TANÍTÓI MELLÉKLET

A szombatiskolai tanító célkitűzései

1. Az ismeretek szintjén tudatosítani a csoport tagjaiban, hogy a tudományos kutatások és tanulmányok igazolják a Biblia kijelentéseit.

2. Érzelmi szinten biztosítani a tanulókat afelől, hogy a Biblia – Isten Szava – képes kiállni a tudomány általi megmérettetés próbáját.

3. Gyakorlati szinten biztatni a csoport tagjait a bibliai mércével összhangban élni.

A tanulmány vázlata

I. A tudomány alátámasztja a Bibliát (Péld 1:7)

1. A Biblia és a tudomány egyetért abban, hogy a csillagok több milliárd mérföld távolságra vannak a Földtől, és hogy meg sem lehet őket számlálni, olyan sok van belőlük. Milyen más területen ért egyet a Biblia és a tudomány?

2. Hogyan mondanak ellent a tudományos bizonyítékok az evolucionista elméletnek, az emberi test működése tekintetében?

II. Az emberi test és a bibliai elvek (Zsolt 100:3)

1. Mit fedeztek fel a tudósok az agy és a test közötti kapcsolat tekintetében?

2. A nevetés fontos szerepet játszik a szervezet egészségében. A Biblia is kijelenti, hogy “a vidám elme jó orvosságul szolgál” (Péld 17:22).

3. Sorolj fel néhány dolgot, ami gyengítheti az egészséget.

III. A kövekben rejlő bizonyítékok (Zsolt 24:1)

1. Mi módon bizonyítják a kőzetrétegek Mózes első könyvének özönvízről szóló jelentését?

2. Milyen kövületeket fedeztek fel, amelyek magukon viselik ma már nem létező növények és állatok maradványainak nyomait?

Összefoglalás

A tudományos kutatások bebizonyították, hogy a Biblia igaz. Számos tudományos felfedezés igazolja a Szentírás tanításait.

Motiváció

A tudóstársadalom és a vallásos világ látszólag nem ért egyet néhány alapvető kérdésben, úgymint: a világegyetem eredete; földünk és az élet keletkezése; az állatok életének természete; a gonosz kérdése; a világegyetem és az emberi faj végső sorsa.

A nézetkülönbségek az emberek tekintetében is folytatódnak. A tudósok úgy tekintenek a vallásos emberekre – és főleg a keresztényekre –, mint valami juhokra, akik nem gondolkoznak, vezetőiket pedig ügyeskedő szónokoknak tartják, akiknek rejtegetni valójuk van. A vallásos emberek viszont érzéketleneknek, arrogánsaknak tartják a tudósokat, olyan személyeknek, akik meg vannak győződve arról, hogy mindent tudnak, és arra törekszenek, hogy többé-kevésbé kifinomult eszközökkel “elvegyék” a vallásos emberektől a hitet.

Valószínű, hogy sokatokat kísértett már a gondolat, hogy a tudomány teljesen elkülönül a keresztény vallástól, vagy éppenséggel szemben áll vele. Mégis a valóság az, hogy a tudományban számos olyan elem van, amely alátámasztja több hitalapelvünket, úgymint: egy felfoghatatlan értelemmel rendelkező Teremtő létezése, jóakaratú világegyetem, az emberi lény egyedi volta. Sok ateista és agnosztikus jutott el úgy a hitre, hogy a természetet és a tudományt kutatta.

A tanulmány elmélyítése

I. A tudás kezdete

Olvassátok el újra Péld 1:7 versét.

A tudományos kutatások nagy része olyan feltételezésekből indul ki, amelyeket a Biblia nem oszt – azaz a tudomány vagy a tudás eredete visszavezethető egészen addig, hogy az emberi elme megpróbál szembeszállni mindennel, ami véletlenszerűen történik, s mindezt anélkül, hogy egy nálánál magasabb rendű törvényhez igazodjék.

Mindezek ellenére a Biblia úgy tekint a tudásra, mint ami Isten ismeretéből származik, és erkölcsi, lelki és értelmi dimenzióval rendelkezik.

Elmélkedésre szánt kérdések

1. A XI. században élt teológus, Canterburyi Szent Anzelm jegyezte le a következő gondolatot: “Nem törekszem a dolgok megértésére ahhoz, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy megérthessem a dolgokat. Ha nem hinnék előbb, nem szerezhetnék értelmet.”

2. Hogyan segíthet a hit a megértésben? Elmondhatjuk-e, hogy még a legszkeptikusabb személy is hisz valamiben?

3. Mit sugallnak a következő bibliaversek az igazi és a hamis bölcsesség természetére vonatkozóan? – 1Móz 3:6; Jób 38:37; Zsolt 37:38; 1Kor 1:21; 2:6.

II. Teremtés vagy véletlen?

Olvassátok el újra a csoportban Ésa 45:18 és Jn 1:1 verseit.

Elmélkedésre szánt kérdés

A Biblia magától értetődőnek tartja, hogy a Földet Isten teremtette. Miért tekintik a Biblia szerzői ezt nyilvánvaló ténynek, míg a tudomány képviselői nem?

“A teremtés képe a Biblia legősibb tájképe. A Szentírás Istent mindenek Teremtőjeként mutatja be. Ott, ahol dolgok történnek, ott van aktivitás is: teremtés. Nem a nap energiája, hanem Isten energiája az, amely fenntartja a bioszférát, amelyben élettere van a fűnek, a fűből táplálkozó állatoknak, és a tápláléka előteremtésében ez utóbbiaktól függő embernek” (James M. Houston, Isten Believe in the Creator, Grand Rapids, Mich., Eerdmans, 1980, 15).

Elmélkedésre szánt kérdések

A tudományos vagy filozofikus érvek ellenére, amelyek a világegyetem létrejöttét a véletlen művének tekintik, az emberek többsége továbbra is úgy viselkedik, mintha a saját és a világegyetem életének jól meghatározott célja lenne. A Biblia hogyan támasztja alá ezt az intuitív érzést? Lásd Jer 1:5 versét. Hogyan nyilatkozik meg Isten célja és terve a te életedben?

III. Egy terv létezésének bizonyítékai

Olvassátok el újra a csoportban Róm 1:20-21 verseit.

“A húszadik századra jellemző gondolkodásmódban nőttem fel. Tudós lévén, nem azt állítom, hogy a világegyetem architektúrája Isten létezését bizonyítja, hanem csupán azt, hogy a világegyetem architektúrája támogatja azt a feltételezést, hogy az értelem fontos szerepet játszik ennek működésében” (Freeman Dyson, Disturbing the Universe, New York, Harper Colophon, 1979, 251).

Elmélkedésre szánt kérdés

Annak a ténynek az elismerése, hogy a világegyetem teremtése és működése mögött jól meghatározott terv rejlik, nem vezet mindig arra, hogy az ember higgyen is a Biblia Istenében. Mire van szükség ahhoz, hogy ez az ismeret üdvözítő hitté alakuljon át?

IV. Az özönvíz

Olvassátok el újra a csoportban 1Móz 7:17-23 verseit.

Elmélkedésre szánt kérdések

Sokan úgy vélik, hogy a feltárt kövületek az élet fokozatos kialakulását bizonyítják. Ha közelebbről is megvizsgálnánk a jelenséget, valóban ezt a következtetést vonnánk le? Ha mégsem, meggyőző bizonyítéka ez a mózesi özönvízről alkotott felfogásnak?

“A kövületek tanulmányozása igazi kihívás, és komoly vita tárgyát képezi... A geológiai oszlop alsóbb szintjein egyszerű organizmusok találhatók. A legtöbb állattípus a kambriumi robbanás alkalmával jelenik meg, majd a következő kőzetrétegekben különböző növények, hüllők, emlősök és virágok.

A századok folyamán a tudósok számos elméletet dolgoztak ki a kövületek eredetére vonatkozóan. Egyesek úgy vélik, hogy a koncentrált folyadékok hatására képződtek; sokan mások azt a véleményt vallják, hogy a kövületek nem egyebek, mint a bibliai özönvíz alkalmával vízbefúlt és hordalék alá temetett állatok megkövült maradványai; míg egy harmadik réteg szerint ezek a leletek fejlődésben levő organizmusok maradványai” (Ariel Roth, Origins, Hagerstown, Md., Review and Herald, 1998, 159).

V. A tudomány és a hit

Olvassátok el újra a csoport keretében Jel 14:6 versét.

Elmélkedésre szánt kérdés

Az adventisták – akárcsak a többi keresztények – gyakran utaltak a természetre mint “Isten második könyvére”. Aquinói Szent Tamás, a középkori teológus-filozófus hitte, hogy az emberi értelem, ha rendelkezik a világegyetem pontos és teljes ismeretével, elégséges ahhoz, hogy egy olyan hithez vezessen el, amely üdvösséget szerez. Véleményével kisebbségben volt; sem az akkori, sem a mai kereszténység nem fogadta el. De még így is a legtöbben hisszük, hogy Isten felfedezhető a természet által. Mi módon nyilatkozik meg Isten jelleme a természetben?

“A bibliai bizonyítékok alapján Isten igazi ismerete csak a teremtés és a gondviselés révén szerezhető meg. Válaszként a Szentlélek csodálatos munkájára, az ember elméje és szíve átalakul, és felébred benne a lelki érzékelés képessége” (Handbook of Seventh-day Adventist Theology, Hagerstown, Md., Review and Herald, 2000, 29).

A tanultak gyakorlatba ültetése

Elmélkedésre szánt kérdések

Egyesek azon a véleményen vannak, hogy a tudományos kutatásnak azokból az információkból kell kiindulnia, amelyeket Isten Igéje nyújt számunkra, és ha bármely tudományos következtetés ellentétbe kerülne a Bibliával, azonnal el kell azt vetnünk. Egyezik-e ez a kijelentés azzal az elmélettel, hogy a tudománynak az igazság szabad, független és tárgyilagos kutatójának kell lennie?

Alkalmazásra szánt kérdések

• A hetedik napot ünneplő adventisták hiszik, hogy a szombat a teremtés emlékműve, és hogy a fejlődéstan elméletének elterjedése részben a hetedik nap tiszteletének figyelmen kívül hagyásával hozható összefüggésbe. Szerinted igaz ez? A bibliai szombat – a hetedik nap – igazságának ismerete elvezetheti-e az embert a bibliai teremtés igazságának elfogadására? Magyarázd meg a válaszodat.

• Sokan, akik hisznek a teremtéselméletben, az erkölcstelenséget, a felelősségérzet hiányát és a modern élet kétségbeesett kilátástalanságát az evolucionista elmélet számlájára írják, amely elmélet az állatok szintjére fokozza le az emberi fajt. Igaz ez? Magyarázd meg a válaszodat.

Isten teremtői szerepének ismerete hogyan befolyásolja életmódodat, saját magadról alkotott felfogásodat és azt a módot, ahogyan felebarátaihoz és a teremtett világhoz viszonyulsz?

Személyes bizonyságtétel

A bibliai teremtéselméletbe vetett hit egyre hevesebb vitákat szít. Hozzánk, akik hiszünk benne, sokszor olyan elveket társít a világ, amelyek valójában teljesen idegenek tőlünk, viszont hatástalanítják bizonyságtevésünket olyan személyek előtt, akik egyébként odafigyelnének üzenetünkre. Mit tehetünk annak érdekében, hogy az emberek előítéletek nélkül hallgassák végig meggyőződésből fakadó vallomásunkat?

Elmélkedésre szánt gondolat

Sokunknak, akik világias gondolkodású emberekkel vagyunk kapcsolatban, nehezünkre esik megmagyaráznunk, miért hiszünk a bibliai teremtéselméletben. A tudósok mégis sokkal hihetőbbnek tartják egy Intelligens Terv létezését, sőt, egyre több ateista is erről győződik meg. Hited és bizonyosságod erősítése végett olvass bele olyan szerzők könyveibe, mint Michael Behe (ő a szerzője a Darwin’s Black Box [Darwin fekete doboza] című könyvnek).

Személyes alkalmazás

“Isten minden létező dolog alapja. A teljes igaz tudomány összhangban van az Úr munkáival, és minden igaz tanítás az Ő kormányzása iránti engedelmességhez vezet. Az igaz tudomány új csodákat fedez fel számunkra úgy a magasságban, mint a mélységekben, de semmi olyat nem leplez le, ami ellentétben állna az isteni kinyilatkoztatással. A természet könyve és az Ige teljes összhangban van egymással: kölcsönösen világosságot árasztanak egymásra. Ha helyesen értelmezzük őket, megismertetik velünk Istent és jellemét, valamint bölcs és jótékony törvényeit, amelyek által érdekünkben dolgozik” (Ellen G. White, The SDA Bible Commentary, 7/916).

Elmélkedésre szánt kérdések

Nem minden ember érzi szükségét annak, hogy részleteiben is megismerje az atomfizika tudományának legfrissebb felfedezéseit ahhoz, hogy felfedezze és értékelje Isten jelenlétét a természetben és a világmindenségben. Ajánld csoportod tagjainak figyelmébe az alábbi javaslatokat. Segítségükre lesz jobban megismerniük az Isten által alkotott természetet:

1. Melyek azok a növény- és állatfajták, amelyek a környékeden élnek? Országod ki van-e téve a környezetszennyeződés veszélyének, és ha igen, konkrétan melyek ezek a veszélyek?

2. Isten terve az volt, hogy mi, a teremtményei, a természetet alkotó kapcsolatrendszerek által tartsuk fenn az életünket. Más szavakkal, táplálékunk nem az élelmiszerboltból származik. Szerezzetek be egy, az étkezésre alkalmas növényeket bemutató könyvet, és amikor nyers salátát készíttek, használjatok háziállatok etetésére alkalmas takarmányeledelt. Vigyázzatok, hogy milyen növényeket választotok, és legyetek felkészülve arra, hogy meg fogtok lepődni: Isten nagyon sok olyan növényt alkotott, amely nem mérgező, és étkezésre alkalmas.

3. Ha több időt töltesz a tévé előtt, próbálj meg olyan tévéműsorokat nézni, amelyek központi témája a természettudomány. Számos kiváló ismeretterjesztő anyag szerezhető be.

4. A Biblia szerzői az égitestek mozgásának rendjében Isten jellemét fedezték fel. Te is részesülhetsz ebből az élményből! Keress egy nyugodt helyet, ahonnan rendszeresen megfigyelheted a napkeltét, majd kövesd nyomon a mozgását az égbolton, és figyeld meg, hogyan változik évszakonként a pályája.

Milyen más módon nyilatkozik meg Isten a természetben?