A világ szerint élő emberek az év utolsó napját csak azért várják nagyon, mert akkor teljesen kikapcsolódhatnak, teljesen átadhatják magukat a fék nélküli szórakozásoknak, és így mintegy öntudatlan mámorban rohannak át az óévből az újévbe. Az értelmes módon élő keresztény viszont az év határánál megáll, hogy ideje legyen arra is, hogy átgondolja a múltat, a jelent és a jövőt.

Ahogy a jó gépkocsivezető a visszapillantó tükröt is használja, miközben előre halad, úgy kell a kereszténynek is figyelni a már megtett útszakaszra is. A vezetők általában csak ösztönösen szoktak belenézni a visszapillantóba, bizonyos esetek viszont arra kényszerítik őket, hogy egy rövid időre csak a visszapillantó tükörbe nézzenek. - Lelki életünk szempontjából ilyen tükörként adta Isten az Igét és a törvényt nekünk. Ezeknek az isteni eszközöknek a segítsége által láthatjuk tisztán a már megtett utunkat olyan mértékben, ahogy arra szükségünk van. A biztonságos előrehaladásunk érdekében adta nekünk őket Isten. Azt szeretné, ha lelki életünkben is ösztönössé válna az a gyakorlat, hogy újra és újra belenézünk ezekbe a tükrökbe. Az év határánál viszont olyan állomásra érkeztünk el mindnyájan, amikor határozottabban kell belenézni az Isten által adott tükörbe.

Múltunkat vizsgálva sokmindent látunk másként, mint akkor, amikor az események történtek. Mivel azonban a múlt hibáit és mulasztásait már nem tudjuk meg nem történtté tenni, ezért csak Isten kegyelmére hagyatkozhatunk. Ami elmúlt, azt már bízd teljesen az Ő írgalmára, ami a jelenben van, azt a szeretetére, ami pedig még csak ezután lesz, azt a gondviselésére. Más dimenzióban állva azt is mondhatjuk, hogy: Uram, bocsásd meg azt, ami eddig voltam, áldd meg azt, ami most vagyok, és munkáld bennem azt, amivé terved szerint lennem kell.

Az óév határánál viszont arra is figyelmeztet bennünket Isten, hogy ne csak naptárcserét hajtsunk végre, hanem egy ruhacserét is, lelki értelemben. "Levetkezzétek ama régi élet szerint való óembert!" (Eféz 4:22) Vetkőzzetek le mindent, ami csak rossz volt az óévben. Ugyanakkor "felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben". (uo: 24. vers)

Az év határánál általában boldog új évet szoktak kívánni egymásnak az emberek. De vajon mit tesznek azért, hogy valóban boldog legyen az új év annak, akinek ezt kívánták? Úgy gondolom, hogy személyes üzenetté kell váljon részünkre a világnak ez a szokása. Tőlünk is megkérdezi Isten különböző csatornákon keresztül, hogy mit teszünk azért, hogy a körülöttünk élő és velünk kapcsolatba kerülő embertársaink számára valóban boldog legyen az új év? Ezzel kapcsolatban Jézusnak nagyon egyértelmű eligazító tanácsa va: "Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal". (Mát 7:12) Pozitív értékű cselekedetek nélkül nem tehetjük boldoggá embertársaink életét. Állj meg tehát, és gondold át, hogy mit vár tőled Jézus az elkövetkező évben, milyen tetteidet minősítené úgy, hogy "Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe". (Mát 25:21)