SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

“Én vagyok az Úr, a te gyógyítód” (2Móz 15:26).

A Biblia szerint testünk érték, mivel Isten teremtette. Éppen ezért fontos, hogy a hívõk igyekezzenek megérteni és a gyakorlatban megvalósítani azokat a szabályokat, amelyek az egészség megõrzésére szolgálnak. Egészségünk óvása erkölcsi kérdés, az Istenhez való hûség és a felelõsségteljes szolgálat jele. Gyakorlati szempontból az ember egészségi állapota nagymértékben meghatározza, hogy képesek vagyunk-e eredményesen szolgálni az Urat vagy azokért munkálkodni, akik gondozására elhivatást érzünk.

Bibliai szempontból nézve az alapvetõ egészségügyi célokat és értékeket ugyan megtaláljuk Isten Igéjében is, elérésük pontos eszközeit azonban leginkább az orvostudomány közvetítésével ismerhetjük meg – ami gyakran igazolja a Bibliában közölt egészségügyi elveket.

Minden keresztény egyéni felelõssége, hogy egészségét nagy gonddal õrizze. Az egészséges életmód részét képezi a testmozgás, a teljes értékû ételek fogyasztása, a megfelelõ, rendszeres pihenés, a megelégedettséget adó munka, az ártalmas anyagoktól, szokásoktól való tartózkodás, a tisztálkodás, törekvés a többi emberrel való békés együttélésre és a mindenütt megnyilvánuló segítõkészség. Ehhez járul még az Istenben való bizalom. Így tölthetjük leghasznosabban Istentõl kapott életünket. Felelõsségünk a lehetõ legjobban gondot viselni magunkról.

Nézzük meg, mit mond a Biblia az egészségrõl és az egészség megõrzésének elveirõl!

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a Biblia csak az élet lelki oldalával foglalkozik, pedig ez nem igaz. A Szentírásból kitûnik, hogy Isten a testünkkel is törõdik, lelki életünk pedig szorosan kötõdik a testünkhöz. A Bibliában számtalan okát találjuk annak, hogy miért kell vigyáznunk az egészségünkre.

_________________________________________________________________

_________________________________________________________________

_________________________________________________________________

_________________________________________________________________

________________________________________________________________

________________________________________________________________

Amint a Szentírásból egyértelmûen kitûnik, Isten valóban törõdik azzal, hogy milyen az egészségi állapotunk. Ez magától értetõdik, hiszen ugyan melyik szülõ ne törõdne gyermeke testi-lelki egészségével?! Az Úr pedig sokkal jobban odafigyel ránk!

Kezdetben a Teremtõ egészségesnek alkotta meg az embert, a betegség állapota nem létezett. A megváltási terv segítségével kíván visszavezetni az elveszített állapotra az Úr. Szeretné, ha visszakapnánk, ami valaha a miénk volt.

A Bibliában gyakran esik szó a gyógyításról és arról, hogy az ember visszakaphatja, amit elveszített. Az Izráel gyógyulására vonatkozó ígéreteket a gyógyításra és a betegek ellátására utaló kifejezésekkel mondja el Isten (Jer 30:12–17; 33:6; Ez 47:12; Mal 4:2). Az Újszövetségben olyan világos a kapcsolat, hogy a gyógyításra vonatkozó egyik leggyakrabban használt szót (soteria) fordíthatjuk “gyógyítás”-nak de “megváltás”-nak is. A megváltás tehát nem csupán a bûntõl való szabadítást és annak következményeit, hanem az egész ember gyógyulását is jelentheti.

A Biblia tanítása arra az alapra épít, hogy Isten végül helyreállítja mindazt, ami a bûn miatt elveszett. A Teremtõ lesz az, aki helyreállítja teremtményeit. Aki sebeinket gyógyította, bûneinket magára vette a Golgotán, végezetül A jelenések könyvében úgy áll elõttünk, mint Sátán és a gonoszság erõi felett diadalt arató, gyõzedelmes Krisztus (Jel 20:14; 21:8). A korábbi tökéletes állapotot ajándékozza az Istent szeretõ és szolgáló teremtményeinek. Ekkor minden gonosz elpusztul, soha többé nem ütheti fel a fejét. Az Ó- és az Újszövetség próféciáiban egyaránt megtaláljuk, hogy az újjáteremtett földön sem betegség, sem fájdalom, sem halál nem lesz (Ézs 33:24; Jel 21:4). Pál apostol Krisztus feltámadásában látja a bizonyítékát, hogy az Úr valóban diadalt aratott minden gonosz erõ felett. Krisztus gyõzelme pedig a miénket is jelenti (1Thessz 4:14–17)!

Gyakran nevezik Jézust a Nagy Orvosnak. Nem is csoda, hiszen az evangéliumok kb. 20%-a betegek gyógyításáról ad hírt. Bizonyos történetek többször is elõfordulnak, de az általános beszámolókon kívül 35 elkülöníthetõ esetet ismerünk.

A gyógyításokkal Jézus bizonyságát adta, hogy valóban Õ a Megváltó, de ez még nem minden. Az emberek állapotát lelkileg, érzelmileg és fizikailag is megrontotta a bûn. Az egész megváltási terv központjában az áll, hogy Isten visszaadja, ami elveszett. Sem betegség, sem halál nem volt kezdetben, és végezetül sem lesz (lásd Jel 21:4). A gyógyításokkal Jézus bemutatta a világnak Isten helyreállító hatalmát, hogy visszaadja azt, ami a bûn miatt elveszett. Nem a gyógyítás volt a végcél, valami nagyobbra mutatott elõre, a Jézusban való megváltásra.

Jézusnak az volt az elsõdleges célja, hogy hirdesse: Isten kegyelemmel és szeretettel fogadja magához bûnös, szenvedõ teremtményeit. Tettei bizonyították, hogy végezetül Isten valóban szabadulást ad a bûn világából. Azért jött, hogy megszabadítson, keressen és megtartson, megbocsásson, Isten kegyelmének napját hirdesse, örök életet adjon és visszaállítsa mindazt, ami elveszett. Õ a Megváltó, és csodálatos gyógyításai bizonyították hatalmát.

Az idézett versekben szereplõ “mértékletes” szó görög megfelelõjét gyakran használták az atlétikával kapcsolatban. A különbözõ eseményekre, versenyekre felkészülõ sportolónak különösen fontos tartózkodni a testére ártalmas dolgoktól. Mennyivel inkább vonatkozik ez az elv ránk, keresztényekre (1Kor 9:24–27; Zsid 12:1)!

Jól tudjuk, milyen problémákat válthat ki az alkohol, a kábítószerek stb. fogyasztása. Ez nem kérdéses. Az egészség károsodását mégis sokszor az okozza, hogy mértéktelenül élünk a jóval, amit Isten élvezetünkre adott. Szemben a bibliai hitrõl alkotott általános nézettel, nem bûnös dolog a testi örömök élvezete. Isten teremtett úgy, hogy jól essenek fizikai dolgok, de a megfelelõ keretek között kell maradni, mértékletesen, ahogy a Bibliában is olvashatunk errõl.

Jézus úgy fogalmazott, hogy a parancsolatok lényege a szeretet (Mt 22:37–40). A keresztényi értékekrõl, pl. a hitrõl, a reményrõl szólva Pál elmondta, hogy mindegyik között a szeretet a legnagyobb (1Kor 13:13). Ezért is nevezte Jézus követõi fontos jellemzõjének (Jn 13:35).

Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a családi szeretet, a szülõk és gyermekek közötti meghitt, szeretetben gazdag kapcsolat gátat vet a gonoszság áradatának a fiatalok életében, olyan rossz dolgoknak, amelyek felnõtt korukban rettenetes következménnyel járnának.

Fontos, hogy mint Isten népének tagjai, szeressük egymást (1Thessz 3:12), szolgáljunk egymásnak (Gal 5:13), viseljük el testvéreinket (Ef 4:2), bánjunk jól mindenkivel (Ef 4:32), intsük egymást (Róm 15:14), legyünk könyörületesek és megbocsátóak (Ef 4:32), vigasztaljuk egymást (1Thessz 4:18), tanúsítsunk együttérzést (1Pt 3:8), legyünk vendégszeretõk (1Pt 4:9) és imádkozzunk egymásért (Jak 5:16). Az Ige elénk tárja ezeket a parancsolatokat, amelyek által Isten népéhez illõ módon élhetünk. Családi kapcsolataink erõsödésére is szolgálnak a felsorolt elvek, amelyek védik fiataljainkat attól, hogy veszélyes szokások rabságába kerüljenek. Erkölcsileg, lelkileg és fizikailag is igen jó hatással lehetünk egymásra, ha szoros szálak szövõdnek közöttünk, ha szeretetet, figyelmet, törõdést adunk és kapunk is. A Szentírásban látjuk a jó emberi kapcsolatok fontosságát, nemcsak lelki, de fizikai szempontból is!

Ellen G. White: A Nagy Orvos lábnyomán. Budapest, 1998, Advent Kiadó. “Gyógymódok alkalmazása” címû fejezet, 162–166. old. és “Étrend és egészség” címû fejezet, 206-215. old.

“Nagyon szoros a kapcsolat a test és az értelem között. Ami az egyiket érinti, azt a másik is megérzi. A gondolatok sokkal jobban hatnak az egészségre, mint ahogy a legtöbben gondolnák. Sok betegséget a depresszió vált ki. A bánat, az aggodalom, az elégedetlenség, a lelkifurdalás, a bûntudat, a bizalmatlanság egyaránt gyengíti az ember életerejét, betegségeknek és a halálnak készítve utat…

A bátorság, a remény, a hit, az együttérzés, a szeretet pedig erõsíti az egészséget, hozzájárul a hosszabb élethez. A megelégedettség, a vidámság védi egészségünket, erõsíti lelkünket” (Ellen G. White: Counsels on Health. 344. old.).

“Sokan azok közül, akik Krisztus segítségét kérték, saját maguk okozták betegségüket. Krisztus mégsem fordult el tõlük. Amikor Krisztus ereje átjárta e betegeket, felismerték bûneiket, és sokan nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is meggyógyultak” (Ellen G. White: A Nagy Orvos lábnyomán. Budapest, 1998, Advent Kiadó. 44. old.).