5. tanulmány − 2007 Április 28 - Május 4.
Amikor a kövek kiáltanak
A szombatiskolai tanító célkitűzései
Az ismeretek szintjén kidomborítani a tényt, hogy a Biblia igazságait számos régészeti feltárás alátámasztja.
Érzelmi szinten éreztetni a csoport tagjaival, hogy Isten biztosított minket: a Szentírás igaznak bizonyul a régészeti felfedezések tekintetében is.
Gyakorlati szinten annak megértésére törekedni, hogy miként kell alkalmazni a Biblia elveit a mindennapi életben.
A tanulmány vázlata
I. A kinyilatkoztatott igazság (Lk 19:40)
A XIX. század eleji bibliakutatók megpróbálták bebizonyítani, hogy a Biblia nem bizalomraméltó ismeretforrás. Miért fulladt kudarcba mégis a próbálkozásuk?
Beszélgessetek arról, hogy milyen módon bizonyítják az archeológiai felfedezések az Ótestamentum hitelességét.
Miért fontos Szentírásba vetett bizalmunkat nem kizárólag csak tudományos érvekre alapoznunk?
II. Bizonyítékok a Bibliában leírt birodalmak létezésére (Dán 2:21)
Mutasd be az ókori birodalmakra vonatkozó történelmi krónikák és a bibliai leírások közötti párhuzamot.
Mi módon igazolják a történelmi írások – mint amilyen a moabita kő felirata vagy az eblai táblákon található írás – a bibliai igazság hitelességét?
III. Újabb felfedezések és bizonyítékok a jövőben (Mt 24:35)
A régészek újabb, a Biblia hitelességét bizonyító felfedezésekre számítanak a jövőben.
Milyen szerepe van a személyes tapasztalatnak a Bibliába vetett hit megerősítésében?
Összefoglalás
Isten a számos archeológiai felfedezés által tudtunkra adja, hogy a Szentírás igaz és méltó a bizalomra.
Motiváció
A Bibliát már a XIX. században támadták azon a címen, hogy történelmi szempontból nem hiteles. Ma is vannak bibliakutatók, akik azt állítják, hogy a Szentírásban bemutatott események többsége soha nem is történt meg, vagy ha mégis, akkor teljesen másképpen zajlott le, mint ahogy a Bibliában le van írva. Állításuk nagy befolyást gyakorol, főként azokra a személyekre, akik kevésbé informáltak. Ez azzal magyarázható, hogy ezek a kijelentések a tudományosság tekintélyével vannak felruházva, nyilván alaptalanul, és lévén hogy a tudományos szféra személyiségei tálalják őket – olyanok, akikről a világ azt feltételezi, hogy tudják, mit beszélnek –, azt az érzést keltik az emberekben, hogy tudományosan megalapozottak.
Szerencsére a Szentírás világának megismerésére törekvő kutatások általában igazolják a bibliai jelentést.A hivők – főleg azok, akiknek vannak a Biblia pontatlanságát valló barátaik, családtagjaik vagy munkatársaik – kötelesek tanulmányozniuk a bibliai archeológiát.
A tanulmány elmélyítése
I. A hit és a bizonyítékok
Olvassátok el újra a csoportban Jn 20:24-31 verseit.
A “hit” főnevet gyakran előzi meg a “vak” melléknév. A “vak hit” szókapcsolat olyan hitre utal, amely akkor is szilárdan áll, amikor semmilyen bizonyíték nem indokolja. És mégis, Jn 20:24-31 versei egyértelműen arra mutatnak rá, hogy Jézus nem tartózkodott attól, hogy küldetését igazoló bizonyítékokat mutasson fel. És nem csak Tamás volt az, aki kért és kapott ilyen bizonyítékokat. Gondoljunk Keresztelő Jánosra (Lk 7:20-23). Nyilvánvaló, hogy Jézus boldogan szolgáltatott bizonyítékokat kortársai kétségeinek elűzésére.
Elmélkedésre szánt kérdések
Jóllehet megmutatja Tamásnak a szegek helyeit, Jézus ekképpen folytatja: “Boldogok, akik nem látnak, és hisznek” (Jn 20:29). Vajon Jézus ezzel azt akarja mondani, hogy a bizonyítékok támfala nélküli hit magasabb rendű annál, amely mindössze a bizonyítékokra válaszol? Lehetséges elűzni a kételkedés minden nyomát?
Beszélgessetek a bizonyítékok fontosságáról Zsid 11:1 és 1Pt 3:15 verseinek fényében.
II. Az archeológia és a próféciák
Olvassátok el újra a csoport keretében Ésa 44:28 és 45:1-7 verseit.
Elmélkedésre szánt kérdés
A beteljesedett próféciák mindig is a keresztény hit és Jézus messiási küldetésének határozott hangú bizonyságtételei voltak. Hogyan játszik közre az archeológia a már beteljesedett próféciák pontosságának alátámasztásában?
“Círus 23-szor van megemlítve az Ótestamentumban... Ésaiás 44:28 versét olvasván kevesen értik vagy tudják, hogy ezt a pogány vezetőt a próféta jóval azelőtt nevén nevezte, hogy az megszületett volna. Ésaiás Uzzia, Jóthám, Akház és Ezékiás király uralkodása alatt prófétált (ld. 1:1), tehát Kr. e. a VIII. század második felében, valamikor 740 és 701 között, azaz mintegy 150 évvel Círus trónra lépése előtt!
A babiloni ásatások alkalmával (1879-1882) egy kis agyaghordót találtak, amely rendkívüli bizonyítéka a bibliai leírás hitelességének. A rajta található szöveg Círus magatartásáról és politikájáról közöl értékes információkat. Például: Egybegyűjtöttem az összes embert, és visszahelyeztem őket otthonaikba...” (Wayne Jackson, Cyrus the Great in Biblical Prophecy, Christian Courier Website).
III. A Biblia az ókori történelem kutatásának megbízható eszköze
Olvassátok el újra a csoportban 1Móz 15:20 versét.
Az archeológia és a tudomány nemcsak hogy alátámasztja a Bibliát, de beigazolódott, hogy maga a Szentírás egy megbízható eszköz az ókori történelem kutatásához. Azon úgynevezett bizonyítékok nagy részéről, amelyeket a Biblia történelmi pontatlanságának igazolására használtak, idővel beigazolódott az ellenkezője: a hettita népről például, amelyről azt állították, hogy kitalált közösség volt, bebizonyosodott, hogy valóban létezett.
Elmélkedésre szánt kérdés
Azon készségünk, hogy bízzunk valakiben, valamely intézményben vagy dokumentumban, ezek hitelességétől függ. Milyen eredményeket “ér el” a Biblia, amikor hitelességét “tesztelik”?
IV. A Biblia és történelmi kontextusa
Elmélkedésre szánt kérdések
A Bibliában megemlített események a mienktől idegen térben és időben zajlottak le, ezért számos szempont nehezen érthető számunkra. Miben sikerült az archeológiának közelebb hoznia hozzánk a Biblia világát? Mennyire fontos megértenünk a Szentírás világának történelmi-kulturális kontextusát?
“Ahogy az emberi szó kimondásának is megvan a megfelelő helye, ideje és körülménye, úgy Isten hozzánk intézett Szavának is. Az aranyalmák gondosan elkészített ezüsttányérba vannak helyezve. Az ezüst is nemesfém, s a tányér elkészítéséhez sok ezüstszálat kellett egybefonni, minta szerint hajlítani, majd a műveletet rengetegszer megismételni, míg ki nem alakul a tányér, de még így is sokkal alacsonyabb rendű az aranyalmához képest. Ilyenképpen fénylik a kinyilatkoztatás szava az emberi alkalmasság, a családi helyzet, a társadalmi szokások és a különleges körülmények specifikus kontextusában” (G. M. Mackie, Bible Manners and Customs, New York, Fleming H. Revell, 5).
V. Régészet és hit
Elmélkedésre szánt kérdés
A régészet számos bibliai kérdésre megadta a választ, jóllehet még találhatunk nehezen érthető szövegeket a Szentírásban, mint amilyen 1Sám 15:2-3. Hogyan kell az ilyen bibliaversekhez viszonyulnunk?
Ne felejtsük el azonban, hogy a Biblia maga is kijelenti, hogy számos nehezen érthető dolgot tartalmaz. 2Pt 3:16 verse is erről beszél, majd a 17. vers még hozzáfűzi, hogy lesznek, akik – vesztükre – félreértelmezik az Írásokat (ld. William Arndt, Bible Difficulties and Contradictions, St. Louis, Mo.: Concordia, 1987, 9).
Elmélkedésre szánt kérdés
Hogyan valósítható meg egyensúly a Szentírás által bemutatott cselekedetek vizsgálata és a Szentírás tanításaiba vetett hit között?
A tanultak gyakorlatba ültetése
Elmélkedésre szánt kérdés
Ha maga a Biblia nem törekszik igazolni hitelességét sem filozófiai, sem tudományos, sem pedig történelmi szempontból, nekünk miért kellene szükségesnek tartanunk ezt? Gondolkozz ezen 1Kor 1:22-26 verseinek fényében.
Alkalmazandó kérdések
A legtöbben közülünk meg vagyunk győződve arról, hogy Isten jóságos, annak dacára, hogy vannak bibliai passzusok, amelyek olyan eseményeket mutatnak be, amelyek irtózatot váltanak ki bennünk. A személyes tapasztalat és a bibliatanulmányozás azonban elvezet a következtetésre, mely szerint Isten méltó a bizalmunkra, ezért minden kérdésre lennie kell magyarázatnak. Mit válaszolnál egy szkeptikusnak, aki azzal vádol, hogy érvelésed ezen a téren nem több bűvös körforgásnál: “Mivel Isten jó, minden, amit tesz, jónak kell lennie.”
Szerinted meggyőzhetik-e a hitetlent a régészeti felfedezések és bizonyítékok a Biblia hitelességéről és isteni ihletettségéről?
Személyes bizonyságtétel
Bátorító érzés tapasztalni, hogy a régészet igazolja a XXI. század világa számára a bibliai igazságokat. Hogyan ismertethetnénk ezeket azon barátainkkal, családtagjainkkal és ismerőseinkkel, akik talán nincsenek napirenden ezekkel a felfedezésekkel?
Elmélkedésre szánt kérdések
A Biblia tanulmányozása mellett érdekes és hasznos információkat szerezhetsz régészeti témájú weboldalakon, vagy megrendelheted a Biblical Archaeology Review című folyóiratot. Légy kész másokkal is megosztani ezeket az információkat. Megtörténhet, hogy olyan személyek fognak érdeklődni a téma iránt, akikre nem is számítottál.
Személyes alkalmazás
Gondolj egy olyan bibliai személyre, akire úgy hiszed, hogy hasonlítasz. Tudd meg, milyen életfeltételek uralkodtak az illető személy korában. Információkat találhatsz keresztény-vallásos könyveket árusító könyvesboltokban, de keresgélhetsz a netten is. A kapott adatok fényében próbáld meg elképzelni, milyen lehetett az illető személy életének egy napja.
Amikor tanulmányozod a Bibliát, törekedj arra, hogy megtudd, milyen távlatokat nyitnak meg a legújabb archeológiai felfedezések az illető témában. Az internet ezúttal is kiváló információforrásnak bizonyulhat. Próbáld meg a Christian Answers honlapján.
Még a szekularizált világ is érdeklődéssel viszonyul a Biblia történeti-archeológiai kontextusához. Keress e témájú cikkeket szaklapokban. Ezek a publikációk általában szkeptikus hangnemben közelítik meg a kérdést, de te légy kész elemezni és nem adventista rokonaiddal és barátaiddal is megbeszélni ezt a témát.
Ha vannak számodra érthetetlen bibliai passzusok, imádkozz, hogy Isten megmagyarázza azokat. Vezess imanaplót, amelybe jegyezd fel az Úr válaszait, valamint azt, hogy hogyan jutottál a birtokukba. Valószínű, hogy nem természetfeletti megnyilatkozás keretében fogsz választ kapni Tőle, de légy felkészülve arra, hogy szembetaláld magad olyan beszélgetésekkel vagy anyagokkal, amelyek úgymond “véletlenül” kerültek az utadba, s amelyek felvilágosítanak kérdéseidet illetően.