TANÍTÓI MELLÉKLET

1. tanulmány  −  2007 Március 31 - Április 6.

Tanulmány Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

MENNYEI ÜZENET

A szombatiskolai tanító célkitűzései

  1. Az ismeretek szintjén megértetni a csoport tagjaival, hogy a Biblia úgy mutatja be Istent, mint Aki keresi az embert.

  2. Érzelmi szintjén éreztetni, hogy az Úr a közte és az emberi nem közötti kapcsolatot helyreállítására vágyik.

  3. Gyakorlati szinten felvázolni, mit tehetünk az Istennel való kapcsolat nyitottságának megőrzése érdekében.

A tanulmány vázlata

I. Az elveszett kapcsolat (1Móz 3:6-10)

  1. Istennel való közvetlen kapcsolatunk a bűn miatt szakadt meg. Soroljátok fel, melyek az Istennel való nyitott kapcsolat akadályai, majd beszélgessetek azokról.

  2. Isten az, Aki a népével megszakadt kapcsolat újrafelvételét kezdeményezte. Hogyan?

  3. Milyen magatartást kell tanúsítanunk az Úr azon szándéka láttán, hogy nyíltan kommunikáljon velünk?

II. Isten küldöttei (Ámós 3:7)

  1. Milyen különleges szerepük van a prófétáknak az Istennel való kapcsolatunkban?

  2. Milyen feladatokkal bízta meg Isten a prófétákat?

  3. Krisztus próféciák általi önkinyilatkoztatása milyen módon segít jobban megértenünk mennyei Atyánk jellemét?

III. A jelen Istene (Zsid 13:8)

  1. Említsd meg néhány módját annak, ahogyan az Úr kinyilatkoztatja önmagát, és kapcsolatba kíván lépni velünk.

  2. Jóllehet sok idővel ezelőtt íródott, mi módon releváns számunkra is a Biblia?

  3. Beszélgessetek arról, hogy miként lehet ebben a században is nyílt és közvetlen kapcsolatunk Istennel.

Összefoglalás

Isten különböző utakon nyilatkoztatja ki az emberiség számára az igazi értékeket. Ezek közül az egyik a Biblia, amely figyelmünket a Jézus Krisztus általi üdvösségre és megváltásra irányítja.

Motiváció

A nyitott, közvetlen és zavartalan kommunikáció elengedhetetlen bármely emberi terv megvalósításához. A különböző szervezetek nem működhetnének, ha az őket alkotó emberek nem értenék meg egymást. Bizonyos termékek bevezető reklámkampányai során sokszor kommunikációs problémák adódhatnak, amelyek megmosolyogtatják ugyan az embert, de emellett anyagi károkat is okoznak. Például: amikor a Coca-Cola termékeit először kezdték el Japánban széles körben értékesíteni, az eredeti reklámszöveg japán írásjelekké való átalakítása során a következő üzenet kerekedett ki: “Harapj bele a viaszporontyba!” A Pepsi sem volt sokkal szerencsésebb: a “Légy a Pepsi-nemzedék életerős tagja” szlogen alatt Tajvanon ezt értették: “A Pepsi feltámasztja őseidet!” A General Motors már elárasztotta a dél-amerikai piacot Chevrolet Nova márkájú autóival, amikor a vezetőséget figyelmeztették, hogy a brand neve (Nova: “no va”) spanyolul azt jelenti, hogy “nem fog menni”, ami nem a legjobb reklám egy személygépkocsinak. A Kentucky Fried Chicken’s gyorsétterem-lánc szlogenét – “Annyira jó, hogy mind a tíz ujjad megnyalod utána!” – ekképpen fordították le Kínában: “Fald fel az ujjaidat!”

Kérd meg csoportod tagjait, hogy említsenek ők is effajta mókás kommunikációs hibákat. Egyértelmű közlés híján nagyon valószínű a téves értelmezés megjelenése, ezért nem kell csodálkoznunk azon, hogy Isten tiszta, zavartalan és közvetlen kapcsolatot illetve kommunikációt kíván fenntartani velünk önmaga és tervei kinyilatkoztatása érdekében.

A tanulmány elmélyítése

I. Isten keresi az embert (Ésa 59:1-8)

Ésaiás 59:2 verse értelmében a bűn eredményesen zavarja az Isten és ember közti kommunikációt.

Elmélkedésre szánt kérdések

  1. Ésaiás szerint melyek az Istentől való elszakadást (eltávolodást) kiváltó bűnök? Nyilvános, társadalmi bűnökre – a másokkal szemben gyakorolt erőszakosság és igazságtalanság vétkeire – vagy személyes bűnökre utal? Ezek megnevezéséből kiindulva, szerinted kihez szól Ésaiás?

  2. Amikor azt állítja, hogy Isten nem hallja kérésünket, Ésaiás arra utal-e, hogy nem létezik semmiféle kommunikáció a bűnös ember és Isten között? Mindannyian vétkezünk. Mit jelent ez: azt, hogy mindannyiunk számára megszakadt az Istennel való kapcsolat, vagy csupán azok számára, akiket bizonyos – úgynevezett specifikus – bűnök terhelnek?

Elmélkedésre szánt gondolat

1Móz 3:8-9 versei rámutatnak arra, hogy Isten volt az, Aki megkereste Ádámot és Évát, akiknek vétke miatt megszakadt az ember és a Teremtő közti kapcsolat. Említs más példákat is a Szentírásból, amikor Isten keres valakit vagy valamit (az elveszett juh vagy az elveszett érme példázata; a Mt 11:28 és Jel 22:17 versében található felhívás).

II. Isten és a próféták

Elmélkedésre szánt kérdések

  1. A The Seventh-day Adventist Dictionary meghatározása szerint “a próféta természetfeletti módon Isten szóvivői feladatkörével megbízott, elhívott és kiképzett személy” (903). Mi a véleményed erről a meghatározásról?

  2. Mi a különbség egy elhívott és egy kiképzett személy között? Tudsz-e bibliai példát említeni elhívott, de ki nem képzett emberekre (Bálám)?

  3. Amikor nincs életben egyetlen próféta sem, ki Isten szóvivője?

III. A Jézus Krisztus általi kinyilatkoztatás

Az üdvösség történetéből egyértelmű, hogy Sátán a kommunikáció zavarásának mestere. Első csalásától a Jelenések könyvében leírt utolsóig meghúzhatjuk az általa okozott kommunikációs zavarok vonalát, amelyet alattomos csalásai és leplezetlen hazugságai képeznek.

Mindazonáltal Jézus maga a kommunikáció egy olyan eszköze, amelyet nem ronthat meg Sátán. “Sátán félrevezette az emberiséget, hogy Istenben olyan lényt lásson, akinek legfőbb tulajdonsága a szigorú igazságosság, aki hajthatatlan bíró és kegyetlen hitelező. Oly lénynek tűntette fel az Alkotót, aki bizalmatlan szemekkel néz az emberek gyengéire, hogy azonnal lesújtson rájuk ítéleteivel. Jézus épp azért jött a földre, hogy eltávolítsa a sötét árnyat, mely Istennek irántunk érzett végtelen szeretetét elfedte. Isten Fia a mennyből jött, hogy nekünk az Atyát kijelentse” (Ellen G. White, Jézushoz vezető út, Advent, 1999, 8).

Elmélkedésre szánt gondolat

Jézus mely gondolata, példázata, csodás cselekedete vagy tanítása nyilatkoztatta ki számodra a legtisztábban Istent? Magyarázd meg a válaszodat.

IV. Isten ma is szól hozzánk

E jelen bibliatanulmány megemlít olyan szövegeket, amelyek szerint Isten hatféle módon kommunikál az emberiséggel: a család, a keresztény példamutatás, a Biblia, a természet, a körülmények általi útmutatás és a Szentlélek vezetése révén.

Elmélkedésre szánt kérdések

  1. E kommunikációs csatornák közül melyik az, amelyen a legeredményesebben értekezhetsz Istennel? Melyik csatorna a legkevésbé zavartalan?

  2. Magyarázd meg a válaszodat. Egyformán hatékonyak-e ezek a kommunikációs csatornák Isten kinyilatkoztatásában?

  3. A fentebb említettek mellett rendelkezésére áll-e Istennek más kommunikációs eszköz is?

  4. Hogyan értékeled egy olyan személy kijelentését, amely szerint rendkívüli világosságot kapott Istentől?

V. Isten a Biblia által szól hozzánk

A konzervatív bibliakutatók a Szentírást a “tévedhetetlen” jelzővel illetik; más szavakkal: a Bibliában nincsen semmiféle hiba! Sokan az adventista bibliakutatók közül kerülik ezt a jelzőt, mivel úgy vélik, a szóbeli ihletés gondolatát sugallja (azaz: Isten mondta tollba a Szentírás minden egyes szavát), és nem azt, hogy Isten által kiválasztott emberek írták, a Szentlélek ihletése alatt.

Amikor a Szentírásról beszélünk, fontos szem előtt tartanunk azt is, hogy Isten az idők folyamán rendkívüli módon oltalmazta a Biblia tartalmát. Jóllehet néha felmerülhetnek kérdések (amelyek a leggyakrabban megmagyarázhatóak), hangsúlyoznunk kell, hogy a lelki üzenet valóban hibátlan, tévedhetetlen. Ez az üzenet elégséges számunkra ahhoz, hogy megnyissa az utat az üdvösséget szerző bölcsesség felé.

Elmélkedésre szánt kérdések

  1. Lehetséges-e, hogy tévedések legyenek a Szentírásban?

  2. Milyen természetű hibákat találhatunk esetleg, és milyeneket soha?

A tanultak gyakorlatba ültetése

Elmélkedésre szánt kérdések

  1. A Földön egymilliárd keresztény állítja, hogy tiszteli a Bibliát. Hogyan válaszolnál valakinek, aki ezt kérdezi: “Ha egyértelmű és tévedhetetlen a Szentírás, miért van annyi vallás és felekezet a világon?”

  2. Gondolj néhány szélsőséges bibliamagyarázatra, amit hallottál. Meg tudsz-e nevezni egy bizonyos közös hibát, amit a téves értelmezés összes szerzője elkövet? Melyek azok a tényezők, amelyek megkülönböztetik egymástól a helyes és a téves bibliamagyarázatot?

Alkalmazandó kérdések

  1. Hajlamos vagy csupán különálló, a szövegkörnyezetből kiragadt részleteket olvasni a Szentírásból? Miért fontos szövegkörnyezetükkel együtt olvasni a bibliaverseket? Vagy talán jó az, ha egyik szöveg után találomra elolvasunk egy másikat?

  2. Hogyan segíthetünk az embereknek abban, hogy ne féljenek a Biblia elmélyült tanulmányozásától?

  3. Érdekes módja a bibliatanulmányozásnak az, ha elolvassuk a tartalomjegyzéket, és megnézzük, melyik rész milyen témával foglalkozik. A Biblia könyveit a következő kategóriák szerint csoportosíthatjuk:

A./  Az Ótestamentum (héber nyelvű könyvek)

  1. Mózes öt könyve: a Törvény vagy a Tóra

  2. Józsué könyvétől Eszter könyvéig: történeti írások (krónikák)

  3. Jób könyvétől az Énekek Éneke könyvéig: poétikus írások, bölcseletek.

  4. Ésaiás könyvétől Ezékiel könyvéig: az úgynevezett “nagy” próféták könyvei.

  5. Jóel könyvétől Malakiás könyvéig: a “kis” próféták könyvei.

B./  Az Újtestamentum (görög nyelvű írások)

  1. Mátétól Jánosig: az evangéliumok.

  2. Cselekedetek könyve: történeti jellegű írás.

  3. A Rómabeliekhez írt levéltől a Zsidókhoz írt levélig: Pál levelei.

  4. Jakab levelétől János leveleiig: apostoli levelek.

C./ A Dániel könyve és a Jelenések könyve – habár az egyik az Ó-, a másik az Újtestamentumban szerepel – együtt apokaliptikus írásokként vannak elkönyvelve, írások, amelyekre a jelképes közlésmód a jellemző, s amelyek a végidő eseményeiről szólnak.

Személyes bizonyságtétel

Eléggé jól ismered-e a Bibliát ahhoz, hogy valakivel együtt tanulmányozz, akár alapszinten is, ezzel is bizonyítván, miért bízol Krisztusban, az üdvösség Szerzőjében?

Személyes alkalmazás

Híres munkájában, Church Dogmatics (Az egyház dogmatikája) című könyvében, Karl Barth megmagyarázza, mi történik akkor, ha az egyház többé nem a Szentírásból ihletődik:

“Ha az egyház eltávolodik a Szentírástól, és azt saját hagyományaival helyettesíti, saját, meg nem határozott nézeteivel ami a természetét és az eredetét illeti, azon állításával, hogy Krisztus és a Szentlélek közvetlen vezetése alatt áll, a próféták és az apostolok szavainak egyéni értelmezésével és alkalmazási módjával... megteremtődik a feltétele annak, hogy az egyházban különböző folyamatok és forradalmak jelenjenek meg, amelyek érinthetik úgy a konzervatív szemléletűeket, mint a liberálisabb gondolkodásúakat is... Innen a csalóka látszat, hogy az egyház élő szervezet. Csakhogy itt inkább a hanyatlás és a bukás folyamatának dinamikájáról van szó, amelynek eredete az Írástól, az Isten Szavától való elszakadás” (75).

Hetedik napot ünneplő adventistákként azért vagyunk-e érdekeltek a Biblia olvasásában, mert Isten általa közli velünk akaratát? Vagy csupán teológiai viták rendezésére alkalmazzuk? Amikor a Szentírás csupán “folyamatok és forradalmak” kiváltó oka, és elsősorban arra használják, hogy konzervatív vagy liberális eszméket igazoljanak általa, eszköze lehet-e még a Biblia az Isten és ember közötti kommunikációnak?

Elmélkedésre szánt gondolat

Szakíts egy délután időt arra, hogy egy teljes bibliai könyvet elolvass. Kezdd az egyik evangéliummal (például Márkkal), vagy egy rövidebb apostoli levéllel (például a Filippibeliekhez írt levéllel). Figyeld meg, hogy a teljes, kontextust is felölelő olvasat (az első keresztények is így olvashatták) olyan dolgokat fed fel előtted, amelyek elkerülték volna a figyelmedet, ha mindössze egy-két szöveget olvastál volna el.

Régen szokás volt hangosan olvasni a Bibliából. A családi oltárnál vagy egy péntek esti istentiszteleten lepjétek meg családtagjaitokat, hittestvéreiteket azzal, hogy kifejezésteljes hanglejtéssel, mindenféle szövegértelmezés nélkül felolvastok a Szentírásból.