságába kerüljenek. Erkölcsileg, lelkileg és fizikailag is igen jó hatással lehetünk egymásra, ha szoros szálak szövõdnek közöttünk, ha szeretetet, figyelmet, törõdést adunk és kapunk is. A Szentírásban látjuk a jó emberi kapcsolatok fontosságát, nemcsak lelki, de fizikai szempontból is!

“Tegyük mérlegre” legfontosabb emberi kapcsolatainkat. A saját oldalunkról nézve mi tartja fenn ezeket? Az önzés vagy az önfeláldozás, a kapzsiság vagy a szeretet, az egyéni haszonvágy vagy a másik javának keresése? Mi indít jócselekedetekre? Valóban a mai részben érintett elvek késztetnek a jó kapcsolatok ápolására?

TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA

Június 1.  

Péntek

Ellen G. White: A Nagy Orvos lábnyomán. Budapest, 1998, Advent Kiadó. “Gyógymódok alkalmazása” címû fejezet, 162–166. old. és “Étrend és egészség” címû fejezet, 206-215. old.

“Nagyon szoros a kapcsolat a test és az értelem között. Ami az egyiket érinti, azt a másik is megérzi. A gondolatok sokkal jobban hatnak az egészségre, mint ahogy a legtöbben gondolnák. Sok betegséget a depresszió vált ki. A bánat, az aggodalom, az elégedetlenség, a lelkifurdalás, a bûntudat, a bizalmatlanság egyaránt gyengíti az ember életerejét, betegségeknek és a halálnak készítve utat…

A bátorság, a remény, a hit, az együttérzés, a szeretet pedig erõsíti az egészséget, hozzájárul a hosszabb élethez. A megelégedettség, a vidámság védi egészségünket, erõsíti lelkünket” (Ellen G. White: Counsels on Health. 344. old.).

“Sokan azok közül, akik Krisztus segítségét kérték, saját maguk okozták betegségüket. Krisztus mégsem fordult el tõlük. Amikor Krisztus ereje átjárta e betegeket, felismerték bûneiket, és sokan nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is meggyógyultak” (Ellen G. White: A Nagy Orvos lábnyomán. Budapest, 1998, Advent Kiadó. 44. old.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

  1. A megváltásban döntõ szerepe volt Jézus gyógyításainak. Hogyan kamatoztathatná gyülekezetünk még jobban az egészséges életmóddal és a gyógyítással kapcsolatos ismereteit a missziómunkában?
  2. Mit találunk a Bibliában az étkezésre, az alkohol fogyasztására, a pihenésre stb. vonatkozóan? Milyen egészségügyi elveket ismerhetünk meg az itt felsorolt témákkal kapcsolatban? Hogyan igazolta a tudomány ezeket az elveket? Tapasztalataink szerint miért jó ezen a téren is követni a bibliai elõírásokat?
  3. Látogassunk meg gyülekezetünk tagjai közül valakit, aki testi vagy lelki betegséggel küzd. Olvassunk fel bibliai ígéreteket, de feltétlenül nézzük meg azt is, hogy milyen segítségre volna szüksége!

 

 

“Elküldte Igéjét, meggyógyította és a sír mélyérõl kimentette õket” (Zsoltár 107,20. új prot. Ford.).

’Elküldte igéjét, meggyógyította… õket!’ A Biblia, amelyet tiltottak, kiátkoztak és elégettek, eldobtak, káromoltak és gyûlöltek: a Biblia az a Könyv, amely emberek sebeire hozott gyógyulást. A Biblia meggyógyít, mert az Orvos, aki ott járt Galilea poros útjain, most itt jár utainkon.

A Biblia! Szeretném megkérdezni, vajon akkor is értékelnénk, ha azzal, hogy olvassuk, az életünket veszélyeztetnénk? Ne vedd magától értetõdõnek, hogy most olyan könynyû hozzájutni. Ne úgy tekints rá, mint valamilyen információs anyagra, vagy szent történetek gyûjteményére, olyan valamire, amirõl lehet vitatkozni. Nem olyan könyv ez, amelyet elégséges alkalmanként olvasni, vagy amelyet megfelelõ távolságból illik dicsérni, mintha neki magának semmi mondanivalója sem volna. Ebbõl a könyvbõl a Názáreti Orvos szól hozzád, az ember Jézus Krisztus, aki hív magához, mintha te volnál az egyetlen egy ember a földön, akit a vele való kapcsolatra hív, olyan kapcsolatra, amely min-den földi emberi kötõdésnél mélyebb és erõsebb…

Nyisd ki a Bibliádat és hallani fogod, amint neked mondja: ’Jöjjetek hozzám, ti megfáradtak és reménység nélkül élõk! Én mindent jóvá teszek életetekben, amit a világ elmulasztott megtenni. Minden sebedet bekötözöm és szívedet öröménekkel töltöm be, még ha a halál árnyékában jársz is.’ Kívánhatsz-e ennél többet?” (George Vandeman: Dráma a Holt-tengernél. Budapest, 1999, Advent Kiadó. 60–61. old.)